Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek
Advertisements

2014 MUNKAJOGI ELŐADÁS.
JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A TOVÁBBKÉPZÉS TERÜLETÉN
2012. Január 24. Érettségi Érettségi formái  Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony.
Az érettségi rendszere
JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A TOVÁBBKÉPZÉS TERÜLETÉN
Harmadik országbeli állampolgárok a magyarországi munkaerőpiacon
AKTUÁLIS FELADATOK A TANÜGYIGAZGATÁSBAN
26. § (1) A Hivatal a köznevelési intézmény és fenntartója ellenőrzésére jogosult szervek számára a KIR honlapján zárt rendszert biztosít annak érdekében,
Pályáztatás, vezetői megbízás visszavonása
A kormányhivatal közoktatási feladatai és az új oktatási koncepció
A középfokú iskolai felvételi eljárás ütemezése a 2011/12. tanévben.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának feladatai a 2011/2012. tanévben Némethné Fülöp Terézia oktatási főosztályvezető
1 A KÖZOKTATÁSI ÁGAZATOT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK április 2. Hujber Ildikó vezető főtanácsos.
Az Oktatási Főosztály és a köznevelési intézmények feladatai a
Méltányossági elvek a közoktatásban
A Magyar Köztársaság kormánya. A középfokú felvételi változásai Arató Gergely államtitkár prezentációja december 9.
Oktatási Hivatal szervezeti átalakításáról, tevékenységéről
Közoktatási feladatok teljesítése: - nevelési-oktatási intézmény; - pedagógiai szakszolgálat; - pedagógiai szakmai szolgáltató. Intézkedési terv.
Állam munkavédelmi feladatai
A SZAKMAI VIZSGA A diaképek az NSZFI munkatársai által készítet tájékoztató anyagok felhasználásával készültek. Budapest, december 8.
A 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet január 1-től hatályos módosítása
Oktatási Főosztály az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII.23.)
Az OKJ bevezetésének, a szakmai vizsgáztatásnak jogszabályi háttere.
Aktualitások, változások, újdonságok az agrár-szakképzésben Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI.
A szakképzési jogcím rendelet (139/2008. (X. 22.) FVM r.) módosítása (2010. okt. 1.) Készítette: Wayda Imre vez. főtanácsos vez. főtanácsos Földművelésügyi.
Készítette: Hegyesi- Németh Márta MPI Győr, április 29.
Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
A felnőttképzéshez kapcsolódó jogszabályok változásai
AZ ALKALMI MUNKAVÁLLALÓI KÖNYVVEL TÖRTÉNŐ FOGLALKOZTATÁS GYAKORLATA március 26.
1.2. Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének átalakítása.
Vereckei Judit Tatabánya, június 29.
Soós László SZMM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály
Középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2009/2010-es tanévben Papp Brigitta.
Tájékoztató a 2011/2012-es tanév legfontosabb feladatairól
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megújult feladatrendszere Térségi Vállalkozói Fórumok január Szolnok, Jászberény, Kisújszállás.
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyes nem horizontális intézkedéseinek és a IV. tengelyes intézkedéseinek végrehajtási folyamata.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások január 1- jétől hatályos képesítési feltételeinek változásai Szakmai Nap – január.
ÜNNEPÉLYES MEGYEI TANÉVNYITÓ
NAK, Szakképzési Igazgatóság
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE 2013
AZ EGYES SZOCIÁLIS, GYERMEKVÉDELMI, CSALÁDTÁMOGATÁSI, FOGYATÉKOSSÁGÜGYI ÉS FOGLALKOZTATÁSI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉVI CLXXI. TÖRVÉNY.
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Hatályos: január 1-től.
Érettségi tájékoztató 2013/2014-es tanév. Az érettségi vizsga menete Írásbeli időszak: május –Az érettségi időpontokat külön táblázatban olvashatják.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere
Az Oktatási Hivatal és a felvételi eljárás
Márton Mártonné MESZK Oktatási, továbbképzési referens Május 05.
Tudnivalók a továbbtanulásról
Időközi adatszolgáltatások teljesítése
Jogszabályi változások, aktuális feladatok Partnerség és együttműködés az informatikai támogató rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan Emberi Erőforrások.
Szakképzési változások
Tájékoztató egyházi és magánintézmények fenntartóinak
Fejér Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály
A közszolgálati jogviszony tartalma
JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A TOVÁBBKÉPZÉS TERÜLETÉN
Álláskeresőként történő nyilvántartás
A PEDAGÓGUS KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI
A többcélú kistérségi társulás finanszírozási gyakorlata Debrecen, Megyeháza-Árpád terem.
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG 1 Gábriel Edit Engedélyezési Főosztály január 21. felsőfokú ügyintéző.
Jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 229/2012. (VIII. 28.)
ÉRETTSÉGI 2016 Általános tájékoztató az érettségiről
Az NSZI minőségirányítási rendszerét a BVQI tanúsította A tanév aktuális rendje és feladatai Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes augusztus.
A SZAKSZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd Székesfehérvár, május 17.
TOVÁBBTANULÁS Határidők Feladatok 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet A 2015/2016. tanév rendjéről 2. sz.melléklet ! A tanulók jelentkezése.
TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL
Időközi adatszolgáltatások teljesítése
Közalkalmazottak besorolása, illetménye, pedagógusokra vonatkozó új munkajogi szabályok, előmeneteli rendszer.
Előadás másolata:

Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő 06 90 603 101 Jogszabályi változások 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet Aranyosiné Borsodi Éva közoktatási szakértő 06 90 603 101

A 2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011 A 2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011.évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása Kt.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés "lép: (hatályba lép 2011.01.01-től) „(4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben -, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből- köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát,valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel

A Kt. 37. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép (hatályba lép 2011.07.01-től) ,,(7) Ha a közoktatási intézményt a működést engedélyező szerv vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a működést engedélyező szerv illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.„ Módosult Kt. 79. § -a (hatályba lép 2011.07.01-től) A nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működési engedélyének megadási feltételei. Módosult Kt. 80. § -a (hatályba lép 2011.07.01-től) A nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény törvényességi ellenőrzési eljárására vonatkozó szabályai. A Kt. 81. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (hatályba lép 2011.01.01-től) „(8) Az oktatásért felelős miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos, vagy a pedagógiai programja szerint kiemelkedő jelentőségű feladatot lát el, feltéve, hogy a közoktatási intézmény fenntartója sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését." A Kt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (hatályba lép 2011.07.01-től) (5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével , nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező szervvel."

A Kt. 102. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (hatályba lép 2011.07.01-től) „(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a működést engedélyező szerv engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a működést engedélyező szervnek le kell folytatnia az e torvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést:' Kt. 117. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (hatályba lép 2011.09.01-től) (A térítésí díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának) "b) öt-húsz százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál; (volt :öt-tizenöt százalék) c) tizenöt-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdés el pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;" (volt :tizenöt-harmincöt százalék)

A Kt. 121. § (1) bekezdése kiegészül a következő 46 A Kt. 121. § (1) bekezdése kiegészül a következő 46. ponttal: (Hatályba lép 2011.07.01-től) [(1) E törvény alkalmazásában] ,,46. működést engedélyező szerv: a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.„ A Kt.121.§-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel (Hatályba lép 2011.01.01-től) „(10) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet." Kt. 2.számú melléklet " A gyermekek, tanulók adatai" cím 1, a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Hatályba lép 2011.01.01-től) E törvény alapján nyilvántartott adatok:] "a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;"

d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok} . Kt. 2. számú melléklet "A gyermekek, tanulók adatai" cím 1. d) pontja a második francia bekezdést követően a következő francia bekezdéssel egészül ki: (Hatályba lép 2011.01.01-től) d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok} . - a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok" Kt. 132. § (6) bekezdésében a 2011. augusztus 31-éig" szövegrész helyébe a ,,2012. augusztus 31-éig" szöveg lép.(folytatás: „ valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt biztosítani kell.” (Hatályba lép 2011.01.01-től) A Kt. 37. § (2) bekezdésében a "Jegyzőnél, főjegyzőnél" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervnél" szöveg, 82. § (l) bekezdésében a "főjegyző gyakorolja" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv gyakorolja" szöveg. 82. § (2) bekezdésében a "főjegyző az illetékes" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv az illetékes" szöveg, 82. § (5) bekezdésében a "főjegyző ellátja" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv ellátja" szöveg, 91. § (2) bekezdés felvezető szövegében a "főjegyző. továbbá a jegyző" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv" szöveg, 91. § (3) bekezdésében a "főjegyző elkészíti" szövegrész helyébe a működést engedélyező szerv elkészíti" szöveg. 91. § (6) bekezdésében a ,,(2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző" szövegrész helyébe a ,.(2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladat ellátásához a működést engedélyező szerv, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző. főjegyző" szöveg, 93. § (5) bekezdésében a "jegyzőt, főjegyzőt" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervet" szöveg, 94. § (l) bekezdés n) pontjában a .,főjegyző nem helyi önkormányzati" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szerv nem helyi önkormányzati" szöveg. 94. § (3) bekezdés j pontjában a "jegyzői, főjegyzői, társulási tanács elnöki" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervi, társulási tanács elnöki" szöveg, valamint 94. § (3) bekezdés n) pontjában a "jegyző, főjegyző közoktatási" szövegrész helyébe a "jegyző, főjegyző, működést engedélyező szerv közoktatási" szöveg lép. (Hatályba lép 2011.01.01-től)

(Hatályba lép 2011.január 1.-től ) (Hatályba lép 2011.július 1.-től ) A Kt. 30. § (7) bekezdésében. 35. § (4) bekezdésének nyolcadik mondatában, és 121. § (1) bekezdés 29. b) pontjában a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével" szöveg helyébe a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével" szöveg, a 121. § (1) bekezdés 29. a) pontjában a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével" szöveg helyébe a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével" szöveg lép. (Hatályba lép 2011.09.01.) Hatályát veszti a Kt. 19. § (6) bekezdése. (közalkalmazott joga szakirodalom vásárláshoz) (Hatályba lép 2011.január 1.-től ) Hatályát veszti a Kt. 95/A. § (6) bekezdés ba) pontjában a "jegyzőnél. főjegyzőnél" szövegrész. (Hatályba lép 2011.július 1.-től ) Hatályba lép 2011.január 2.-tól A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi (XXII. törvény módosítása A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi (XXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4/A §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,4/A. § A prémiumévek programban 201 O. január 1-jét megelőző időponttól részt vevő, és a rájuk irányadó előrehozott öregségi nyugdíj összegének 2010. január l-jétől hatályos változása miatt a kinevezésük módosítása szerinti jogviszony megszűnési időpontjánál későbbi időpontban teljes összegű nyugdíjjogosultságot szerző, programban részt vevő személyeknek a programban való részvétele meghosszabbodik teljes összegű nyugdíjjogosultságuk megszerzésének időpontjáig." (2) A Péptv. 3. § (1) bekezdés ca) pontjában és 5. § (1) bekezdés bl pontjában a "Ktv. 17. § (1) bekezdés a)-cl pontjában" szövegrész helyébe a "Ktv. 17. § (1) bekezdésében" szöveg lép.

2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról Megjelent: MK.201.szám, hatályos 2011.01.01. 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.)23.§ (1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott.- a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Magasabb vezető - a 90. §-ban, foglalt kivétellel - csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. Nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. (2) A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezetői, valamint vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg 3) A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. A magasabb vezető és a vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő két hónap.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, melyet - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni. (6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. (7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat -, kérelmére - az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni. (8) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg. (9) A közalkalmazottat, ha a megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig, de legfeljebb 6 hónapra számított összege illeti meg. (10) A vezetői pótlék (7)-(9) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni."

2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról 7. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a) határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás e törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakul át, b) a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni, c) a határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó magasabb vezetői, illetve vezetői megbízássá alakul át, ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő időre a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni. (2) Ha a határozott időre megbízott magasabb vezetőnek, illetve vezetőnek a megbízásából - e törvény hatálybalépésének napján - öt évnél hosszabb idő van hátra, e vezetői megbízás tekintetében a Kjt. 23. § (3) bekezdésében foglalt (öt év) korlátozást nem kell alkalmazni. (3) Amennyiben a fenntartó döntése alapján 2011. január 1-je és 2011. február 28-a között a magasabb vezetői, vezetői álláshelyre pályázat kiírására kerül sor, az (1) bekezdés szerint létrejött magasabb vezetői, vezetői megbízás a pályázat alapján megbízott magasabb vezető, vezető megbízásával egyidejűleg megszűnik, és ezzel egyidejűleg - a közalkalmazottat a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy - a pályázat megnyerése esetén a közalkalmazott számára a 23. § alapján új vezetői megbízást kell adni. - Az (1) bekezdés b)-c} pontja szerinti vezető, illetve magasabb vezető beosztású közalkalmazott havi illetményének, illetménypótlékainak összege - a 2011. január 1-jével átalakult vezetői megbízás fennállásáig - nem lehet kevesebb az e törvény hatálybalépését megelőző hónap tekintetében őt megillető havi illetmény illetménypótlék összegénél.

A Kjt. 25/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezéslép: ,,(5) A közalkalmazott - a (8) bekezdésben meghatározott esetet kivéve ,- a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához." A Kjt. 25/A. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki: ,,(8) Amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot - az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló - gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. Ebben az esetben az átadó és átvevő munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége csak a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra kiterjedően áll fenn. A munkaviszony tartalmi elemeit az e bekezdésben foglaltak szerint adott tájékoztatás és a 25/B. § rendelkezései alapján kell meghatározni és legkésőbb az átadás napjáig írásba foglalni" 3. § A Kjt. 40. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A közalkalmazottat] "a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal," [minősíteni kell.] (a kinevezett és a határozott szavak kikerültek)

A Kjt. 57/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A magasabb vezető beosztású közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezető beosztású közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak." Hatályát veszti - a Kjt. 20/A. § (6) bekezdés első mondatában a "munkakörre vagy" szövegrész, - a 20/A. § (8)-(9) bekezdése, - 21. § (3) bekezdés első mondatában a ,,(kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését)" szövegrész, - 21. § (4) bekezdése, /kinevezés módosítása következtében……./ - 23/B. § (8) bekezdésben az "a kinevezett és" szövegrész, - 43/A. § (2) bekezdésben a "kinevezett, illetve" szövegrész, - 46. § (7) bekezdés a) pontjában az" , illetve kinevezett magasabb vezető", b) pontjában az", illetve kinevezett vezető" szövegrész, - 47. § (1) bekezdés harmadik és negyedik mondatában a "munkakört vagy" szövegrészek,

- 49. § (2) bekezdés a) pontjában a "munkakört vagy" szövegrészek, b) pontjában a "munkakört. illetve" szövegrész, - 55/A. § (1) bekezdése,/kinevezett vezető munkaidő beosztását maga…/ - 57/A. §-a, /kinevezett magasabb vezető,vezető alapszabadsága../ - 66/A. §-a, /a kinevezett vezető garantált illetménye../ - 76. § a) pontja, /nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért../ - 77/A. §-a, /kinevezett vezető prémium feladata…/ - 77/B. §-a, /a megbízott vezető részére prémiumfeladat tűzhető ki…/ - 77 /C. §-a, /a kinevezett vezetőre………nem alkalmazható/ - 85. § (2) bekezdés d) pontjában a "kinevezés, illetve" szövegrész, a 85. § (2) bekezdés e) pontja, 85. § (3) bekezdés ea) és fk) pontjában az "illetve munkakört," szövegrész, 85. § (4) bekezdés d) pontjában a "kinevezés, illetve" szövegrész, a 85. § (4) bekezdés e) pontja, valamint a 3. számú melléklete.

A Kormány 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról Megjelent a MK. 198.szám A 307/2006.(XII.23.) Korm.rendelet „A Hivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal hatásköre" alcím alatt az alábbi 4/8. §-sal egészül ki: ,,4/8. § A Kt. szerinti közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal feladatainak ellátására a Kormány a Hivatalt, valamint e rendelet 41-41/D. §-ában és külön jogszabályban foglaltak szerint a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki." Az 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Hivatal az ágazati irányítás keretében közoktatási állami ellenőrzés szerveként] "c) közreműködik a külön jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésekben." A 7. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [7. § A Hivatal a Kt. 95/A. §-a (2) bekezdésének cJ pontjában meghatározott feladatkörében továbbá] „ c) megbízza a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottság elnökét, és ellenőrzi a vizsgabizottság tevékenységét; d) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott esetben másodfokon elbírálja a vizsgabizottság döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmet;" Az 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Hivatal első fokú döntést hoz] "a) a tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről, illetve a tankönyvvé nyilvánítási kérelem elutasításáról, valamint a tankönyvjegyzékre való felvételről, illetve a tankönyvjegyzékre való felvétel íránti kérelem elutasításáról, a miniszter hatáskörébe nem tartozó szakképesítések szakmai tankönyvei tekintetében a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével;"

A13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A Hivatal első fokú döntést hoz] "d) a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásáról;" Az 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Hivatal másodfokú döntést hoz] "a) a vizsgaszabályzatban meghatározott esetben az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. § (5) bekezdésében meghatározott eljárás keretében;" Az a következő 40. §-sal, és ezt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: ,.A fővárosi és megyei kormányhivatal hatásköre 40. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és a Kt. hatálya alá tartozó ügyekben hozott első fokú döntése elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el." A korm.rendelet a következő 41-41/D. §-sal egészül ki: 41. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal Kt. 95/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alábbi feladatainak ellátására - hatósági ellenőrzés [Kt. 95/A. § (4) bekezdés]; - szabálysértési hatósági jogkör gyakorlása [Kt. 95/ A. § (5) bekezdés].

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a) közreműködik a Hivatal által szervezett szakmai ellenőrzésekben, valamint részt vesz az Oktatási Hivatal által végzett országos közoktatási mérések, versenyek, és a középfokú felvételi eljárás szervezésében; b) ellátja a Hivatal által megküldött adatok, vonatkozó szakmai dokumentumok és eljárásrend alapján az országos mérés, értékelés eredménye szerint ismételten a jogszabályban meghatározott minimum szint alatt teljesítő iskolák fenntartóinak intézkedési terv készítésére való felhívásával, az elkészített intézkedési terv jóváhagyásával, és az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának hatósági ellenőrzésévei kapcsolatos feladatokat [Kt. 99. § (7) bekezdés]. 41/ A. § (1) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal Kt:95/ A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörén belül az alábbi feladatok ellátására a) az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az érettségi vizsga vizsgabizottsága elnökének megbízása, a vizsgabizottság tevékenységének ellenőrzése; b) az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az érettségi vizsgák szervezésében való részvétel; c) az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint érettségi vizsgabizottság működtetése. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal értesíti a Hivatalt az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal működteti a tanulmányok alatti vizsgáztatás céljából a független vizsgabizottságot. (4) A fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködik az Országos Képzési Jegyzék alapján az oktatásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések esetén a szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában.

41 /B. § (1) A Kormánya fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal Kt. 95/A. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott alábbi feladatainak ellátására a) a Kt.-ben meghatározott önkormányzati intézkedési terv, illetőleg a főváros, a megyék, a megyei jogú városok fejlesztési tervének a minisztérium számára történő véleményezése; b) a miniszter megbízásából képviselet ellátása a regionális és a megyei fejlesztési tanács, valamint a megyei (fővárosi) közoktatási közalapítvány munkájában; c) a regionális és a megyei fejlesztési tanács által kiírt pályázatok elbírálásának folyamatában való részvétel. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátásához - a főváros, megye közoktatás-fejlesztési stratégiájának elkészítésére, a fővárost, megyét érintő intézkedések, programok, projektek és támogatási pályázatok összehangolására, a főváros, megye közoktatás-fejlesztését szolgáló pénzügyi források hatékony felhasználásának segítésére -- fővárosi, megyei közoktatási egyeztető fórumot működtet. 41/C § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal első fokú hatósági döntést hoz a) az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti, Kt. 95/C § (1) bekezdése szerinti megállapításáról; b) a Kt. 95/C § (2) bekezdése szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről; az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezéséről; a Kt. 132. § (16) bekezdése szerinti, az osztályindítási tilalom alóli felmentésről; az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a Kt. 118. § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában .

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja a) a szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket; b) a szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultságának megállapításával, annak visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos teendőket, e) a nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal másodfokú döntést hoz - a fővárosi és megyei kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság kivételével - az érettségi vizsga vizsgabizottságának, és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. § (5) bekezdésében, a szakmai vizsga esetén az Szt. 14. § (6) bekezdésében meghatározott eljárás keretében. 41/D. § A fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja a Kt. 88. § (6) bekezdésében; /intézményátszervezés miatt szakértő kijelölése/ Kt. 131. § (5) bekezdés c) pontjában /távközlési eszközön történő tananyag elsajátítás osztályozó vizsga vizsgabizottság elnökének kijelölése/ a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal számára meghatározott feladatokat." 8. § Az R. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: ,,(4) 2011. január 1-je után a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök, és azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a korábban az Oktatási Hivatal szervezeti egységeként működött regionális igazgatóság jogutódjának az alapító okiratban foglaltak szerint az a korábbi működési területén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szervezeti egységévé -- a megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve - 2011. január l-jén válik."

Kormány 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete A rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba-lépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Kormány 325/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete Átmeneti rendelkezés 11.§ Az érettségi vizsgával kapcsolatos feladatok, az elnök megbízása, vizsgabizottság működtetése ,tevékenységének ellenőrzése, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről, a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezése; osztályindítási tilalom alóli felmentés,az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való hozzájárulás megadása tárgyában meghatározott feladatokat, az országos közoktatási mérések, versenyek és a középfokú felvételi eljárás szervezésében való részvételi feladatokat, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek diákigazolványaival összefüggő ügyek intézését, hatósági jogköröket a 2011. évi május-június hónapi érettségi vizsgaidőszakot illetően 2011. augusztus 31-ig a következő fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el, a következő illetékességi területen: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: - Hajdú-Bihar megyére, - Jász-Nagykun-Szolnok megyére, - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedő illetékességgel; 2011. szeptember 1-jén a feladat és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok az (1) bekezdésben meghatározott fővárosi és megyei kormányhivataloktól a további megyei kormányhivatalok részére megállapodás szerint átadásra kerülnek.

Megjelent a MK·2010. évi 177. szám 2010.évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításról Megjelent a MK·2010. évi 177. szám A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása A Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: "d) a 22.§ (16) bekezdésében /nem megfelelt minősítés/ és a 25/A. § (1) bekezdésében /az alapító,munkáltató változik és az intézmény kikerül a Kjt. szabályozása alól/ meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik," A Kjt. a következő 25/D. §-sal egészül ki: ,,25/D. § Külön törvény rendelkezik a közalkalmazott jogviszonyának átalakulásáról abban az esetben, amikor jogszabály rendelkezése folytán a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) szervezeti vagy jogállás változása miatt a kormány tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerüL" A 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról módosítása A 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 84.§ (10) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a” helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerve” szöveg ,34.§(1) bekezdésébe a „határozatban” szövegrész helyébe a „a határozatban vagy végzésben” szöveg lép.

A Kormány 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával összefüggő módosításáról Megjelent MK.200.szám A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosítása 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Hatályos:2011.01.01. „(5) Ha a (4) bekezdés alapján (pedagógus nyugdíjas)kiállított pedagógus igazolvány elveszik, megrongálódik, megsemmisül, vagy a feltüntetett adatok megváltoznak, a pedagógus igazolvány cseréjét a közoktatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) lehet kérni. A kormányhivatal akkor állít ki pedagógus igazolványt, ha az érintett a kormányhivatal előtt igazolja a személyazonosságát és azt, hogy pedagógus munkakörből ment nyugdíjba, írásban hozzájárul a személyes adatainak kezeléséhez, tárolásához, továbbá az Oktatási Hivatal igazolja, hogy az utolsó munkahelyként megnevezett munkáltató szerepel vagy szerepelt a KIR adatbázisában. A pedagógus igazolvány kiállításához szükség van továbbá egy igazolványképre és a (6) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. ” 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A kormányhivatal által kiállított pedagógus igazolvány igazgatási szolgáltatási díja, ha az igazolványt postai úton kéri kézbesíteni a jogosult, 1175 forint, ha személyesen veszi át, 875 Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással lehet befizetni.” 11. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Hatályos:2011.07.01. [Az Oktatási Hivatal a KIR részeként nyilvántartja:] „h) a főjegyző, jegyző és a kormányhivatal által szolgáltatott adatokat,”

12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A jegyző, főjegyző és a kormányhivatal közreműködik a KIR létrehozásához és működtetéséhez szükséges adatok, információk gyűjtésében, feldolgozásában. A főjegyző, együttműködve a kormányhivatallal, a fejlesztési terv alapján minden év szeptember 15-ig az adott év augusztus 31-ei állapot szerint az Oktatási Hivatal által meghatározott formában a KIR-en keresztül összesítő jelentést készít arról, hogy az illetékességi körébe tartozó nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény milyen feladatellátásban , maximum mekkora gyermek- és tanulólétszámmal, mely önkormányzat helyett vagy azzal együttműködve, milyen feladat ellátási helyen, milyen jogcím alapján vesz részt a feladat ellátási kötelezettségben. Az Oktatási Hivatal az összegyűjtött adatokat jegyzék formájában a KIR honlapján közzéteszi.” 12/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Hatályos: 2011.07.01. „(5) A közoktatási intézmény megszűnését a (4) bekezdés a) pontjában /(4) a) költségvetési szerv esetén a megszüntető okiratot, valamint a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló igazolást, meghatározott esetben a Magyar Államkincstár, a (4) bekezdés b) pontjában b) nem költségvetési szerv esetén a jogerősítő záradékkal ellátott megszüntető határozatot./ meghatározott esetben a közoktatási intézmény székhelye szerinti kormányhivatal – a megszűnést követő öt munkanapon belül – jelenti be, egyúttal az Oktatási Hivatal által meghatározott módon és formában közli a megszűnés módját, idejét, illetve a jogutód közoktatási intézmény nevét, székhelyét, valamint a fenntartó nevét. Módosult a 17/D.§ és 18/E.§-sal egészül ki. /A kormányhivatal illetékessége a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatok ellátásában”/ Hatályba lépnek: a 17/D 2011.07.01. a 18/E 2011.06.01/

A Kormány 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával összefüggő módosításáról Megjelent a MK.200.száma Hatályos: 2011.01.01. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kormányhivatal által működtetett vizsgabizottságok esetében az e szabályzatban az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a kormányhivatal oktatásért felelős szervezeti egységének vezetője látja el.” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A középszintű szóbeli vizsgák napjait – az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül – a vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője (a továbbiakban: igazgató) a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével a kormányhivatal állapítja meg.” (3) A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az emelt szintű érettségi vizsgákat a Hivatal készíti elő, és a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatal szervezi meg.”

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Érettségi vizsgára lehet jelentkezni a) tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, b) tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, illetve, ha a középiskola nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában vagy a kormányhivatalnál, c) a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után – a jelentkezési lap benyújtásakor – a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga a közoktatásról szóló törvény 115–116. §-ában foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetésének igazolását.”

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) Az összesítő jelentés alapján a) a kormányhivatal, illetve a Hivatal – a szabályzatban foglaltak szerint – megbízza a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a Hivatal előkészíti, a kormányhivatal megszervezi az emelt szintű érettségi vizsgát, b) a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében elkészíti, és – a szabályzatban foglaltak szerint – megküldi a középszintű érettségihez az írásbeli vizsga feladatlapjait, valamint közzéteszi a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).” (7) A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét – az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül – a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal bízza meg.” (8) A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A minősített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a körzetközponti jegyzőnél a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletnek a korlátozott terjesztésű minősített adatra vonatkozó, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint történik.”

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:] „n) a vizsgadolgozatok megtekintésének napját a Hivatal határozza meg, és a kormányhivatal tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg,” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „A kérdező tanár, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén, a Hivatal az írásbeli vizsgák befejezését követően;” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése b) pontjában a „követelményeket is.” szövegrész helyébe a „követelményeket is. A kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a tételsorokat elektronikus formában átadja a kormányhivatalnak.” szöveg lép. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 40/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31–37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:] a) a szóbeli tételeket a Hivatal készítteti el, és juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,”

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha jogorvoslati eljárásban a Hivatal, vagy a kormányhivatal döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt, tanúsítványt, törzslapkivonatot – az eredeti érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat bevonása és érvénytelenítése után, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű tájékoztatásával – a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.” (A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, tagjainak, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a kormányhivatal által megbízott szakértőnek, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj, a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás jár.” A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60/A. § helyébe a következő rendelkezés lép: „60/A. § (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait – amennyiben azokat az erre jogosult minősítő korlátozott terjesztésűvé minősítette – a minősítés érvényességi idejéig a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok védelmére vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. (2) A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője felel a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a minősített adatok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat.

(3) A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsga jegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult. Az informatikai rendszert az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. üzemelteti. (4) A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának biztosítania kell a Hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsgahelyszínen, minden vizsganapon. Az intézményben folyó írásbeli, gyakorlati érettségi vizsgák alkalmával a figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább 30 perccel meg kell kezdeni és az írásbeli, gyakorlati vizsgára a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott időtartam letelte után 30 percig kell biztosítani. Az intézményben folyó szóbeli vizsgák időtartama alatt az elektronikus üzenetküldő rendszert legalább kétóránként kell megtekinteni (vagy ellenőrizni).”