Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Munka Törvénykönyve változásai Budapest, 2012. 05. 17. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Dr. Papp Ildikó humán erőforrás szolgáltató központvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Munka Törvénykönyve változásai Budapest, 2012. 05. 17. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Dr. Papp Ildikó humán erőforrás szolgáltató központvezető."— Előadás másolata:

1 A Munka Törvénykönyve változásai Budapest, PSZE HR Szakmai nap Előadó: Dr. Papp Ildikó humán erőforrás szolgáltató központvezető

2  A Munka Törvénykönyve 2  évi I. tv. (továbbiakban: Mt.)  Az új Mt július 1–jén lép hatályba.  A Magyar Posta Zrt. Kollektív Szerződésének módosítása folyamatban van.  A törvény  az első két részben a munkáltató és a munkavállaló közötti viszonyokat,  a harmadik részben a szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltató kapcsolatait,  a negyedik rész a munkaügyi vita szabályait,  az ötödik rész a záró rendelkezéseket tartalmazza.

3  Értelmezési alapelvek  Ha a törvényi rendelkezés egyértelműen nem alkalmazható egy adott helyzetre, az új Mt. rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni.  Jogról lemondó, vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.  Az új Mt. az általános magatartási követelményeket részletesebben szabályozza a korábbiaknál.  A jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés elve,  méltányos mérlegelés elve,  tájékoztatási kötelezettség,  rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma,  jogos gazdasági érdek.  Személyhez fűződő jogok védelme.  Egyenlő bánásmód követelménye. 3

4  Jognyilatkozatok  Megállapodás  Egyoldalú jognyilatkozatok, (új elem: elállási jog szabályozása)  Kötelezettségvállalás: Mt. 16.§(2) bek: „A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható, vagy azonnali hatállyal felbontható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.” 4

5  A jognyilatkozatok megtételének módja  A képviselet: új rendelkezés az Mt. 20.§ (3) bek: „Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta.” (Eddig:pervesztés.)  Az alaki kötöttség szabályánál változás: A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén a munkavállalói igény csak 6 hónapig érvényesíthető. (Az eddigi 3 év helyett.)  A jognyilatkozat közlésnél változás: a tértivevénnyel feladott küldeményt az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. (Eddigi 10 munkanap helyett.) 5

6  A munkaviszony A munkaszerződés kötelező eleme:  Alapbér  Munkakör (Eddig: munkavégzés helye is kötelező elem volt.)  Megszűnik az állandó és változó munkahely fogalma. A munkáltató szándéka, hogy a KSZ-ben továbbra is szabályozásra kerüljenek azok a munkakörök, amelyekben a munkavállalók több telephelyen végzik tevékenységüket. Munkaszerződés teljesítése:  Munkáltató és munkavállaló jogai és kötelezettségei  Alapvető kötelezettségek felsorolása.  Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – korábbi átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalma helyett.  Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért. 6

7  Átirányítás  Az új Mt. nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés kifejezéseket, de lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő  munkakörben,  munkahelyen vagy  más munkáltatónál foglalkoztassa  Nincs az az eddigi kikötés, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglakoztatás csak a munkáltató működésével összefüggő okból lehetséges  Tartama naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanap lehet, de a KSZ–ben ettől el lehet térni. 7

8  Hátrányos jogkövetkezmény  Kiszabása esetén a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó- egy havi alapbére összegét. (Eddig a havi alapbér 20%-áig, maximum 1 évre lehetett alkalmazni, KSZ-ben szabályozták.)  A kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt legfeljebb 30 napra mentesíteni lehet a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. (Mt. 55 §. 2. A munkavállalót távolléti díj illeti meg, Mt. 146 §. 3.b.)  A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó határidő 15 napra módosul. (Eddig az eljárást 30 napon belül kellett megindítani.) 8

9  Munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az új törvény megváltoztatta a munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének jogcímeit  A munkaviszony megszűnik:  a munkavállaló halálával,  a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,  a határozott idő lejártával.  A munkaviszony megszüntethető:  közös megegyezéssel,  felmondással,  azonnali hatályú felmondással. 9

10  Munkaviszony megszűnése és megszüntetése Felmondás közlése:  Lényeges változás, hogy a felmondás július 1-től közölhető:  a betegség miatti keresőképtelenség,  a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,  a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején is. A felmondási idő csak a fent megjelölt időtartam leteltét követően kezdődhet el.  Felmondási idő:  A felmondási idő 30 nap.  A felmondási idő csak a munkáltatói felmondás esetén hosszabbodik meg.  Munkavállalói felmondás esetén a munkaviszony 30 nap elteltével megszűnik.  A felmentés tartamára távolléti díj jár (eddig átlagkereset volt).

