Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd."— Előadás másolata:

1 Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd

2  felek magánautonómiájának megjelenése a munkajog szociális természetének megtartása mellett  nagyüzemi működés Eredeti megoldandó problémák:  fekete és szürke gazdaság  kollektív szerződések alacsony elterjedtsége  tömegesen megjelenő kis- és középvállalkozások

3  a munkaerőpiac rugalmasságának növelése  munkaerő versenyképességének javítása  támogató képzési rendszer kialakítása  munkahelyteremtés  legális foglalkoztatás ösztönzése  a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak elhelyezkedni. 3

4  Foglalkoztatást segítő szabályozás  Új Munka Törvénykönyve  adminisztrációs terheinek csökkentése  Ösztönzők és támogatások a munkahelyteremtés érdekében  A rugalmas foglalkoztatás támogatása  aktív munkaerő-piaci eszközök  uniós források  Új Széchenyi Terv forrásai  Szociális ellátás helyett közfoglalkoztatás  Az érdekegyeztetés kereteinek átalakítása  Nemzeti Foglalkoztatási Alap (profiltisztítás, irányítás)  Képzési rendszer átalakítása (szakképzés, felnőttképzés)

5 - T/4786. sz. törvényjavaslat -Benyújtva: módosító javaslat -Elfogadás december évi I. törvény - hatálybalépés: július 1. -Külön törvény határozza meg -Átmeneti szabályok!

6  Kell-e a kódex jellegű munkaügyi törvényt?  Szükséges-e alapvető elvi módosítás a törvény tartalmát illetően? (szociális piacgazdaság európai szabályozásnak, ILO egyezményeknek való megfelelés)  Az Mt. viszonya a Ptk-hoz  Kollektív munkajog (szakszervezetek, KSZ, üzemi alkotmányjog) együttes vagy külön szabályozása  Kógens és diszpozitív szabályozás aránya; abszolút vagy relatív diszpozitivitás, jóléti elv, minimálstandardok;  Atipikus foglalkoztatási formák szabályozása  Differenciálás a munkáltató mérete szerint 6

7 1  gazdasági tényező: nincs elegendő hagyományos állás (határozott idejű, alkalmi foglalkoztatás szerepe felértékelődik)  egyes munkavállalói csoportok speciális igényei (diákmunka, gyakornokok, családanyák, nyugdíjasok),  képzett, keresett munkaerő és a csak betanított munkára alkalmas munkaerő kettőssége: eltérő alkupozíciók 7

8 2. Rugalmasság a hagyományos munkaviszonyon belül  a szabályozási mozgástér kihasználása a végletekig a hatékonyság jegyében (pl. munkaidő) alapvető munkavállalói jogokat érintő korlátozások  rugalmassággal indokolt alapvető munkavállalói jogokat érintő korlátozások (pl. teljes kártérítés, visszahelyezés eltörlése)  abszolút diszpozivitás; munkáltató egyoldalú szerződésalakítási képessége

9 A szervezeti kultúra szintjei és tartalmi elemei S.M. Hermann a szervezeti kultúrát a jéghegyhez hasonlította Látható, ismétlődő és vizsgálható szervezeti jelek, tünetek, produktumok PARADIGMÁK Célok, filozófiák, stratégiák Értékek, normák, cselekvési minták Alapvetések létezésünk értelméről pl szervezeti küldetés Explicit kultúra Közvetlen vizsgálatokkal feltárható Implicit kultúra Közvetett értékvizsgálattal kikövetkeztethető A felszín tünet együttesei - mint függő változók - a „vízvonal” alatti elemek - mint független változók - által nyerik el értelmüket. vízvonal SZEICZ J.

10  1405/2011. (XI.25.) Korm. Hat. – középtáv  A hatósági tevékenységgel összefüggő adminisztratív terhek csökkentése  A foglakoztatással összefüggő terhek csökkentése

11 O Kérhető hatósági ellenőrzés O Hiteles auditor elismerése O Bírságbevétel központosítása O 30 napos határidő 21 napra O Jóhiszemű ellenőrzés O Ellenőrzési terv nyilvánossága O Összevont ellenőrzés O Elsőre figyelmeztetés

12  Munkakör veszélyességéhez igazodó szabályzatkészítés  Foglalkozás-egészségügy felülvizsgálata  Segítő családtag bejelentés felülvizsgálata  Egyszerűsített foglalkoztatás még egyszerűbben

13 ELSŐ RÉSZ

14 „valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.”

15 a tisztességes foglalkoztatás szabályai  A vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve  A munkáltató gazdasági érdeke  A munkavállaló gazdasági és szociális érdeke

16  Együttműködési kötelezettség  Munkahelyek biztosítása  Nemzetgazdaság fenntarthatósága  Más közösségi célok  Munkaügyi kapcsolatok létjogosultsága  Szervezetalakítás  Tárgyalás  Kollektív szerződéskötés  Sztrájk  Jog a megfelelő munkafeltételekhez  Jog a napi és heti pihenőidő, az éves fizetett szabadság

17 17

18  Ahogy az adott esetben általában elvárható  Jóhiszeműség és tisztesség elve  Kölcsönös együttműködés  más jogai, jogos érdekei sértő magatartás tilalma  Tájékoztatási kötelezettség  Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma  Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma

19 A munkaviszonyban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, kivéve, ha törvény eltérő (szigorúbb) követelményt ír elő. [6. § (1) bek.]

20 munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján KÖTELEZŐ FIGYELEMBE VENNI a teljesítés egyoldalú munkáltatói meghatározása ARÁNYTALAN SÉRELEMMEL NEM JÁRHAT

21 A munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai alapvetően meghatározzák és befolyásolják az egészségünket és jól-létünket.

22  munkaviszony fennállása alatt  munkaviszonyon kívül sem közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltató helytelen megítélése - Munkakör jellege és a szervezetben elfoglalt helye –  Szabad vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze  Üzleti titok (kivétel közérdekű adat)

23  Korlátozható munkavisz. rendeltetésével ÉS a cél elérésével arányos közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges feltétlenül szükséges  Jogról lemondás tilalma Általános jelleggel és előre nem Csak írásban

24 Új törvény - új szerkezet

25 25

26 Munkaszerződés 43.§ munkavisz.ra von eltérő szabály hiányában  II. rész (munkavisz)  Kollektív szerződés  Üzemi megállapodás munkavállaló javára KSZ 277.§ (2) eltérő rendelkezés hiányában  II. rész (munkavisz)  III.rész (kivéve II. fejezet) eltérhet (mindkét irányban)

27  Eltérést nem engedő szabályok (felek megállapodása, ksz)  Kollektív szerződés – a munkavállaló javára  Kollektív szerződés – kerete, konkrét módja  De az egyes bekezdésen belüli IS! PÉLDA a munkabér fejezet köréből

28  136.§ alapbér – minimálbér, időbér  137.(3) teljbér msz-ben  138.§(1)-(5) telj-bértényező és –követelmény  139.§(1) bérpótlék jár  154.§ munkabér Ft-ban, utalvány tilos  159.§(5)-(6) munkabér postára, vagy munkahelyen kifizetni  § munkabér levonás, beszámítás tilalma

29  138.§(6) alapbér felét elérő garantált bér  160.§ késedelmi kamat –jegybanki alapkamat  164.§ visszakövetelés 60 napon túl

30 alapbérben  Bérpótlékot (vas, műszak, éjszaka) magába foglaló alapbérben  Munkaszerződésben:  Bérpótlék helyett,  Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka Havi átalány

31  139.§(2) bérpótlék számítási alapja  143.§(6) szabadidőt követő év dec 31-ig  145.§(1) bérpótlékot magába foglaló alapbér  145.§(2) bérpótlékok helyett havi átalány  155.§(1) munkabér elszámolása havonta, utólag  156.§(1) egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibér esetén elszámolás  159.§(1) munkabér kifizetés időpontja

32  Jognyilatkozatokra Ptk. XVII-XXII. Fejezetei megfelelően  Munkáltatói kártérítési felelősség – kár megtérítése Ptk. XXXI. Fejezet

33  ajánlat  utasítás: a teljesítés módját szabja meg  felmondás / elállás  kötelezettségvállalás  munkáltatói szabályzat: tartalmazhat utasítást és munkáltatói kötelezettségvállalást is. Általános címzetti kör

34  Munkáltatói képviselet:  Jogkörgyakorlás rendje – átruházás korlátozása megszűnik  Utólagos jóváhagyás lehetséges  Alaki kötöttségek: főszabály szerint nincs  Írásbafoglalás  ÚJ: elektronikus irat: a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentum  Közlés:  átadják (kézbesítési vélelem), átvételt megtagadja  ÚJ: az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válik

35 II. RÉSZ

36  Kötelező elemek: munkakör + alapbér  ÚJ: a munkavégzés helyére vonatkozó törvényi rendelkezés  Elmarad:  a változó munkahely, szokásosan telephelyen kívül végzett munka fogalma  a munkahely megváltozása okozta sérelem miatti szerződésmódosítás!

37  Próbaidő: visszaáll 3 hónapra  Pályázat: nincs szabályozva  Munkaviszony kezdete: egyértelműbb szabályok  szerződésben, ennek hiányában a következő napon  elállás joga  meghiúsítás tilalma  Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: változatlan (napi munkaidő)

38 III. fejezet

39 46. Fogalmak 47. A napi munkaidő 48. A munkaidő-keret 49. Eljárás a munkaidő-keret lejárat előtti A munkaidő-beosztás szabályai 51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása 52. A munkaközi szünet 53. A napi pihenőidő 54. A heti pihenőnap 55. A heti pihenőidő

40 56. A rendkívüli munkaidő 57. Ügyelet és készenlét 58. Az egyes munkavállalói csoportokra 59. A szabadság 60. A szabadság kiadása 61. Betegszabadság 62. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság 63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása

41  Jobban elhatárolja  Jobban elhatárolja a szerződés szerinti és a beosztott munkaidő fogalmát az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás  Középpontban az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás  ÚJ  ÚJ megközelítés: a munkáltató tevékenysége kötetlen  definiálja a kötetlen munkarendet  az ügyelet és készenlét lényege a rendelkezésre állás  Mt. 117/C. § elhagyása: a (lényegében) többéves munkaidőkeret szabályai elmaradnak

42  megszakítás nélküli:  ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel  És kielégítő (alapvető) szolgáltatás  társadalmi közszükségletet kielégítő (alapvető) szolgáltatás biztosítására irányul, vagy  a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható,  több műszakos:  több műszakos: hetente eléri a 80 órát  idényjelleg:  idényjelleg: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

43  Nincs megszakítás nélküli munkakör  Rendeltetésénél fogva e napon is „működés”  Készenléti jellegű munkakör  Készenléti jellegű munkakör: munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére  a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy  a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

44  „a munkaidő-beosztás szabályai”  Általános  Általános: heti 5 napra, hétfőtől péntekig  Kötetlen  Kötetlen: a napi munkaidő legalább felének írásbeli átengedése  Egyenlőtlen  Egyenlőtlen – általánostól eltérő: a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is (keret, elszámolási időszak)

45 általános teljes napi munkaidő 8 óra a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló  készenléti jellegű munkakört lát el vagy  a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

46  legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét.  legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét a) a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, illetve c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörben (szállítás) foglalkoztatott munkavállaló esetében.  KSZ: legfeljebb 12 hónap, technikai vagy munkaszervezési okok  KSZ: legfeljebb 12 hónap, 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják,  KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő- keretet nem érinti.

47  kifejezett szabályok  eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek és indokok  Az általános munkarend és a napi munkaidő alapul vételével  Ki szünteti meg a jogviszonyt?

48 munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban  A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény  De - a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja

49  A beosztás szabályai között ! a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse  „A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.”  Indokolás: a munkáltató “valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen alapul”  Hossza, mint a keret és a heti 48 óra átlagban!

50  a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,  az idényjellegű,  a megszakítás nélküli,  a több műszakos  a több műszakos tevékenység keretében, valamint  a készenléti jellegű munkakörben, illetve  a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben  társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,  külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Kiesett a heti pihenőnapok összevont kiadása

51 Munkaszüneti napra rendes munkaidő  a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,  a megszakítás nélküli tevékenység keretében,  társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve  külföldi kiküldetés során osztható be.

52

53 HA a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkaidő tartama  6 órát meghaladja - 30 perc,  9 ó  9 órát meghaladja - 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Kiadás - A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több, 20 percet elérő  legalább 20 percet elérő részletben is kiadni. 3 legfeljebb 6 óra  legalább 3 legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.

54  legalább 11 óra  legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő)  legalább 8 óra  legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani  osztott munkaidőben,  megszakítás nélküli,  több műszakos,  idényjellegű tevékenység keretében,  a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. KSZ nem kell

55 A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak tartama alatt egyenlőtlenül is beoszthatók. 6 munkanapot követően  A munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.  Kivételek: megszakítás nélküli, több műszak, idényjelleg  Aki vasárnap dolgozik  Aki vasárnap dolgozik - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

56 legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli  heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.  Aki vasárnap dolgozik - a heti pihenőidőbe a vasárnapnak havonta legalább egy alkalommal bele kell esnie. legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható, amelybe  egy teljes naptári napnak és  havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A munkavállalónak a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak átlagában legalább heti 48 óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

57

58 Rendkívüli munkaidő  a munkaidő-beosztástól eltérő,  a munkaidő-kereten felüli, valamint  az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá  az ügyelet tartama.Elrendelés  munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.  nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkaszüneti napon Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő  rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy  veszélyhelyzetben

59 A teljes napi munkaidő esetén naptári évenként legfeljebb 250 óra KSZ 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el – KSZ 300 óra  Elmarad e garanciális szabály: A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Ha a munkaviszony  évközben kezdődött, vagy  határozott időre, illetve  részmunkaidőre jött létre arányosan kell alkalmazni.

