Jogszabályok, jogszabályi változások, szakmai szervezeti finanszírozás jogszabályai, különös tekintettel az intézményintegrációra Dienes Renáta prezentációja alapján

Mi minősül átszervezésnek? az alapító okirat meghatározott elemeinek (Kt. 37. § (5) bek. b) pont)módosítása, melyek az alábbiak: intézmény típusa, alaptevékenysége, nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladata, tagintézménye, feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog, intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címe, nevelési-oktatási intézmény esetén felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, tagozat megnevezése, iskola esetén az évfolyamok száma, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ág, azon belül a tanszakok megnevezése.

Az intézményátszervezés eljárási rendje Kt. 88. § (6) bekezdése szakértői vélemény a tervezett döntés továbbra is biztosítja a megfelelő színvonalú való továbbműködést, továbbá nem jár aránytalan teherrel megyei fejlesztési tervre épített szakvélemény Kt. 102. § (3) bekezdés ki kell kérni az alábbi szervek véleményét: diákönkormányzat szülői szervezet alkalmazotti közösség

Az intézményátszervezést megalapozó fenntartói döntések háttere Közös jellemzők kulcs szavai: racionalizálás, ésszerűség, gazdaságosság, hatékonyság, színvonalemelés, tanulói teljesítményjavítás, elégedettség növelés pénzügyi oldal – gyermeklétszám csökkenés, újabb intézmények megjelenése (nem önkormányzati szektor), központi finanszírozás változása, gazdaságosabb feladatellátás szervezés függ az önkormányzati rendeletalkotás, bevételek, nem kötelező feladatok vállalása stb. szakmai oldal – a gyermek, illetve szülő igényeinek megfelelő pedagógiai módszerek biztosítása, a XXI. századi igényeknek való megfelelőség, IKT eszközök, fejlesztő eszközök biztosítása, újítások szülői terhek növelése nélkül foglalkoztatási oldal – megfelelő szakmához – megfelelő végzettség, gyermeklétszámhoz igazodó alkalmazotti létszám, helyettesítési rendszer, munkaerő-gazdálkodási rendszer, hatékony foglalkoztatás

Az intézményi struktúra kialakításához kapcsolódó alapfogalmak I. A feladatellátáshoz kapcsolódó intézményi alapfogalmak: székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el

II. Az intézmény típusok: Kt. 20. § (1) bekezdés szerint - óvoda - általános iskola - szakiskola - gimnázium, szakközépiskola (együtt: középiskola) - alapfokú művészetoktatási intézmény - gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény - diákotthon és kollégium többcélú intézmények (Kt. 33. §): - egységes iskola – 1 nevelőtestület, 1 helyi tanterv - összetett iskola – 1 nevelőtestület, több helyi tanterv - közös igazgatású közoktatási intézmény – önálló intézményegységek, 1 SZMSZ, 1 pedagógiai program, külön helyi tanterv - általános művelődési központ – önálló intézményegységek, 1 SZMSZ, 1 pedagógiai-művelődési program, külön helyi tanterv - egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

Az intézményátszervezést követő intézményi struktúra kialakítását szolgáló dokumentumok I. Alapító okirat meghatározza az intézmény típusát tartalmazza az alapfeladatok ellátására szolgáló feladatellátási helyeket: - székhely - telephely(ek) – tagintézmény, tagozat stb. minden alaptevékenységet, melyek külön-külön intézményegységet jelent kiegészítő, a működtetéssel együtt járó tevékenységek (ügyviteli,gazdálkodási feladatok) a feladatok ellátását szolgáló vagyont, vagyon feletti rendelkezés jogát, gazdálkodással összefüggő jogosítványokat

I/A. A közoktatási intézmény felépítése: Székhely 1. telephely telephely telephely Szervezeti egységek 2. funkcionális szervezeti egység intézményegység(ek) óvoda könyvtár főzőkonyha gazdasági szervezet általános iskola

II/A. Szervezeti és működési szabályzat: A meghatározásra kerül a felépítés, a szervezeti egységek megnevezése, azok feladatai Az egyes szervezeti egységek kapcsolatait Nyitvatartási idő rendezése – a gyermekek benntartózkodásának ideje – a vezetők benntartózkodási rendje A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje: - vezetők közötti kapcsolattartás - a „rész” nevelőtestület jogosítványai - az egyes érdekképviseletek működésének rendezése A vezetők közötti feladatmegosztást – általános helyettes, ki? miért? Felelős A helyettesítés rendjét – rendezi a viszonyokat az intézményvezető akadályoztatása esetén – ameddig gyermek van az épületben felelős vezetőnek is ott kell lennie pl. tagintézmény

II/B. Szervezeti és működési szabályzat: A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása – az egyes intézményegységek nevelőtestületeinek jogosítványai A nevelőtestület dönt! - a nevelési program, pedagógiai program - szervezeti és működési szabályzat - házirend - minőségirányítási program elfogadása - tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - tanulók fegyelmi ügyei - tanulók osztályozóvizsgára bocsátása - intézményvezető, intézményegység-vezető vezetési programjának szakmai véleményezése stb.

IV. Minőségirányítási program III. Házirend a jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlása a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek meghatározása IV. Minőségirányítási program Az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtására kell kiterjednie Pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai V. Nevelési-, illetve pedagógiai program összehangolt egységes pedagógiai program, egy vagy több helyi tanterv többcélú intézmények esetén a továbbhaladás feltételeinek meghatározása

Az intézményátszervezés munkajogi oldala Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 154. számú állásfoglalása: munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás nem érinti, nem vezet a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) megszűnéséhez, hanem ilyenkor – a megegyezésen alapuló módosítás hiányában – a munkaviszony változatlanul fennáll a jogutód munkáltató és a munkavállaló között. Jogutódlás esetén nem lehet szó áthelyezésről Megszűnő intézmény vezetőjének magasabb vezető beosztása az intézmény jogi önállóságának elvesztésével együtt megszűnik - mint határozatlan időre kinevezett pedagógus - átkerül a jogutód munkáltatóhoz – az új munkáltató adhat vezető beosztás ellátására szóló megbízást A kinevezés módosítása - munkáltató személyében bekövetkezett változást a közalkalmazott eredeti kinevezési okmányán kell módosításként végigvezetni A bérszámfejtési program nehézségei – előre egyeztetni kell MÁK területi igazgatóságával

Vezetői struktúra egy többcélú intézményben intézményvezető óvodai intézményegység-vezető óvodai tagintézmény-vezető általános iskolai intézményegység-vezető általános iskolai tagintézmény-vezető óvodai intézményegység-vezető helyettes óvodai tagintézmény-vezető helyettes általános iskolai intézményegység-vezető helyettes általános iskolai tagintézmény-vezető helyettes

(általános művelődési központ) Többcélú intézmény (általános művelődési központ) Óvodai intézményegység Egységes iskolai intézményegység „A” település Óvoda (telephely) „B” település Óvoda (tagintézmény) „A” település Általános iskola 1-8. évfolyam (telephely-másik címen) „A” település Középiskola 9-12/13. évfolyam (székhely) „B” település Általános iskola 1-8. évfolyam (tagintézmény) Könyvtári Intézményegység (telephely „A” település székhelytől eltérő címén) Pedagógiai-művelődési program

(Közös igazgatású közoktatási intézmény) „A” település TKT székhelye „B” település tag önkormányzat Fenntartó TKT Többcélú intézmény (Közös igazgatású közoktatási intézmény) Egységes iskola intézményegység Óvodai intézményegység „A” település Általános iskola 1-8. évfolyam (telephely-másik címen) „A” település Középiskola 9-12/13. évfolyam (székhely) „A” település Óvoda (telephely) „B” település Óvoda (tagintézmény) „B” település Általános iskola 1-8. évfolyam (tagintézmény) Egységes nevelési program Egységes pedagógiai program

Az intézményi társulás Intézményi társulás fogalma: Két vagy több önkormányzat által kötött megállapodás egy vagy több intézmény közös alapítására, fenntartására és fejlesztésére. Társulási megállapodás típusok (1997. évi CXXXV. törvény alapján) két vagy több önkormányzat megbízási megállapodást köt egymással két vagy több önkormányzat megállapodást köthet közös feladat ellátására, egy közoktatási intézmény fenntartására két vagy több önkormányzat megállapodást köthet közös feladat ellátására, egy közoktatási intézmény fenntartása, s az önkormányzatok közös döntéshozó szervet hoznak létre, mely a társulási tanács két vagy több önkormányzat köthet megállapodást közös feladat ellátására, egy közoktatási intézmény közös fenntartására, mely társulás jogi személyiséggel rendelkező társulás

Az intézményi társulási megállapodások főbb tartalmi elemei I. A társulási megállapodás típusa Adatok: társulás neve, székhelye, tagok neve, székhelye, közösen fenntartott intézmény neve, székhelye, tevékenysége, ellátási körzete, működési körzete, egyéb közösen ellátott feladat A társulás időtartama A feladat- és hatáskörrel megbízott önkormányzat (gesztor) jogosítványai A tag önkormányzatok képviselő-testületei minősített többségű döntést hoznak: a társulási megállapodás jóváhagyása módosítása, megszüntetése a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájárulás a társulási megállapodás év közbeni felmondása

Az intézményi társulási megállapodások főbb tartalmi elemei II. A közoktatási intézmény közös fenntartása esetén, a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek mindegyik szükséges: rendeletalkotás az intézmény költségvetését érintő döntések intézményben foglalkoztatottak létszámkerete intézményvezető kinevezése, felmentése, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásból való felfüggesztés intézmény gazdálkodási jogkörének, átszervezésének, megszüntetésének, tevékenységi körének módosítása, nevének megállapítása adott tanévben indítható csoportok, osztályok száma, a maximális létszámtól való eltérés engedélyezése intézmény SZMSZ-ének, minőségirányítási programjának, nevelési, illetve pedagógiai programjának, házirendjének elfogadása

Az intézményi társulási megállapodások főbb tartalmi elemei III. Költségek viselésének aránya (gyermeklétszám/lakosságszám arányos), teljesítés feltételeinek részletezése (határidő, inkasszó) , fejlesztési célú kiadásokhoz való hozzájárulás (pl. önerő), önkormányzati tulajdonok, használati jogok, társulásba bevitt vagyon A társuláshoz való csatlakozás és a megállapodás felmondásának részletes szabályai Társulás ellenőrzésének rendje (célszerűségi és gazdasági szempontból), működéshez kapcsolódó beszámoló Intézményvezető alkalmazásának feltételei Társulási megállapodás hatálya

Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei I. A társult önkormányzatok egy településen működő 1-8. évfolyamos intézményt tartanak fenn közösen. „A” település „B” település Társulási megállapodás (gesztor) 1-8. évfolyamos tanulók „A” településről 1-8. évfolyamos bejáró tanulók „B” településről 1-8. évfolyamos általános iskola intézmény székhelye: „A” település

Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei II. A társult önkormányzatok közül az egyik településen az 1-4. évfolyam tagintézményként működik, míg az 5-8. évfolyam az intézmény társulás székhelyintézményének 1-8. évfolyamos általános iskolájában jár. „A” település „B” település Társulási megállapodás (gesztor) 1-8. évfolyamos tanulók „A” településről 5-8. évfolyamos bejáró tanulók „B” településről 1-8. évfolyamos általános iskola egységes pedagógiai program 1-4/6. évfolyamos tagintézmény „B” településen

Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei III. A társult települések mindegyikén helyben marad az 1-8. évfolyam, melyek közül az egyik intézmény tagintézmény, a másik a székhelyintézmény szerepét tölti be. Itt a pedagógusok foglalkoztatása közös. „A” település „B” település Társulási megállapodás (gesztor) 1-8. évfolyamos tanulók „A” településről Intézmény székhelye: „A” települése 1-8. évfolyamos tanulók „B” településről 1-8. évfolyamos általános iskola Pedagógusok mozgása 1-8. évfolyamos tagintézmény „B” településen egységes pedagógiai program

Az intézményi társulás gyakorlati megvalósulásának esetei IV. Az intézményi társulásban egy községi általános iskola egy városi középfokú/12 évfolyamos intézmény tagintézményeként működik („egységes iskola”) a) Egy községi általános iskola egy városi középfokú intézmény tagintézménye „A” település (város) „B” település (község) Társulási megállapodás 9-12/13. évfolyamos bejáró tanulók „B” településről (gesztor) 9-12/13. évfolyamos tanulók „A” településről Intézmény székhelye: „A” települése középiskola 1-8. évfolyamos tanulók „B” településről egységes pedagógiai program 1-8. évfolyamos tagintézmény „B” településen

egységes pedagógiai program Az intézményi társulásban egy községi általános iskola egy városi középfokú/12 évfolyamos intézmény tagintézményeként működik („egységes iskola”) b) Egy községi általános iskola egy városi többcélú közoktatási intézmény tagintézménye „A” település (város) „B” település (község) Társulási megállapodás (gesztor) 1-12/13. évfolyamos tanulók „A” településről 9-12/13. évfolyamos bejáró tanulók „B” településről Intézmény székhelye: „A” települése Általános iskola és középiskola 1-8. évfolyamos tanulók „B” településről 1-8/6/4. évfolyamos tagintézmény „B” településen egységes pedagógiai program

Az intézményi társulást ösztönző normatív támogatások költségvetési törvény 3. sz. melléklet intézményi társulási normatíva (45.000,- Ft/fő/év) Költségvetési törvény 8. sz. melléklet közoktatási intézményi feladatok: - bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény 100 000,- Ft/fő/év intézményi társulás által fenntartott intézmény 80 000,- Ft/fő/év - intézmény helyén lakóhellyel rendelkező gyermekek/tanulók után (bejárókkal azonos létszámban) többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény 50 000,- Ft/fő/év intézményi társulás által fenntartott intézmény 40 000,- Ft/fő/év - iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók támogatása 80 000,- Ft/fő/év - egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 40 000,- Ft/fő/év

Az intézményi társulást ösztönző normatív támogatások II. Tagintézményi normatíva óvodás, 1-4. évf. 70 000,- Ft/fő/év Kistelepülési tagintézményi normatíva 1-4. évf. 30 000,- Ft/fő/év Támogatás igénylésének feltételei: Költségvetési törvény 8. sz. melléklet IV. rész Kiegészítő szabályok! Várható változások 2008-ban: Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatás esetében létszámfeltétel teljesítése szükséges Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók támogatásánál figyelembe vehetők a külterületen lakók Feltétel, hogy a kistérségi intézkedési terv magában foglalja településenként az önkormányzati intézkedési tervet Átlaglétszám-feltételek felmenő rendszerben tovább szigorodnak.

III/A. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások: a sajátos nevelési igényűek új fogalomhasználata: megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza vezethető/ vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek, tanuló Organikus okokra vissza vezethető Organikus okokra vissza nem vezethető Kt. 121. § (1) bek. 29. pont a) pont Kt. 121. § (1) bek. 29. pont b) pont Fejlesztő foglalkoztatás Kt. 30. § (7) bek. Rehabilitációs foglalkozás Kt. 52. § (6) bek.

III/B. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások: változtak a pszichés fejlődési zavarai miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás részletszabályai: a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálja (2007. december 31-ig), hogy ez említett körbe tartozók küzdenek-e a megismerés és viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem IGEN NEM DE! Organikus okokra vissza vezethető Organikus okokra vissza nem vezethető további ellátásra jogosult 2008. március 15-ig 2008/2009. tanévtől általános követelmények szerinti oktatásba kerül Nevelési tanácsadó részére a gyermekek, tanulók iratai 2008. szeptember 1-jétől előkészítő 9. évf. kijelölt iskola Egyéni ütemterv Egyéni foglalkozások

III/C. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások: függetlenül a vizsgálat eredményétől a sajátos nevelési igényűek köréből kikerülő gyermek, tanuló után 2008. augusztus 31-ig normatív támogatás igényelhető bővült a nevelési tanácsadás feladata: iskolapszichológiai szolgáltatás fejlesztő foglalkozások szakvélemény szerinti végrehajtásának ellenőrzése

Köszönöm a figyelmet!