Készítette: Kincses László Tűzvédelem Készítette: Kincses László

Törvényi szabályozás A 2012. január 1-jétől hatályos 2011. évi CXXVIII. katasztrófavédelemi törvény és a többször módosított 1996. évi XXXI. tűzvédelmi törvény alapján minden vállalkozásra, cégre az alábbi kötelezettségek vonatkoznak: a munkáltatónak gondoskodnia kell a munkahelyek, szalonok, irodák létesítése során a helyiség tűzvédelmére vonatkozó előírások betartásáról; tűzvédelmi dokumentációkat kell készíttetnie tűz- és munkavédelmi szaktevékenység végzésére jogosult szakemberrel; tűzvédelmi szabályzat készíttetése az 5 főnél többet foglalkoztató cég számára kötelező; Szakemberrel kell készíttetnie egy tűz- és munkavédelmi oktatási anyagot, amelyet minden munkavállalóval ismertetni kell munkába állás előtt, ismétlődően évente és bármely rendkívüli esetben. Az oktatást naplóban kell dokumentálni, hitelesíttetni; a munkáltatónak a szabályok betartását folyamosan meg kell követelnie és ellenőriznie kell; rendelkeznie kell az Országos és a Helyi Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott mennyiségű és minőségű tűzvédelmi eszközökkel, tűzoltókészülékekkel, tájékoztató és figyelmeztető táblákkal, szükség esetén tűz- és füstjelző berendezésekkel, tűzcsapokkal, melyeket az előírt módon és helyekre fel kell szerelni. el kell végeztetnie a tűzvédelmi eszközök ellenőrzéseit, felülvizsgálatait a jogszabályban meghatározott rendszerességgel. A tűzoltókészülékek, tűzjelző, füstjelző berendezések, tűzcsapok éves felülvizsgálatát kizárólag tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember végezheti.

A munkavállaló kötelességei és jogai A dolgozónak saját munkaterületén gondoskodnia kell a tűzvédelmi előírások és a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak maradéktalan betartásáról. Munkája során köteles betartani a technológiai utasításokban valamint a berendezések kezelési utasításaiban előírtakat. Figyelemmel kell kísérnie az általa használt berendezések, felszerelések állapotát. Hiba, sérülés esetén közvetlen felettesét kell értesítenie. A munkatevékenység befejezése után a zárást végző dolgozó köteles gondoskodni a helyiség áramtalanításáról, az esetleges tűzveszélyt jelentő állapot megszüntetéséről. Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad. Nyílt lánggal, tűzveszéllyel járó munkát végezni csak az erre jogosult vezető írásbeli engedélyével szabad. Felelős munkaterületének tűzvédelmi helyzetéért, tisztaságáért, a számára meghatározott feladatok végrehajtásáért; jogosult a munkavégzést felfüggeszteni, abbahagyni, ha olyan körülményt tapasztal, amely tüzet, robbanást okozhat; ha az előírt tűzvédelmi eszközök nincsenek biztosítva a számára, illetve ha saját vagy mások testi épségét veszélyezteti. Bizonyos munkakörök betöltése tűzvédelmi szakvizsgához kötött (ennek meglétéért a helyi vezetők a felelősek).

Tűzveszélyességi osztályok A tűzveszélyességi osztályok jelölése A, B, C, D, E betűkkel történik. Ezek a számok az A-tól az E-ig egyre csökkenő tűzveszélyességet jelentenek. „A” Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes: az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása iniciáló (kezdeményező) gyújtásra bekövetkezhet; folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van; gáz, gőz, köd, amelynek éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legfeljebb 10% (térfogati). „B” Tűz- és robbanásveszélyes: az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez; folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C; gáz, gőz, köd, amelynek éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legalább 10% (térfogati). „C” Tűzveszélyes: az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C; folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55°C és 150 °C között van; az a gáz, amely nem ég, de az égést táplálja.

További osztályok „D” Mérsékelten tűzveszélyes: az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legalább 300 °C; folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C felett van; az a vizes diszperziós rendszer, amelynek éghetőanyag-tartalma nagyobb, mint 25%, víztartalma kisebb, mint 50%. „E” Nem tűzveszélyes: a nem éghető anyag

Tűzriadóterv A tűzvédelmi szabályzat melléklete. Kötelező készíteni: „A”-”C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; olyan létesítményekre, melyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyekre; az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A 2-5. pontban szereplő létesítmények közösségi terein, valamint a szálláshelyek szobáiban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal), ennek szöveges illetve rajzos leírását. Külföldiek elhelyezésére szolgáló létesítményekben mindezeket angol és német nyelven is meg kell tenni. a

A tűzriadóterv tartalmazza a tűzjelzés módját; a tűzoltóság valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját; tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit; a főbb veszélyforrások megnevezését; a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzzal, a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, központi elzárók és a vízszerzési helyek megjelölésével. A tűzriadótervet állandóan hozzáférhető helyen kell elhelyezni!

Egy példa

Tűzosztályok A tűzoltókészülékeken találhatók az ezekkel kapcsolatos jelzések. Megmutatják, hogy ezek milyen tüzek oltására alkalmasak. A - Főleg szilárd szerves eredetű anyagok tüzei: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás, vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma); B - Olvadékok (tűzveszélyes folyadékok); C - Éghető gázok tüzei; D - Fémek, fémötvözetek tüzei (nátrium, magnézium).

Irodákra vonatkozó tűzvédelmi előírások Irodákban a bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy a helyiségben a szabad mozgás, közlekedés biztosítva legyen, az ajtók teljes szélességükben nyithatók legyenek. Minden helyiségben megfelelő számú hulladékgyűjtőt kell biztosítani, azokat szükség szerint, de legalább a munka befejezése után ki kell üríteni. A hulladéktárolókba égő cigarettavéget, gyufaszálat tenni, hamutartót üríteni nem szabad. A helyiségben csak a folyamatos tevékenységhez szükséges mennyiségű éghető anyag tartható. Tűzveszélyes folyadékot a legkisebb mennyiségben sem szabad tárolni. Rendszeresen gondoskodni kell az iratok irattárba helyezéséről. A berendezéseket csak a kezelési leírásban foglaltak szerint szabad üzemeltetni. Tisztításra csak a kereskedelemben erre a célra árusított tűzveszélyes anyag használható. A villamos készülékeket a munka befejezése után áramtalanítani kell. Erre felelős személyt kell megbízni, ennek hiányában ez a helyiséget utolsóként elhagyó dolgozó feladata.

Közlekedőkre, folyosókra előterekre vonatkozó előírások A menekülési útvonalakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. Az előtérben a székeket, az asztalokat, a berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy azok a menekülés útvonalába ne kerülhessenek, továbbá az ott tartózkodók menekülését, mentését ne akadályozzák. A folyosókon, a közlekedőkben anyagot tárolni nem szabad. Olyan rögzítetlen berendezési tárgy elhelyezése is tilos, amely a menekülési útvonalba bekerülve a menekülést, a mentést akadályozná. A menekülésnél számításba vett ajtókat, kijáratokat – ha ott személyek tartózkodhatnak – lezárni tilos. Az ajtók teljes szélességű nyithatóságát mindig biztosítani kell. A folyosók, közlekedők irányfény-világításának karbantartásáról, működőképességéről gondoskodni kell.

A teakonyha tűzvédelmi előírásai A berendezéseket, a készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedési utak állandóan szabadon maradjanak. A készülékeket a szennyeződésektől rendszeresen, de legalább naponta meg kell tisztítani. A berendezéseket csak a használati utasításban meghatározottak szerint szabad használni. A konyha zárása előtt meg kell győződni arról, hogy bent nem maradt tűzveszélyes állapot, a készülékek kikapcsolt állapotban vannak. A helyiségben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak írásbeli engedéllyel szabad. A kávéfőzőt, az elektromos főzőlapot használat előtt nem éghető szigetelő lapra kell helyezni, ezeket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni szigorúan tilos.

Az irattár tűzvédelmi előírásai Az irattárban tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, robbanásveszéllyel járó tevékenység végzése tilos. A helyiségben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak írásbeli engedély alapján szabad. Villamos tokozattól, világítótótesttől az iratokat legalább 30 cm távolságra kell elhelyezni. A polcokat úgy kell elhelyezni, hogy az irattárban tartózkodó személyek számára a szabad mozgás, a menekülés mindenkor biztosítva legyen. Az irattár zárásakor a helyiséget utolsóként elhagyó dolgozó köteles meggyőződni arról, hogy a helyiséget áramtalanították, és minden olyan körülményt megszüntettek, ami tüzet okozhat.

A tűzjelzés végrehajtása Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli (munkakörtől függetlenül), köteles haladéktalanul értesíteni a tűzoltókat és a területen dolgozókat. A jelzés történhet: manuális tűzjelzővel (pl. a falon elhelyezett tűzjelző); automatikus tűzjelzővel (pl. a mennyezeti érzékelők); telefonhívással (bármely hálózatból ingyenesen hívható a 105-ös számon a tűzoltóság, vagy a 112-es számon a központi segélyhívón); sérülés, baleset, füstmérgezés (gyanúja) esetén a mentőket is értesíteni kell a 104-es számon. A telefonos bejelentést akkor is tegyük meg, ha az automata jelzőrendszer működik, illetve ha más már valószínűleg jelentette az esetet. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a tűz pontos helyét; mi ég; történt-e személyi sérülés, emberélet van-e veszélyben; a tűz terjedelme; mi van veszélyben; a bejelentő neve, címe és a telefon hívószáma.

Menekülés, életmentés Meggondoltan cselekedjünk, kerüljük a pánikot. Menekülésre a természetes kijáratokat (folyosó, lépcsőház, ajtók) használjuk. Lift csak akkor vehető igénybe, ha kialakítása folytán tűz esetén is használható. Az útvonalakról a létesítményben a falakon, az ajtók mellett vagy fölött elhelyezett útvonaltérképek, feliratok, ábrák adnak útmutatást. A lehető legrövidebb úton hagyjuk el a veszélyeztetett területet. Ha a veszélyhelyzet indokolja, burkoljuk be testünket szorosan ruhákkal. Füstmérgezés ellen kössünk az orrunk, a szánk elé nedves ruhadarabot. Az életveszélybe került személyek mentése elsődleges feladat, akár anyagi kár okozásával is el kell végezni. A mentést a veszélyeztetett személy akarata ellenére is végre kell hajtani. Lehetőleg legalább két személy hajtsa végre. A testi épség veszélyeztetése nélkül neki lehet állni a tűz oltásának. Olyan mentési módot kell választani, ami a legkisebb személyi kockázattal jár. Az áramtalanítás a lehető legkisebb területet érintse. Minden olyan körülményt meg kell szüntetni, ami a tűz tovaterjedését segíti. A tűzoltóság kiérkezése után csak az ő utasításuk alapján szabad cselekedni.

Az oltókészülék használata A tűzoltókészülékek számát és elhelyezését a munkáltató írásban határozza meg a tűzoltókészülék-nyilvántartásban valamint a létesítmény alaprajzában megjelölve. A készüléket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően kell elhelyezni, legfeljebb 1,35 m magasságban kell rögzíteni, és állandóan használható állapotban kell tartani. A hatályos jogszabályba foglalt biztonsági utánvilágító vagy világító jellel meg kell jelölni. A készülék leemelése után olvassuk el a használati utasítást. A készülék véletlen indítás ellen biztosítószeggel, fém- vagy műanyag lemezzel, lapkával biztosítva van. Használat előtt ezeket el kell távolítani. Beütőszeges készüléknél rá kell ütnünk a szegre. Hallani fogjuk, amint kiáramlik a gáz, és keveredik az oltóanyaggal. A tömlőt a lángzónára irányítva az oltás megkezdhető. Fejszelepes készüléknél a biztosítószeget kell eltávolítani. Célszerű szakaszosan használni a készüléket. Használat előtt fontos meggyőződni arról, hogy a készülék elektromos berendezések oltására is használható-e!

Vége