60 A 4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás CSAK  a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,  baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá  a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el. A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint haladéktalanul munkát végezni.

61 A teljesítés helye : A munkáltató a munkavállaló számára  meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet),  egyébként a munkavállaló úgy köteles tartózkodási helyét meghatározni, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul munkavégzésre tudjon jelentkezni (készenlét).Elrendelés: hogyan - írásban mikor? A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell – de „4 napos” eltérés biztosított

62

63  A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után.  A munkavállalót megilleti szabadság  szabadidő,  naptári évenként harminc napot nem meghaladó keresőképtelenség,  rendes szabadság  szülési szabadság,  munkavégzés alóli mentesülésnek meghatározott eseteiben (55. § b-k) pontok) időtartamára.

64 A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. legfeljebb két részletben  A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontjában köteles kiadni.  Legalább 14 napot eltérő megállapodás hiányában  Legalább 14 napot – eltérő megállapodás hiányában – egybefüggően kell kiadni. a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell  A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

65 A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött. megszűnésétől számított 60 napon belül A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, ennek megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

66 kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén  a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,  a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,  a szabadság 1/4-ét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki - KSZ. szabadság 1/3-át felek megállapodása  a szabadság 1/3-át –felek megállapodása - követő év végéig !

67  A szabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló  szabadság kiadása során a beosztással azonos időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és  a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.  Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembe vételével kell kiadni.  Megváltás csak megszűnéskor

68 Elmarad:  a gyermek gondozásra biztosított fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított  6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 napon belül,  ha pedig a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.

69  rendes és rendkívüli munkaidő,  készenlét,  szabadság időtartamát.Naprakészen a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.Módja az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

70 IV. RÉSZ

71  65. Az alapbér  66. A bérpótlék  67. Díjazás munkavégzés hiányában  68. A távolléti díj számítása  69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum  70. A munkabér védelme  71. Eltérő megállapodás

72 142/A. § helyett  Egyenlő bánásmód követelménye 12.§  „ és munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni”

73 Alapbér Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Az alapbért időbérben kell megállapítani. Kombinált bér: Kombinált bér: A munkáltató a munkabért teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. Teljesítménybérnek Teljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg a munkavállalót. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy kombinált bérként meghatározni csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás esetén lehet.

74  teljesítmény-követelmény és teljesítménybér-tényezők  objektív mérésen és számításon alapuló  előzetes eljárás  írásbeli, helyben szokásos közlés arantált bér  Kizárólag teljesítménybér garantált bér „legalább az alapbér fele” („jelentős részben nemcsak MV-n múlik” – kimarad)

75  Összege és hatálya - Kormány  Konzultáció NGTT-vel  Felhatalmazás – a vásárlóerő megőrzése érdekében – a béremelés elvárt mértékéről és béren kívüli juttatásról  Hatály:  Eltérés munkavállalói csoportokra  Ágazati és földrajzi területek sajátosságaira

76 Rendes munkaidőre járó munkabéren felül Számítás alapja – eM – alapbér  Vasárnapi pótlék  Munkaszüneti rendes (vas, húsvétv, pünkösdv)  Műszakpótlék  Éjszakai pótlék  Túlmunka  Heti pihenőnapon elrendelt rendkívüli  Munkaszüneti napon rendkívüli

77 vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés többműszakos és készenléti munkakör többműszakos és készenléti munkakör (d-e pontok) 50 % bérpótlék (eddig összevonás és 3 vagy többműszakos)

78 Egy tekintet alá esik: húsvét- és pünkösdvasárnap, vasárnapra eső munkaszüneti nap 100 % bérpótlék  Nem változott

79 18 és 06 óra több műszakos: napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék (műszakpótlék)

80 22 és 06 óra között a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve az 1 órát meghaladja ha ennek tartama az 1 órát meghaladja 15 % bérpótlék

81  A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,  a munkaidőkereten, vagy  az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén – munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása alapján – 50 % bérpótlék vagy szabadidő jár.

