Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közigazgatás felépítése és működése Integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi Régióban, illetve a konvergencia régiókban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közigazgatás felépítése és működése Integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi Régióban, illetve a konvergencia régiókban."— Előadás másolata:

1 A közigazgatás felépítése és működése Integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi Régióban, illetve a konvergencia régiókban című, EKOP számú, illetve EKOP számú kiemelt projektek Integrált ügyfélszolgálati munkatársak képzése

2 2 Az előadás tartalmi felépítése 1.A közigazgatás felépítése 2.Államigazgatás 3.Önkormányzati igazgatás

3 1.A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása 3

4 A közigazgatás fogalma, feladata FOGALMA: A közigazgatás olyan szerve- zetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szer- vek által meghatározott fela- datok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. FELADATA:  Jogalkotó tevékenység;  Hatósági jogalkalmazó tevékenység;  Közszolgáltató jellegű feladatok.

5 1.2. A közigazgatás rendszere egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer); van felettes szervük; állami feladatokat lát el (országos közügy); jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők. polgármesteri hivatal; körjegyzőség; igazgatási társulás; megyei közgyűlés hivatala; főpolgármesteri hivatal; vezetője: jegyző; helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat- meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület..5 Két szervezetrendszer működik (duális jelleg). Államigazgatási szervekÖnkormányzati szervek

6 A közigazgatás felépítése 6 A közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Államigazgatási szervek Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek Önkormányzati igazgatási szervek

7 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása HATÁSKÖR terjedelme szerint Általános hatáskörű szervek (Kormány, közigazgatási hivatalok, önkormányzatok). Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok). ILLETÉKESSÉG szerint Központi (országos) szervek; Területi (régió, megye) szervek; Helyi illetékességű szervek. 7

8 2. Államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi/területi szervei 8

9 Az államigazgatás központi szervei Kormány, és a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok A nem minisztériumi formában működő köz- ponti államigazgatási szervek Kormányhivatalok Központi hivatalok Autonóm államigazgatási szervek Az államigazgatás központi szerveinek fő csoportjai Az egész országra kiterjed az illetékességük; Országos feladatokat látnak el; Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el;

10 A kormány Kormányzati tevékenysége körében: kormányprogram kidolgozása; biztosítja a törvények végrehajtását, védi az alkotmányos rendet, gondoskodik az állampolgári jogok érvényesüléséről; társadalmi, gazdasági tervek kidolgozása; a Magyar Köztársaság képviselete, nemzetközi szerződések kötése, külpolitikai tevékenység; önkormányzatok törvényességi ellenőrzése; fegyveres erők, rendészeti szervek irányítása. Államigazgatási irányítási tevékenysége körében: minisztériumok, alárendelt szervek irányítása; az államigazgatási ágak közvetlen felügyelet alá vonása; alárendelt szervek jog- szabálysértő döntéseinek megsemmisítése, megvál- toztatása. 10 Az államigazgatási szervezet csúcsán álló, testületi jelleggel működő szerv.

11 A kormány szervezete és működése 11 Miniszterelnök Miniszterek: Tárcaminiszter Tárca nélküli miniszter A kormány hatáskörét ülésén gyakorolja. ―rendszeresen ülésezik; ―rendeletet alkot; ―határozatot hoz; (irányítási jogkörében: normatív határozat) ―működését részletesen a kormány ügyrendje szabályozza. Szerepe kiemelkedő, az Országgyűlés választja. a köztársasági elnök nevezi ki őket a Miniszterelnök javaslatára; vezetési, irányítási, testületi feladato- kat látnak el.

12 A kormány segédszervei Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek:  Kormánybizottságok;  Kabinetek;  Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok). Hivatali típusú, kiemelt feladatokat ellátó szerv:  Miniszterelnökség „Egyszemélyes” segédszervek:  Kormánybiztosok

13 Minisztériumok Minisztérium: a miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv. 13 A miniszter feladatai: kormány-előterjesztések készítése; jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; nemzetközi kapcsolatok kialakítása; kapcsolattartás civil szervezetekkel.

14 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek 14 KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, PSZÁF. KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: KEKKH, ONYF. AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal. Főbb feladatok: - a kormány döntéseinek végrehajtása; - a területi államigazgatási szervek szakmai irányítása; - a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; - hatósági tevékenység.

15 2.2. Az államigazgatás helyi/területi szervei 15 Csoportosításuk Illetékességi területük alapján Hatáskörük alapján Általános hatáskörű (pl.: fővárosi, megyei kormány hivatalok) Különös hatáskörű (pl.: földhivatalok) körzeti megyei regionális

16 A közigazgatási hivatalok A kormány általános hatáskörű, területi államigazgatási szerve. Alapfeladatok: Önkormányzatok törvé- nyességi ellenőrzése; I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása. A kormány területi szerveként ellátott főbb feladatok: Koordinációs és ellenőrzési feladatok; Képzési, továbbképzési feladatok; Informatikai feladatok.

17 3. Az önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai 3.2. Az önkormányzatok típusai 3.3. Az önkormányzatok szervezete 17

18 A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai

19 Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai Az Alkotmány alapján a képviselő-testületet megilleti: autonómia: önálló szabályozás, igazgatás vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); szervezeti, működési autonómia; felterjesztési jog; partnerkapcsolatok autonómiája (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga). 19

20 Az önkormányzatok típusai Települési önkormányzatok Területi önkormányzatok Fővárosi önkormányzat; Fővárosi kerületi önkormányzat; Városi (megyei jogú városi) önkormányzat; Községi (nagyközségi) önkormányzat. Megyei önkormányzat.

21 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. Főváros:  kétszintű önkormányzat működik;  kétszintű jogalkotás. Megye, megyei jogú város: sajátos kapcsolatrendszer. 21

22 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei (Ötv. szerint) Települési önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Pl.: ―településfejlesztés – rendezés, ―környezetvédelem, ―lakásgazdálkodás, ―tömegközlekedés, ―vízelvezetés, csatornázás. Kötelező feladatok Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. könyvtár). ―egészséges ivóvíz, ―óvodai nevelés, ―alapfokú oktatás, ―egészségügyi, szociális alapellátás, ―közvilágítás, ―közutak fenntartása, ―köztemető fenntartása, ―nemzeti, etnikai kisebb- ségek jogainak biztosítása.

23 Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei 23 Megyei önkormányzat Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egé- szére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. közép- iskolai ellátás (ha a telepü- lés nem vállalja). Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit.

24 3.3. Az önkormányzatok szervezete A képviselő-testület szervei Bizottságok -kötelező -önként létrehozott állandó -eseti bizottság Polgármesteri Hivatal/Körjegyzőség -jegyző -körjegyző -főjegyző (megye, főváros) -aljegyző Részönkormányzat Polgármester (Főpolgármester, Közgyűlés elnöke)

25 A képviselő-testület Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje (főszabályként); Rendeletet alkot, határozatot hoz; A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés; Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg; A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában; A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. 25

26 A polgármester 26 Tagja és elnöke a képviselő- testületnek Összehívja és vezeti az üléseket Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését Államigazgatás i hatáskörök címzettje Irányítja a polgármes- teri hivatalt Önkormányzat i hatáskörök ruházhatók át rá Képviseli az önkormányza -tot Helyettesítésére alpolgármester (ek) választása Helyettesítésére alpolgármester (ek) választása

27 A bizottságok 27 A képviselő-testület munkáját segítik. (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés- hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; Elnöke csak képviselő lehet ! Kötelezően létrehozott Ha törvény előírja (pl. pénzügyi bi- zottság) Szabadon létrehozott (lehet állan- dó, ideigle- nes, vagy e- seti)

28 A polgármesteri hivatal és a körjegyzőség 28 A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására A feladatok kettős jellegűek: ―önkormányzati feladatok (döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) ―államigazgatási feladat- és hatáskörök (a polgár- mesteri hivatalt vezeti) A körjegyzőség sajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el egysé- ges hivatali szervként, a körjegyző vezeti (heti kihe- lyezett félfogadás).

29 Kinevezett, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő; Feladatköre: ―Helyettese az aljegyző (községben nem kötelező kinevezni); ―Vezeti a polgármesteri hivatalt; ―önkormányzati munka segítése, felelősség a törvényes működésért; ―államigazgatási feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása A jegyző

30 Részönkormányzat testülete Elkülönült telepü- lésrészek elkülönült érdekeinek képvise- lete jelenhet meg az adott településrészen működő településré- szi önkormányzaton keresztül. Létrehozásáról, megalakításáról, az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt. Döntési jogkört is gyakorolhat a tele- pülésrészt érintő kérdésekben Elnöke csak a képviselőtestület tagja lehet

31 Önkormányzati társulások A társulási szabadságot az Alkotmány garantálja ! Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti: Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő- testület Sajátos formája a körjegyzőség

32 3.4. Az önkormányzatok működése A működés alapdokumentuma: a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): egyszerű többség minősített többség A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozat Rendeletalkotás: magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület rendeletet alkot Határozat: Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Közmeghallgatás intézménye; 32

33 Az önkormányzati hatáskör gyakorlás Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlója, a hatáskörök címzettje a képviselő-testület. Ötv. szerint a hatáskör átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); önkormányzati társulásra; Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb. 33

34 Az önkormányzat kapcsolata az egyéb állami szervekkel Önkormányzat Országgyűlés: -törvényi keretek (pl.Ötv) -feloszlatás -területszervezési döntések Köztársasági elnök: -választások kitűzése -területszervezési döntések -köztársasági biztos kinevezése Kormány: -képesítési előírások -törvényességi ellenőrzés biztosítása (közigazgatási és önkormányzati miniszter) -döntés-előkészítés -törvényességi ellenőrzés biztosítása a közigazgatási hivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere Közigazgatási Hivatal -törvényességi ellenőrzés -szakmai segítségnyújtás -hatósági feladatok

35 Köszönöm figyelmüket és sikeres felkészülést kívánok! 35


Letölteni ppt "A közigazgatás felépítése és működése Integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi Régióban, illetve a konvergencia régiókban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések