A képviselő-testület működésének szabályai

Az előadások a következő témára: "A képviselő-testület működésének szabályai"— Előadás másolata:

1 A képviselő-testület működésének szabályai
dr. Danka Ferenc 2010. december 15.

2 Kisebbségi Önkormányzat
KÉPVISELŐ- TESTÜLET Polgármester Kisebbségi Önkormányzat Külsős alpolgármester Alpolgármester Társulás Bizottság Elnöke = képviselő Részönkormányzat Elnöke = képviselő Képviselő-testület Hivatala jegyző (aljegyző) vezeti Intézmények Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető

3 Feladat, hatáskör Feladat
egy szerv céljainak a megjelölése, a szerv rendeltetésének részletezése pl. „gondoskodik” Hatáskör adott szerv mit tehet a feladatának végrehajtása érdekében döntési hatalmat jelent pl. „dönt”, „jóváhagyja” „elbírálja” ~ egyik fajtája - hatósági jogkör (hatósági hatáskör)= közhatalom államilag kikényszeríthető gyakorlásának joga nagyon kötött , sajátos jogkör átruházhatatlan külön szabályok szerint történhet a gyakorlása

4 Hatáskör átruházása polgármesteri hivatalra miért nem lehet hatáskört átruházni? kettős delegálás tilalma (átruházott hatáskör tovább nem ruházható) nem ruházható tovább olyan szervre sem, amelyre egyébként hatáskör átruházható pl. polgármester bizottságra a képviselő-testület a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

5 Bizottságok a bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását a képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek

6 Részönkormányzat testülete
alakításának lehetősége (Ötv. 28.§) KT szabad mérlegelésének tárgya, hogy létrehozza-e – SZMSZ-ében a képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára kötelező a létrehozása (Ötv.55.§) a településrész lakóhelyi közösségének - kezdeményezésére - kizárólag a településrészt érintő ügyekben önkormányzati jogokat adhat a KT Nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érintő hatáskör átruházását: a) az egyesítéssel létrejött településrésztől, b) a külterületi lakott helytől, c) az olyan üdülőterülettől, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét. 54/1997 (X.31.) AB hat.

7 Egyéb munkáltatói jog Ötv. 103. § (1) e törvény alkalmazásában:
az egyéb munkáltatói jogon: a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni; alapvető munkáltatói jogok a KT-nél

8 Egyéb munkáltatói jog ~ JUTALMAZÁS, SZABADSÁG
~ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS; a Ktv. alapján a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt a polgármester a meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a jegyzővel (főjegyzővel) szemben támasztott követelményeket. legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a jegyző, (főjegyző) teljesítményét és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet. A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. jogorvoslat: ha a teljesítményértékelés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításon alapul, megsemmisítése iránt a jegyző (főjegyző) közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.

9 Egyéb munkáltatói jog MINŐSÍTÉS
a jegyző minősítése is a polgármester feladata – lásd. Ötv. 103.§; Ktv. 34/A.§-36.§-ai legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolás előtt, vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt - a teljesítményértékeléseket is figyelembe véve - minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban legalább 1 évig a minősítő irányítása alatt dolgozott jogorvoslat: a köztisztviselő a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a bíróságtól kérheti

10 Egyéb munkáltatói jog ILLETMÉNYELTÉRÍTÉS – (SZEMÉLYI ILLETMÉNY)
Ktv. 43.§ (4) - itt 3 szabályrendszert állított fel a jogalkotó: PH köztisztviselői a jegyző (főjegyző) a polgármester a tárgyév március 1-jétől következő év február végéig legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentheti az eltérítésről a polgármester minden év március 1-jéig dönt. Mértéke a tárgyévben nem módosítható. jegyző (főjegyző) személyi illetménye SZEMÉLYI ILLETMÉNY Ktv. 44/B.§ PH köztisztviselői (a jegyző (főjegyző) állapíthatja meg – a polgármester jóváhagyásával!) teljesítményértékelés alapján a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig korlátja: nem haladhatja meg a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset ( Ft) tízszeresét

11 Egyetértési jog Ötv. 36.§ (2) bekezdés b): kinevezéshez,
vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. polgármester szabad belátása szerint gyakorolhatja mindegyikre, vagy csak néhányra (117/2008. (IX.26.) AB hat.- KT nem alkothat rendeletet az egyes munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségekről – pl. az egyetértési jog gyakorlásáról sem) vétójogot jelent írásban kell rögzíteni

12 Egyetértési jog a községi körjegyzőségnél a körjegyző
- a polgármesterek egyetértésével - nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. a polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.

13 A polgármester képviseleti joga
Ötv. 9.§ (1) bek. Az önkormányzat jogi személy. (polgári jogi) a képviselőtestületet a polgármester képviseli, mint egyszemélyes önkormányzati szerv, törvényi előírás alapján jogosult a KT képviseletére peres (jogi) képviselet: meghatalmazottként eljárhat képviselő, jegyző, PH ügyintézője is. a polgármesteri peres képviselethez nem szükséges a KT külön meghatalmazása, vagy más egyéb aktusa – ok: törvényi előíráson alapul ez nem zárja ki, hogy a KT a polgármestert valamely ügy mikénti képviseletére kötelezze. Ptk. 219.§ (2) bek.: a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, ill. kötelezetté. közjogi képviselet (ez következik az önk. közhatalmi jogosítványaiból) protokolláris képviselet (ünnepségek, rendezvények stb.) TÉ. folytán indult bírósági eljárásban gyakorolt képviselete – (az ún. külső, önkormányzaton kívüli közhatalmi eljárásban) AB eljárás kezdeményezése esetén (a KT kezdeményező döntésének keretében gyakorolhatja) lásd. felterjesztési jog gyakorlásánál – (KT javaslatot tesz vagy intézkedés megtételét kezdeményezi valamely állami szervnél ha a KT a képviselendő önkormányzati ügyben döntött, ahhoz kötve van a polgármester! SZMSZ részletes rendelkezéseket tartalmazhat a polgármester képviseleti tevékenységére + esetenkénti kötelezés is lehet

14 Alpolgármester választása
Megbízatásának keletkezése: a megválasztásával kezdődik = alakuló ülésen és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Megbízatásának megszűnése: ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik az új polgármester megválasztásával – (ciklus közbeni esemény miatt pl. feloszlás) ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja - VISSZAHÍVÁSSAL

15 Alpolgármester választása
Pttv. 2/A. § Ha a képviselő-testület az alpolgármester megbízását a polgármester javaslata ellenére nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljeskörűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű illetményre - társadalmi megbízatású alpolgármester esetén tiszteletdíjra - jogosult.

16 Alpolgármester választása
Alkotmány 44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, de a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja. Ötv. 34. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

17 Alpolgármester választása
„külsős” nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. a „külsős” jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

18 Külsős alpolgármester
KÉPVISELŐ- TESTÜLET Polgármester Külsős alpolgármester Alpolgármester Képviselő Bizottság Elnöke=képviselő Részönkormányzat Elnöke=képviselő Képviselő-testület Hivatala jegyző (aljegyző) vezeti

19 Újratárgyalási kezdeményezés
Ötv. 35. § (3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. önkormányzati érdek sérelme: jogszabály által nem definiált, polgármester minősít ülést követő 3 naptári napon belül írásban – képviselő-testületnek címezve halasztó hatályú a döntés végrehajtására (rendelet nem hirdethető ki) képviselő-testületnek döntenie kell KT döntése másodszor is ugyanaz lehet – ezt már végre kell hajtani helytelen gyakorlat: csupán a KT ülésén történik meg a bejelentése

20 Polgármester felügyeleti jellegű jogosítványai
felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását: ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz felfüggesztheti a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását: ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz

21 Polgármester a bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni

22 Települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni; tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül : bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;

23 Bizottság a bizottság a feladatkörében ellenőrzi a PH a KT döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. (Ötv. 27.§)

24 Jegyző a helyi törvényesség őre
Ötv. 36.§ (3) - a jegyző köteles jelezni: a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. (szignalizációs kötelezettség)

25 Összeférhetetlenségi okok
valamennyi polgármesterre vonatkozó okok (főfoglalkozású és társadalmi megbízatású + (külsős) alpolgármesterekre is) államhatalmi ágak elválasztásának elvéből következőek pl.: nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, jegyző (főjegyző, körjegyző, aljegyző) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja stb. gazdasági befolyástól mentességet szolgáló pl.: aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el

26 Összeférhetetlenségi okok
Egyéb: olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja, (pl. intézményvezető) a KT által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja

27 Összeférhetetlenségi okok
A főfoglalkozású polgármesterre vonatkozó további, szigorúbb kritériumok munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet: munkaviszony köztisztviselői, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony polgári jogi szerződés alapján létesített ~ (pl. megbízási szerződés, egyéni vállalkozói jogviszony) kivételek: - országgyűlési képviselőség - pl. oktatói, lektori tevékenység

28 Összeférhetetlenségi okok
A főfoglalkozású polgármester a KT hozzájárulása nélkül nem lehet pl.: vállalat vezérigazgatója gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tag szövetkezet tisztségviselője alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője lényeges: a KT hozzájárulását ciklusról ciklusra kérni kell, ha újraválasztják a polgármestert!

29 Polgármesteri összeférhetetlenség - eljárás rendje + jogorvoslat
Megszünteti PM. a megválasztásától vagy az ok felmerülésétől 30 nap Bármely képviselő indítványa tagú bizottság (képviselők) javaslata Nem szünteti meg Következő ülés maximum 30 nap Képviselő-testület határozatban dönt hozzájárulását adhatja, ha törvény lehetővé teszi! megállapítja az összeférhetetlenséget 8 nap PM. kérelmére Határozat megküldése PM.-nek következő munkanapon megyei bíróság felülvizsgálata 30 nap döntésre Összeférhetetlenségi ok alól PM. felmentve

30 Képviselői összeférhetetlenség – eljárás rendje + jogorvoslat
Képviselő + összeférhetetlenségi ok = haladéktalanul be kell jelenteni 1.) megbízólevél átvételét követően 2.) az ok keletkezését követően 3.) a helyzet tudomására jutását követően Átadja az SZMSZ-ben meghatározott bizottságnak vizsgálatra 30 nap megszüntetésére Polgármesternél BÁRKI kezdeményezheti Bizottság előterjesztése Polgármester előterjesztése pl.: Közigazgatási Hivatal vezetője 8 nap képviselő kérelmére Képviselő-testület határozatban dönt megyei bíróság felülvizsgálata 30 nap döntésre Következő ülés maximum 30 nap

31 Jogorvoslat (érintett: polgármester/képviselő)
HA a képviselő-testület nem dönt vagy döntése jogszabálysértő Nincs határidő! Közig. Hivatal kezdeményezheti az összeférhetetlenség kimondását 30 nap döntésre Megyei bíróság 8 nap fellebbezésre PM. (Képviselő) fellebbezése Közig. Hivatal fellebbezése 3 nap döntésre Másodfokú bíróság

32 Halasztó hatály polgármester tisztsége megszűnik az összeférhetetlenség kimondásával: felülvizsgálat kérésére rendelkezésre álló, 8. napot követően (ha nem kér felülvizsgálatot) bíróság döntésének a napján (ha felülvizsgálatot kér - addig gyakorolhatja a jogait is) képviselő megbízatása megszűnik az összeférhetetlenség kimondásával: Uaz.

33 Együttalkalmazási tilalom
Ktv. 9.§ (1) nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási felügyeleti ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne (pl. a polgármester sógornője köztisztviselő a PH-ban) községi önkormányzat különösen indokolt esetben felmentést adhat alóla E törvény alkalmazásában hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő, c) az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, d) a testvér, a házastárs, az élettárs, e) a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.

34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!