Egészségügyi alapellátás a helyi önkormányzatok tükrében

Az Mötv. 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások biztosítása.

Eütv. 152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

Az alapellátás Eütv. 88. § (1) A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön.

Meghatározza az orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői körzeteket, Helyi önkormányzat: Meghatározza az orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői körzeteket, Közalkalmazotti jogviszonyt létesít és tart fenn, illetve polgári jogi szerződést köt a feladat ellátójával, Más helyi önkormányzattal társulási megállapodást, ellátási szerződést köt a feladat ellátására.

Az Eütv. 152. § (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete - a kormányrendelet szerinti praxiskezelő által megadott szempontokat figyelembe véve - megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét az érintett települési önkormányzatok egyetértésben állapítják meg.

Öotv. 2. § (2) A praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható.

Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében: a) javaslatot tesz az egészségügyi ellátás javítását szolgáló szervezeti, szervezési intézkedésekre; b) felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett; c) szakmai javaslatot tesz egészségügyi intézmények létesítése, fejlesztése, megszüntetése kérdésében a tulajdonos, illetőleg a finanszírozó számára; d) véleményezi az egészségügyi intézmények szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzeléseket;

e) engedélyezi - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését, ellenőrzi a tevékenységet, valamint nyilvántartást vezet az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi szolgáltatók szervezeti egységeiről, az általuk végezhető, engedélyezett szakmákról, valamint az egy szakmán belül végezhető egyes tevékenységről, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről; f) az egészségügyi szolgáltatók bejelentése alapján nyilvántartja, szükség esetén összehangolja, illetőleg az érintett egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik véleményének kikérése után megállapítja és közzéteszi a megye (főváros) ügyeleti, készenléti ellátásának és betegbeutalásának területi rendjét, ideértve a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet is;

g) ellátja a gyógyhelyek, gyógyfürdő intézmények és a természetes gyógytényezők vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott feladatokat; h) ellátja a gyógyszerellátással és a kábítószerekkel kapcsolatos szakfelügyeletet, ennek keretében biztosítja, hogy a forgalomból kivont gyógyszerkészítmények ne kerüljenek további felhasználásra; i) kijelöli azokat a gyógyszertárakat és egészségügyi intézményeket, amelyek az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott gyógyszereket és immunbiológiai készítményeket kötelesek készletükben tartani;

j) felügyeletet gyakorol a halottkémlés szakszerűsége felett, engedélyezi a nem kórházban elhunyt személy holttestének elhamvasztását; k) a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról; l) közvetlenül intézkedik, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, természeti csapás és egyéb katasztrófák, hirtelen fellépő orvoshiány stb.) szükségessé teszi; m) közvetlenül intézkedik súlyos, tömeges, illetőleg ismétlődő egészségkárosodás előfordulása, vagy annak gyanúja esetén a kiváltó okok megszüntetése, illetőleg az esemény megelőzése érdekében;

n) tanácskozási joggal - részt vehet az önkormányzati testületi üléseken; - részt vesz az egészségügyi vonatkozású kérdéseket tárgyaló önkormányzati testületi üléseken és az egészségügyi intézményeket felügyelő testületek ülésein; o) gyakorolja a külön törvényben meghatározottak szerint a lakossági gyógyszerellátással kapcsolatos hatósági feladatokat; p) ellenőrzi, hogy az egészségügyi szolgáltató térítési díjszabályzata megfelel-e a jogszabályban foglaltaknak, valamint hogy az egészségügyi szolgáltató a térítési díjszabályzatában foglaltaknak megfelelően jár-e el.

A szakmai kamara: a) véleményezési jogot gyakorol aa) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál, ab) az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál, ad) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló külön törvény szerinti, egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében;

Amennyiben az iskolai védőnői feladatok ellátása teljes munkaidejű iskolavédőnő foglalkoztatásával nem biztosított, akkor a területi védőnő az oktatási intézményben is ellátja a védőnői feladatot. A védőnői körzet kialakításánál figyelembe kell venni a település szerkezetét, a lakosság összetételét, egészségi állapotát, szociális helyzetét és az ellátandó gondozottak számát, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az ellátandó oktatási intézmények számát és típusát is, valamint mindezekre vonatkozóan a szakmai felügyelet véleményét.

16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 13/D. § (1) Az orvosválasztás elősegítése céljából a települési önkormányzat jegyzője közszemlére teszi az orvosi körzetek területi elhelyezkedését, valamint a körzetek lakosságának orvosi alapellátását végző háziorvosok nevét és képesítési adatait. A háziorvosi körzeteket érintő változásokat - ideértve a háziorvos helyettesítését, illetve a személyében bekövetkezett változást - a közszemlére tétel során folyamatosan aktualizálni kell.

Öotv. 2/B. § (1) A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével, b) a praxisjoggal érintett körzet meghatározása, c) a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat, d) a rendelési idő meghatározása, e) az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések, f) a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések, g) az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések, h) a szerződés időtartama, i) a felmondásra vonatkozó rendelkezések, j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.

(2) A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év. (4) A feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem határozható meg. (5) A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves összeget.

Mötv. 87. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

93. § A társulási megállapodás tartalmazza: 1. a társulás nevét, székhelyét; 2. a társulás tagjainak nevét, székhelyét, képviselőjét; 3. a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát; 4. a társulás által ellátott feladat- és hatásköröket; 5. a társulás döntéshozó szervét, döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarányt; 6. a döntéshozatalának módját, a minősített döntéshozatal eseteit; 7. a közös fenntartású intézmények megnevezését; 8. a társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának mértékét, teljesítésének módját; 9. a társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz);

10. a társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét; 11. intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket; 12. a társulás általános rendjétől eltérő (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye útján más tagok részére történő) feladatellátás módját; 13. a társulás szolgáltatásai igénybevételének a társulás által meghatározott feltételeit; 14. a társulás működéséről évente legalább egy alkalommal történő beszámolás kötelezettségét; 15. a társulás működésének ellenőrzési rendjét; 16. a megállapodás módosításának feltételeit; 17. a társulásból történő kiválás és kizárás feltételeit; 18. a társulás megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettségét, módját; 19. azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

Felhasznált jogszabályok jegyzéke és alkalmazott rövidítések: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. – Mötv. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. – Eütv. Önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. tv. – Öotv. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. tv. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. tv. A területi védőnői tevékenységről szóló 49/2004. (V.21.) ESZCSM. r. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. tv. végrehajtásáról szóló 16/1972. (IV.29.) Mt. r.