TÖRZSKÖNYVI SZAKMAI NAP Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai

TEMATIKA I. Jogállási tv TEMATIKA I. Jogállási tv. és a szabályozási reform alapja, szabályozás célja, jogszabályi változások II. A törzskönyvi nyilvántartás 2009. évi változásainak jogszabályi háttere III. Jelentős tartalmi változások az alapító-átalakító-megszüntető okiratokban, határidők, mulasztási bírság

I. Jogállási tv. és a szabályozási reform alapja, szabályozás célja, jogszabályi változások

A szabályozási reform alapelvei 1. 1. REFORMÉRTÉKŰ SZABÁLYOZÁS LEGYEN 2. GAZDÁLKODÓKÉVAL AZONOS VERSENYKÉPES GAZDÁLKODÁSI KULTÚRA MEGALAPOZÁSA 1. A törvény megalkotásának fő oka, hogy a jogalkotó is a korábbiaknál nagyobb figyelmet tud és nagyobb figyelmet is kell szenteljen a közpénz védelmére, ugyanakkor hatékony felhasználására, ellenőrzésére. Az előírások célja a gazdaságos, hatékony, eredményes működés és folyamatos önkontroll kikényszerítése mellett a forrásokat rendelkezésre bocsátó és közterheket viselő társadalom, lakosság felé való elszámolás. Ez is eleme annak a szemléleti megújulásnak, amely az államot visszahelyezi jogaiba az adófizetőktől származó források felhasználása során. Lényeges újdonság a költségvetési szerv-forma differenciált felfogása aszerint, hogy az adott költségvetési szervnek a szakmai alaptevékenysége ellátása mellett milyen funkciókkal indokolt rendelkeznie. E szabályok a jelenleg meglehetősen vegyesen alkalmazott, s általános tapasztalatként rosszul értelmezett „önállóan”, illetve „részben önállóan”, valamint „teljes jogkörűként”, illetve „részjogkörűként” való működésre vonatkozó előírásokat hivatottak – más tartalommal – felváltani. 2. A törvény a költségvetési szervek új típusainak, jogállásuknak és legfőbb működési-gazdálkodási szabályait rögzíti. E szabályok egységes szerkezetben régóta hiányoznak az Áht-ból. Az egységes követelményrendszer hiánya, az esetenként még ma is hiányzó alapító okiratok, hiányos nyilvántartás miatt még az sem egyértelmű, hogy valójában hány és milyen típusú költségvetési szerv van ma Magyarországon. Bizonytalan volt főleg a helyi önkormányzati, illetve a helyi és országos kisebbségi önkormányzati intézményi körben maga a költségvetési szervi minősítés és az indokoltság. Ilyen adottságok mellett a különféle nyilvántartások összekapcsolása, ezzel pl. az „üvegzseb” program céljainak elérése, az ellenőrzés lehetőségének erősítése, a felesleges adminisztráció leépítése sem valósítható meg.

A szabályozási reform alapelvei 2. 3. ÁLLAMHÁZTZARTÁS EGYENSÚNYBA HOZATALÁNAK ÉS A KÖZSZOGÁLTATÁSOK SZINVONALÁNAK JAVÍTÁSA 4. A SZABÁLYOZÁS RÉVÉN KÖLTSÉGVETÉSI KULTÚRAVÁLTOZÁS KIALAKULÁSA A KÖZSZFÉRÁBAN 5. CÉL A KÖZPÉNZ VÉDELME, HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE 3. A tv. a költségvetési szervi formát priorizálja a közfeladatok ellátására nézve oly módon, hogy arra nézve tartalmaz konkrétan szigorítást, hogy mikor látható el állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által a közfeladat költségvetési szervi forma helyett. Ha e kiterjedt feltételrendszernek a feladat, a nyújtott szolgáltatás keresleti-kínálati viszonyai, valamint maga a szervezet nem tud megfelelni, azaz valós piaci feltételek nem állnak fenn, vagy a piaci működés más ok miatt nem indokolt, akkor a költségvetési szervi forma választása kötelező. 5 Ez magában foglalja a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény követelményeinek valós teljesíthetőségét az államháztartási kiadások nagy része tekintetében. A Kt. várható hatása: hogy a társadalom egyes tagjai érzékelik a jobban funkcionáló közhatalmat, az átlátható és eredményes közszolgáltatásokat, s ezáltal erősödik az államba, a végrehajtó hatalomba fektetett társadalmi bizalom is.

A szabályozási reform céljai 1. HATÉKONYABB KÖZFELADATELLÁTÁS 2. TELJESÍTMÉNYRE ALAPOZÓ KÖLTSÉGVETÉS 3. SZAKMAI-MŰKÖDÉSI FELADATOK ÉS FORRÁSOK ÖSSZHANGJA 4. pénzügyi-költségvetési meghatározottság követelményeinek megfelelő államháztartási rendszer kialakítása 1. A Kt. hangsúlyozottan a költségvetési szervi formát priorizálja a közfeladatok ellátására nézve oly módon, hogy arra nézve tartalmaz konkrétan szigorítást, hogy mikor látható el állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által a közfeladat költségvetési szervi forma helyett. Ha e kiterjedt feltételrendszernek a feladat, a nyújtott szolgáltatás keresleti-kínálati viszonyai, valamint maga a szervezet nem tud megfelelni, azaz valós piaci feltételek nem állnak fenn, vagy a piaci működés más ok miatt nem indokolt, akkor a költségvetési szervi forma választása kötelező. De még ha e feltételek fenn is állnak, a közfeladat természete egyértelműen az állami tulajdont és szabályrendszert teszi adekváttá, a privatizáció a szabályozás témaköre, az általa lefedett intézményi kör tekintetében nem szóba jöhető megoldás. 2. Bevezetésre kerül a költségvetési szervek valamennyi típusára vonatkozóan a megvalósítási terv, valamint – a közintézetek, a vállalkozó közintézetek és a közüzemek esetében – a teljesítményterv. Megvalósulási terv: a szerv elsősorban saját maga számára készíti, s a feladat-megvalósítás mikéntjét hivatott írásba foglalni. E dokumentum – teljesítményterv hiánya esetén – a közhatalmi költségvetési szerveknél és a közintézményeknél az éves működés számon kérhető alapjait fekteti le, dokumentálja a költségvetés végrehajtásának tervezett módját, realitását, megvalósíthatóságát bizonyítva. Teljesítményterv: a megvalósítás mikéntje mellett az irányító szerv és a költségvetési szerv közötti egyeztetés és megállapítás tárgya kell, hogy legyen a költségvetési szervtől elvárt teljesítmény és társadalmi eredményt, hatást egyaránt jelenthet, s e dokumentumot az irányító szervnek is jóvá kell hagynia. E szerveknél a jogszabályokból adódó feladatok ellátási módja és volumene széles spektrumon mozoghat, így meg kell határozni a számszerűsített elvárást. Ugyanakkor sajátos megoldásként csak ún. feladatellátási megállapodást kell kötni, ha nem az irányító szerv a finanszírozó. 4. A költségvetési szerv éves költségvetés, illetve az önállóan működő költségvetési szerv – mint a költségvetési szerv egyik szűkített körű kiadás-bevétel struktúrákkal működő gazdálkodási formája – költségvetési keret alapján gazdálkodik. A gazdálkodásnak a költségvetés „betartásán” kívüli szakmai és gazdálkodási követelményei és feltételei is vannak, amelyeket külön (ágazati, pénzügyi, funkcionális így pl. közbeszerzési, munkajogi) jogszabályok tartalmaznak. A költségvetési szervnek gazdálkodása és működése során bizonyos követelményeknek meg kell felelnie, melyeket rögzít és definiál a törvény, ezek: gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség. Újraszabályozásra kerül, illetve teljessé válik a költségvetési vezetési-szervezési, gazdálkodási ciklus minden eleme: a tervezés, a finanszírozás, a végrehajtás, a beszámolás és az ellenőrzés.

A szabályozás tartalmi elemei 1. 1. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÚJ BESOROLÁSI RENDSZERE 2. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÚJ BESOROLÁSI KÖTELEZETTSÉGE 3. AZ EGYES KÖLTSÉGVETÉSI SZERVI TIPUSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ELŐÍRÁSOK 1. Közhatalmi A közhatalmi költségvetési szerv – ahogyan az elnevezés is tükrözi – jogszabály által közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szerv. közintézet, közüzem gazdálkodási, irányítási-vezetési viszonyaik, jogosítványaik tekintetében jellemzően vagy jelentős részben piaci koordinációs mechanizmusok alapján, más piaci szereplők környezetében, piaci technikákkal, jelentős eszközállománnyal, évek között áthúzódó feladatokkal működnek. Ezeknél a szervezeteknél fogalmazható meg leginkább a feladatalapú gazdálkodás, a szerződéses típusú kapcsolat az irányító szervvel, más finanszírozóval. A versenyszférához legközelebb álló vállalkozó közintézeti típus vállalkozó közintézeti jelentősége abban áll, hogy a magyar jogrendszerből mindeddig hiányzó kompromisszum születik hogy e szervek képesek legyenek a piaci koordináció, piaci mechanizmusok, módszerek hasznos elemeivel élni, a piacon a lehető legteljesebb értékű részvevőként működni, ugyanakkor a közpénz védelme a költségvetési szervekre érvényes szabályokkal továbbra is biztosítva legyen. 2. A törvény hatályba lépését követően az abban megadott időpontig a költségvetési szerveket az alapító (irányító) szervének felül kell vizsgálni és a szükséges intézkedéseket – ilyen a besorolásuk is – meghozni. A közfeladat-ellátás szervezeti formája megválasztásában az okszerűséget, ti. hogy a feladat jellegéhez, ellátása feltételeihez és követelményeihez igazodjék a szervezeti forma, érdemben erősíteni kell. 3. A költségvetési szervi feladatellátás feltételeit is: egyrészről meg kell szüntetni a költségvetési szervek szervezeti-jogi uniformizáltságát, és megfelelő szervezeti formaválasztékot kell nyújtani a gyakorlat számára, másrészről – meghatározott szervezeti körben – rugalmasabbá kell tenni, másutt pedig szigorítani a költségvetési gazdálkodást. A markánsabb előírások az eddigi „átlagra” vonatkozó egységes szabályozás helyett a „testreszabott” differenciált megoldások irányvonalát követik. Ez utóbbi megfelelő keret lehet, pontosabban kell, hogy legyen a szaktörvények és végrehajtási szabályozás számára.

A szabályozás tartalmi elemei 2. 4. ÚJ SZERVEZETI LEHETŐSÉGEK JELENNEK MEG (JOGI SZEMÉLYISÉGŰ SZERVEZETI EGYSÉGEK) 5. KÖZALAPÍTVÁNYOKAT, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKAT ÉRINTŐ ÚJ SZABÁLYOK 6. SZAKFELADATREND VÁLTOZÁS 4. A költségvetési szerveknél, a kis „üzemméretre” figyelemmel lehetővé teszi a különböző belső szervezeti egységek származtatott jogi személyiségét, anélkül, hogy sértené a költségvetési szerv szervezeti egységességét. Az új konstrukciótól az várható, hogy gátat szab a viszonylagos szakmai önállósággal, esetlegesen saját költségvetési kerettel működő szervezeti egységek olyan önállósodási, adminisztratív különállási törekvéseinek, amely egyébként nem indokolt. A jogi személyiségű szervezeti egység saját részelőirányzattal rendelkezhet, kötelezettséget vállalhat (az anyaszerv, illetve az irányító szerv mögöttes kezességével), szerződést köthet. 5. A költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire vonatkozó szabályozás célja egyrészt a (piaci viszonyok meglétét adott esetben kifejező) források és e szervezettípus közötti összhangot megteremtő, másrészt a közfeladat rendeltetésszerű ellátását, biztonságát támogató előírások megfogalmazása. A legfontosabb, sajátos előírások ebben a körben: a létrehozásra felsőbb engedélyezés, ehhez indoklási kötelezettség (megadott követelményekkel), korlátozott felelősség, menedzser-vezetés, illetve közpénz felhasználásnál megalapozott költség, támogatás meghatározás, versenypiaci ellenőrzés és ellátási kötelezettség. A közfeladat átadása költségvetési szervtől gazdálkodó szervezetnek, illetve gazdálkodó szervezettől költségvetési szervnek akként valósítható meg, hogy az elődszervezet megszüntetése az utódszervezet létrehozásával összehangoltan történik, és a közfeladat ellátásának folyamatossága biztosított; a (kijelölt vagy az új) utódszervezet a megszűnés napját követő nappal megkezdheti (folytathatja) a feladatellátást. Az átalakításhoz feltétel az irányító szerv előzetes engedélye,illetve, hogy a tartozásállomány, a foglalkoztatottak és az átszálló vagyoni jogok és kötelezettségek kérdése rendezve legyen. 6. a Kt., valamint a külön elfogadott, de tartalmában – mint a feladatalapú költségvetés alapvető eszköze – azzal összhangban lévő új szakfeladatrend olyan mértékben változtatja meg a költségvetési szervi működést és gazdálkodást, hogy bevezetése csak 2010-ben várható. A PM 2009. március 31-ig teszi közzé a szakfeladatok tartalmi meghatározását és a mutatószámrendszert, valamint a szakfeladat rend használatát segítő Útmutatót. A szakfeladat rendet először a 2010. évi költségvetés tervezésekor kell alkalmazni.

A szabályozás tartalmi elemei 3. 7. Közfeladat ellátás gazdasági szervezetnek történő átadása, 8. Gazdasági szervezet által ellátott közfeladat költségvetési szervnek történő átadása A főszabály szerint költségvetési szerv által ellátott közszolgáltatás gazdálkodó szervezet útján való ellátásánál általános követelmény, hogy törvényi szinten (tipikusan az adott közszolgáltatásról szóló szakmai, ágazati törvényben) vagy (a szervezeti megoldási módokban és az önkormányzati vagyonnal való rendelkezésben nagyobb autonómiával rendelkező helyi önkormányzat esetén) helyi önkormányzati rendeletben kell lehetővé tenni. Az utódszervezet alapításához, illetve a költségvetési szerv ezzel összehangolt megszüntetéséhez kapcsolódóan fontos, hogy egyedi jellegű, külön engedélyhez kötött a közfeladat átadása, és megfelelő garanciális előírásokat is tartalmaz – az ellátás biztonsága, a hitelezői érdekek, a megszűnő szerv által foglalkoztatottak, illetve a közpénz és közvagyon védelme érdekében. Így akként valósítható meg a közfeladat költségvetési szervtől gazdálkodó szervezetnek történő átadása, hogy az elődszervezet megszüntetése összehangolt az utódszervezet létrehozásával, és a közfeladat ellátásának folyamatossága biztosított; az új gazdálkodó szervezet a költségvetési szerv megszűnésének napját követő nappal megkezdheti (folytathatja) a közfeladat ellátást. 7. Állami, önkormányzati vagyon feletti rendelkezés csak kivételesen – külön törvény, illetve önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – haladhatja meg a vagyonkezelői jogot, és kivételesen kerülhet a közvagyon gazdálkodó szervezet tulajdonába. 8. Ez a feladatellátás „visszaszervezése”. A „visszaszervezés” végrehajtása során fontos kritérium, hogy a közfeladatellátás folyamatos, annak átadása-átvétele zökkenőmentes legyen. Ezért fontos, hogy a létrejövő, vagy újonnan kijelölt költségvetési szerv a gazdálkodó szervezet közfeladat-ellátó tevékenységének megszűnésétől rögtön biztosítani tudja a további ellátást. A gazdálkodó szervezet megszűnése esetén lényeges rendezni, hogy hogyan alakul a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak sorsa, megszűnik, vagy ugyanolyan, esetleg más keretek, jogviszonyok között kerül sor a továbbfoglalkoztatásra. Amennyiben a gazdálkodó szervezet megszüntetése (a döntést az alapító hozza meg) és költségvetési szerv ezzel összehangolt alapításakor a foglalkoztatottakat illetően jogviszonyváltás következik be, akkor a Munka Törvénykönyvében foglaltak (86/B–86/C. §) alkalmazhatók. A közfeladat-ellátás biztonsága miatt, a zökkenőmentes átadás érdekében teszi fontos, hogy megfelelő előkészületek történjenek a lényeges kérdésekben. Így a megszüntetésre irányuló jogi procedúra megindítását közvetlenül követően a közfeladat átadásával kapcsolatosan szerződést köthet a gazdálkodó szervezet az átvevő költségvetési szervvel a szükséges források átadásáról, szerződésből eredő vagyoni jogok és kötelezettségek átruházásáról, valamint a gazdálkodó szervezet által kötött szerződésbe történő belépésről, azzal a céllal, hogy gördülékenyebbé váljon a közfeladat-ellátásának átvétele, a közszolgáltatások nyújtása.

A szabályozás tartalmi elemei 4. 9. Költségvetési szervek vezetése Ptk, Kjt, Ötv, Áht. 9. Ptk 29 § = Jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha erről külön jogszabály nem rendelkezik - képviselőjét. A jogi személy képviselőjének kiemelkedő jelentősége van, mert a jogi személy nevében eljárva jognyilatkozataival jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, képviseli a jogi személyt bíróság és más hatóságok előtt. Ptk 36. § A költségvetési szerv jogi személy. A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetője látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, a szerv dolgozójára ruházhatja át. A képviselőtestület hivatalát a jegyző vezeti. Kjt= A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél a rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatok által fenntartott hivatásos tűzoltóságoknál, továbbá gazdasági-műszaki szolgáltató, teleknyilvántartó és műszaki informatikai, település- és intézményellátó, településüzemeltetési és gondnoki, a piacfelügyeleti tevékenységet végző, a családi rendezvényeket lebonyolító, kábeltelevíziót üzemeltető, valamint - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - egyéb szolgáltató tevékenységet végző költségvetési szervekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára [77/1993. (V. 12.) Korm. rend. 1. §]. Közoktatási intézményben a magasabb vezetői beosztások körébe tartozik a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás. 2000. június 30-át követően kiírt pályázatok esetében az e beosztások ellátására való megbízás legalább öt és legfeljebb 10 évre adható, azonban a megbízás meghosszabbítható. Az egészségügyi ágazathoz tartozó intézményekben a magasabb vezető beosztások közé tartozik a helyi önkormányzat képviselő-testülete által intézményvezetésre adott megbízás [233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1)]. c) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményben a magasabb vezetői beosztások körébe tartozik a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, illetve a miniszter által adott intézményvezetői megbízás. Az intézményvezetői megbízás feltétele, hogy a jelölt legalább öt év felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, illetve a közoktatás területén végzett munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, továbbá az intézményben fennálló határozatlan időre szóló kinevezéssel, illetőleg a vezetői megbízással egyidejűleg felsőfokú végzettségű vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkakörben történő határozatlan időre szóló kinevezéssel rendelkezzen. Az intézményvezetői megbízás legalább öt és legfeljebb 10 évre adható, azonban a megbízás meghosszabbítható. d) A művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen működő intézményekben a magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét az ágazati jogszabály melléklete* tartalmazza. A jogszabály a kulturális intézmények magasabb vezetői, illetve vezetői tekintetében összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít. Ötv= 33/A (1) A polgármester nem lehet a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja !!!!! Áht 88 § =(3) Természetes személy – helyettesítés kivételével – egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője lehet, illetve egy költségvetési szervnél lehet a 89. §-ban foglaltak szerinti vezető jogokkal felruházott személy (vezető testületi tag). (4) A költségvetési szerv vezetőjének – az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez – külön jogszabályban (ennek hiányában az irányító szerv által) meghatározott – a költségvetési szerv alaptevékenységének, besorolásának, a felhasznált pénzügyi forrás és vagyon mértékének megfelelő – felsőfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, továbbá szakmai vagy vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie.