82  A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni  A szabadidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni következő munkaidő-keret vége  Munkaidő-kereten felüli munka esetén - következő munkaidő-keret vége  fM! - tárgyévet követő év ig

83 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. (szabadidő)  Pihenő napi túlórák A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. (szabadidő) a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg.  Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg.  Pihenőidő kiadása legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni, de fM!

84 alapbérben  Bérpótlékot (vas, műszak, éjszaka) magába foglaló alapbérben  Munkaszerződésben:  Bérpótlék helyett,  Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka Havi átalány

85  Készenlét 20 %  Ügyelet 40 %  Munkavégzés esetén alapbér + pótlékok (vasárnapi, munkaszüneti, műszak, éjszakai) 50 %  Ügyelet esetén, ha a munkavégzés nem mérhető 50 %

86 Állásidő: foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget - Elháríthatatlan külső ok kivétel – Ma: működési körében felmerül okból alapbér + bérpótlék

87  Szabadság  Betegszabadság = 70 %  Kötelező orvosi vizsgálat  Véradás 4 óra  Szoptatási munkaidő-kedvezmény  Hozzátartozó halála = 2 munkanap  Általános iskolai tanulmány, felek – képzési idő  Tanú-meghallgatás  Munkaszüneti nap – teljesítménybéres  Munkaviszonyra von szabály

88  Elmaradt a rendkívüli munkavégzés kiegészítő pótléka  Hozzászámít az ügyelet és készenlét pótléka Következmény Kevesebb díjazás jár  szabadságra, betegszabadságra  Rendes felmondáskor felmentési időre  Végkielégítésként  Jogellenes munkaviszony megszüntetésekor

89 V. fejezet

90 megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Főigazgató-helyettes

91 Általános elvek O Tájékoztatás és felvilágosítás O Egyértelmű elvárások közvetítése O Megbízható hivatalos információ O Ellenőrzés célja: MV alapvető jogok védelme O Szolgáltató közhatalom O Bizalom – tisztesség - következetesség

92 O Feketemunka O Munkabér és védelme O Megszüntetés igazolás és elszámolás O Ágazati reprezentativitás O Közérdekű bejelentés és panasz O 10%-10% feldolgozóipar és személy- vagyonvédelem O Bejelentés nélküli utóellenőrzése 80%

93 Általános elvek O Tájékoztatás, feltárás, megtartás biztosítása O Szolgáltató közhatalom O Bizalom – tisztesség - következetesség O Nincs jogkövetés – teljes hatósági szigor

94 „Ha új házat építesz, házfedeledre Korlátot csinálj hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról.” 229.§ Ha egy építőmester házat épít, de rosszul végzi a munkáját és a ház összedől És a tulajdonos meghal, akkor azt az építőmestert meg kell ölni.”

95  Nagy létszámú munkáltatók ellenőrzése előzetes bejelentéssel  Alapos balesetkivizsgálás  Zaj, karrezgés, veszélyes anyag, rákkeltő expozíció  Ágazat: építőipar, mezőgazdaság, feldolgozó, egészségügy - kockázatértékelés  Alvállalkozói láncok

96 96

97 O január 1-jétől január 1-jéig O 2011-ig – 2/3-nál O kötelező vizsgálni O kötelező vizsgálni: kiterjed a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének „megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására” O nincs pénzügyi szankció – csak kizárás

98 O Minden esetben kiterjed erre a vizsgálat O Közérdekű bejelentés, panasz?? ellenőrzés alá vont telephelyen O „ellenőrzés alá vont telephelyen” O Megyei illetékesség O Nem telepített munkahely – székhely nav.gov.hu O NGM Útmutató a gyakorlati végrehajtáshoz, aszociális adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítéshez –

99  Tényállás felderítésének kötelezettsége  Iratbekérés – béradatok, vagy maga a folyamat  Jogsértést megállapító határozat  Fellebbezés – elvárt 2/3 - 1/3  Jogerős határozat – honlapi nyilvánosság  Kizár közbeszerzésből, állami támogatásból

100  munkavállalói panasz súlypontban  ÚJ MT.  törvényi minimum betartása, illetve betartatása (felek megállapodása, kollektív szerződés)  munkaügyi audit  komplex ellenőrzés

101 „Egy társadalom igazi ereje nem a belőle rakétaként felszálló tüneményekben, hanem a mélyén dolgozó emberek értékében van"


Letölteni ppt "Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések