Tájékoztatás a „bérkompenzáció” ellenőrzéséről

Tájékoztatás a „bérkompenzáció” ellenőrzéséről A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján

Hatáskör változás Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 2012. január 1-jei hatállyal kiegészítette a munkaügyi ellenőrzés hatásköri és intézkedési rendszerét.

Hatáskör A Met. 3. § (1) bekezdés t) pontja szerint a munkaügyi ellenőrzés – egyebek mellett – kiterjed a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott – elvárt mértékének megfelelő végrehajtására.

Hatáskör A hatáskör kiemelt jelentőségét a Met. 3. § (5) bekezdés biztosítja, miszerint 2012. január 1-je után az ellenőrzés minden esetben kiterjed a „bérkompenzáció” teljesítésének vizsgálatára.

299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet A bérkompenzáció hatályát, mértékét, teljesítését, ideértve a béren kívüli juttatás – béremelésbe történő - beszámíthatóságát a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) határozza meg.

371/2011. (XII.31.) Korm. rendelet. Külön szabályozást ad a közszférára a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, melynek 8. § (6) bekezdése szerint ellenőrzésre jogosult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

Részletes gyakorlati segítség A Nemzetgazdasági Minisztérium ÚTMUTATÓJA a 2012-ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez

299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet A R. – különböző mértékű - végrehajtásának kettős következménye van: egyrészt a munkáltató indulhat közbeszerzési eljáráson, illetve igényelhet költségvetési támogatást, másrészt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt. A munkaügyi ellenőrzés hatáskörét kizárólag az előbbi tárgykör érinti !

2011. évi CLVI. törvény A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény 460. § (1) A költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő kifizető az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, amennyiben a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendelet szerinti elvárt béremelést - ide nem értve az elvárt béremelésnek akár csak részben is béren kívüli juttatás formájában történő megvalósítását - valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta.

Következmények Az adókedvezmény igénybevételének és a szankciók alóli mentesítés feltételeiben azonban három eltérés van:

Következmények Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében a Rendelet szerinti - annak 2-3. §-ában meghatározott - elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés.

Következmények Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a Rendelet 2-3. §-ában foglaltak szerint (béremeléssel) valósítják meg a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2-3. és 4. §-a együttes alkalmazásával – tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével – valósítja meg a munkáltató.

Következmények Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben a munkáltató foglalkoztatja őket 2012-ben. Az elvárt béremelést tehát ebben a szélesebb körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani. (béremeléssel) A szankciók elkerüléséhez a 2011. november 1-je és december 1-je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada számára biztosítani a Rendelet 2-3. és 4. §-a együttes alkalmazásával (részben a béren kívüli juttatások növelésével is lehetséges) az elvárt béremelést.

299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet A személyi hatályban meglévő eltérést a Rendelet 1. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza. Közös azonban a személyi hatályt illetően, hogy a Rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is. A munkából tartósan távol lévő munkavállalók 2011. évi személyi alapbérét a Rendelet 2. § (8) bekezdése szerint kell meghatározni, tehát a már esetleg évek óta változatlan béreket aktualizálni kell.

A jelzett három eltérés kivételével minden más vonatkozásban a Rendeletben foglaltak azonosan értelmezendők a 2011. évi XCIX. törvény és a 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ának alkalmazása tekintetében.

299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet a R-ben foglaltak teljesülése az alábbi személyi körre terjed ki: a munkáltatóra [kivéve a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények] és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra.

299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet Ez azt jelenti, hogy a bérkompenzáció teljesítésére vonatkozó ellenőrzés kizárólag azokat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban lévő munkavállalókat érintheti 2012. január 1-jét követően, akik 2012. január 1-je után is a munkáltatónál vannak munkaviszonyban és már 2011. november 1. és december 31. közötti időszakban is (folyamatosan vagy akár csak egy napot) munkaviszonyban voltak a foglalkoztatónál.

Az elvárt béremelés vonatkozik arra a munkavállalóra is, akinek a munkaviszonya 2011. november 1-jét követően az adott munkáltatónál megszűnt, és 2012-ben a munkáltatóval újra munkaviszonyt létesített. Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra!

Az elvárt béremelés mértéke és viszonyítási alapja Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét (összegét) és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot az érintett – 2011. évben havi bruttó 216.806 Ft alatt kereső munkavállalókra – személyenként külön-külön szükséges meghatározni. Az elvárt béremelés mértékét a R. 1. melléklete tartalmazza.

299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet Ha a 2011. évi munkabér mértéke nem haladja meg a bruttó 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi havi munkabér 26%-a az elvárt béremelés mértéke [R. 1. melléklet 1. pont]

299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet Ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja a bruttó 59.600 Ft/hó összeget, de nem haladja meg a bruttó 216.805 Ft/hó összeget, akkor az elvárt béremelés mértéke a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat második oszlopában található. [R. 1. melléklet 2. pont] NGM útmutató 1-4. példák.

299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet A R. 2. § (2) bekezdése szerint az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011. évi munkabéren a munkavállaló személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a Rendeletben együtt: rendszeres bér) egész havi átlagát kell érteni. NGM útmutató 5-9. példák.

299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 2. § (2) Az (1) bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mértékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabérén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra (referencia időszak NGM útmutató 6-7. oldal) vonatkozó egész havi átlagát kell érteni:

„Referencia-időszak” R. 2. § (2) a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak; b) ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától - annak hiányában 2011. január 1-jétől - a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak; c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak; d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak.

R. 2 § (3) (3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.

Rendszeres pótlékok (R. 2 § (4)) A rendszeres pótlékok azok a bérpótlékok, amelyeket a munkavállaló távolléti díjának számítása során ilyenként egyébként is figyelembe kell venni (Mt.151/A. § (2) bekezdés). A rendkívüli munkavégzés pótléka tehát nem veendő figyelembe, a műszakpótlék viszont igen.

A rendszeres pótlékoknak az egész havi átlagát a referencia időszakban ilyen címen történt kifizetések alapján kell meghatározni olyan módon, hogy a pótlék címen történő kifizetéseket osztani kell a ledolgozott munkanapok számával, majd pedig szorozni kell a referencia időszak hónapjainak a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapjai számával, beleértve az Mt. 125. § (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat is. A havi rendszeres bér egyenlő a havi személyi alapbér és a havi rendszeres bérpótlékok összegével. NGM útmutató 6-7. oldal + NGM útmutató 5-9. példák.

Teljesítménybér A R. 2. § (5) bekezdése rögzíti továbbá, hogy teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér értendő. NGM útmutató 10-22. példák.

Béren kívüli juttatások Az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások 2012. évi növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés 25%-át (R. 4. §-a). NGM útmutató 23-24. példák.

Munkaidő változás kezelése A Rendelet 2. § (6) bekezdése a 2011. évi (bázis) adatok átszámítását írja elő abban az esetben, ha a munkavállaló munkaideje 2011. október 31-ét követően megváltozik. 2 § (6) A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában. NGM útmutató 25-26. példák.

Bérkompenzáció / minimálbér Fontos, hogy ha a bérkompenzációval emelt bér összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabért (garantált bérminimumot), akkor a kiegészítés mértékét az utóbbi összeghez kell igazítani, figyelemmel arra, hogy a minimálbér elérését biztosító munkabéremelés beleszámít az elvárt munkabéremelésbe. [R. 2. § (1) bekezdés második fordulat_lásd. NGM útmutató 3. példa]

A munkabéremelés módjai 3. § (1) A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét 2012-ben a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel; b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel megemeli.

A munkabéremelés módjai (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával. NGM útmutató 5-9. példák.

A munkabéremelés módjai „Egyszerűsített megoldás” (3) A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli.

Ez esetben a munkáltató tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a személyi alapbér növelését: a Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében.

A munkabéremelés módjai 3 § (4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.

Intézkedés a Met. szerint. 6/B. § (1) Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a munkáltató az ellenőrzés alá vont telephelyen a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést a kormányrendeletben meghatározott elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre, a megállapításról a munkaügyi hatóság határozatot hoz. Ezen megállapítással kapcsolatosan nincsen helye a 6. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.

Mentesülés I. (2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti megállapításnak, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.

A bérkompenzációt jogkövetkezmények nélkül az ellenőrzés megkezdéséig lehet teljesíteni, figyelemmel a Met. 6/B. § (2) bekezdésében foglalt „mentesülési lehetőségre”, amely kifejezetten rögzíti az elvárt mértékű béremelés megvalósításának időbeli korlátját. A mentesülés másik tartalmi eleme a hivatkozott joghely szerint, ha a munkáltató biztosítja a bérkompenzációt az azzal érintett munkavállalók legalább 2/3-a esetében. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés megkezdését követően teljesített béremelés, illetve nem megfelelő mértékű kompenzáció esetén az ellenőrzést követően teljesített kiegészítés vagy az ellenőrzést megelőző időszakra nem teljes körűen adott béremelés feltárása mérlegelés nélkül munkaügyi eljárás megindítását vonja maga után. Bérkompenzáció elmulasztásának minősül, ha a munkáltató nem, vagy nem az elvárt mértékben hajtja végre bérkompenzációt.

(3) Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértéknek megfelelően nem hajtotta végre. (4) Ahol jogszabály munkaügyi bírság megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés alapján hozott határozatot is érteni kell. (5) Amennyiben jogszabály munkaügyi bírság kiszabása esetén további jogkövetkezmény alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az (1) bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha a legmagasabb összegű bírság kiszabására került volna sor.

Jogkövetkezmény 2011. évi XCIX. törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról

2011. évi XCIX. törvény 6. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.

Mentesülés II. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a megállapító határozattal érintett munkáltató a közbeszerzési eljárás során vagy a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a 6/B. § (1) bekezdés szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette.

Különbség a mentesülési okok között Az ellenőrzés során alkalmazandó mentesülési szabálytól (Met. 6/B. § (2)) tehát meg kell különböztetni az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti utólagos teljesítési igazolás lehetőségét.

Mentesülés I. A munkaügyi hatóság nem hozhat megállapító határozatot, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.

Mentesülés II. A korábban meghozott megállapító határozat ellenére nem alkalmazható jogkövetkezmény (kizárás közbeszerzésből / támogatásokból), ha az érintett munkáltató a közbeszerzési eljárás során vagy a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a 6/B. § (1) bekezdés szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette.

Tájékoztató tevékenység Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága honlapján megtalálható Tájékoztatás/felvilágosítás címszó alatt folyamatosan elérhetőek a „munkabérrel kapcsolatos szabályok” témakörben az aktuális kérdések és válaszok, amelyek többek közt a bérkompenzáció tárgykörét érintik.

További információk A Nemzetgazdasági Minisztérium az új szabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos útmutatót tett közzé a http://www.munka.hu/ weboldalon, illetve átmenetileg tematikus ügyfélszolgálatot is működtet, hogy az érintett munkáltatókat és munkavállalókat segítse. Az elvárt béremeléssel és a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésével kapcsolatos kérdését a berkompenzacio@ngm.gov.hu e-mail címen teheti fel.

Köszönöm a figyelmet!