11  Munkaviszony megszűnése és megszüntetése  Végkielégítés:  A végkielégítés alapja a távolléti díj. (Eddig átlagkereset volt.)  Nem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége  Végkielégítésre való jogosultság tekintetében a felmondási idő tartama nem minősül jogszerző időnek (nem a munkaviszony utolsó napja az irányadó)  Köztulajdonú vállalatokra vonatkozó új szabály ( Mt. 205.§), hogy a felmondási idő, valamint a végkielégítés mértékétől sem a Kollektív Szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el.  Nem változtak jelentősen a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok. 11

12  Munkaviszony jogellenes megszüntetése Mt.82-84§. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei alapvetően változnak.  Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor.  Az elmaradt munkabér helyett a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet, mely nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.  Szűkíti azokat az eseteket, amikor a munkáltatót a munkavállaló újra foglalkoztatási kötelezettsége terheli.  Jogellenesség megállapítása esetén eredeti munkakörében kell újra foglalkoztatni a munkavállalót, ha a munkáltató munkaviszonyt megszüntető nyilatkozata az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy a munkavállaló munkavállalói képviselő volt.

13  Munka és pihenőidő Munkaközi szünet:  Főszabályként az Mt. továbbra is fenntartja, hogy a munkaközi szünet nem képezi részét a munkaidőnek. Rögzíti, hogy nem része a munkaidőnek a lakóhelyről a munkavégzés helyére történő utazás sem.  Pontosabban határozza meg a munkanap, illetve hét fogalmát.

14  Munkaidő  Munkaidő-keret:  Rendezi a munkaidő-keret lejárta előtti munkaviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatos igényeket. E szerint ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésére sor került.  Munkaidő-beosztás:  Munkaidő-beosztást a munkáltatónak a korábbiakkal egyezően kell közölni a munkavállalóval. Ugyanakkor a munkáltató előre nem látható körülményekre tekintettel legalább 4 nappal korábban módosíthatja azt. 14

15  Szabadság  A munkavállalónak növekvő életkora alapján járó többletnapok (Mt.117 §.) is pótszabadság elnevezést kaptak. (Alapszabadság 20 munkanap.) A pótszabadság mértéke a korábbival megegyező, azonban ettől a szabálytól bármely irányban eltérhet a KSZ.  Szabályozásokat tartalmaz arra vonatkozóan a törvény, hogy milyen időtartamokat kell kiejteni a szabadság kiszámításakor (pl. naptári évenként 30 napot meghaladó keresőképtelenség idejére nem jár szabadság).  A szabadság kiadására (Mt §.) vonatkozó rendelkezésektől a KSZ szabadon eltérhet bármely irányba.  Nem változott a gyermek utáni pótszabadság.  Új előírás, hogy fogyatékos gyermek esetén is jár pótszabadság. 15

16  Szabadság  5 munkanap pótszabadság jár, ha rehabilitációs szakértői szerv 50%-os mértékű egészségkárosodást állapított meg.  Fő szabály továbbra is, hogy a szabadságot esedékessége évében kell kiadni, de ettől 5 eltérő szabályozást tartalmaz:  Munkaviszony október 1-jén, vagy azt követően kezdődik (március 31-ig).  Munkavállaló oldalán felmerült ok (60 napon belül).  Esedékesség évében megkezdett, következő évre áthúzódó szabadságból 5 munkanap.  Kivételesen fontos gazdasági érdek, működési körét közvetlenül súlyosan érintő ok (március 31-ig).  Megállapodás alapján a szabadság 1/3-át következő év végéig kell kiadni.

17  Szabadság kiadása  Szabadság megváltás csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges (GYES-ről visszajövő munkavállalónál nem)  Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a szabadság kiadásának a beosztással azonos időtartamra kell szólnia  Továbbiakban nem lesz kötelező a fizetés nélküli szabadság engedélyezése a magánerőből történő lakásépítéshez 17

18  Kártérítési felelősség Mt §. Munkáltatói  Az általános objektív felelősség körében új okot határoz meg, a működési kör fogalmát felváltja az ellenőrzési kör fogalma. Ezzel szűkíti a bírói gyakorlatban kialakult rendkívüli széles körű munkáltatói kártérítési felelősséget.  A kártérítési felelősség szabályai csak a munkaviszony keretében keletkezett károk megtérítésére irányadóak. 18

19  Kártérítési felelősség Mt §. Munkavállalói  A munkavállaló szándékos vagy gondatlan magatartással a munkáltatónak okozott kárt köteles megtéríteni.  Különbség van a kártérítés mértékére vonatkozó szabályozásban. A szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. A munkavállaló azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott, azaz a magatartásával igen távoli okozati összefüggésben bekövetkezett károkat nem. Károk megtérítésénél a méltányossági alapú korlátozását is megengedi. [Mt §] 19

20  Kártérítési felelősség Mt §.  Több munkavállaló általi együttes károkozás esetén egyetemleges kötelezésre csak szándékos károkozás esetében van lehetőség. [Mt §]  Új jogintézmény a munkavállalói biztosíték intézménye. [Mt §]  Az a munkavállaló kötelezhető biztosíték adására, aki a munkakörében meghatározott pénz vagy egyéb értéktárgy kezelésére irányuló tevékenységet végez, illetve ellenőrzésre jogosult. A javaslat szerint pénzbeli szolgáltatást jelent, melyet a munkáltató csak meghatározott célra használhat fel, illetve annak megfelelő kezeléséről és visszafizetéséről is köteles gondoskodni. Biztosíték nyújtására egy alkalommal kerülhet sor, és annak összege a munkavállaló alapbérének növekedése esetén sem emelhető fel. 20

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A Munka Törvénykönyve változásai Budapest, 2012. 05. 17. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Dr. Papp Ildikó humán erőforrás szolgáltató központvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések