Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Oktatási Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Ducza Istvánné, igazgató

1999. Jogszabályi háttér 105/1999. (VII. 6.) Kormányrendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról (OKÉV) Szervezet országos illetékességű központi hivatal Központi Főigazgatóság + hét regionális igazgatóság Cél a közoktatás országos feladatait egységes, központi irányítással, de a regionális és a helyi sajátosságok figyelembe vételével, az érintett intézményekkel napi kapcsolatban állva végezze

2007. január 1. Oktatási Hivatal Jogszabályi háttér A 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az Oktatási Hivatalt (OH) jelöli ki az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV), a Felsőoktatási Regisztrációs Központ, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, valamint a „suli-Nova” Közoktatási Fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. általános jogutódjaként.

Az Oktatási Hivatal jogállása központi államigazgatási szerv önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező központi hivatal, feladatait országos illetékességgel látja el elnök vezeti székhelye Budapest költségvetése az OKM fejezetén belül elkülönítetten szerepel felügyeleti szerve a minisztérium

Hatósági nyilvántartások, ügyintézés és ellenőrzés Az Oktatási Hivatal fő feladatai Közoktatás Szakképzés Felsőoktatás Végzettségek elismerése Nyelvvizsga-ügyek Hatósági nyilvántartások, ügyintézés és ellenőrzés

7. régió: Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság OH SzMSz IV. 2 7. régió: Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság OH SzMSz IV.2.8: a főosztályra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni Illetékességi területe: Budapest, Pest megye. Központja: Budapest, Váci út 18. 1132

Szakképzés Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (munkaadók, munkavállalók, fenntartók) hatósági nyilvántartások, ügyintézés, ellenőrzés 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 67.§(5); 89/B.§; 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (RFKB: 13.§) 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelete a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről regionális szakképzés-fejlesztési stratégia decentralizált pályázat szakképzési irányok és beiskolázási arányok

Decentralizált keret Pályázók 2007. 2008. szakképző iskola 99 önkormányzati fenntartású 67 63 alapítványi fenntartású 26 28 FVM fenntartású - 3 egyéb (egyetem) fenntartású 2 egyházi fenntartású 4 magániskola 1 főiskola, egyetem 6 egyéni vállalkozó, gazdálkodó szervezet 21 38 Összesen 126 143

Decentralizált keret 2007. 2008. Beérkezett pályázatok száma 126 143 Támogatott pályázatok száma (RFKB) 87 (69 %) 97 (67,8 %) Forráshiány miatt nem támogatott pályázatok (RFKB) - Formai hiba miatt nem támogatható pályázatok (RFKB) 39 (31 %) 46 (32,2 %)

Közoktatás (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 95/A-B-C. §-ok) Érettségi vizsgák Tanulmányi versenyek Középfokú beiskolázás Országos és nemzetközi mérések, vizsgálatok Független vizsgabizottságok Szakértők ajánlása Engedélyek megadása Hatósági feladatok Regionális közoktatás- fejlesztési stratégia

Hatósági jogkörében a hivatal első fokú döntést hoz 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 13. § (1) a maximális csoport- és osztálylétszám oktatásszervezési okokból történő túllépésének engedélyezéséről; a Kt. 128. §-ának (17) bekezdése alapján a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának engedélyezéséről; az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezéséről.

A Hivatal másodfokú döntést hoz 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 13. § (2) az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelmek elbírálásáról; a szakképzést folytató intézményekben, ill. a felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt követelményeinek teljesítésébe történő beszámítása iránti kérelemnél a szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálásáról.

A Hivatal az ágazati irányítás keretében közoktatási állami ellenőrzés szerveként: hatósági ellenőrzési feladatokat lát el [Kt. 95/A. §-ának (4) bekezdése], szabálysértési hatóságként jár el [Kt. 95/A. §-a (6) bekezdésének d) pontja].

A hatósági ellenőrzés Célja: Módja: jellegét tekintve törvényességi ellenőrzés, az OH hatáskörét a jogszabályok pontosan meghatározzák az OH ellenőrzi: a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, a jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését Célja: a jogsértések kiszűrése, az ellenőrzött intézmény jogszerű működésének elősegítése, a hatósági kontroll preventív hatása. Módja: dokumentumelemzés, helyszíni ellenőrzés.

A hatósági ellenőrzés során általában alkalmazott jogszabályok: Törvények 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatokról; 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről; 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről.

Rendeletek 307/2006. (XII. 23.) kormányrendelet az Oktatási Hivatalról; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról; 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről; 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi törvény végrehajtásáról; 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről;

Hatósági ellenőrzéseink ütemterv alapján Kt. 95/A. § (4) az egyenlő bánásmód követelményére, a kötelező felvételre, az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére, a minimális eszközök és felszerelések meglétére, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára, az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartásának vizsgálatát jelentik.

A hatósági ellenőrzés fajtái Hivatalból indított (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. §-a alapján elkészített, a miniszter által jóváhagyott munkaterv ) Egyedi megkeresés alapján indított (az Oktatási Hivatal rendelkezik hatáskörrel + a bejelentés közérdekű = az OH elnökének döntése alapján indítható ) Névtelen panaszbejelentés esetében az Oktatási Hivatal az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mérlegelheti, hogy lefolytatja-e a vizsgálatot. A mérlegelés során a Hivatal azt veszi figyelembe, hogy a bejelentésben megjelölt jogsértés valóban jogsértésnek minősül-e, illetve amennyiben jogsértésnek tekinthető, mennyire sérti a közoktatási intézmény, pontosabban a gyermekek/tanulók jogait.

Hatósági ellenőrzés eredményeként feltárt jogszabálysértések következményei Az Oktatási Hivatal felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját. Eljárást kezdeményez Felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot (az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni). Szabálysértési eljárást folytat le felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy annak kiszabása nélkül. A semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít. a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében, a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizető szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére, az oktatásért felelős miniszternél.

Felügyeleti bírság megállapításakor figyelembe vesszük: (Kt. 95/B. §) a) a jogsértés súlyosságát, b) a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását, c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát, d) a jogsértéssel okozott kárt, e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az arra irányuló szándékot, f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát, g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét, h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)-g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.

Hatósági ellenőrzéseink 2006 - 2008 Utóellenőrzések a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok pótlása, a hibák kijavítása; jogszerű működés ellenőrzése; jogellenes állapot megszüntetése; jogszabályi előírásoknak megfelelő működésének utóellenőrzése Kiemelt ellenőrzések (2006 – 2008) az óvodai felvételek, különös tekintettel a kistelepülésen élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételére vonatkozó rendelkezések megtartásának hatósági ellenőrzése; az önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmények alkalmazási feltételekre, csoportlétszámokra, foglakozási időre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartásának és a kötelező (minimális) eszköz és felszerelési jegyzék teljesítésének hatósági ellenőrzése; a kollégium vonatkozásában a normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylése, az igénylés alapjául szolgáló tanévre vonatkozó tanügyigazgatási dokumentumok, biztosítandó szolgáltatások vizsgálata; a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények és fenntartóik normatív állami hozzájárulása igénylésére és az alkalmazási feltételekre vonatkozó rendelkezések megtartásának hatósági ellenőrzése.

a költségvetési hozzájárulás igénylésére, annak jogszerűségére, az alkalmazási feltételekre és a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartásának hatósági ellenőrzése; igénylő adatlapokon feltüntetett létszámadatok megalapozottságának és valódiságának, valamint az igénylés jogszerűségének vizsgálata; az ellenőrzés időpontjában a jogszabályi előírásoknak megfelelő dokumentumok megléte, a rendelkezéseknek megfelelő vezetése; jogszabályi előírásoknak megfelelő működés ellenőrzése - tanügyigazgatás, maximális csoport-, és osztálylétszámokra vonatkozó előírások betartása, foglalkoztatás, kötelező (minimális) eszköz-és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítésének vizsgálata; az érettségi vizsga szervezésének és iratkezelésének hatósági ellenőrzése.

A 2008/2009-es tanév hatósági feladatai, szakmai ellenőrzései Óvodai felvételek ellenőrzése, különös tekintettel a kistelepüléseken élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételére. A nevelési-oktatási intézménynek az Oktatási és Kulturális Minisztériummal kötött közoktatási megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzése: a kötelező tanügyi dokumentumok vezetése a jogszabályi előírásoknak megfelelő-e, a megállapodással kapcsolatos intézményi döntések és intézkedések megfelelnek-e a megkötött közoktatási megállapodásnak és a jogszabályi előírásoknak, a támogatással érintett gyermekek/tanulók vonatkozásában az alap-hozzájárulások igénylését megalapozó dokumentumok vizsgálata A nem szakrendszerű oktatásra való felkészülés, továbbá a nem szakrendszerű oktatás megszervezésének szakmai ellenőrzése általános iskolákban. A szakiskola 9-10. évfolyamán a gyakorlati oktatás és szakmai alapozó elméleti oktatás tantárgyainak, valamint a szakközépiskola 9-11. évfolyamán a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás elméleti tantárgyainak, valamint a közismereti tantárgyaknak az oktatási folyamatba történő beépülésének szakmai ellenőrzése.

Szabálysértéssel kapcsolatos feladatok ellátása A Közoktatási törvény 95/A. §-a és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 35. § i) pontja alapján jár el az Oktatási Hivatal szabálysértési hatóságként. Az egyes szabálysértési tényállásokat a szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. Rendelet 142. §-a határozza meg az alábbiak szerint: Aki a) az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi, b) az előírt engedély hiányában iskolai oktatást, kollégiumi nevelést folytat, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a) a tanulót, a szülőt vagy a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján létrehozott szervezeteiket a közoktatásra vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, b) anélkül, hogy a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint erre jogosult lenne, szakértői véleményt készít, c) a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki a) az iskolai oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg, b) a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, c) a gyermek-, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Aki a) a közoktatás információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti, b) az állami vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól szándékosan eltér, c) az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi, d) a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (5) Aki a gyermeket, tanulót a közoktatásra vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönbözteti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (6) Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott szabálysértések miatti eljárás az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik.

Az OH által lefolytatott szabálysértési eljárások 2006-2008

Az összes szabálysértési eljárás során alkalmazott szankciók

Kt. 95/A.§ (4) alapján az OH együttműködik társszervekkel, hatóságokkal Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Egyenlő Bánásmód Hatóság Oktatási Jogok Biztosának Hivatala Magyar Államkincstár KMRI szakminisztériumok Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

Elérhetőségek OH KMRI www.oh.gov.hu Ducza.Istvanne@oh.gov.hu 06-1/483-3580

Köszönöm a figyelmüket!