A Kt. Szabályozásához kapcsolódó jogszabályok 1. 1. Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv 2. 2008. évi LXXXII. törvény, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról (salátatörvényben jelentősen módosult az Áht. törzskönyvet érintő része) 1. Az eljárásban kizárt a méltányossági, valamint újrafelvételi eljárás, ügyintézési és hiánypótlási határidők rövidebbek, kincstár határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, Fővárosi Bíróságtól lehet jogszabálysértésre hivatkozással határozat felülvizsgálatot kérni. Adatváltozás bejelentéséhez kapcsolódó hiánypótlási és feldolgozási határidők esetében az eljárási törvény az irányadó ! 2. Kiemelendő a törzskönyvi változások bejelentési kötelezettség elmaradásához kapcsolódó mulasztási bírság jogintézményének bevezetése

A Kt. Szabályozásához kapcsolódó jogszabályok 2. 3. 2008. évi LXXXII. törvény, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításában az Art. rendelkezései között megtalálható az ”egyablakos rendszer”) 4. Ámr. módosítása 327/2008.(XII.30.) Magyar Közlöny 191. száma 5. Új államháztartási szakfeladat rend 8008/2008. (HÉ.51. ) PM tájékoztató. 3. Adóköteles tevékenységet folytató vagy folytatni kívánó költségvetési szerv az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba. Ha a törzskönyvi szerv állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét -jogszabálysértő módon - adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni. A törzskönyvi szerv törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. FIGYELEM 2009. június 30-ig a jelenlegi adóalanyisággal összefüggő bejelentési szabályok érvényesek !!!! 4. - Önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő szervi kategória újradefiniálása, -Kv. Szerv létrehozásának szabályai, -Központi Kv. Szerv alapítása, átalakítása, - szakfeladatok szerepeltetése az alapító okiratban, - alapító okirat módosításának tartalmi elemei, - irányítói joggyakorlás módjának külön megállapodásban történő szerepeltetése, - szerv megszüntetésekor alapítói joggyakorló intézkedései,- megszüntető okirat tartalma, -megszűntetés-átalakítás szabályai,- jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének kinevezési szabályai, - 5 A Pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé 2009. március 31-ig a szakfeladatok tartalmi meghatározását és a mutatószámrendszert, valamint a szakfeladat rend használatát segítő Útmutatót. A szakfeladat rendet először a 2010. évi költségvetés tervezésekor kell alkalmazni. A költségvetési szervek alapító okiratainak módosítását 2009. szeptember 30-ig el kell végezni és a Kincstárnak be kell nyújtani.

További várható szabályozások 1. Végrehajtási rendelet (Kjgr.) végrehajtási rendelet (a szabályok részbeni újrakodifikálása, új felülvizsgálati űrlapok, átalakulás-visszaalakulás eljárási szabályai, jogi személyiségre konkrét határozat és- okiratminta… Rendelet a költségvetési szervek alapításának, működésének és besorolásának szakmai, pénzügyi, gazdaságossági követelményeiről és feltételeiről Rendelet a kincstári és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó jogállás, hatáskör, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokról

További várható szabályozások 2. Rendelet a költségvetési szerv beszámolója irányító szerv által történő felülvizsgálatának és értékelésének szempontjairól és eljárásrendjéről Minisztériumi rendeletek a költségvetésben tervezettet meghaladó, a többletfeladatokkal összefüggő közhatalmi bevételekből származó (többlet)bevétel teljes vagy részbeni felhasználásáról, a központi közhatalmi költségvetési szervek tekintetében a szervek kiegészítő és kisegítő tevékenysége ellenértékének jogcímét, mértékét vagy mértéke megállapításának módját, valamint az ebből származó bevételek felhasználását Rendelet a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó kv. szervekről, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályairól

II. A törzskönyvi nyilvántartás 2009. évi változásainak jogszabályi háttere

I/1 Nyilvántartást szabályozó jogszabályok köre A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok I/1 Nyilvántartást szabályozó jogszabályok köre A kincstár nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásaira vonatkozó szabályok Áht. 18/J. § (1), (2)   A kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban: törzskönyvi jogi személy)   Eljárásra - az e törvényben, valamint külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai az irányadók azzal, hogy az eljárásban kizárt a méltányossági, valamint az újrafelvételi eljárás.  Nyilvántartásba vételét az alapító alapítástól számított nyolc napon belül kérelmezi. A kincstár beérkezésétől számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a törzskönyvi jogi személyt, vagy - legfeljebb húsznapos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel. Kt. 2. § (4) A költségvetési szerv az 5. § szerinti nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként. Kincstár határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, az alapító jogszabály sértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a határozat felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól. Bejegyzések módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. A törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, illetve a külön törvényben meghatározott napon szűnik meg. A kincstár a törzskönyvi jogi személyt jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől, illetve a törvény hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított nyolc napon belül (jogutódlás esetén a jogutód feltüntetésével) törli a nyilvántartásból. A bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettséget késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő bejelentésre kötelezett törzskönyvi szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a mulasztó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok 1992. évi 38. törvény – az államháztartásról Áht. 88/A. § (1), (3), (4), (5) Áht. 88/B. § (1), (2), (3) 217/1998. (XII.30.) Kormány rendelet- az államháztartás működési rendjéről

I/2 Nyilvántartást szabályozó jogszabályok köre A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok I/2 Nyilvántartást szabályozó jogszabályok köre A kincstár nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásaira vonatkozó szabályok 2009. január 1-től hatályos jogszabályok 1992. évi 38. törvény- Áht. 18/B. § l.), 18/I. §, 18/J. § (1)- (8), 18/K. § (1) a.) - h.) (2) a.) - m.), (5) 2008. évi CV. törvény- a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról, Kt. 5. § (1) - (9) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai. 30. § 31. § (1), (2) 32. § (1) – (9) A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása Ket. 30. §  A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha, a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg, a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett, a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő, a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy Ket. 31. § (2) Az eljárás megszüntetése A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha A hatóság az eljárást végzéssel megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. Ket. 32. § (1) - (9) Az eljárás felfüggesztése Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság az eljárást felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha azt jogszabály nem zárja ki, és nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein kívül egyéb feltételhez is kötheti. Az eljárás felfüggesztéséről a hatóság végzéssel dönt. Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti

I/3 Nyilvántartást szabályozó jogszabályok köre A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok I/3 Nyilvántartást szabályozó jogszabályok köre A kincstár nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásaira vonatkozó szabályok 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Ket. 33. § Ügyintézési határidő Az érdemi határozatot az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján kezdődik Az ügyintézési határidőbe nem számít be:  a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,  Az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény nem zárja ki - az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.  Ket. 37. § (1), (2), (3) Kérelem Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel a jogszabályi követelményeknek. Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat. Ket. 66. §, 67. § Igazolási kérelem Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet azonban akkor is a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el, ha az ügyfél a keresetet a hatóságnál nyújtotta be. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az érintettnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az ügyfelet eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. A döntésnek az igazolási kérelem alapján történő módosítására vagy visszavonására nem irányadók a 114. §-ban meghatározott korlátozások. A igazolási kérelemnek helyt adó végzést meg kell küldeni mindazoknak, akik az eljárás megindításáról értesítést kaptak. Az igazolási kérelemnek helyt adó végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. Az ügyfél a végzés ellen csak akkor jogosult önálló fellebbezésre, ha kérelme a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására vonatkozik, egyéb esetekben az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelmében kifogásolhatja az igazolási kérelem elutasítását is. Az eljárás egyéb résztvevője fellebbezést nyújthat be az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen  Ket. 71. §, 72. §  A hatóság döntései: Határozat Végzés Ket. folytatás 33. § (1) (3), (4), (5), (7) 37. § (1), (2), (3) 66. § (1)-(5) 67. § (1)- (3) 71. § (1), (2)

A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok II. Ki lehet alapító, költségvetési szervek és az alapító szervek felsorolása 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok Áht.88. § (1) Költségvetési szervek alapító szervei   Kt. 2.§ (1) b.), c.) A költségvetési szervek alapító szervei az alábbiak lehetnek: helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat; helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat; (ez nem teljes körű felsorolás, központi szervek alapítóit nem tartalmazza) 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Kt. 2. § (1) a.) - e.)

