Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. Dr. Tóth TamásPénzügyek I.2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. Dr. Tóth TamásPénzügyek I.2."— Előadás másolata:

1 Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

2 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.2

3 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.3 VII. Üzleti projektek egyedi és teljes kockázata Hatékony portfolió –β és NPV. –A teljes vagy az egyedi kockázatok érdektelenek. A „kockázat üzlet” mégis elképesztő ütemben fejlődik. –Bónuszok, a vállalati teljesítmény mérése, az adók, a hitelképesség megítélése vagy éppen a csőd bekövetkezése is vállalati szinten mért eseményekhez kötődik. –Így a projektek pénzáramainak teljes kockázata és a projektek közötti kapcsolat, korreláció is számít. Pl. a menedzsment igyekszik kiszűrni és fedezni azokat a kockázatokat, amelyek a vállalati fizetőképességet fenyegetik. Törekszenek az eleve alacsonyabb kockázatú, „jól tervezhető” projektek megvalósítására, illetve igyekeznek olyan projekteket megvalósítani, amelyek egymás kockázatait a vállalaton belül diverzifikálják. 112

4 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.4 Módszerek –A teljes kockázatot alkotó komponensek azonosítása és azok jelentőségének felmérése. Kockázatfedezés – akár az összes kockázat megszüntethető. –Ezek az eszközök költségesek. –A projektkockázatok jelentős része már a vállalati projektportfólióban rendelkezik természetes fedezettel (esernyő-napernyő üzletág). –Pl. a devizakockázatok a konszolidált vállalati portfólióban rendszerint természetes módon diverzifikálódnak. –Pazarlás? Kiszűrhetők az érzékeny komponensek, módosíthatók a tervek (pl. volumen vs. marketing). 112

5 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.5 VII.1. Érzékenységvizsgálat és gazdasági profitküszöb számítás Hogyan változik az NPV (vagy valamilyen más mutató) egy-egy paraméter %-os változásakor? –Ceteris paribus –Szerteágazó hatások – de korreláció nélkül. A jelentősebb kockázati elemek kiválasztása. –Projektszerkezet optimalizálása. A projekt függvényekre épülő NPV modelljében egy-egy változó értékét megváltoztatjuk és a kapott NPV értékeket ábrázoljuk. 113

6 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.6 NPV (mFt) $ %10%20%-10%-20% eladási ár eladási volumen marketing anyagköltség bérköltség gazdasági profitküszöb gazdasági fedezeti pont

7 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.7 Gazdasági profitküszöb –Célérték keresés. –A sűrűségfüggvény ismeretében megadható annak az esélye, hogy a változó ez alá csökkenjen. 114

8 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.8 NPV $ %10%20%-10%-20% 114 eladási volumen gazdasági fedezeti pont

9 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.9 VII.2. Szcenárióanalízis Jellegzetes, jól azonosítható jövőképek, „forgatókönyvek”. A projekt végtelen számú kimenetelét néhány jellegzetesre egyszerűsítjük. Szcenárió ~ az alapadatok egy jellegzetes kombinációja. –„Forgatókönyvek nettó jelenértéke”. –Valószínűségekkel súlyozva maga az NPV. 114

10 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.10 Példa - szcenárióanalízis Egy vállalat új terméket kíván piacra dobni és a termék előállítására egy új üzemet hozna létre. A felmérések alapján a termék sikerét illetően három jellegzetes szcenárió képzelhető el: –A termék sikertelen lesz, rövid időn belül az üzemet be kell zárni. Ennek valószínűsége 30%. –A termék a szokásos életciklust járja be, az üzemre 5 évig lesz szükség. Ennek valószínűsége 50%. –A termék kirobbanó sikerű lesz, akár 10 évig is szükség lesz az üzemre. Ennek valószínűsége 20%

11 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.11 Példa - szcenárióanalízis Az üzem megvalósítására azonban többféle lehetőség is kínálkozik: –A szükséges üzemi épületet saját beruházásban építjük fel, amit bármikor értékesíthetünk. –Az üzemi épületet egy drágább konstrukcióban béreljük, viszont bármikor felbonthatjuk a szerződést. –Az üzemi épületet kedvezőbb áron 5 évre lekötve béreljük, ingyenes opcióval további 5 év lekötésére. –Az üzemi épületet erősen nyomott áron 10 évre lekötve béreljük. Melyik üzemmegvalósítási változat a kedvezőbb?

12 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.12 Példa - szcenárióanalízis 115 S1S2S3 A555 5 B C D %50%20% Változatok Szcenáriók valószínűségei Súlyozott NPV Szcenáriók

13 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.13 VII.3. Szimuláció Mélyebb gazdasági elemzéseknél a pénzáramok sztochasztikus meghatározására építünk. Ilyenkor nem várható pénzáramlásokból kalkulált várható értelmezésű gazdasági mutatókat kívánunk meghatározni, hanem végig megtartjuk a sztochasztikus formát. 1. Az egyes pénzáramlás-tényezőket valószínűségi változó formában becsüljük. 2. Számítógépes szimulációval nagyszámú lehetséges gazdasági mutató-értéket (pl. NPV-t vagy IRR-t) számoltatunk. 3. Az egyes mutató-eredmények gyakoriságaival közelítjük a mutató sűrűségfüggvényét. 115

14 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.14 A következőt tesszük tehát: NPV=f(…)... véletlen véletlen... véletlen NPV-k NPV f(x)

15 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.15 Ráadásul az egyes valószínűségi változók kapcsolatban is vannak egymással (korrelálnak). Célunk az, hogy ezekből a szakértői véleményekből „szűrjünk ki” gazdasági mutatókat. Valószínűség fogalma –„80%, hogy esni fog.” (Az előrejelzésre vonatkozik.) –Időjárás egyszeri, de a „jóslat” rendszeres, így van valószínűsége is.

16 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.16 Monte-Carlo szimuláció Neumann János –Számítógép logika –Önmagukat újraalkotó automaták –Kvantummechanika, halmazelmélet –Numerikus meteorológia –Gyors turbulens áramlások –Manhattan projekt Pszeudo-véletlenszámgenerátorok –Intel: ellenálláson fellépő termikus zaj Számítógépes szimuláció alapjai

17 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.17 Döntő fontosságú mozzanat Időigényes A becslőknek nem ez a „foglalkozásuk”, tehát a helyes becslési eljárás megválasztása kulcskérdés: –a módszer „korrekt”, de nehezen érthető, –vagy érthető, de pontatlan. A „relatív gyakoriság” jó kiindulás. –sűrűségfüggvények –folyamatos sűrűségfüggvények –diszkrét rang VII.3.2. Az egyes tényezők szubjektív becslése 117

18 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.18 Sűrűségfüggvény-táblák

19 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.19 Paraméterek megadása

20 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.20 A feltételes valószínűség összefüggése alapján VII.3.3. Korrelációs kapcsolatok szubjektív becslése 119 Például: Mekkorára becsülné Y-t (db-ot), ha tudja, hogy X (ár) 1500 $ ? E(X) = 1000 $, E(Y) = 1100, σ(X )= 129, σ(Y) = 2138 E(Y|X=1500) = 500

21 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.21 Becslések számának csökkentése: –Az éves pénzáramok egyes tényezői között időben állandónak szokás tekinteni a korrelációkat. –Ugyanazon változó éves értékei között ugyanolyan auto-korrelációt szokás figyelembe venni. 119

22 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.22 Sétahajó projekt Monte-Carlo szimulációval Érdemes lenne-e megvásárolni egy 30 utas szállítására alkalmas hajót, hogy azt városnéző hajóként üzemeltessük. –A hajó ma 15 mFt + áfa, 5 év múlva 10 mFt + áfát ér (egy 5 évvel idősebb hajó ára ma ennyi). –A Petőfi hídtól a Rómaifürdőig szerveznénk körutakat, hétvégenként áprilistól októberig. –Az üzemeltetési költségek (kvázi-fix költségek): éves szinten a gázolaj 4 mFt + áfa, a kikötőbérleti díj 500 eFt + áfa, az éves karbantartási díj 500 eFt + áfa, marketing 700 eFt + áfa. –Munkabérek adókkal: 3 mFt (5 fő személyzet, kapitánnyal, idegenvezetővel együtt). –Vállalkozásunk egyébként nyereséges. HIA: 2%. 121

23 Dr. Tóth TamásPénzügyek I Látogató / körút (db) április15 május20 június26 július28 augusztus29 szeptember20 október15

24 Dr. Tóth TamásPénzügyek I Bevételek (havi 8 nap, napi 3 út) Beruházások (vételár / piaci maradványérték) Anyagköltség (üzemanyag, karbant., kikötőbérlet, marketing) Bérköltség Költségként viselkedő vállalati adók- 106 Társasági adó előtti pénzáramok

25 Dr. Tóth TamásPénzügyek I Adóalap növelő tételek Adóalap csökkentő tételek Értékcsökkenés reálértéken Társasági adóalap Társasági adó (20%) Szabad pénzáramok társasági adó után NPV826

26 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.26 A negatív társasági adó hatásokat az egyébként pozitív vállalati adóalap miatt ténylegesen is realizálni tudjuk. A projekt nettó jelenértéke pozitív. Szeretnénk azonban azt is tudni, hogy a projekt mekkora eséllyel válik negatív nettó jelenértékűvé? –(Mekkora az esélye, hogy a projekt átlagos belső megtérülési rátája alacsonyabb lesz a projekt tőkeköltségénél?) –A kérdés megválaszolásához szimulációt futtatunk le, amely során az NPV (vagy IRR) változó sűrűségfüggvényét állítjuk elő. 122

27 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.27 Tudjuk, hogy tetszőleges (folytonos) sűrűségfüggvényre igaz: Ha a valószínűségi változó eloszlását az f(x) sűrűségfüggvénnyel jellemezzük, akkor annak a valószínűsége, hogy a valószínűségi változó a és b közötti értéket vesz fel: 122

28 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.28 Megfelelő segédprogrammal a szimulációt lefuttatva és az intervallum határokat (-∞ és 0) beállítva a fenti számítás eredményét könnyedén megkapjuk, ami esetünkben ~21%. 122

29 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.29 A projekt mekkora eséllyel állít elő 2,5 mFt elkölthető cash flow-t 2011-ben, ugyanis a társaság hosszúlejáratú hitele éves törlesztőrészletének biztos kifizetéséhez ebből a projektből 2011-ben legalább ekkora összegre lesz majd szükség? –Az adófizetési határidők miatt a 2010-es társasági adó(megtakarítás) lesz ténylegesen elérhető 2011-ben. –Ezt az adóösszeget vonjuk le (adjuk hozzá) a 2011-es működési pénzáramokhoz. –Az így képzett összeg sűrűségfüggvényét állítjuk elő

30 Dr. Tóth TamásPénzügyek I.30 A projekt 2011-ben legalább 2,5 mFt összeget 41% eséllyel állít elő. –A szükséges összeg 2011-ben más módon biztosítható (pl. rövid lejáratú hitel)? –Ha nem, le kell mondanunk az egyébként értékteremtő beruházásról. 123


Letölteni ppt "Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. Dr. Tóth TamásPénzügyek I.2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések