Alapelvek a polgári peres és a közigazgatási-hatósági eljárásban Dr. Nyilas Anna

Alapelvek a polgári peres eljárásban Szerepe megjelennek a tételes jogban, a Pp-ben külön is, I. FEJEZET Alapvető elvek címszó alatt kötelező minden perbeli résztvevőre, megsértésükre lehet hivatkozni, ahhoz jogkövetkezmények fűződnek segíti a jogalkalmazást, jogértelmezést

Csoportosítás az Alaptörvény is nevesíti törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyalás, ésszerű határidőn belüli döntés jogorvoslathoz való jog a bírák függetlensége az igazságszolgáltatás minden területére érvényes anyanyelv használatához való jog közvetlenség elve= a bíróság az ismereteit közvetlenül szerzi be, a per anyagát közvetlenül kell, hogy észlelje, neki kell felvenni a bizonyítást. azaz ő hallgatja meg a feleket, tanúkat, a szakértőt, ő folytatja le a szemlét képviselethez való jog

kifejezetten a polgári peres eljárásra érvényes - rendelkezési elv - kérelemhez kötöttség - peranyagszolgáltatás - szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelése - jóhiszemű pervitel - félegyenlőség

rendelkezési elv= a felek rendelkeznek a perbe vitt jogok felett, így azok sorsa az ő cselekményeiktől függ; főszabály szerint a bíróság nem tesz semmit hivatalból, csak a felek kérelmére járhat el. (kérelemhez kötöttség) - a felek dönthetnek arról is, hogy már nem folytatják a peres eljárást: közösen kérhetik a per megszüntetését a felperes elállhat a keresettől egyezséget is köthetnek a per tárgyában.

Kérelemhez kötöttség 3. §8 (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. (2) A bíróság - - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. (4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.

peranyagszolgáltatás elve= ki szerzi be a döntéshez szükséges tényeket, bizonyítékokat; a perben ez a felek feladata, hogy összegyűjtsék és a bíróság elé tárják a per anyagát. szabad bizonyítás= bármilyen bizonyítási eszköz felhasználható a perben, ami alkalmas arra, hogy a bíró meggyőződjön a tények fennállásáról vagy fenn nem állásáról, nemcsak a törvényben felsorolt bizonyítási eszközök (tanú, szakértő, okirat, szemle, és egyéb tárgyi bizonyíték).

a bizonyítékok szabad mérlegelése= a bíró a bizonyítékok értékelésénél nincs kötve alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a biz meghatározott módjához; más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. a bizonyítékokat + a felek előadását a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el - azonban döntését és a mérlegelése eredményét minden esetben az ítéletben indokolnia kell.

- aktív/passzív perbeli hazugság (tényt állít/tagad/elhallgat), jóhiszemű pervitel= a jogokat rendeltetésszerűen gyakorolják, és perbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek - ennek biztosítása a bíróság feladata: figyelmeztetni köteles a feleket, a jóhiszemű pervitelre, és a megsértés szankcióira mi tekinthető rosszhiszemű pervitelnek: - aktív/passzív perbeli hazugság (tényt állít/tagad/elhallgat), - alaptalanul hivatkozik bizonyítékra, -> szándékosan vagy nagyfokú gondatlanságból; - az indokolatlan késedelmeskedés - a másik félnek felesleges költségek okozása milyen szankciók alkalmazhatók: pénzbírság - végzéssel kell kiszabni, fellebbezhető, de maga is megváltoztathatja; a fél nyilatkozatát nem várja be - akár ítéletet is hoz; a költségek megtérítésére kötelezés

félegyenlőség vagy fegyverek egyenlősége= a bíróságnak biztosítania kell, hogy a peres felek egymás kérelmeit, jognyilatkozatait, és benyújtott okiratokat megismerhessék, és azokra határidőn belül nyilatkozhassanak. az esélyegyenlőség a bírósághoz fordulásban a kétoldalú meghallgatás biztosítása

Alapelvek a hatósági eljárásban Szerepe Alkalmazási kötelezettség áll fenn, megsértése jogszabálysértés. az alapelveket a Ket. I. Fejezet Alapelvek és alapvető rendelkezések Eljárási alapelvek cím alatt tartalmazza.

jogorvoslathoz való jog törvény előtti egyenlőség Csoportosítása: 1. Alaptörvény is tartalmazza jogorvoslathoz való jog törvény előtti egyenlőség Törvényesség= a közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. 2. az eljárásjogokra vonatkozó elvek tisztességes eljárás= Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. -> sérelme esetén kártérítés illeti meg az ügyfelet, a polgári jog szabályai szerint = közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránti perek

3. A hatósági eljárásra vonatkozó elvek A hatáskör rendeltetésszerű gyakorlása és célhoz kötöttsége= Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében gyakorolja, csak arra a célra amire a jogalkotó szánta, és nem élhet vissza hatásköre gyakorlásával. kategorikus jogszabályok mérlegelési jogkör méltányossági jogkör

Hivatalból történő eljárás elve A közigazgatási hatóság: a) a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból indítja meg, b) hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, c) felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát d) hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról.

A jogérvényesítés segítése= A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről. Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is.

A jóhiszemű eljárás= - A hatóság ügyintézője jóhiszeműen, a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos - ideértve gazdasági - érdekét szem előtt tartva jár el. az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. A hatóság és az ügyfél köteles együttműködni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.

Az ügyfél rosszhiszemű, ha: a hatóságot tudatosan megtévesztette, jelentős tényt elhallgatott, valótlan adatott szolgáltatott, a döntés meghozatalakor tudta, hogy az törvénysértő, kényszert, fenyegetést alkalmazva jutott előnyös döntéshez, megvesztegette a szerv dolgozóját. a hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait - a jogbiztonságot szolgálja ez az alapelv csak a jogot megállapító határozathoz kapcsolódik garanciális intézmény, mely szerint: - nincs helye újrafelvételi eljárás során a határozat módosításának visszavonásának; a döntés kiegészítésének, módosításának visszavonásának, felügyeleti eljárás során a megsemmisítésnek, megváltoztatásnak, és az ügyészi felhívás alapján hatályon kívül helyezésének, megváltoztatásának, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene.

4 hátrányos jogkövetkezmény 1. A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és 2. a többletköltségek megfizetésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni: A hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét az okozott többletköltségek megfizetésére kötelezi, ha a) eljárási bírságot szab ki, b) az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jogellenes magatartása folytán vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, vagy c) a többletköltség azért keletkezett, mert az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője valamely eljárási cselekményét nem a célszerűség figyelembevételével teljesítette. 3. Nem illeti meg a rosszhiszemű ügyfelet a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. 4. Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha pénzösszeg fizetésére kötelező határozat van.

Az eljárási bírság kiszabásának szabályai Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. (3) Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. (4) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi: a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

Köszönöm a figyelmet!