A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok III. Alapításra, megszüntetésre, alapító, megszüntető okiratra vonatkozó szabályok 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok Áht. 88. § (3) Áht. 89. § (1), (2) Áht. 90. § (1), (2), (3) Ámr. 10. § (1), (2), (3), (4), (7), (8), (9) Ámr. 11. § (1), (2), (3), (4), (5), (6)   Alapításra, megszüntetésre, alapító, megszüntető okiratra vonatkozó szabályok (Részletezése a III. fejezetben.) A közokiratról való rendelkezés Pp. 195. § (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Kt. 2. § (2), 4. § (1), (2) Kt. 12.§ (5) Ámr. 10.§ (1), (2), (4), (5), (6), (8), (11) Kt. 13. § (1) - (7) Ámr. 11. § (2) Pp. 195. § (Közokiratról való rendelkezés)

A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok IV. Felügyeleti szerv 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok Ámr. 2. § 3. pont Ahol jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés a)-e) pontjában, valamint ezekkel összefüggésben f) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni. 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Kt. 8. § (3)

V. Irányító szerv, irányító szerv vezetője, irányítási jog A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok V. Irányító szerv, irányító szerv vezetője, irányítási jog 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok Irányító szerv, irányító szerv vezetője, irányítási jog irányító szerv: a költségvetési szervvel, illetve annak gazdálkodásával kapcsolatos, a (2) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy; alapító szerv: a költségvetési szervvel kapcsolatos, a (2) bekezdés a) pontjában foglalt irányítási jogokkal felruházott - a 2. § (1) bekezdésében felsorolt - szerv vagy személy; helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés), a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács; helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület; helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács elnöke; helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület elnöke; Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog (a továbbiakban: irányítási jog) a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, továbbá költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok), a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése, a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása, költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Kt. 8. § (1) a.), c.), d.), f.), g.) Kt. 8. § (2) a.) – h.) Kt. 8. § (5), (7)

VI. Alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenység A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok VI. Alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenység 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok Költségvetési feladata, tevékenysége, fajtái  Alaptevékenység, kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenység  alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység; kiegészítő tevékenysége: az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; vállalkozási tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység  A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba sorolja be. A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni. 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Kt. 7. § (1) a.), b.), c.), d.) (4) Ámr. 2.§ 83., 84., 85., 86. Ámr. 10. § (5), (6)

A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok VII. A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Kt. 9. § A költségvetési szervek átsorolása átsorolásnak minősül a költségvetési szerv 15-16. § szerinti típusának alapító szerv által történő megváltoztatása akként, hogy az ellátandó közfeladat jogszabály alapján történő megváltozása, alaptevékenységének alapító szerv általi megváltoztatása esetén módosul a költségvetési szerv által ellátandó alaptevékenység 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jellege, közszolgáltatás úgy, hogy emiatt szükségessé válik a szerv - a 16. § (1) bekezdésének a)- pontja szerinti - besorolásának megváltoztatása, a 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a már működő közintézet költségvetési szerv vállalkozó közintézetként vagy vállalkozó közintézet közintézet költségvetési szervként történő besorolása válik szükségessé.   a) az átadás időpontján átsorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésének napját kell érteni, b) az átadót, illetve az átvevőt terhelő kötelezettségeket a munkáltató köteles teljesíteni (Kt. 11-13. §-ok részletesen a III. fejezetben) Kt. 9.§ (1) a.), b.), 10. § (1), (2) Kt. 11. § (1) – (6) Kt. 12.§ (1) a.) - f.) Kt. 13. § (1), (4), (6), (7)

VIII. A költségvetési szerv fogalma, feladata, tevékenysége, fajtái A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok VIII. A költségvetési szerv fogalma, feladata, tevékenysége, fajtái 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok Ámr. 8. § (1), (2) Ámr. 9. § (1) – (8) Ámr. 12. § (3) Költségvetési szerv fogalma, fajtái A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez.   A költségvetési szervek fajtái helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati, a helyi önkormányzat, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve (fő)polgármesteri hivatal, megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal); az a) pont alá nem tartozó költségvetési szervek, ideértve a törvény alapján jogi személyiséggel rendelkező társulásokat is; a többcélú kistérségi társulási tanács munkaszervezete. 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Kt. 1. § Ámr. 8. § (1), (2) Ámr.12. § (1) – (6)

IX. A költségvetési szervek csoportosítása, típusai A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok IX. A költségvetési szervek csoportosítása, típusai 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok A költségvetési szervek csoportosítása, típusai   A költségvetési szerv: a tevékenységének jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv (15. §) vagy közszolgáltató költségvetési szerv (16. §), a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint - a szakmai feladatellátás önállósága mellett - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagy önállóan működő költségvetési szerv (18. §). Közhatalmi költségvetési szerv: azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Közhatalom gyakorlásának minősül különösen: jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés). Kizárólag közhatalmi költségvetési szervként sorolható be az alaptevékenységeként alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, jogszabály-előkészítési, számvevőszéki ellenőrzési, kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenységet végző, valamint az Áht. 66. §-ában említett költségvetési szerv. Közszolgáltató költségvetési szerv: a) közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, vagy a b) pontban meg nem jelölt szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv; b) közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény; c) vállalkozó közintézet: d) közüzem:. Közszolgáltatás: államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy számára végzett, jogszabályban meghatározott, a közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás, amely nem jár közhatalom gyakorlásával. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. Az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik; ezenkívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül – elláthat Ámr. 14. § (1) – (7), 15. § 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Kt. 3. § (1) a.), b.) (3) Ámr. 14. §, 15. § Kt. 15. §, 16. § 18. §

X. Jogi személyiségű szervezeti egység A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok X. Jogi személyiségű szervezeti egység 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok   Jogi személyiségű szervezeti egység (Részletesen a III. fejezetben) Kt. 14. § (1)-(5) Ámr. 12/A §. 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Kt. 14. § (1) – (5) Ámr. 12/A. §

XI. Költségvetési szerv vezetése A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok XI. Költségvetési szerv vezetése 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok   Költségvetési szerv vezetője   Természetes személy - helyettesítés kivételével - egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője lehet, illetve egy költségvetési szervnél lehet a 89. §-ban foglaltak szerinti vezetői jogokkal felruházott személy (vezető testületi tag). /Új rendelkezés, eddig ez nem volt az Áht.-ban szabályozva/ 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Áht. 88. § (3)

A közhiteles törzskönyvi nyilvántartás jogszabályi háttere, alkalmazott jogszabályok XII. Törzskönyvhöz kapcsolódó adó törvényt érintő változás (1 ablakos rendszer bevezetése) 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok Törzskönyvhöz kapcsolódó adó jogszabályok   A törzskönyvi nyilvántartáshoz kapcsolódó adó törvényt érintő változások, (1 ablakos rendszer). Hatályba lépésének ideje: 2009. július 1. 2009. január 1-től hatályos jogszabályok Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Art. 17/A § (1) – (8) Art. 24. § (10) a.), e.)

határidők, mulasztási bírság III. Jelentős tartalmi változások az alapító – átalakító -megszüntető okiratokban határidők, mulasztási bírság

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) A jogszabályhely mindenekelőtt tételesen meghatározza az alapító okirat adattartalmát, meghatározva egyrészt azon adatokat, melyeket minden esetben kötelezően tartalmaznia kell az alapító okiratnak, másrészt azon adatokat, melyek csak előfordulásukkor, meghatározott esetben képezik annak tartalmát. Új, illetve egységes szerkezetű alapító okirat beadása az alábbiakkal együtt lehetséges: (Ámr. 10. § (11) Az alapító okiratban foglaltak változása esetén az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az alapító okiratot egységes szerkezetben is.) Adat (változás) bejelentő lap (T88/A bejelentő lapot váltja ki) Bejelentést megalapozó határozat(ok) kivonata (a változás tételes felsorolásával!) Közös fenntartású intézmények esetében: Megállapodás bejegyzéskor, ill. alapítói jogkör alanyának változásakor Figyelem: az iratoknak meg kell felelni a közokiratra vonatkozó Pp. szabályozásban előírtaknak! A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. § (1), és a 2005. évi XVII. Törvény 4. §. Más jogszabály (az Áht., ágazati-szakmai törvény, végrehajtási és más rendelet stb.) további, egyéb adatok alapító okiratba emelését is előírhatja.

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) 1. Alapító okirat tartalmi elemeit kiegészítő adatok: A törzskönyvi nyilvántartás adattartalma Áht. 18/K (1)-(2) Informatikai azonosító adatok 2. Alanyi kör bővülés (alapító okirattal nem rendelkező törzsalanyok) Áht. 18/J § (1) 1. A kincstár által vezetett KTÖRZS nyilvántartás bővebb adattartalmú, mint amit a Kt. az alapító-, átalakító-, ill. megszüntető okiratoknál előír. Ez a következőkből tevődik össze: Áht. 18/K § (1)-(2) bekezdésében foglaltak Közokt. tv. által előírt, és a normatíva ellenőrzésnél fontos adatok (pl. fenntartó) Informatikai azonosító adatok (pl. PÜK, körjegyzőség, többcélú kistérségi társulás, ahová tartozik…) Az alapító / átalakító / megszüntető okiratban nem, de az Áht. 18/K §-ban foglalt plusz adatokat a T88/A adatváltozás bejelentő lapot kiváltó új nyomtatványon, és esetlegesen az ahhoz kapcsolódó igazoló iratok beadásával kell majd bejelenteni a kincstárhoz. (pl. telephely, vezető adatai – Fontos: vezető megléte a bejegyzés feltétele!) 2. A külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. (pl. kisebbségi önkormányzatok) Fontos: a törzskönyvi jogi személyekre külön adatbejelentő lapok készülnek, mivel náluk nem minden adat értelmezhető a költségvetési szerv adataiból. Áht. 18/I. §. Költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek nyilvántartása – kisebbségi önkormányzatok

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) Neve Székhelye Létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) Közvetlen jogelődjének neve, székhelye Alapító okirat minta az önkormányzati útmutatóban a III. rész után! Neve: az alany alapvető tevékenységét is kifejező, azonos tevékenységet ellátó másik alany nevétől különböző megnevezés. Egyedi név! (név+településtípus) Lehetőség van a KTÖRZS programban: idegen név (pl. nemzetiségi oktatást végző iskolák esetében), ill. rövid név (javasolt: informatikai alkalmazások könnyítéséhez) megadására Székhelye: a központi ügyintézés helye. Létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat): Kitöltése csak a 2008. 12.31. után alapított költségvetési szervek esetében kötelező. Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: az átalakítást megelőző költségvetési szerv(ek) ( Nem jogelőd az előző neve; jogelőd, aki megszűnt vagy kivált! )

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) Jogszabályban meghatározott közfeladata Alap-, kiegészítő-, kisegítő- és vállalkozási tevékenysége Kisegítő és vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felső határa a szerv kiadásaiban Jogszabályban meghatározott közfeladata: az a kötelező-, ill. önként vállalt feladat, amelyre a költségvetési szervet létrehozták, és amely szerint a szakágazati rendbe besorolták. Több is lehet! Alaptevékenysége, kisegítő és vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: 1. Ámr. 10. § (3.o.): A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba sorolja be. Szakágazat 1 db+ a többi alaptevékenység szakfeladatszámmal! A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni. A költségvetési szerv szempontjából alapvető jelentőségű az alaptevékenység meghatározása. Ez a szerv szempontjából legsajátosabb, más szervektől leginkább megkülönböztető szakmai alapfeladat. A törvény valamennyi tevékenységtípusra definíciót ad. Lényeges különbségek jelennek meg pl. az alaptevékenységhez való viszonyban, valamint a tevékenység forrásában. Garanciális jelentőségű az az előírás, hogy a vállalkozási tevékenység nem terjedhet ki az alaptevékenység körébe tartozó feladatra. 2. A Kt. 7. §-a, valamint az Ámr. 2. §. (Értelmező rendelkezések) 83-86. pontja (4.o.): A tevékenységeket típus szerint alap- , kiegészítő-, kisegítő- és vállalkozói tevékenységként határozza meg, ezek főbb jellemzői alapján (lsd. 4.o. táblázat) A jogszabályi definíciók a forrást is megjelölik. Itt érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a Kt.-ban és az Ámr.-ben apró szövegezési eltérés van a kisegítő tevékenység definíciójában: az Ámr. tartalmazza, hogy az „támogatáson kívüli forrásból” történik. Ez nem tartalmi különbség, mivel a Kt. 92. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ilyen tevékenység bevételének fedeznie kell a tevékenységgel összefüggő közvetlen és közvetett kiadásokat, sőt az amortizációt is, vagyis fedezete teljes egészében támogatáson kívüli forrás. 3. A kisegítő- és vállalkozói tevékenységek esetében ezek arányainak felső határát a szerv kiadásaiban – is meg kell adni.

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) Illetékessége Működési köre Illetékessége: közhatalmi tevékenység esetén Működési köre: közszolgáltató tevékenység esetén Az a terület, ahol a költségvetési szerv ellátja a tevékenységét. Pl. ellátási terület, beiskolázási körzet

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) Irányító szerv(einek) neve, székhelye Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv(ek) Felügyeleti szerv(ek) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja. A Kt. 8. §. (1) (4.o. táblázat) meghatározza, hogy az egyes költségvetési szerveknek ki lehet az irányító szerve, illetve vezetője (Figyelem: ők jogosultak az okiratok aláírására!) 2. A Kt. 8. §. (2)-(3) bekezdésében (5.o. táblázat) felsorolásra kerültek, hogy mit értünk alapítói-, felügyeleti-, illetve irányítói jogkörön. A költségvetési szervek felett – főszabályként – nem egyszerűen felügyelet és különösen nem törvényességi felügyelet érvényesül, hanem az irányítási jogok teljessége. A költségvetési szerv általában ennek megfelelően – és az előzőek szerinti forrásstruktúrából, a megfelelően rögzített szabályozásokból adódóan – csak viszonylagos szakmai és gazdasági önállósággal rendelkezhet.  Az ún. alapítói jogok, vagyis a költségvetési szerv alapítására (átalakítására, megszüntetésére stb.) vonatkozó jogok az irányítási jogok körébe tartozó egyes részjogosítványokat jelentenek, és attól nem különülnek el.  3. A fentiekből adódóan (önkormányzati területen): jellemzően csak irányító- és alapító szervet tüntetünk fel. Alapító(i joggyakorló) szervet is csak akkor, ha a költségvetési szerv közös fenntartású, és nem minden alapítói jogkörrel rendelkező szerv rendelkezik a teljes irányítói jogkörrel. Ezt azonban a megállapodásnak is tartalmaznia kell! Megállapodás tartalma ( Ámr. 10. §. (7)): Az alapítás költségeink forrása, A folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételei, ezen belül a hozzájárulás aránya, mértéke, éves megállapításának módja, Az irányítási jogok gyakorlásának módja, esetleges megosztása A közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályai Külön jogszabályban foglaltak. 8. § (5) Törvény helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogot korlátozhat. Törvény, illetve törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet az alapítói- vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt ruházhat fel. (7) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a KSztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a KSztv. rendelkezései az irányadók. a helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi, illetőleg országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket - amennyiben törvény másképp nem rendelkezik - az irányító szervük gyakorolja, kivéve a - gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása - hatáskört, melyet helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetője gyakorol. (8) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgáltató költségvetési szervre vonatkozó irányítói jogok az ilyen szerv alapítására jogosult más szerv részére adhatók át, az alapító okirat egyidejű módosításával. helyi önkormányzati vagy köztestületi közszolgáltató költségvetési szerv esetén a jogátadás további feltétele az alapító szervvel történő megállapodás megkötése.

Alapító okirat tartalmi elemei Típus szerinti besorolása 1: A tevékenységek jellege alapján (Kt. 15. §) Közszolgáltató szerv fajtája (Kt. 16. §) Önkormányzati tájékoztató 8. oldal - táblázat A költségvetési szervek új osztályozása egyrészt a költségvetési szerv tevékenységének tartalma, jellege szerint alakul: a költségvetési szerv vagy közhatalmi szerv, vagy közszolgáltató szerv azzal, hogy több szakmai intézménycsoportban a költségvetési szervek mindkét fajta funkciót elláthatnak. ( Kt.15-16. §) Másrészt differenciált e szervezetek köre aszerint is, hogy a működés és gazdálkodás mely funkcióit (szakmai; szellemi támogató és fizikai kiszolgáló feladatok köréből) gyakorolják az intézményben, a szakmai feladatellátás önállósága mellett.(Kt. 18. §) (8.o. táblázat) A tevékenységek jellege alapján: Kt.15. §: közhatalmi vagy közszolgáltató Figyelem: önkormányzati területen közhatalmi költségvetési szervnek csak az Áht. 66. §.-ban foglalt, önkormányzat hivatalai (megyei önkormányzat hivatala, PH, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) sorolhatók be! Amennyiben a költségvetési szerv közszolgáltató, a Kt. 16. § szerinti besorolás is szükséges: Közszolgáltató szerv fajtája: Kt.16. §: közintézmény, közintézet, vállalkozó közintézet, közüzem A tevékenység szerinti besorolás nem opcionális, arra nézve a törvény egyértelmű definíciót, illetve kritériumokat fogalmaz meg. Amennyiben azonban egy költségvetési szerv többféle tevékenységet is végez, akkor a 44. § (6) bekezdése alapján kell dönteni az irányító szervnek: „A közhatalmi és közszolgáltató tevékenység végzésére is felhatalmazott költségvetési szervet e törvény 15–16. §-a alapján aszerint kell besorolni, hogy mi volt a szerv létrehozásának alapvető céljaként meghatározott feladat, alaptevékenység, illetve milyen jellegű alaptevékenységek meghatározóak, elhagyhatatlanok a szerv létezése szempontjából.” 2009-ben vállalkozó közintézet még nem hozható létre (vagyis annak egyetlen szervet sem lehet besorolni), annak részletesen szabályozott törvényi és egyéb feltételei vannak, amelyek a 44. § (9) bekezdése alapján legkorábban 2010. január 1-jén teljesülhetnek. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy egy adott típusba tartozó költségvetési szerv egy másik típusú költségvetési szervre vonatkozó gazdálkodási szabályokat alkalmazza, megfelelő – a tartós (3 évig fennálló) forrásarányra vonatkozó – feltételek fennállása esetén. Így a közintézmény közintézeti (100/I. § (6) bek.), a közhatalmi szerv közintézményi (100/G. § (6) bek.) szabályok szerint működhet és gazdálkodhat. Az ellentétes irány is lehetséges: a közintézetre közintézményi szabályok alkalmazásának előírása (100/I. § (5) bek.). A 3 év számítása ezekben az esetekben is 2009-ben kezdődik (amely alapján először 2012-ben lehet alkalmazni a szabályokat), azonban a 44. § (8)-(10) bekezdései alapján lehetőség van a feltételek 2007-2009. évekre való fennállása esetén a szabályok 2010-től való alkalmazására. Ez a megközelítés is mérlegelhető a tevékenység szerint „vegyes” profilú intézmény besorolásakor.

Alapító okirat tartalmi elemei Típus szerinti besorolása 2: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója (Kt. 18. §) Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Kt. 18. § (6. o. táblázat): önállóan működő és gazdálkodó vagy önállóan működő Figyelem: nem azonos a régi önálló és részben önálló fogalmakkal! A Kt. 18. §-a pontosan rögzíti a két kategória: az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti különbséget. Az elhatárolásuk lényege, hogy az utóbbi kategóriába tartozó szerv kizárólag a szakmai alapfeladata ellátását végző szervezeti egységekkel rendelkezik. Az eddigi részben önállóan működő költségvetési szervet is lehet önállóan működő és gazdálkodó szervnek besorolni, amennyiben az egyéb támogató funkcióira (informatika, jogi teendők, üzemeltetés stb.) szervezeti egységgel rendelkezik. Természetesen ilyen esetben az alapértelmezés az, hogy e szervnek gazdasági apparátusa is van. Kt. 18. § (3), Ámr.14. § (1)-(2) A költségvetési szervet az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint kell az alapító (irányító) szervnek: az alaptevékenysége jellegére, valamint közvetlen szellemi támogató és fizikai (technikai) segítő feladat-ellátási igényére, a vezető felelősségére, a szervezet méretére (létszám, kiadás, vagyon), méretgazdaságosságára és struktúrájára, teljesítményére, forrásszerkezetére figyelemmel besorolnia. Önállóan működő költségvetési szerv esetében: Ámr. 14. § (6) a): kijelöli azt az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, amely az önállóan működő költségvetési szerv meghatározott szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységeit (ezen belül különösen: pénzügyi-gazdasági feladatait) ellátja. Az Ámr. 14. § (7. oldal táblázat) egyrészt meghatározza, hogy melyek azok a szervek, amelyeknél alaptevékenységét tekintve kötelezően, illetve a fenti szempontokra figyelemmel kell besorolni a költségvetési szervet, másrészt előírja, hogy a besorolással egyidejűleg az irányító (felügyeleti) szervnek milyen feladatokat kell elvégeznie.

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (ok) megjelölése Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: törvényi hivatkozással, a vezetőt ténylegesen e szerint kell kinevezni! (Közhatalmi költségvetési szervnél Ktv., közszolgáltató költségvetési szervnél Kjt.+ágazati jogszabály) Áht. 88. § Költségvetési szerv vezetője (3) Természetes személy- helyettesítés kivételével – egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője lehet, illetve egy költségvetési szervnél lehet a 89. §-ban foglaltak szerinti vezetői jogokkal felruházott személy (vezető testületi tag). Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (ok) megjelölése: A költségvetési szervnél, a foglalkoztatottak vonatkozásában előforduló jogviszonyok (Pl. Közhatalmi költségvetési szervnél: Ktv. és Mt.; közszolgáltató költségvetési szervnél Kjt. és Mt.; egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony mindkét esetben)

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) Jogi személyiségű szervezeti egység(einek) adatai Neve Székhelye Tevékenysége Képviseletre jogosult Gazdálkodással kapcsolatos jogok Képviselettel kapcsolatos jogok Kötelezettségek Felelősség Feltételek: Kt. 14. § (1) A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv egyes szervezeti egységeit közfeladat önálló ellátására képes; tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint szervezetileg elkülöníthető jogi személyiséggel ruházhatja fel. Ámr. 12/A § (1) a) ua. jogszabály alapján közigazgatási hatásköri önállósággal rendelkezik (b)), vagy közigazgatási hatásköre gyakorlásának tekintetében (országos kiterjedésű hálózat részeként) helyi, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel van felruházva(c)). (2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének vagy a képviseletére jogosult más személynek a kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, valamint a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) vagy más jogszabály rendelkezése szerint a költségvetési szerv vagy az irányító szerv vezetőjének (vezetőinek) hatáskörébe tartozik. (3) A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) vagy más jogszabály a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, valamint a képviseleti jogok gyakorlására feltételeket (így különösen a kötelezettségvállalások tekintetében ellenjegyzési jogot) írhat elő. (5) A költségvetési szerv gazdasági szervezete jogi személyiséggel nem ruházható fel. Jogi személyiség elnyerése (3)A szervezeti egység a jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a kincstár az irányító szerv kérelmére, a törzskönyvi nyilvántartásba a költségvetési szerv külön alszámán bejegyzi, Jogi személyiség megszűnése jogi személyisége pedig azzal szűnik meg, hogy a nyilvántartásból törlik. A költségvetési szerv megszüntetésekor a jogi személyiségű szervezeti egységét is meg kell szüntetni. Ámr. 68. § (3) (3) A költségvetési szerv szervezeti egysége 2009. évben akkor ruházható fel jogi személyiséggel, ha a (2) bekezdés szerinti besorolást végrehajtották.

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) Megszűnésének (ha határozott időre, illetőleg bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre) időpontja pontos feltétele Határozott időre, illetve bizonyos feltétel bekövetkeztéig létrehozott költségvetési szervek Kt. 13. § (2) a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv (ideértve a jogi személyiségű szervezeti egységét is) valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamint valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. e jogszabályban (határozatban) meg kell jelölni továbbá azt a naptári napot ameddig, illetőleg azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, valamint meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv (illetve jogi személyiségű szervezeti egysége) utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv (a jogi személyiségű szervezeti egység) ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.

Alapító okirat tartalmi elemei Közoktatási törvény szerinti tartalmi elemek Fenntartó neve és címe Az intézmény típusa: Közokt. tv. 20-22. § Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai Tagintézménye(i) Telephelye(i), címe(i) A feladatellátást szolgáló vagyon A vagyon feletti rendelkezés joga Maximális gyermek-, tanulólétszám Tagozat megnevezése Évfolyamok száma Művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése Fenntartó neve és címe: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik Az intézmény típusa: Közokt. tv. 20-22. §: ált. isk, gimnázium, óvoda, szakközépiskola, stb. Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: Pontosan meghatározva a jellegét Tagintézménye(i): a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el Telephelye(i), címe(i): az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási hely A feladatellátást szolgáló vagyon: ingó (ált. vagyonleltár szerint) és ingatlanvagyon meghatározása (közösen fenntartott költségvetési szervek esetében a megállapodásban foglaltak szerint) A vagyon feletti rendelkezés joga: mely szervek, milyen arányban rendelkeznek a vagyon felett (közösen fenntartott költségvetési szervek esetében a megállapodásban foglaltak szerint) Maximális gyermek-, tanulólétszám: Nevelési-oktatási intézmény esetén Tagozat megnevezése: Nevelési-oktatási intézmény esetén Évfolyamok száma: Iskola esetén Művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése: Alapfokú művészetoktatás esetén

Alapító okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §) Egységes szerkezetű alapító okiratot elfogadó határozat(ok) Hatály Hitelesítés Egységes szerkezetű alapító okiratot elfogadó határozat(ok): Az alapító okiratban irányító (alapító) szervként megjelölt szerv határozatának száma Hatály: Akkor lehet figyelembe venni, ha későbbi időpontot jelöl meg, mint a kincstár határozathozatalának kelte. Hitelesítés: Okirat kelte Az alapító okiratban irányító (alapító) szervként megjelölt szerv vezetőjének aláírása, bélyegző Önkormányzat által fenntartott intézmény esetében a jegyző, többcélú kt. esetében a munkaszervezet vezetője által minden lap hitelesítése (aláírás, bélyegző) Eredeti példány – ha nem, az eredeti példányt az ügyintéző fénymásolja, majd hitelesítő bélyegzővel és az aláírásával ellátja.

A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése A költségvetési szervvel kapcsolatos – az alapításon kívüli további –fundamentális, alapvető szervezeti intézkedések: átsorolás, az átalakítás, valamint a megszüntetés. Ezekre az intézkedésekre (miként az alapításnál is) nem a költségvetési szervek saját akaratából, hanem alapító-irányító szervének döntése, illetve más közjogi akaratnyilvánítás (tipikusan jogszabály) alapján kerül sor.   A jogforrási jelleg tekintetében analóg az eljárás az alapítás aktusaival, annak megfelelően jogszabályi (határozati) formában, ezt követően megfelelő (átalakító, megszüntető) okirat kiadásával, majd a kincstári (törzskönyvi) nyilvántartásban átvezetéssel történhet.

A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése Átsorolás kizárólag az alábbiakban felsorolt okok alapján lehetséges: a) Módosul a költségvetési szerv által ellátandó 1. alaptevékenység jellege (15. §) (közhatalmi – közszolgáltató jelleg váltás) 2. közszolgáltatás (16. §) úgy, hogy szükségessé válik (közintézmény- közintézet - vállalkozó közintézet –közüzem) szerinti besorolásának megváltoztatása b. a már működő közintézet költségvetési szerv vállalkozó közintézetként, vagy vállalkozó közintézet közintézet költségvetési szervként történő besorolása válik szükségessé. Ha jogszabály (határozat) módosítja a szerv által ellátandó alaptevékenység alapvető jellegét, az alapító szervnek a költségvetési szerv 15–16. § szerinti besorolását is meg kell változtatnia az alapító okirat megfelelő módosításával (átsorolás). Hasonló átsorolási okot képez, ha a közszolgáltató költségvetési szerv alaptevékenysége úgy változik meg, hogy az alapján másik szervtípusba kell besorolni az adott intézményt (pl. közintézményből közintézetbe). Speciális esetet jelent, ha egy már működő közintézet költségvetési szerv alaptevékenysége nem változik, de törvényben meghatározott feltételek teljesülése alapján vállalkozó közintézet szervtípusként nyer besorolást (vagy éppen ennek fordítottja valósul meg).   Kt. 9. § (2) Átsorolás kizárólag a felsorolt okok alapján lehetséges : (2. o. táblázat), és mint a dia! (3) Amennyiben az átsorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/A. §-ában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A–25/C. §-ában foglaltak alkalmazandók azzal, hogy a) az átadás időpontján az átsorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatályba lépésének napját kell érteni, b) az átadót, illetve az átvevőt terhelő kötelezettségeket a munkáltató köteles teljesíteni.

A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése A költségvetési szerv átalakítása 1. egyesítéssel vagy Az egyesítés beolvadás vagy összeolvadás lehet. 2. szétválasztással történhet. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás. Kt. 10. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani. (2) Költségvetési szerv átalakítása a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Átalakítás típusai (2. o. táblázat) - Az eddigi gyakorlatban nem létezett az átalakítás, mint fogalom, a megszűnés egyik fajtájaként kezeltük. - Jelenleg a különbség a következő: Átalakításról beszélünk, ha költségvetési körön belül történik az átalakítás és a vele együtt járó megszűnés, beintegrálódás, új intézmény bejegyzése. – átalakító okirat készül Megszűnésről akkor beszélünk, ha a költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg (Nincs költségvetési körön belül jogutódja. Ez az eset az is, ha pl. megszűnik a közművelődési könyvtár, mint intézmény, de a feladatellátás, vagyon, és kötelezettségek, valamint foglalkoztatottak tekintetében is az önkormányzat a jogutód) vagy funkcionális jogutódlás történik (Jelenleg a KTÖRZS-ben: átalakítás költségvetési körön kívülre) - megszüntető okirat készül.

A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése Megszüntetés, átalakítás közös szabályai 1.   Kt. 13. § (14. § (3) - jogi személyiségű szervezeti egység - esetén is) (1) Az átalakításról, megszüntetésről (az alapításnak megfelelően) jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni), mely határidőtől a Kormány az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen eltérően rendelkezhet. ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, akkor a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (határozatot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni). A fenti előírásokból a 45 nappal korábbi döntés a lényeges szempont önkormányzati körben. A kihirdetésre vonatkozó előírások nem kötelezőek (Kt. 2. §. (2), ill. (4) miatt), de azt az alapító szerv – döntése alapján – az Ámr. 10. §. (2) bekezdése alapján a helyben szokásos módon is megteheti. Ámr. 10. § (10) Az alapító szerv megszűnése, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok gyakorlója jogosult, illetve köteles az alapító szervet megillető, törzskönyvi bejegyzésekkel kapcsolatos és jogorvoslati intézkedések megtételére. 11. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az alapító szervnek gondoskodnia kell a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, illetve szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a szerv által ellátott közfeladat iránti szükséglet megszűnt, b) az eszközök és a források leltározásáról, a költségvetési beszámoló elkészítéséről, a vagyonátadásról, c) a közfeladat jövőbeni ellátásához szükséges köztulajdon meghatározásáról, a vagyonkezeléshez, -használathoz szükséges engedélyek megszerzéséről, d) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyek visszavonásának és az új szerv(ek) részére történő kiadásának előkészítéséről, e) amennyiben a közfeladat-ellátáshoz díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről.  

A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése Megszüntetés, átalakítás közös szabályai 2. A költségvetési szerv alapító általi megszüntetését, átalakítását részben előírhatja jogszabály, részben az alapító döntésén alapul. A döntés alapindokait (kötelező eseteit) a Kt. 12. §-a kifejezetten meghatározza. A Kt. 12. §. szerinti módok (3. o. táblázat) részben az Áht. korábbi szabályai szerint történnek, de az ki is egészül az új követelményeknek és más új előírásoknak megfelelően. A helyi önkormányzat feladatellátásának sajátosságai miatt, a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat esetén a más módon (pl. más típusú szervezettel) való tevékenység-gyakorlásra lehet áttérni, míg az önként vállalt feladatokat az önkormányzat jogosult elhagyni, különösen, ha a költségvetési szerv működéséhez vagy a más módon történő feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetről nem tud gondoskodni. Általános feltétel azonban helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésekor a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes legyen gondoskodni. Meg kell említeni a Közokt. tv. sajátosságait: Közokt.tv. 102. § (9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.   (10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. (11) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig (március 28. szombat!) hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést. A közoktatási intézmény átszervezéséről szóló döntést még nem kell beküldeni, az erről szóló okiratnak 2009. július 1., vagy ezt követő hatályosulási dátumú irat kell, hogy legyen! Ha ezt követő dátumú, el kell készíteni a július 1-jei besorolást, majd meg kell hozni a szeptember 1-jei iratot a márciusi döntés alapján, természetesen valamelyikbe célszerű az új szakfeladatrendet is beépíteni. A márciusi döntésről nem kell 8 napon belül megküldeni a határozatot, az alapító okirat mellékleteként kell majd beküldeni. A július 1-jei hatályos állapot szerint kell a besorolásról dönteni május 15-ig!

A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése Átalakító, ill. megszüntető okirat   Kt. 13. § (4) A jogszabály vagy határozat alapján – a 4. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni. Ámr. 11. §. (2) A költségvetési szerv megszüntető okiratában rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszüntetett szerv által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásáról, illetve a továbbiakban ellátásra nem kerülő közfeladatok indokáról, továbbá meg kell jelölni a megszüntető jogszabályt (határozatot). A fenti jogszabályi hivatkozás nem egyértelmű. Érthetnénk úgy, hogy az alapító okirat teljes tartalma+az Ámr. 11. §. (2) bekezdésében foglaltak. A PM-mel történt egyeztetésre hivatkozva azonban összeállítottunk egy minimális tartalmú átalakító/megszüntető (vagy-vagy) okirat mintát. A minimális adattartalom követelmény, ennél bővebb adattartalmú természetesen – a kérelmező döntésére –lehet, akkor azonban mindenképpen meg kell egyeznie az abban foglaltaknak az utolsó alapító okirat (és az e szerinti KTÖRZS nyilvántartás) megfelelő adattartalmával.

Átalakító, ill. megszüntető okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §, Ámr. 11 Neve Székhelye Irányító szerv(einek) neve, székhelye Megszüntető szerv(ek) neve, székhelye Neve Az utolsó alapító okiratban meghatározott név (=KTÖRZS nyilvántartás szerinti név) Székhelye Az utolsó alapító okiratban meghatározott székhely cím (=KTÖRZS nyilvántartás szerinti székhely cím) Irányító szerv(einek) neve, székhelye Az utolsó alapító okiratban meghatározott irányító szerv(ek) neve, székhelye (=KTÖRZS nyilvántartás szerinti irányító szerv neve, székhelye) Megszüntető szerv(ek) neve, székhelye Az utolsó alapító okiratban meghatározott alapítói jogkör gyakorló szerv(ek) neve, székhelye (=KTÖRZS nyilvántartás szerinti alapítói jogkör gyakorló szerv(ek) neve, székhelye – ha az nem volt feltüntetve az alapító okiratban, akkor az irányító szerv azonos adatai)

Átalakító, ill. megszüntető okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §, Ámr. 11 Megszüntető jogszabály (határozat(ok)), hatály Átalakító/megszüntető okiratot elfogadó határozat(ok) Megszüntető jogszabály (határozat(ok)), hatály Átalakító/megszüntető okiratot elfogadó határozat(ok): Az átalakító/megszüntető okiratban (=alapító okirat ua.elemei!) irányító (alapító) szervként megjelölt szerv határozatának száma Hatály: Akkor lehet figyelembe venni, ha későbbi időpontot jelöl meg, mint a kincstár határozathozatalának kelte.   Pl.: A(z) <Törzskönyvi alany neve> átalakító/megszüntető okiratát <irányító szerv(ek) neve> Képviselő-testülete (Közgyűlése, Társulási Tanácsa) Y/200n.(hh.nn) sz. kt. (kgy., tanácsülési) határozatá(i)val 200n.hh.nn. (Kt. 13.§ (5): amennyiben az átalakító/megszüntető okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.) hatállyal hagyta jóvá.

