Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai és a 2012. évi jogszabályváltozások Katonáné Papp Ágnes munkaügyi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai és a 2012. évi jogszabályváltozások Katonáné Papp Ágnes munkaügyi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal."— Előadás másolata:

1 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai és a évi jogszabályváltozások Katonáné Papp Ágnes munkaügyi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve

2 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazolással történő megállapítására. (igazmondás, eljárás akadályozása). §

3 Bírságolás: január 01. napját induló ügyekben nem alkalmazható az abszolút mentesítő szabály a kis- és középvállalkozások esetében. A meghatározott esetekben ismét életbe lépett a kötelező bírságolás, a kis- és középvállalkozások sem kivételek. Összege Ft-tól Ft-ig terjedhet. (20 fő alatt) Kötelező bírságolási esetek:

4 - a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségének,

5 - jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolás alatt álló foglalkoztatót, (eljárás során kifizeti, nincs bírság, már 1 fő esetében is) - hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.

6 A munkaügyi bírság kiszabásánál figyelembe kell venni:  A jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát,  az okozott hátrány nagyságát,  a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását,  az érintett munkavállalók számát.

7 Statisztikai adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye Időszak:

8  Az ellenőrzött munkáltatók száma:547 db  Az ellenőrzött munkavállalók száma: 6546 fő  A szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 333 db  „Feketemunkások” száma:290 fő Az ellenőrzött munkáltatók 60,8%-a foglalkoztatott szabálytalanul.

9 Bejelentések Felügyelőségünkre érkező közérdekű- illetve panaszbejelentések száma november 20. napig 225 db volt, 150 db közérdekű bejelentés és 75 db panaszbejelentés. Egyre elterjedtebb az elektronikus úton érkező bejelentés, de még mindig a klasszikus papíralapú beadvány a legszámottevőbb.

10 2012. évi jogszabályváltozások

11 Mt. Módosítása: Mt. Módosítása: július 01-től életbe lépett a évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Nagyon sok mindenben változott a jogszabály, röviden összefoglalva.

12 A munkaviszony létesítése  A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ami alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni.  A munkaszerződést írásba kell foglalni! Elmulasztása miatt érvénytelenségére, csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába lépést követő 30 napon belül.

13 A munkaszerződés tartalma A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk:  a munkavállaló alapbérében és munkakörében.  meg kell meghatározni a munkaviszony tartamát ennek hiányában határozatlan időre és teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre,  a munkavállaló munkahelyét, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi.

14 A próbaidő  felek a munkaszerződésben, a munkaviszony kezdetétől számítottan legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki.  Ennél rövidebb kikötése esetén lehetőségük van a próbaidő - legfeljebb egy alkalommal – történő meghosszabbítására.  Garanciális szabály, a próbaidő meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot.  A Ksz. továbbra is megállapíthat 6 havi próbaidőt.

15 A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége  A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót:  a) a napi munkaidőről,  b) az alapbéren túli munkabérről és juttatásokról,  c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,  d) a munkakörbe tartozó feladatokról,  e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól.

16  f) a felekre irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,  g) a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,  h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.  A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a már meghatározottak változásáról a változást követő 15 napon belül írásban tájékoztatni kell. Nem kötelező a tájékoztatás: ha munkaszerződés alapján:  a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy  b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg. (kivéve: munkáltatói jogkör gyak.)

17 A munkaviszony kezdete  A munkaszerződésben meg kell határozni a munkaviszony kezdetének napját!  Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.  A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.  De munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha annak megkötését követően körülményeiben, olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.

18 Elszámolás, igazolások A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályokban előírt igazolásokat.

19 Munkabér  Alapbér: legalább a legkisebb kötelező munkabér időbérben kell meghatározni.  Teljesítménybér: az a bér, ami előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg a munkavállalót. A munkabért, csak teljesítménybér formájában meghatározni, kizárólag munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. A teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt, írásban közölni kell a munkavállalóval, de az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása ekkor is kötelező.

20 Bérpótlékok  Rendes munkaidőre járó munkabéren felüli bérrész  Számítási alapja az alapbér  Fajtái: o Rendkívüli munkavégzés o Éjszakai pótlék o Műszakpótlék o Készenlét, ügyelet o Vasárnap és munkaszüneti nap

21 Vasárnapi pótlék (50%) • (vasárnap rendes munkaidőben történő mv.)  több műszakos tevékenység keretében,  a készenléti jellegű munkakörben,  a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló. Munkaszüneti napi pótlék (100%) (munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő mv.)

22 Műszakpótlék  Jogosultság – (több műszakos tevékenység) keretében ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete rendszeresen változik (a 18 és reggel 6 óra közötti munkavégzésre) nem jár: óra között A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.  Mértéke: 30%

23 Éjszakai pótlék:  Jogosultság: éjszakai munkavégzés esetén, ha a munkavégzés az 1 órát meghaladja nem jár: műszakpótlékra jogosult munkavállaló  Mértéke: 15% Rendkívüli munkavégzés pótléka:  Jogosultság a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten vagy c) az elszámolási időszakon felül.

24  Pihenőnapi munkavégzés A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkavégzés Mértéke: munkabér + 100% vagy munkabér + 50% és másik heti pihenőnap (pihenőidő)  Munkaszüneti napi munkavégzés Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés Mértéke: munkabér + 100% vagy munkabér + 50% és másik heti pihenőnap (pihenőidő

25 • A szabadidő, heti pihenőnap (heti pihenőidő) kiadása  Általános szabály o munkavégzést követő hónapban, o egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig, o munkaidőkereten felül végzett munka esetén a következő munkaidőkeret végéig.  Eltérő megállapodás A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

26  Fizetés pénzneme: forintban.  Munkabér kifizetése: • tárgyhót követő 10. napig • készpénz vagy bankszámlára utalás • munkavállaló vagy meghatalmazottja részére • Késedelmi pótlék: késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat.

27 Elérhetőségeink  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, Munkaügyi Felügyelőség  5000 Szolnok, Kellner Gyula u III. em.  Telefon: 56/  Fax: 56/

28 KÖSZÖNÖMMEGTISZTELŐFIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai és a 2012. évi jogszabályváltozások Katonáné Papp Ágnes munkaügyi igazgatóhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések