Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2011. Október 10. Dr. Dudás Katalin ügyvéd, egyetemi adjunktus ELTE ÁJTK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2011. Október 10. Dr. Dudás Katalin ügyvéd, egyetemi adjunktus ELTE ÁJTK."— Előadás másolata:

1 2011. Október 10. Dr. Dudás Katalin ügyvéd, egyetemi adjunktus ELTE ÁJTK

2 7. Fejezet A munka- és pihenőidő 8. Fejezet A munka díjazása 11. Fejezet A munkaviszony egyes típusai  határozott idő  munkavégzés behívás alapján  munkakör megosztott ellátása  több munkáltató által létesített munkaviszony  távmunka  vezető állású munkavállaló  közigazgatási szervnél foglalkoztatottak  cselekvőképtelenek  munkaerő-kölcsönzés  Iskolaszövetkezeti keret-megállapodás 12. Fejezet A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások (versenytilalom, tanulmányi szerződés)

3 III. Rész – A munkaügyi kapcsolatok 1. Fejezet Általános rendelkezések 2. Fejezet Az üzemi tanács 3. Fejezet A szakszervezet 4. Fejezet A kollektív szerződés IV. Rész – A munkaügyi vita 1. Fejezet A munkajogi igény érvényesítése 2. Fejezet A kollektív munkaügyi vita V. Rész – A független munkaügyi vizsgálat Értelmező és hatályba léptető rendelkezések VI. Rész – Értelmező és hatályba léptető rendelkezések

4 Munkaszerződés 43.§ munkavisz.ra von eltérő szabály hiányában  II. rész (munkavisz)  Kollektív szerződés  Üzemi megállapodás munkavállaló javára KSZ 277.§ (2) eltérő rendelkezés hiányában  II. rész (munkavisz)  III.rész (kivéve II. fejezet) eltérhet (mindkét irányban)

5  Eltérést nem engedő szabályok (felek megállapodása, ksz)  Kollektív szerződés – a munkavállaló javára  Kollektív szerződés – kerete, konkrét módja

6

7 Munkaidő: Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő. Munkaidő a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is. Előkészítő, illetve befejező tevékenység Előkészítő, illetve befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amit a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokásosan és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem munkaidő  a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet,  munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó-, illetve tartózkodási helyére történő utazás időtartama.

8 Munkanap Munkanap: a naptári nap. Ettől eltérően a munkáltató által meghatározott  megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.  Mindez megfelelően irányadó a heti pihenő-, illetve a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a 7 és 22 óra közötti időtartamot heti pihenő-, illetve a munkaszüneti napnak kell tekinteni. Hét Hét: a naptári hét. Ettől eltérően a hét időtartama, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra.

9 Napi munkaidő Napi munkaidő: a törvény vagy a felek által meghatározott  teljes napi munkaidő vagy  részmunkaidő. Beosztás szerinti napi munkaidő Beosztás szerinti napi munkaidő: az egy munkanapra elrendelt rendes munkaidő. Beosztás szerinti heti munkaidő Beosztás szerinti heti munkaidő: az egy hétre elrendelt rendes munkaidő. Éjszakai munka Éjszakai munka: a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés, feltéve, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja.

10 megszakítás nélküli, a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és kielégítő szolgáltatás  társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy  a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható, több műszakos b) több műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát, idényjellegű, c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

11 nélkül áll a munkáltató rendelkezésére  a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy  a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

12 általános teljes napi munkaidő 8 óra a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló  készenléti jellegű munkakört lát el vagy  a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

13  legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét.  legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét a) a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, illetve c) az idényjellegű tevékenység keretében, valamint d) a készenléti jellegű, e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörben (szállítás) foglalkoztatott munkavállaló esetében.  KSZ: legfeljebb 12 hónap,  KSZ: legfeljebb 12 hónap, illetve 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják,  KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő-keretet nem érinti.

14 Túlóra kizárása Nem minősül rendkívüli munkaidőnek, ha a munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt a) a munkavállaló rendes felmondásával, b) a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő), c) a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával, illetve d) a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt rendes felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

15 A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidő- keret lejárta előtt a) munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, b) határozott idő lejártával c) munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával, d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt rendes felmondásával, e) a munkavállalónak - a 79. § (1) bekezdése a) pontját kivéve - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

16 Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, b) a határozott idő lejártával, c) a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő), d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt rendes felmondásával, e) a munkavállalónak - a 79. § (1) bekezdése a) pontját kivéve - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

17 Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt  a munkavállaló rendes felmondásával,  a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (próbaidő)  a munkáltató azonnali hatályú felmondásával (rendkívüli),  a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt rendes felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

18  Kötetlen munkarend írásban átengedheti. A munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben a munkavállaló számára írásban átengedheti. Ha a munkavállaló a napi munkaidejének legalább felét maga jogosult beosztani – nem kell munkaidő- nyilvántartás  Általános munkarend  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás  Osztott napi munkaidő felek megállapodása - legalább két óra pihenőidő a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja - legalább két óra pihenőidő

19 legalább 7 nappal korábban  A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.  De - a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 3 nappal korábban módosíthatja.

20 A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló heti munkaidőt  a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt meghatározott időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse  a munkáltató által meghatározott időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.  Az elszámolási időszak tartamát  Az elszámolási időszak tartamát a munkaidő-keret szabályai megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.  Az elszámolási időszak tekintetében a 93. § (3)-(4) bekezdése és 95.§ megfelelően irányadó (távollétek elszámolása és közlés, eljárás megszűnéskor).

21  a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,  az idényjellegű,  a megszakítás nélküli,  a több műszakos  a több műszakos tevékenység keretében, valamint  a készenléti jellegű munkakörben, illetve  a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben  társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,  külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. c)-e) pontja a közvetlenül megelőző szombatra számára rendes munkaidő nem osztható be. Ha a c)-e) pontja szerinti munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, a közvetlenül megelőző szombatra számára rendes munkaidő nem osztható be.

22 Munkaszüneti napra rendes munkaidő  a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,  a megszakítás nélküli tevékenység keretében,  társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve  külföldi kiküldetés során osztható be.

23

24 HA a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkaidő tartama  6 órát meghaladja - 30 perc,  9 órát meghaladja - 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő- beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Kiadás - A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több, 20 percet elérő  legalább 20 percet elérő részletben is kiadni. 3 legfeljebb 6 óra  legalább 3 legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

25  legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő)  legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani  osztott munkaidőben,  megszakítás nélküli,  több műszakos,  idényjellegű tevékenység keretében,  a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. KSZ nem kell

26 A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatók. 6 munkanapot követően A munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Kivételelek: megszakítás nélküli, többműszak, idényjelleg Aki vasárnap dolgozik Aki vasárnap dolgozik - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

27 legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. Aki vasárnap dolgozik - a heti pihenőidőbe a vasárnapnak havonta legalább egy alkalommal bele kell esnie. legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható, amelybe  egy teljes naptári napnak és  havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállalónak a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

28 Rendkívüli munkaidő  a munkaidő-beosztástól eltérő,  a munkaidő-kereten felüli, valamint  az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá  az ügyelet tartama.Elrendelés  munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.  nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkaszüneti napon Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő  rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy  veszélyhelyzetben

29 A teljes napi munkaidő esetén naptári évenként legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ha a munkaviszony  évközben kezdődött, vagy  határozott időre, illetve  részmunkaidőre jött létre arányosan kell alkalmazni.

30 A 4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás  a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,  baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá  a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el. A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

31 A teljesítés helye : A munkáltató a munkavállaló számára  meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet),  egyébként a munkavállaló úgy köteles tartózkodási helyét meghatározni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul munkavégzésre tudjon jelentkezni (készenlét). Elrendelés Elrendelés: hogyan - írásban elrendelés mikor? A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell - Eltérés biztosított

32 A munkavállalót minden naptári évben szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.  A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után.  A munkavállalót megilleti szabadság a naptári évenként harminc napot nem meghaladó keresőképtelenség, a) a naptári évenként harminc napot nem meghaladó keresőképtelenség, b) a rendes szabadság, c) a szülési szabadság, d) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § b), d)-h) pontjában meghatározott (eljárásban való részvétel, kötelező orvosi vizsgálata, tűzoltó, emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára, véradáshoz, hozzátartozója halálakor legalább két munkanapra) időtartamára.

33 Az alapszabadság mértéke 20 munkanap Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A munkavállalót a) 25. életévétől egy, b) 28. életévétől kettő, c) 31. életévétől négy, d) 33. életévétől hat, e) …. f) pótszabadság illeti meg. munkanap pótszabadság illeti meg.

34 A fogyatékos munkavállalónak évenként 5 munkanap 5 munkanap pótszabadság jár. Fogyatékos munkavállaló, akinek legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította.

35 A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben  A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontjában köteles kiadni.  Legalább 14 napot  Legalább 14 napot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadni.  A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

36 A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, ennek megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

37 A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén  a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,  a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,  a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

38 A szabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló  szabadság kiadása során a beosztással azonos időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és  a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell kiadni.

39 A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Ha több volt a szabadság - Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató a munkaviszony megszűnéséig a munkavállaló részére az arányosan járó szabadságnál több szabadságot adott ki. Nem alkalmazható e szabály, ha a munkaviszony a munkavállaló halála, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg. Ha nem szűnt meg a munkaviszony - bérlevonás, ha a munkavállaló az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a munkavállaló a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult. És a VIII.1-től hatályba lépett szabályok?

40 Elmarad:  a gyermek gondozásra biztosított fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított  6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 napon belül,  ha pedig a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni..

41 A munkáltató köteles nyilvántartani  rendes és rendkívüli munkaidő,  készenlét,  szabadság időtartamát.Naprakészen a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.Módja az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

42

43 Alapbér Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Nincs garantált bérminimum Az alapbért időbérben kell megállapítani. Kombinált bér: Kombinált bér: A munkáltató a munkabért teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. Teljesítménybérnek Teljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg a munkavállalót. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy kombinált bérként meghatározni csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás esetén lehet.

44 18 és 06 óra  több műszakos: napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék) az 1 órát meghaladja  éjszakai munkavégzés: – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - a munkavállalónak, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja 15 % bérpótlék  vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés: kivéve többműszakos és készenléti munkakör 50 % bérpótlék  munkaszüneti napon: rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 % bérpótlék

45 50 % bérpótlék vagy szabadidő jár. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, illetve a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén – a munkáltató döntése szerint – 50 % bérpótlék vagy szabadidő jár. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

46 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Pihenő napi túlórák - A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg. Pihenőidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

47 A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék, illetve a 145. § szerinti havi átalány figyelembevételével kell megállapítani. A hatályos szabályokhoz eltérés:  az átlagkereset megszüntetésével kedvezőtlenebb a munkavállalók díjazásának feltételei több olyan időszakra, amikor a jogszabály munkavégzés nélkül díjazást rendel el (pl. felmentési idő),  csökken a végkielégítés mértéke (a távolléti díj alapján kell megállapítani, amelybe számos juttatás pl. prémium, jutalom, nem számít be.)

48 11. fejezet

49  A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.  A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. A határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is.

50 Határozott idejű munkaviszony azonos felek között történő  6 hónapon belüli meghosszabbítására vagy  ismételt létesítésére ehhez fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása esetén kerülhet sor és a munkaviszony meghosszabbítása vagy ismételt létesítése nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.

51 A legfeljebb napi 6 óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződésben történő megállapodása alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidő-keret tartama 4 hónapot nem haladhatja meg. A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább 3 nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.

52  A munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodhatnak meg.  Valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére.  A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.  A munkabér a munkavállalókat - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban illeti meg.  Valamely munkavállaló munkaviszonyának megszűnése, illetve megszüntetése a többi munkavállaló munkaviszonyát nem érinti. A munkaviszony megszűnik, ha a munkavállalók száma egy főre csökken. Ebben az esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.

53 Több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. A munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – bármely munkáltató, illetve a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti. A munkaviszony jogutódnélküli megszűnésekor, ha a meghatározott feltétel valamennyi munkáltató tekintetében bekövetkezik. A munkaviszony megszűnik akkor is, ha a munkáltatók száma egyre csökken.

54 Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető). A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha  a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és  távolléti díja eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.

55 csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amit egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni amit egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.  A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására.  A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az a biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.  A munkavállaló esetében  a kárfelelősség szabályai nem alkalmazhatók,  egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

56

57 két évig A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené, illetve veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy  a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.  Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. A munkavállaló elállási joga - ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg (azonnali hatályú felmondás).

58 Ami újdonság  A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.  A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.  A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna.  És a tanulmányi munkaidő-kedvezmények…

59 Harmadik rész –

60  Kollektív munkajog – ami kimaradt és ami bekerül  Üzemi megállapodás mint kollektív szerződés?  A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.  Szakszervezet – nincs munkaidő-kedvezmény és a választott tisztségviselőket megillető védelem  A szakszervezet képviselője a munkáltatóval folytatott konzultáció tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és ennek tartamára távolléti díj jár.  Nincs szakszervezeti kifogás

61  a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet a tagok felhatalmazása alapján, továbbá  a szakszervezet vagy szakszervezetek. A szakszervezet (szakszervezetek) abban az esetben jogosult(ak) kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának 10%-át. A szerződéskötést megelőző féléves átlagos statisztikai létszámot kell alapul venni.

62 Ötödik rész

63

64  „színlelt ellenőrzés  belépés joga  Iratbetekintés  Nyilatkozattétel  munkavállalói kifogás kivizsgálása anonim módon

65  Belső szabályzat, szmsz, munkarend  Munkaszerződés és módosításai  Munkaidő- és pihenőidő nyilvántartása  Kötelező munkavállalói tájékoztatások  Képviselői tájékoztatások  Szerződéstípus  Munkaidő és pihenőidő  Bérrendszer, ebm  Teljesítménykövetelmény  Kártérítési igények elbírálása

66  Írásbeli jelzés, javasolt intézkedés  Vitatható, de ha eleget tesz: Mentesülés a hatósági ellenőrzés jogkövetkezménye alól: nem bírságolható !!

67


Letölteni ppt "2011. Október 10. Dr. Dudás Katalin ügyvéd, egyetemi adjunktus ELTE ÁJTK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések