Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től."— Előadás másolata:

1 Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás től

2 A munkaviszony létesítése •Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre – munkaviszony kezdetének megjelölésével •A munkaszerződés - a munkavállaló javára térhet el •A munkaszerződést írásba kell foglalni •Át kell adni és ezt (átadás tényét) is igazolni kell •A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.

3 A munkaviszony létesítése •Eltérő megállapodások •Szabadság •Munkaközi szünet •Órabér • Munkavégzés helye •Készenléti jellegű munkakör •Osztott munkaidő

4 Tájékoztatási kötelezettség •a napi munkaidőről, • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, • a munkakörbe tartozó feladatokról, • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Ideje: a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül, írásban

5 A munka- és pihenőidő Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is. Előkészítő, illetve befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amit a munkavállaló •munkaköréhez kapcsolódóan, szokásosan és rendszeresen, •külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

6 Nem munkaidő •a) – a készenléti jellegű munkakört és eltérő megállapodást kivéve – a munkaközi szünet, továbbá •b) a munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó-, illetve tartózkodási helyére történő utazás időtartama A munka- és pihenőidő

7 Munkáltatói tevékenység és munkaidő A munkáltató tevékenysége: a) megszakítás nélküli, ha •naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és •aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy •ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható, •b) Több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát, •c) Idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

8 A munkaidő nyilvántartása •A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. •A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. •A nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

9 Automatikus nyilvántartás vezetés

10 Követelmények a munkaidő nyilvántartással szemben 1) ellenőrizhetőség •A beosztott és a teljesített munka kezdő és befejező időpontja dokumentálva legyen, ezzel lehetővé téve, hogy a munkavállalók és a hatóság számára ellenőrizhető legyen. 2) naprakészség •A munkakezdés és befejezés időpontja annak kezdetekor, illetőleg végén rögzítve legyen. •Az ellenőrizhetőséggel és a naprakészséggel függ össze az a követelmény, hogy a munkaidő nyilvántartásnak a munkavégzés helyszínén kell lennie, amennyiben a munkakör jellege, illetve a munkaszervezés körülményei azt lehetővé teszik. A munkaszervezés körülményei miatt nem elvárható pl. üzemzavar elhárítás esetén.

11 Követelmények a munkaidő nyilvántartással szemben 3) hitelesség •A munkaidő-nyilvántartással, mint a bérszámfejtés alapjául szolgáló dokumentummal szemben támasztott követelmény az, hogy az hiteles legyen. A hitelesség azt jelenti, hogy az abban foglalt adatok valóságnak megfelelőségét a munkáltató és a munkavállaló is igazolja. 4) teljesség és valóság •Valamennyi szükséges adatot tartalmazzon, és valamennyi munkavállaló tekintetében rögzítse a munkaidő kezdetét és végét.

12 A munkaidő-keret A munkaidő-keret tartama legfeljebb 4 hónap, illetve tizenhat hét. A munkaidő-keret tartama legfeljebb 6 hónap, illetve huszonhat hét •a) a megszakítás nélküli, •b) a több műszakos, illetve •c) az idényjellegű tevékenység keretében, valamint •d) a készenléti jellegű, •e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (mobil munkavállalók) foglalkoztatott munkavállaló esetében. Kollektív szerződés rendelkezése szerint a munkaidő-keret tartama, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, legfeljebb 12hónap, illetve ötvenkét hét.

13 A munkaidő-beosztás szabályai A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Kötetlen munkarend - A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti. Közlés A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Módosítás - a munkáltató •az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, •ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja.

14 A munkaidő vasárnapra történő beosztása Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, valamint d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

15 A munkaidő munkaszüneti napra történő beosztása 102. § Munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)-c) és g)-h) pontjaiban meghatározott esetben osztható be. a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, valamint g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

16 A munkaközi szünet A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő (a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő), tartama •a) a hat órát meghaladja 20 perc, •b) a kilenc órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti napi munkaidőbe rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Kiadása - A munkaközi szünetet •a munkavégzés megszakításával, •legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a 3 és 6 óra közötti részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie.

17 A rendkívüli munkaidő Rendkívüli munkaidő •a) a munkaidő-beosztástól eltérő, •b) a munkaidő-kereten felüli, valamint •c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá •d) az ügyelet tartama. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő •a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.

18 Mérték és arányosság •Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. •Az éves 250 órát arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre. A kollektív szerződés legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését írhatja elő.

19 Szabadság – jogszerző idők A munkavállalót minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után. Munkában töltött időnek minősül a szabadság szempontjából: a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama.

20 Szabadság kiadása •A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. •(1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. •(2) A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. •(3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

21 A bérpótlékok •A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére. Vasárnapi pótlék Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 50% bérpótlék illeti meg. •d) a több műszakos tevékenység keretében, •e) a készenléti jellegű munkakörben, •i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

22 A bérpótlékok Munkaszüneti napi - Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100% bérpótlék illeti meg. A munkavállalónak, •ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, • a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. •ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Éjszakai munkavégzés esetén – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót -, feltéve, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15% bérpótlék jár.

23 Átlagkereset helyett távolléti díj 174-es osztó! A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő)- az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér + bérpótlék illeti meg ha a beosztása szerint járt volna neki. A munkavállalót távolléti díj illeti meg: •a szabadság tartamára, •óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.

24 A kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum A minimálbér és a garantált bérminimum = a törvényben: kötelező legkisebb munkabér

25 A munkaviszony megszűnik •Munkáltató jogutód nélküli •Határozott idő lejárta (munkavállaló is élhet felmondással) •Más törvény hatálya alá kerülés (15 napos szabály) •Munkavállaló halála •Munkakörmegosztás esetén, ha a munkavállalók száma 1 főre csökken •Többmunkáltatós munkaviszony esetén, ha a munkáltatók száma 1-re csökken •Iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony megszűnik a tagsági jogviszony megszűnésekor

26 A munkaviszony megszűntetése •Közös megegyezéssel, •Felmondással, •Azonnali hatályú felmondással. •Közös szabályok –Írásba foglalás (elektronikus dokumentumban kerül sor. ) –Indokolás –Jogorvoslatra való kioktatás –Általános magatartási követelmények betartása (pl. együttműködés, egyenlő bánásmód, jóhiszeműség és tisztesség elve stb.

27 Az igazolások kiadása •A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként •legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

28 Köszönöm Figyelmüket! Erzse Tibor munkaügyi szakértő, tanácsadó Munkaügyi Fórum


Letölteni ppt "Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től."

Hasonló előadás


Google Hirdetések