A járulékfizetési kötelezettséget befolyásoló évközi változások Széll Zoltánné előadása

A legfontosabb változások a magán-nyugdíjpénztári rendszer változásával, a magán-nyugdíjpénztári rendszer változásával, az egyszerűsített foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással, a biztosítottak körének módosításával kapcsolatosak a biztosítottak körének módosításával kapcsolatosak

2010. évi CI. törvény a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról a november 1-je és december 31-e közötti időszakban a magán- nyugdíjpénztári tagok tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. Figyelni kell a december hónapra! a november 1-je és december 31-e közötti időszakban a magán- nyugdíjpénztári tagok tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. Figyelni kell a december hónapra! A tagdíj-kiegészítés a nyugdíjjárulék alap 10 százaléka is lehet. A tagdíj-kiegészítés a nyugdíjjárulék alap 10 százaléka is lehet.

2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról II. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag tekintetében a törvény 16. §-a tartalmazza az egyéni számla egyenleg alapján kiszámított hozamgarantált töke feletti összeg és a tagdíj-kiegészítés felvételének, vagy annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett számlán, vagy a társadalombiztosítási rendszerben vezetett egyéni számlán történő jóváírásának lehetőségét. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag tekintetében a törvény 16. §-a tartalmazza az egyéni számla egyenleg alapján kiszámított hozamgarantált töke feletti összeg és a tagdíj-kiegészítés felvételének, vagy annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett számlán, vagy a társadalombiztosítási rendszerben vezetett egyéni számlán történő jóváírásának lehetőségét. A hozamgarantált töke feletti összeg nem visel százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhet, az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény december 22-től hatályos 5. § (1) bekezdés i) pontja szerint. A hozamgarantált töke feletti összeg nem visel százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhet, az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény december 22-től hatályos 5. § (1) bekezdés i) pontja szerint.

2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról III. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény a következő 84/L. § és 84/M. §-sal egészíttette ki: A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény a következő 84/L. § és 84/M. §-sal egészíttette ki: „84/L. § A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe november 3-át követően az Mpt § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépő tagi kifizetéseket. 84/M. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe november 3-át követően az Mpt § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A-44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb forint adó visszatérítéséről. 84/M. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe november 3-át követően az Mpt § (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a év adóbevallásában tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A-44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb forint adó visszatérítéséről.

2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról Nyilatkozat hiányában a természetes személy magán- nyugdíjpénztári tagsága március 1. napjával megszűnik. Nyilatkozat hiányában a természetes személy magán- nyugdíjpénztári tagsága március 1. napjával megszűnik. A kifizetőnek, munkáltatónak a ’T1041 számú bejelentő- és változásbejelentő adatlapon a foglalkoztatott magán-nyugdíjpénztári tagságának megszűnését, illetve változását nem kellett bejelentenie, de a ’08-as havi járulékbevalláson a magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését a foglalkoztatóknak fel kellett tüntetni. A kifizetőnek, munkáltatónak a ’T1041 számú bejelentő- és változásbejelentő adatlapon a foglalkoztatott magán-nyugdíjpénztári tagságának megszűnését, illetve változását nem kellett bejelentenie, de a ’08-as havi járulékbevalláson a magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnését a foglalkoztatóknak fel kellett tüntetni. Fontos! Abban az esetben, ha a természetes személy az január 1-je november 2-a közötti időszakban az Mpt. rendelkezése szerint pályakezdőnek minősült, de pénztártagsága november 2-áig nem jött létre, akkor már csak önkéntes döntéssel létesíthet a továbbiakban magán-nyugdíjpénztári tagságot. (Foglalkoztatónak fontos szabály) Fontos! Abban az esetben, ha a természetes személy az január 1-je november 2-a közötti időszakban az Mpt. rendelkezése szerint pályakezdőnek minősült, de pénztártagsága november 2-áig nem jött létre, akkor már csak önkéntes döntéssel létesíthet a továbbiakban magán-nyugdíjpénztári tagságot. (Foglalkoztatónak fontos szabály)

Eljárási szabály az átlépett, visszalépett pénztártagra A Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet december 23-ától hatályos 30/A. §-a alapján: A Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet december 23-ától hatályos 30/A. §-a alapján: A rendelet 19/A. §-ban foglaltaktól eltérően az egyik pénztárból a másik pénztárba átlépett vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan január 1-je és december 31-e közötti bevallási időszakra tévesen az átadó pénztárhoz benyújtott bevallásokat és beérkezett befizetéseket az átadó pénztár feldolgozza, és azt a tag egyéni számláján kimutatja. A tagsági jogviszony megszűnését követően könyvelt tagi követelés összegét a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával történt egyeztetést követően az átlépés szabályai szerint átutalja a pénztártag aktuális pénztárába, illetőleg a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. A rendelet 19/A. §-ban foglaltaktól eltérően az egyik pénztárból a másik pénztárba átlépett vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan január 1-je és december 31-e közötti bevallási időszakra tévesen az átadó pénztárhoz benyújtott bevallásokat és beérkezett befizetéseket az átadó pénztár feldolgozza, és azt a tag egyéni számláján kimutatja. A tagsági jogviszony megszűnését követően könyvelt tagi követelés összegét a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával történt egyeztetést követően az átlépés szabályai szerint átutalja a pénztártag aktuális pénztárába, illetőleg a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. A rendezésről a pénztár- az adatátadás módjáról kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően – értesíti az állami adóhatóságot. A rendezésről a pénztár- az adatátadás módjáról kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően – értesíti az állami adóhatóságot.

2011. évi XIII. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról Foglalkoztató számára nagyon fontos szabály A Tbj. Tbj. 51. § (6) bekezdését március 12-i hatállyal az alábbiak szerint egészítette ki. A Tbj. Tbj. 51. § (6) bekezdését március 12-i hatállyal az alábbiak szerint egészítette ki. „A tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó tagdíjtúlfizetés elszámolása önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban történik. Az állami adóhatóság a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja vagy az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár visszatéríti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-kötelezettség önellenőrzése során érvényesíti. „A tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó tagdíjtúlfizetés elszámolása önellenőrzés benyújtásával tagonkénti kimutatásban történik. Az állami adóhatóság a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja vagy az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár visszatéríti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíjtúlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíjtúlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék-kötelezettség önellenőrzése során érvényesíti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik.”

Különös eljárási szabályok a magán-nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan I. Különös eljárási szabályok a magán-nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan I július 27-től kiegészült a Tbj. az új 56/C. – 56/I § július 27-től kiegészült a Tbj. az új 56/C. – 56/I § A kincstár által vezetett, magán-nyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra május 31-ig teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. A kiutalásról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik. A kincstár által vezetett, magán-nyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra május 31-ig teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. A kiutalásról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik. A május 31-ét követően magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített olyan befizetést, amely nem a pénztárat illeti, a befizető közvetlenül a pénztártól igényelheti vissza. A május 31-ét követően magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített olyan befizetést, amely nem a pénztárat illeti, a befizető közvetlenül a pénztártól igényelheti vissza.

Különös eljárási szabályok a magán-nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan II. A Tbj. 51. § (6) bekezdése negyedik mondatában foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj- kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet. A Tbj. 51. § (6) bekezdése negyedik mondatában foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj- kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag esetében a január 1-től kezdődő bevallási időszakra vonatkozó pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag esetében a január 1-től kezdődő bevallási időszakra vonatkozó pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani.

Különös eljárási szabályok a magán-nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan III A foglalkoztató, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett foglalkoztatott (biztosított) kezdeményezésére a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos eltérések tisztázására indult eljárások lefolytatása a pénztárak feladata. (Tbj. 56/E. §) A foglalkoztató, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett foglalkoztatott (biztosított) kezdeményezésére a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos eltérések tisztázására indult eljárások lefolytatása a pénztárak feladata. (Tbj. 56/E. §)

A Tbj. egyéb módosításai szeptember 1-jétől változott a biztosítottak köre. Biztosított – egyebek mellett – a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy függetlenül attól, hogy foglalkoztatása teljes, vagy részmunkaidőben történik. Biztosított – egyebek mellett – a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy függetlenül attól, hogy foglalkoztatása teljes, vagy részmunkaidőben történik. Új kódok a T1041-es bejelentőlapon (1109) és a ’08-as bevalláson (23-as alkalmazás minőség). Foglalkoztatónak minősül: az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli- járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, Foglalkoztatónak minősül: az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli- járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak változása

Jogforrás Az Efo. Tv augusztus 1-jétől módosította az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi CV. Törvény Az Efo. Tv augusztus 1-jétől módosította az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi CV. Törvény A módosítások munkáltatókat terhelő adminisztrációs kötelezettségek enyhítését szolgálják. A módosítások munkáltatókat terhelő adminisztrációs kötelezettségek enyhítését szolgálják.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra továbbra is kizárólag: mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunka, vagy mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunka, vagy alkalmi munka alkalmi munka esetében van lehetőség.

Mezőgazdasági idénymunkának minősül: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. A módosítás eltörölte a saját gazdaság területén történő munkavégzés feltételét. A módosítás eltörölte a saját gazdaság területén történő munkavégzés feltételét.

Idénymunkának kell tekinteni: az olyan munkavégzést, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

Foglalkoztatható személyek száma Az a munkáltató, aki: az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztat legfeljebb egy főt, az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztat legfeljebb egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát kitevő személyt húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát kitevő személyt foglalkoztathat egyszerűsített munkaviszony keretében foglalkoztathat egyszerűsített munkaviszony keretében alkalmi munkára.

Változott a foglalkoztatható személyek számának meghatározása A foglalkoztatható alkalmi munkások számát a jövőben már nem kell minden hónapban újra megállapítani. A foglalkoztatható alkalmi munkások számát a jövőben már nem kell minden hónapban újra megállapítani. A munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjára eső átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni. A munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjára eső átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.

Fontos Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó időkorlátok nem változtak. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó időkorlátok nem változtak.

Időkorlátok Mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunka esetén azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunka esetén azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Az alkalmi munka esetében a foglalkoztatás egybefüggően legfeljebb öt, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári nap lehet. Az alkalmi munka esetében a foglalkoztatás egybefüggően legfeljebb öt, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári nap lehet. Abban az estben, ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. Abban az estben, ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Az egyéb korlátozó rendelkezések változása Rendezett költségvetési kapcsolat az a munkáltató, aki 300 ezer forint, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette. az a munkáltató, aki 300 ezer forint, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette. A pontosított szabály alapján egyértelművé vált, hogy a kedvező közteherfizetéssel társuló foglalkoztatás alkalmazásának feltétele, hogy a munkáltatónak folyamatosan és ne csak a tárgyhónapban legyen rendezett költségvetési kapcsolata. A pontosított szabály alapján egyértelművé vált, hogy a kedvező közteherfizetéssel társuló foglalkoztatás alkalmazásának feltétele, hogy a munkáltatónak folyamatosan és ne csak a tárgyhónapban legyen rendezett költségvetési kapcsolata.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig csak akkor kell írásba foglalni, ha a munkavállaló azt kéri. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig csak akkor kell írásba foglalni, ha a munkavállaló azt kéri. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli, egyéb adatokat a munkáltató a munkavégzés napjának végéig jegyezze be a szerződésbe. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli, egyéb adatokat a munkáltató a munkavégzés napjának végéig jegyezze be a szerződésbe. Fontos! a szerződés megkötése továbbra sem mentesíti a munkáltatót bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Fontos! a szerződés megkötése továbbra sem mentesíti a munkáltatót bejelentési kötelezettség teljesítése alól.

Egyes munkajogi szabályok alkalmazásának változásai A korábbi szabályok közül a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának tiltását a jogalkotó nem tartotta indokoltnak fenntartani. (A szabadság kiadására vonatkozó szabályainak az alkalmazása nem kötelező, ami azt jelenti, hogy ez a felek megállapodásának tárgyát képezi.) A korábbi szabályok közül a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának tiltását a jogalkotó nem tartotta indokoltnak fenntartani. (A szabadság kiadására vonatkozó szabályainak az alkalmazása nem kötelező, ami azt jelenti, hogy ez a felek megállapodásának tárgyát képezi.) Az írásba foglalt munkaszerződéssel kiváltható a külön munkaidő-nyilvántartás vezetése és a munkabérről szóló részletes írásbeli elszámolást kiadásának kötelezettsége. (Ha nincs írásba foglalt munkaszerződés, akkor a munkaidő-nyilvánítást vezetni kell, illetve a munkavállaló számára a munkabér elszámolást ki kell adni.) Az írásba foglalt munkaszerződéssel kiváltható a külön munkaidő-nyilvántartás vezetése és a munkabérről szóló részletes írásbeli elszámolást kiadásának kötelezettsége. (Ha nincs írásba foglalt munkaszerződés, akkor a munkaidő-nyilvánítást vezetni kell, illetve a munkavállaló számára a munkabér elszámolást ki kell adni.) Fontos! Az adókötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó igazolás kiadására vonatkozó rendelkezések nem változtak

Egyéb változások augusztus 1-jétől Az iskolaszövetkezet tagjának foglalkoztatásában lényeges változás, hogy a harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás céljából létesített munkaviszony esetében a munkáltató iskolaszövetkezet az állami adóhatóság felé köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát, a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát, a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és a TAJ számát, a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és a TAJ számát, a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag munkavállaló diákigazolvány azonosító számát. a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag munkavállaló diákigazolvány azonosító számát. A bejelentést a NAV felé a 11T1044D jelű nyomtatványon lehet teljesíteni (az adatlap beadásának feltétele, hogy az iskolaszövetkezet képviselője ügyfélkapu valamint adóhatósági regisztrációval rendelkezzen), vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a 185-ös helyi tarifával hívható számon kell teljesíteni. A bejelentést a NAV felé a 11T1044D jelű nyomtatványon lehet teljesíteni (az adatlap beadásának feltétele, hogy az iskolaszövetkezet képviselője ügyfélkapu valamint adóhatósági regisztrációval rendelkezzen), vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül a 185-ös helyi tarifával hívható számon kell teljesíteni. Fontos! bejelentési kötelezettség nem eredményez társadalombiztosítási kötelezettséget, mivel az iskolaszövetkezet tagja a Tbj. előírása szerint továbbra sem minősül biztosítottnak Fontos! bejelentési kötelezettség nem eredményez társadalombiztosítási kötelezettséget, mivel az iskolaszövetkezet tagja a Tbj. előírása szerint továbbra sem minősül biztosítottnak

Köszönöm a figyelmet