Nemzetközi életpályák a közszolgálatban Előadás Nemzetközi életpályák a közszolgálatban dr. Hazafi Zoltán 2013. május 9. Készítette: dr. Petrity Krisztina

Nemzetközi életpályák

Bevezetés 1. Bevezetés sajátos foglalkoztatási jogviszony-formák: tartós külszolgálat nemzeti szakértő ikerintézményi szakértő (twinning) közös vonások: külföldi szolgálatteljesítés a hazai közszolgálati jogviszony fenntartása mellett eltérések: fogadó szerv (Magyarország külképviselete, EU szerv, harmadik ország) szolgálat időtartama (pár nap  évek) ellátandó szakmai feladatok (diplomáciai képviselet, speciális szakmai tevékenység, továbbképzésben való részvétel, stb.) jogi szabályozás egyenetlensége: vázlatos rendezés  részletes szabályozás

A tartós külszolgálat 2. A tartós külszolgálat 2.1. Áttekintés: jogszabályi háttér: 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet (R1.) 3/2012. (IX. 4.) KüM rendelet 2/2012. (II. 16.) KüM utasítás tartós külszolgálat = az a külképviseleten teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a 3 hónapot meghaladja időtartama: max 4 év  legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható (érintett egyetértésével szolgálati érdekből, különös méltánylást érdemlő okból) külképviselet = Magyarország diplomáciai képviselete; konzuli képviselete; az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve – nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján – harmadik államban működő kereskedelmi képviselete, hivatala, irodája; nemzetközi szervezet (ENSZ, EU) mellett működő állandó képviselet; külföldi magyar intézet munkáltató (központi államigazgatási szerv) helyezi ki  KüM vagy szaktárca

2. A tartós külszolgálat kihelyezett = kormánytisztviselő (meghatározó: diplomata, szakdiplomata), kormányzati ügykezelő diplomata = az a diplomáciai ranggal rendelkező kormánytisztviselő, aki a külpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a KüM-ben, illetve külföldön Magyarország külképviselete munkatársaként végzi  a külügyminisztertől diplomáciai rangot (segédattasé, attasé, III., II., illetve I. osztályú titkár, II., illetve I. osztályú tanácsos) vagy konzuli rangot (alkonzul, konzul, főkonzul) kapnak szakdiplomata = az a kormánytisztviselő, akit a központi államigazgatási szerv (szaktárca) egy ágazati szakmai feladatnak Magyarország külképviseletén történő ellátására, meghatározott időre helyez át a KüM-be  külügyi- diplomáciai felkészítés  szakmai és külügyi ismeretek  kettős irányítás (külügyi/diplomáciai feladatok = KüM  szakmai feladatok = szaktárca)  foglalkoztatásának részletszabályait a KüM és a szaktárca együttes utasításban rendezheti (pl. turisztikai szakdiplomaták  15/2012. (X. 1.) KüM-NGM együttes utasítás)

2. A tartós külszolgálat 2.2. A tartós külszolgálat létesítése: a külszolgálat feltételei: a jelölt megfelel a jogviszony létesítéséhez szükséges általános alkalmazási feltételeknek nem állampolgára a fogadó államnak, lakóhelye Magyarországon van a munkakörhöz előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel rendelkezik a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen külszolgálatra alkalmas a kihelyező szerv által előírt, munkakörének megfelelő szintű idegennyelv- ismerettel rendelkezik  (max. 1 év halasztás) a kihelyező szerv szabályzatában előírt szakmai vizsgakövetelményeknek megfelelt a munkaköréhez előírt típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, illetve annak elvégzéséhez írásban hozzájárult a kihelyező szerv által a munkakörre meghatározott egyéb feltételeknek megfelel pszichikai alkalmassági vizsgálaton megfelel (pl. válságövezetben lévő külképviseletre helyezés)

2. A tartós külszolgálat a kihelyezés:  megállapodás  a jelölt és a kihelyező szerv írásban megállapodik a külszolgálat várható időtartamáról (max. 4 év), tartalmazza: kezdés dátuma, befejezés naptári éve  kihelyező(áthelyező) okirat  a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adat + munkaköri leírás a kihelyezett rangja, munkaköre, munkaköri kulcsszáma, állomáshelye a kihelyezés időpontjában érvényes alapellátmányának pénznemét, összegét, az arra utaló pontos jogszabályhelyet, ellátmánya szorzószámát, az ellátmánypótlékokra való jogosultságát, ellátmánypótlékra jogosító személyek nevét, családi jogállását, a gyermekek születési idejét, állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát, külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), megszüntetésének naptári évét, áthelyezése napját, a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget; kötelezettségeit és jogosultságait, a külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket

2. A tartós külszolgálat diplomata/külügyi szolgálati útlevél: kihelyezett + ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozói kapják munkakörének és a fogadó ország szabályainak megfelelően kihelyezett köteles: a fogadó országban tartózkodni  csak a kihelyező által meghatározott rend szerint hagyhatja el (hivatalos/magánút/szabadság esetén is) ideiglenes hazarendelés: legfeljebb 3 hónapos időtartamra meghatározott esetekben: válsághelyzetben, a küldő szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból (pl. földrengés, cunami) legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható hazai gyógykezelés, soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat (pl. alkalmatlansága valószínűsíthető) szolgálati érdekből (pl. a feladatainak ellátása érdekében ideiglenesen itthon kell tartózkodnia) munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a folytatásról/megszüntetésről

2. A tartós külszolgálat 2.3. A tartós külszolgálat megszűnése és megszüntetése: 2.3.1. A külszolgálat megszűnik: a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, az értesítő okiratban meghatározott napon  az írásbeli értesítőt a kihelyezett az időpont előtt lehetőleg 6 hónappal apja meg (kivéve: ha a kihelyezés rövidebb 6 hónapnál) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével  bontó feltétel  pl. konkrét feladat elvégzése, esemény bekövetkezése a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy 3 hónapot meghaladó szünetelésével  a kihelyezés feltétele a magyar kormányzati szolgálati jogviszony, a kihelyezett a küldő szervet képviseli  megszűnésével/hosszabb szünetelésével a külszolgálat megszűnik a kihelyezett halálával  + egyhavi ellátmányt és pótlékot ki kell fizetni annak a személynek, aki után az elhunyt jogosult volt az ellátmánypótlékra

2. A tartós külszolgálat 2.3.2. A külszolgálat megszüntethető: a felek közös megegyezésével  a felek szabadon alakítják a megállapodást, korlát: nem ütközhet jogszabályba a kihelyezés visszavonásával  a külszolgálat bármely szakaszában, bármely okból, indokairól a kihelyezettet tájékoztatni kell  a diplomáciai személyzet tagjai, hivatásos konzuli tisztviselők esetében a külügyminiszter dönt, szakdiplomata esetében a szakminiszter egyetértésével a kihelyezett kérelmére  bármely okból (szakmai, személyes)  a kihelyező közigazgatási szervnek el kell fogadnia nemzetközi jogi okokból  pl.: amikor a fogadó ország a kihelyezettet nem kívánatos személynek nyilvánítja az adott országban (persona non grata), s emiatt az 1961-es bécsi egyezményre tekintettel kiutasítja

2. A tartós külszolgálat 2.4. A tartós külszolgálatra kihelyezettek járandóságai: - a Kttv. szerinti illetményen felül a kihelyezett és hozzátartozói külföldi életvitelének, valamint a külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos egyéb költségeinek megtérítésére járó juttatások 2.4.1. Ellátmány: kiszámítása  alapellátmány x R1.-ben meghatározott szorzószám egy illetménytábla van, ebben minden munkakör (kulcsszám) megtalálható alapellátmány: összegét állomáshelyenként a KüM miniszter a KIM miniszter és az érintett szakminiszter egyetértésével állapítja meg nagysága függ az ország árszínvonalától, a megélhetés költségeitől, a helyi szokásoktól, stb. szorzószám: legmagasabb szorzószám: nagykövet  legalacsonyabb: szakmunkás, kisegítő, stb. a munkaköri feladatok változása, rangemelés, fegyelmi döntés esetén módosítható keresőképtelenség idejére havi ellátmány 80%-a, hazai gyógykezeléskor 30%-a jár  beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség esetén is

2. A tartós külszolgálat 2.4.2. Ellátmánypótlék: ellátmánypótlékra jogosító személy: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján vele közös háztartásban, életvitelszerűen a külszolgálat helyén tartózkodó házastársa/élettársa, gyermeke/örökbefogadott gyermeke, a házastárs/élettárs gyermeke/örökbefogadott gyermeke az ellátmánypótlék az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig jár összege az arra jogosító személyektől függ: házastárs/élettárs (ha nincs jövedelme)  az ellátmány 25 %-a házastárs/élettárs (van jövedelme)  az ellátmány 12,5 %-a gyermek  az ellátmánypótlék alapja: 2,5 szorzószámmal számított ellátmány  összege a gyermek korától és iskolai tanulmányaitól függ  az így járó ellátmánypótlék 10-20 % között mozog az R1. meghatározza, hogy mely esetekben nem jár ellátmánypótlék bejelentési kötelezettség  a kihelyezett írásban köteles a külképviseletnek bejelenteni ha a pótlékra jogosító személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít e személy fogadó államból való távollétének kezdő és befejező időpontját ha pótlékra nem jogosító családtag tartózkodik az állomáshelyen

2. A tartós külszolgálat 2.4.3. Ellátmányelőleg: a kihelyező szerv a kihelyezett kérelmére, a külképviseletre történt megérkezést követően, az első ellátmány kifizetése előtt, egy alkalommal előleget nyújthat célja: a háztartás elindítása, eszközök/élelmiszerek beszerzése, stb. költségeinek fedezése mértéke: alapellátmány x a kihelyezett szorzószáma, de max 2,5 szorzószámmal számított kéthavi – gyermekkel érkező esetén háromhavi összege törlesztése: kamatmentes, 6 havi részletben a felvételét követő 2. hónaptól, abban a pénznemben, amelyben nyújtották, a kihelyezett ellátmányából való levonással  ha a külszolgálat előbb befejeződne  fennmaradó részt állomáshelyén egy összegben, vagy itthon 30 napon belül, forintban, az MNB által számított eladási árfolyamon számítva kell kiegyenlíteni  késedelmes visszafizetés  késedelmi kamat 2.4.4. Kamatmentes munkáltatói kölcsön: kihelyező szerv a kihelyezett kérelmére, a kihelyezéstől számított 1 éven belül nyújthatja célja: kizárólag gépkocsi vásárlására mértéke: alapellátmány x a kihelyezett szorzószáma, de max 2,5 szorzószámmal számított háromhavi ellátmánya, nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát törlesztése: 20 havi részletben (egyebekben lásd: ellátmányelőlegnél)

2. A tartós külszolgálat 2.4.5. Egyéb járandóságok: a) Napidíj ha a kihelyezett a külszolgálata alatt a fogadó országból harmadik országba utazik ideiglenes kiküldetést teljesíteni, ellátmánya mellett napidíjban részesül összege: 40 euró (naptári naponként)  kiküldetés megkezdése előtt készpénzben/bankszámlára utalással kell kifizetni  ha a kiküldetést teljesítő díjtalan ebédben/vacsorában részesül, napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell nem jár: a fogadó államban teljesített ideiglenes kiküldetés esetén (ellátmányban) b) Helyettesítési díj ha a kihelyezett saját munkaköre mellett a képviselet-vezető írásbeli utasítása alapján, 15 napot meghaladóan mást helyettesít összege: a helyettesítést ellátó kihelyezett forintilletményének 40%-a feltétele: a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai végzettség + a KÜM által előírt szakmai vizsga megléte c) Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét a Kttv. szabályai + elrendelésére, nyilvántartására, elszámolására a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője által megállapított szabályokat kell alkalmazni

2. A tartós külszolgálat d) Utazási és szállítási költségtérítés utazási költségek: állomáshelyre történő első kiutazás és a végleges hazautazás (esetleges áthelyezés), ideiglenes hazarendelés, szabadságra történő hazautazás és visszautazás (évente 1 alkalommal), szülő, gyermek, házastárs és annak szülője, továbbá a testvér temetésére történő hazautazás költségét a kihelyező szerv viseli  az ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozókra nézve is igénybe veheti a kihelyezett (kivéve: ideiglenes hazarendelés) évente 1 alkalommal: a Magyarországon élő házastárs és gyermek állomáshelyre utazásának és hazautazásának költségei (ha nem élnek kint) szállítási költségek: állomáshelyre utazáskor és a végleges hazautazáskor a kihelyezett és az ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozók ingóságainak indokolt szállítási költségeit a kihelyező szerv viseli az erről alkotott szabályzatának megfelelően állomáshelyen/kiküldetés alatt elhunyt kihelyezett hazaszállításáról és temetéséről a kihelyező szerv saját költségén gondoskodik  állomáshelyen elhunyt együtt élő családtag esetén is a kihelyezett kérelmére

2. A tartós külszolgálat e) Lakhatás a kihelyező szerv a kihelyezett feladatkörének, együtt élő és állománypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő, berendezett lakást köteles biztosítani a kihelyezett köteles elfogadni megfelelő lakás: feltételek a KüM utasításban (tisztaság, berendezés, bútorzat, stb.)  bútorozatlan lakás igénylése esetén a berendezés költségének megtérítését nem kérheti ha nincs megfelelő lakás a kihelyező vagyonkezelésében  szolgálati lakást bérel kihelyező fizeti: bérleti díj, lakásbiztosítás díja, ingatlanközvetítői díj kihelyezett fizeti: fenntartás költségei (közüzemi díjak, telekommunikációs szolgáltatások, saját vagyontárgyakra kötött biztosítás díja) rendeltetésszerű használat kötelezettsége garázs, fedett gépkocsi beálló: bérleti díjat a kihelyezett fizeti (főszabály) ha megfelelő lakás azonnal nem biztosítható  ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező viseli (kivéve: külön rendelhető szállodai étkezések ára)

2. A tartós külszolgálat f) Egészségügyi ellátás a kihelyezett és az ellátmánypótlékra jogosító személyek  a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvénynek és végrehajtási rendeletének a külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére a kihelyező a megtérítési igény érvényesítésére megállapodást köt (Egészségbiztosítási Pénztárral)  85%-os megtérítés (fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, szülészeti ellátáson belül – KüM utasítás)  15 %-os önrész (a kihelyező átvállalhatja) megtérítésre akkor kerülhet sor, ha az ellátás igénybevétele indokolt volt az egészségügyi ellátás igénybevétele sürgős szükség miatt merült fel, a külföldi ellátás költsége nem haladja meg a belföldi ellátás, valamint a haza- és visszautazás költségét, a haza- és visszautazás - a sürgős szükség esetét nem kimerítve – a biztosított állapotának romlását okozta volna védőoltás: költségeit számla ellenében a kihelyező megtéríti a kihelyezettnek és az ellátmánypótlékra jogosító hozzátartozóknak

2. A tartós külszolgálat g) A gyermekek iskoláztatási költségei cél: az átlagos magyar képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő oktatási intézményben tanulmányok folytatásának biztosítása követelmény: a gyermek a fogadó országban térítésmentesen igénybe vehető iskolába járjon  ha nem lehetséges: az állomáshelyen átlagos költségszintűnek számító oktatási intézménybe a kihelyező szerv meghatározza azon oktatási intézmények körét, amelyek a fenti követelményeknek megfelelnek, s valamely világnyelven/Magyarországon hasznosítható nyelven folytatják az oktatást  beíratás esetén tandíjtérítés  kihelyező szerv: 80%-ot megtérít + 20% önrész önrész megtérítése: több gyerek esetén, ha az önrészek összege meghaladja a kihelyezett éves bruttó ellátmányának 20 %-át a listán nem szereplő iskola választása esetén tandíjtérítés nem biztosítható iskola-előkészítő jellegű oktatási formák költségei: külön engedély alapján, legfeljebb 1 évre mérlegelés nélkül, ha az állomáshelyen hatályos jogszabályok szerint a gyermekek kötelesek iskola-előkészítőn részt venni

2. A tartós külszolgálat h) Szabadság Kttv. a külszolgálatból fakadó eltérésekkel külszolgálat megkezdése előtt: rendes szabadság időarányos részét belföldön kell kiadni megszűnésének évében: a szabadság időarányosan az állomáshelyen is kiadható a tényleges visszautazás napját megelőzően, a külszolgálat utolsó napját munkában kell tölteni (átadás-átvétel) a tárgyévi fel nem használt szabadság a végleges hazautazás napját követően a belföldi szabályozás szerint vehető igénybe közbenső években: szabadságolási terv a kihelyezettek igényeire, váltási tervre (új kihelyezett érkezése, régi végleges hazautazása) is figyelemmel a következő szempontok érvényesítésével: külképviselet folyamatos és zavartalan működése egymást helyettesítő munkatársak, a képviselet-vezető és az első beosztott egy időben nem lehetnek távol a szabadság igénybe vehető: állomáshelyen, fogadó országban, más országban, hazautazás  haza- és visszautazáshoz évente 1 alkalommal utazási napokra jogosult nem számít bele a szabadság időtartamába: beszámolási nap (egyes munkakört betöltők a szabadságuk ideje alatt beszámolnak munkájukról), munkáltató által meghatározott feladatok ellátása szabadság alatt

A nemzeti szakértő 3. A nemzeti szakértő 3.1. Áttekintés: jogszabályi háttér: Kttv. 57. § 34/2012. (III. 9.) Korm. rendelet (R2.) C/2008/6866. számú bizottsági határozat (Határozat) nemzeti szakértő = uniós intézmény által határozott időre, nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő  köztisztviselő, kormánytisztviselő, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló  Határozat: a nemzeti közigazgatásból rendelkezésre bocsátott személyek, szakértelmüket a Bizottság egy meghatározott területen használja fel uniós intézmény = az Európai Uniót és annak jogelődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak a szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek célja: alapvetően az uniós intézmények által finanszírozott fejlesztési programok megvalósítására irányul jellemzője: a nemzeti szakértő szolgálati jogviszonya a küldő közszolgálati szervnél a nemzeti szakértőként való foglalkoztatás ideje alatt folyamatosan fennáll

3. A nemzeti szakértő 3.2. A nemzeti szakértői foglalkoztatás keletkezése: Határozat szerinti követelmények: szakértő a kirendelés előtt min. 12 hónapig a küldő szervnél állt alkalmazásban és a kirendelés időtartama alatt is alkalmazásban marad munkáltató köteles a hazai díjazás folyósítására, szociális jogosultságok biztosítására nemzeti szakértő az EU, vagy EFTA tagállamainak polgára legyen kirendelés tervezése  földrajzi és a nemek közötti egyensúly, esélyegyenlőség elvének érvényesítése, nyílt és átlátható kiválasztási eljárás hároméves szakmai tapasztalat az Európai Közösségek Személyzeti Szabályzatában foglalt előírásoknak megfelelő munkakörben  + R2.: uniós intézmény által előírt iskolai végzettség, gyakorlat, felhívásban megjelölt idegen nyelv ismerete Kiválasztási eljárás: uniós szervezet felhívása  Mo. Állandó Képviselete a KüM miniszter útján tájékoztatja a KIM minisztert KIM miniszter az ellátandó feladat jellegére tekintettel megkeresi a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet/szerveket

3. A nemzeti szakértő Foglalkoztatás:  ha a megkeresett szervnél van olyan tisztviselő, aki alkalmas és vállalja  a szerv jelöli nemzeti szakértőnek ha a szervnél nincs megfelelő jelölt  KIM miniszter más szervet keres meg a jelölés érdekében jelölés: KIM miniszter az érintett szerv vezetőjének javaslata alapján, a KüM miniszter/ÁK útján eszi meg az uniós intézmény felé foglalkoztatás életbe lép: az EU személyi állományi és igazgatási főigazgatójának engedélye + a főigazgató és az ÁK közötti levélváltás útján Foglalkoztatás: megállapodás  küldő szerv (ÁK) köti az EU-s intézménnyel, tartalma különösen: a nemzeti szakértő feladatai, munkavégzés helye foglalkoztatás kezdő időpontja, időtartama a foglalkoztatás meghosszabbításának a lehetősége hazai közszolgálati kinevezését a kirendelés időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell  visszahelyezés a jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel (kivéve: kötelező felmentés) a szakértő szakértői tevékenységéről évente min. 1 alkalommal szakmai konzultáció keretében köteles beszámolni  hazarendelés

3. A nemzeti szakértő 3.3. A nemzeti szakértői foglalkoztatás megszűnése: 3.3.1. Határozat szerinti nem rendkívüli esetek: a kirendelésben (megállapodásban) foglalt határozott idő lejártával a Bizottság vagy a küldő szerv kérésére (3 hónapos felmentési idő)  indoka pl.: az ellátandó feladat korábbi befejezése, szakértő nem tökéletes munkavégzése a szakértő kérésére (3 hónapos felmentési idő)  indoka pl.: szakmai, személyes körülmények (elegendő a kérelem benyújtása, nem kell igazolni) a Bizottság és a küldő szerv közös megállapodásával  indoka pl.: küldő szerv szakmai érdeke 3.3.2. Határozat szerinti rendkívüli esetek (azonnali hatállyal): küldő szerv kezdeményezésére  különösen indokolt esetben, szolgálati érdekből, a KIM véleményének kikérésével  a kezdeményezés = döntés  a küldő szervnek van szüksége a tisztviselőjére, ezt a tényt fogadja el az uniós szervezet a szakértő kérésére (azonnali hatállyal)  Bizottság és küldő szerv együttes döntéssel szünteti meg  indoka pl.: szakmai, személyes körülmények (a kérelemben foglaltakat igazolni kell, csak nyomós ok alapján) Bizottság megszüntetheti azonnali hatállyal  indoka: szakértő és/vagy a küldő szerv nem teljesíti Határozatban foglalt kötelezettségeit (pl. összeférhetetlen helyzetről nem tájékoztat)

3. A nemzeti szakértő 3.4. A nemzeti szakértői kirendelés időtartama, helye: időtartama: min. 6 hónap – max. 2 év több ízben meghosszabbítható, indokolt esetben, összesen max 4 évvel kivételesen, szolgálati érdekből max. további 2 évvel a személyi állományi és igazgatási főigazgató engedélyével meghosszabbítható ismételt kirendelés: ha a korábbi nemzeti szakértői kirendelés óta 6 év eltelt, nincs akadálya  ha: a feltételeknek most is megfelel helye: szakértő bárhová kirendelhetők ahol a Bizottságnak alkalmazottai dolgoznak 3.5. A nemzeti szakértő feladatai, jogai, kötelezettségei 3.5.1. Kötelezettségei/feladatai: alapvető feladata a Bizottság tisztviselőinek segítése, szakmai támogatása közép- vagy felsővezetői feladatokat nem láthat el (közvetlen felettesét sem helyettesítheti) kiküldetésben csak a Bizottság tisztviselője/ideiglenes alkalmazottja által vezetett küldöttség keretében vehet részt, egyedüli résztvevőként csak megfigyelői minőségben (kivéve: egyedi megbízás képviseletre) nem kerülhet összeférhetetlen helyzetbe (folyamatosan vizsgálni kell) személyi biztonsági tanúsítvány beszerzése (bizonyos feladatok ellátásához)

3. A nemzeti szakértő nem foglalkozhat olyan üggyel, amelyben személyes érdekeltsége van  tájékoztatatási kötelezettség, felettese dönt az adott feladat alóli mentesítésről nem szerezhet olyan részesedést a Bizottság ellenőrzése alá tartozó, vagy azzal üzleti tevékenységet folytató vállalkozásban, amely a feladatainak ellátása során csorbíthatná a függetlenségét feladatellátás során kizárólag az EU érdekeit tarthatja szem előtt  csak a Bizottság utasíthatja szakértői kirendelése alatt az EU-n kívüli megbízást csak a Bizottság szabályai szerinti előzetes engedély alapján létesíthet tartózkodnia kell a feladatainak ellátása során tudomására jutott információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalától 3.5.2. Jogai: szólásszabadság (de: lojalitás és a pártatlanság elvére tekintettel kell lennie)  előzetes tájékoztatási kötelezettség: ha nyilvánosságra akar hozni bármely olyan szöveget, amelynek tárgya az EU tevékenységével kapcsolatos  tilos a közzététel, ha felettese bizonyítja, hogy a tervezett közzététel súlyosan sérti az EU jogos érdekeit

3. A nemzeti szakértő 3.6. A nemzeti szakértő járandóságai: a Bizottságnál hatályos szabályokat kell alkalmazni  kivéve: juttatások és költségek  Határozat + R2. Kttv. szerinti illetmény + tartózkodási pótlék (napidíj és havidíj) + napidíjpótlék + egyéb térítések  napidíj: egységes (kb.120 EUR) havidíj: küldő ország és a kirendelés helye közötti távolság függvénye (150 km-ig nem jár  2000 km fölött kb. 670 EUR) célja a mindennapi költségek fedezése napidíjpótlék: életvitelszerűen együtt élő házastárs és gyermek után jár összege  házastárs után a napidíj 20%-a, gyermek után 8-15% egyéb térítések: utazási költségtérítés  uniós szerv megtéríti szakértő utazási költségeit a szolgálat kezdetén/megszűnésekor  évi 1 alkalommal a szakértő kérelmére a küldő szerv viselheti a Magyarországon élő házastárs/gyermek kiutazása és hazautazása költségeit ingóságok szállítási költségei  a szolgálat kezdetén/megszűnésekor a küldő szerv kérelemre viselheti

3. A nemzeti szakértő 3.7. Szakmai továbbképzésen résztvevő nemzeti szakértők: a Határozat külön címben rendelkezik a szakmai továbbképzésről továbbképzés célja: szakértő megismerje a Bizottság munkamódszereit, szakpolitikáit, napi munkáját lehetővé tegye a sokkultúrájú, soknyelvű környezetben való munkavégzést részvétel feltételei: megegyeznek a nemzeti szakértőkkel szemben támasztott általános feltételekkel, mindenki csak 1 szakmai továbbképzésben való részvételre jogosult kizártak a továbbképzésen való részvételből: akik korábban már nemzeti szakértői jogviszonyban álltak időtartama: 3-5 hónap, a képzés elején határozzák meg, módosítani nem lehet szakmai továbbképzést képzési tanácsadó irányítja szakértőknek lehetőségük van: ülések látogatására, dokumentumokba való betekintésre, a továbbképzés helye szerinti szervezeti egység munkájában való részvételre továbbképzésen résztvevő nemzeti szakértőkre az általános szabályok vonatkoznak értelemszerű eltérésekkel  sajátosság: díjmentesen kirendelt szakértőnek minősülnek, napidíjat, más pénzügyi ellenszolgáltatást nem kapnak (az otthoni illetményüket ők is megkapják)

4. Az ikerintézményi szakértő Az ikerintézményi szakértő (twinning) jogszabályi háttér: Kttv. 57. § 311/2012. (XI. 7.) Korm. rendelet ikerintézményi program = az EU intézményfejlesztési programja, célja az uniós vívmányok átvételének elősegítése a kedvezményezett államok számára  a közigazgatási rendszer fejlesztése az EU-s ország és a kedvezményezett ország intézményének együttműködésében, uniós forrás terhére pályázati rendszer, projekt-megvalósítás, szakértők jogállása, javadalmazása részletesen szabályozott  jogszabályok + Ikerintézményi Kézikönyv (IK) ikerintézményi szakértők: szakértői tevékenység gyakorlására a projekt végrehajtásáért felelős szervvel kötött megállapodás alapján  nem hoz létre a Kttv. szerinti további jogviszonyt 1. rövid távú szakértő  egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó szakértő  jogviszonya a küldő szervnél folyamatosan fennáll, kinevezése nem kerül módosításra  jogviszony felmentéssel nem szüntethető meg (kivéve: kötelező felmentés)  a kiküldetést vezetői engedély alapján látja el

4. Az ikerintézményi szakértő 2. hosszú távú szakértő  a projekt megvalósításának operatív irányításáért felelős, a megvalósítás teljes ideje alatt a kedvezményezett országban tartózkodik  jogviszonya a küldő szervnél folyamatosan fennáll, annak állományában marad  kinevezése közös megegyezéssel módosításra kerül (visszahelyezés)  jogviszony felmentéssel nem szüntethető meg (kivéve: kötelező felmentés) szakértők javadalmazása: fennálló jogviszonyuk alapján járó javadalmazás szakértői díj = a szakértői közreműködés ellenértéke, IK állapítja meg napidíj = a kedvezményezett országba történő kiutazás és tartózkodás költségeinek fedezetére szolgál, EU állapítja meg költségtérítés: rövidtávú szakértő  a saját gépjárművel történő kiutazás IK alapján elszámolható költsége hosszú távú szakértő  lakhatás költsége gyermekek iskoláztatási költsége kiutazás és a hazautazás költsége kitelepülés költsége havonta történő haza- és visszautazás költsége egészség- és a balesetbiztosítás költsége

Köszönöm a figyelmet!