RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY 2010. JÚNIUS 14-24. SZAKMAI ÉRTEKEZLET SOROZAT dr. Tóth Polina

A jogosultság célja Igazolni, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a Gyvt. 148. § (5) a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

A rgyvk feltételei Ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, (39.900.- Ft) a) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy b) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy c) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, (37. 050.- Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.

Egy főre jutó jövedelem A Gyvt. 19. § (3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. 131. § (2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az Szt. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra. 5. § r. jövedelem: a Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak

Kérdések Alacsony jövedelem – rosszhiszeműség (kt, közüzemi díjak (téli-nyári) – vélelmezés – gyermekjóléti szolgálat) Vállalkozó jövedelemigazolása, a vállalkozás vagyona (APEH, munkaeszköz) Szt. 4. § (1) a), 10. § (2) Tartásdíj Anya nyilatkozata (apa megkeresése, jegyzőkönyvi tájékoztatás az anya részére) Letiltás (csak a tartásdíj vonható le) Gyer. 65. § (4), Szt. 4. § (1) a) Felsőoktatásban tanulók szociális támogatása, ösztöndíj (adóalapba beszámít) Szt. 4. § (1), Szja tv. 3. § f

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 10. § (2) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 10. § (3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4. § Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett: az Szja. szerinti, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték, ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is az a bevétel, ami után az eva-ról, ill. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló tv. szerint adót, ill. hozzájárulást kell fizetni

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Elismert költség a Szja-ról szóló tv-ben elismert költség, és a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettség a szja; eva; egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék Nem minősül jövedelemnek: temetési segély, alkalmanként adott átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, 20/B. §-ának (4)-(5) szerinti pótlék, nevelőszülők nevelési díja és külön ellátmány

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Nem minősül jövedelemnek továbbá: anyasági támogatás 13. havi nyugdíj, szépkorúak jubileumi juttatása személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj kivételével, a súlyos mozgáskorlátozottak pénzbeli közlekedési kedvezményei, vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás fogadó szervezet által az önkéntesnek külön tv. alapján biztosított juttatás alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, ill. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló tv. alapján történő munkavégzésnek a havi ellenértéke, ami a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti minimálbérének 50%-át nem haladja meg házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás

Kérdések Alkalmi munka (nyilatkozat + kt), munkanélküli regisztráció (nyilatkozat + kt) Családi-baráti segítség (fenntartási ktg + kt), nagyszülő jövedelme Szívességi lakáshasználó (illetékesség, tulajdonos idézése, nyilatkoztatása, jóhiszeműségről való tájékoztatás) Gyvt. 18/A. § (1)-(2) 18/A. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a 18. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. (2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Közös háztartásban élő közeli hozzátartozók köre a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokon. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

Közös háztartásban élő közeli hozzátartozók köre Gyer. 66. § (1) A Gyvt. 19. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit (2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. Szt. 4. § (1) f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége

Vagyon Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (570.000.- Ft), vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (1.995.000.- Ft) meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

Jogosultság Gyvt. 20. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. (2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. (3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.

Eljárási szabályok Gyvt. 128. § (2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. Gyvt. 130. § (1) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (környezettanulmány) rögzíti.

Környezettanulmány Gyer. 9. § (1) A gyámhatóság a Gyvt. 130. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére más szervet vagy személyt is felkérhet. elsősorban a gyermekjóléti szolgálatot, ill. a gyermekvédelmi szakszolgálatot kérheti fel. Adatszolgáltatás (rosszhiszeműség – Ket. 61. § eljárás akadályozása, Gyvt. 133. § (2) igénybevett ellátás esetén): hozzátartozóinak elérhetőségére vonatkozó adatokat, gondozásának, nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró, a jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat, ügyének szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését Körülmények: szobák száma, konyha felszereltsége, gépesítettsége, mosógép, szórakoztató elektronika, autók, ágyak száma, fürdőszoba (kád, zuhany), stb.

Eljárási szabályok Gyvt. 131. § (1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza. (3) A pénzbeli és természetbeni ellátás - jogerős megállapítása esetén – a kérelem benyújtásától esedékes. A Gyer. 14/A. §-át, 2009. október 1-től a 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte, ezért célszerű mellőzni az egyszerűsített határozathozatalt!

A kérelemhez csatolni kell A Gyer. 65. § (1) felsorolása 3. sz. melléklet: nyilatkozat a megfelelő igazolásokkal Gyermek elhelyezése, ideiglenes hatályú elhelyezése, gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, ill. gyámhatósági döntés, ill. a 18. § (2) szerinti jegyzőkönyv Egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozat Gyvt. 19. § (2) aa Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás Gyvt. 19. § (2) ab Oktatási intézmény igazolása a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói v. hallgatói jogviszonyról Gyvt. 20. § (3) Nagykorú kérelmező házassági anyakönyvének másolata Gyvt. 20. § (4)

A nyilatkozat tartalma Gyer. 65. § (5) Ha a jegyző vitatja a nyilatkozat ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.

Hasznosíthatóság Gyer. 65. § (6) A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó - a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan. (7) A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

Haszonélvezet A jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti (a tulajdonos e jogokkal csak annyiban élhet, amennyiben a haszonélvező ezekkel nem él). A tulajdonosban beállott változás a haszonélvezeti jog fennállását nem érinti. A haszonélvezeti jog legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fent. A haszonélvező viseli a fenntartási ktg.-eket (kivéve: rendkívüli javítások és helyreállítások) a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségeket, közterheket. A haszonélvezeti jog nem ruházható át, de gyakorlása átengedhető. Ellenérték fejében csak akkor engedhető át, ha a tulajdonos a dolog használatára nem tart igényt. Ptk. 157-164. § e

Használat joga A jogosult a dolgot a saját, valamit együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. (a haszonélvezetnél nincs ilyen kitétel) A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. (a haszonélvezet nem ruházható át, de másnak átengedhető a gyakorlása) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. (2) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, ill. természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 72. § (3) A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az egy évi érték ötszöröse. (4) Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: a) ha a vagyoni értékű jog jogosultja: 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese

Kérdések Fenntartási költségek nem haladják meg a jövedelem 70%-át – önmagában nem elutasító ok (annak ellenére sem, hogy a kt mást mutat) Vélelmezett jövedelem (kt + részletes indokolás) Egyedülállóság (élettárs + kt) Átmeneti nevelésben lévő gyermek Gyer. 65. § (1) b) 66. § (3), Szt. 4. § (1) 2. Rezsiköltség számlái (csak vélelmezett jövedelemnél)

Vélelmezett jövedelem Gyvt. 131. § (4) Ha a helyi önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 129. § (2) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

Vélelmezett jövedelem Gyer. 65. § (8) Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét. (9) A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.

Egyedülállóság, tartásdíj Gyer. 65. § (3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. (4) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

A hatóság hivatalból: Gyer. 65/A. § Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja a nyugdíjat, gyed-et, gyes-t, gyet-et, csp-t, tartásdíjat, munkanélküli segélyt, ami valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában megtalálható, akkor a jegyző az adatok beszerzése érdekében megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot vagy bíróságot, a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulói vagy hallgatói igazolást, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi a tanulói és hallgatói nyilvántartást vezető szervet, a házassági anyakönyvi kivonatot, a jegyző az adat beszerzése érdekében megkeresi az anyakönyvvezetőt.

Gyámolt Gyer. 66. § (3) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni

Rendelkező részben Gyvt. 130. § (5) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet. 133. § (1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni. (2) Az ellátást jogosultatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére.

Rendelkező részben Gyvt. 133. § (3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni. (4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, ill. az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt (jogvesztő határidő).

Kezdő időpont – megszüntetés Gyer. 66/A. § (1) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. (2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, ill. a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. (4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg. Ha az 1 év letelt, a megszűnés tényéről a gyámhatóságnak nem kell határozatot hoznia!

Készítette: dr. Tóth Polina