A(z) átalakítás/megszüntetés oka Átalakító, ill. megszüntető okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §, Ámr. 11. §. (2)) A(z) átalakítás/megszüntetés oka   Az átalakulás módja A(z) átalakítás/megszüntetés oka (vagy-vagy) Kt. 12. § (1) a)-f) pontok valamelyike, vagy a 12. § (5) - önként vállalt feladat elhagyása- ha csak az volt. (1) a) jogszabály - a szervre vagy a közfeladatra - ezt írja elő; b) a szerv által ellátott közfeladat iránti szükséglet megszűnt; c) a szerv a számára meghatározott közfeladatot legalább két éven át nem tudja ellátni, és ennek oka az irányító szerv által sem szüntethető meg; d) hatásvizsgálata alapján a közfeladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető; e) az ellátott tevékenységek között a kisegítő vagy a vállalkozási tevékenység mértéke legalább két éven át túllépi az alapító okiratban meghatározott arányt, és nincs lehetőség vagy indok a költségvetési szerv alaptevékenységének megváltoztatására vagy vállalkozó közintézeti formában való működésre; f) a működéshez szükséges pénzügyi fedezet legalább két éven át nem áll rendelkezésre vagy nem teremthető meg. (5) (Amennyiben nem kötelező feladat ellátásra hozták létre!) Helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésének feltétele a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes gondoskodni. Önkormányzati feladat ellátása esetén a költségvetési szerv megszüntetésekor rendelkezni lehet az önként vállalt feladat elhagyásáról.   Az átalakulás módja Kt. 11. § A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás.

A továbbiakban ellátásra nem kerülő közfeladatok indoka Átalakító, ill. megszüntető okirat tartalmi elemei (Kt. 4. §, Ámr. 11. §. (2)) A megszüntetett szerv (és jogi személyiségű szervezeti egysége(i)) által ellátott közfeladat jövőbeni ellátása A továbbiakban ellátásra nem kerülő közfeladatok indoka Rendelkezés (Kt. 13. (3)) vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a tartozásokról Hitelesítés A megszüntetett szerv (és jogi személyiségű szervezeti egysége(i)) által ellátott közfeladat jövőbeni ellátása (Ámr. 11. § (2)) Szöveges indoklás Fontos: Kt. 13. § (6) – átalakítás esetében a határozatban megjelölt jogutód – feltüntetésével. Ez esetben az átalakító okiraton kívül el kell készíteni a jogutó szerv(ek) új, vagy módosított egységes szerkezetű alapító okiratát is! A továbbiakban ellátásra nem kerülő közfeladatok indoka (Ámr. 11. § (2)) Rendelkezés (Kt. 13. (3)) vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében Szöveges rendelkező rész (Az állami vagyonról szóló törvény vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (határozat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv. )   a tartozásokról Szöveges rendelkező rész (valamennyi elismert, vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásáról). Hitelesítés: Okirat kelte Az átalakító/megszüntető (=alapító okirat ua. elemei) okiratban irányító (alapító) szervként megjelölt szerv vezetőjének aláírása, bélyegző Önkormányzat által fenntartott intézmény esetében a jegyző, többcélú kt. esetében a munkaszervezet vezetője által minden lap hitelesítése (aláírás, bélyegző) Eredeti példány – ha nem, az eredeti példányt az ügyintéző fénymásolja, majd hitelesítő bélyegzővel és az aláírásával ellátja.

Határidők (beadási, feldolgozási, hiánypótlási, hatályosulási), mulasztási bírság a beadási, a feldolgozási, a hiánypótlási határidőket, valamint a hatályosulási dátumot. Azokban az esetekben, ahol a fenti jogszabályok nem rendelkeznek, a Ket. előírásait kell alapul venni. (2-4.o. táblázat) Általános érvényű: az okiratot az alapító szerv adja be. Általában: az alapító okirat kiadásától, ill. törzskönyvi jogi személy esetében az alapítástól vagy a törvény hatályba lépésétől számított 8 napon belül adja be az iratot. a Kincstár 15 napon belül teszi meg a bejegyzést (bejegyzés, átalakítás, törzskönyvi jogi személy bejegyzése), kivéve módosítás, átsorolás, átalakítás, megszüntetés esetét, amikor 30 nap a rendelkezésre álló idő, ill. törzskönyvi jogi személy törlésénél csak 8 nap. A fenti feldolgozási időnél azonban figyelembe kell venni, hogy ha hibás az irat, a hiánypótló levelet 8 napon belül ki kell kiküldeni (Ket.), és hogy a hiánypótlásnál ez az idő nem indul újra. (Tehát első hiánypótlás beérkezése után már csak 7 nap marad a 15-ből) Hiánypótlási határidő 20 nap, kivéve a módosítás és a törlés esetét, amikor a Ket. szabályait kell alkalmazni, ami a megfelelő idő és jogkövetkezmény szóhasználatot alkalmazza. Megfelelő idő lehet: az általában használt 20 nap (ezt majd központilag szabályozni kell), a határnap kiszabása (pl. ha a 20 nap miatt az általa megadott hatályból kicsúszna, akkor egy annál korábbi határnapot kell megadni, és a jogkövetkezményben megjelölni, hogy egyébként csak ezt követő hatállyal tudjuk bejegyezni/törölni). Hatály: Minden esetben a bejegyzés/törlés (határozat hozatal napja), kivéve ha törvény más időpontot, (pl. most a 2009.07.01., ill. körjegyzőség esetében 01.01) jogszabály vagy határozat, ill. az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

Határidők (beadási, feldolgozási, hiánypótlási, hatályosulási), mulasztási bírság Bejegyzés: Alapító szerv – határozathozatal, közzététel helyben szokásos módon-alapító okirat kiadása– kérelem 8 napon belüli benyújtása – Kincstár 15 napon belül nyilvántartásba veszi, illetve legfeljebb 20 napos határidőre hiánypótlásra hívja fel a figyelmet – határozat, ellene fellebbezésnek nincs helye – 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól a határozat felülvizsgálatát lehet kérni – a Bíróság 30 napon belül végzéssel határoz Önkormányzati tájékoztató 2-4. oldal!

Határidők (beadási, feldolgozási, hiánypótlási, hatályosulási), mulasztási bírság Átalakítás, megszűnés Alapító szerv –határozat, mely legalább 45 nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni!– az okirat kiadásának napjától számítva a kérelem 8 napon belüli benyújtása – Kincstár 30 napon belül átvezeti a változásokat, illetve törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított 8 napon belül történik meg a törzskönyvi alany törlése. Megszűnés a törlés napja vagy későbbi időpont! Önkormányzati tájékoztató 2-4. oldal!

Határidők (beadási, feldolgozási, hiánypótlási, hatályosulási), mulasztási bírság Áht. 18/K. § (5) A bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgál-tatási kötelezettséget késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan tel-jesítő bejelentésre kötelezett törzskönyvi szerv vezetője három-százezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Határidők (beadási, feldolgozási, hiánypótlási, hatályosulási), mulasztási bírság A mulasztási bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a mulasztó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát.   A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a mulasztás súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi. Fontos kiemelni, hogy a mulasztási bírság esetei és a hozzá tartozó összeg központilag lesz szabályozva, nem az ügyintézőn fog múlni. Ui. a bírság mellőzésének lehetséges esetei is.   Természetesen az első hiánypótlásig nem lesz bírság, kivéve a törvény által előírt adatszolgáltatást, amelyet ha nem teljesítenek, eleve bírság lesz kiszabva. (Megj: Valószínűsíthetően.)

További információk Törzskönyvi igazolás kivonat Törzskönyvi igazolás, illetve kivonat a kincstárhoz beadott kérelem alapján kérhető. A kérelem beadható: faxon levélben e-mail-en. A kérelemben fel kell tüntetni a következőket: ki a kérelmező mely törzskönyvi alanyról kérik milyen célból hány példányban mi legyen a kézbesítés módja (amennyiben: személyesen kívánják átvenni, elérhetőség megadása; postai kézbesítés esetén a postai cím).

Teendők 2009. május 15-ig felül kell vizsgálni a költségvetési szervek működését, be kell őket sorolni a tevékenységük jellege és fajtája alapján, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciójuk alapján 2009. június 1-jéig a Kincstárhoz be kell küldeni az új egységes szerkezetű alapító okiratokat (ha lehet akkor már a 2010. évi szakfeladatrend szerinti besorolásokat is tartalmazza!)

Teendők 2009. szeptember 30-ig be kell nyújtani az új szakfeladat szerinti besorolást tartalmazó alapító okiratot Minden új intézménynek 2009.01.01. után az új szerkezetű alapító okiratot kell benyújtani, az új nyomtatványokkal együtt! Március 1-je után minden alapító okirat módosítás csak új szerkezetű lehet, régit nem fogadunk el! 2009.06.30-ig az Apeh-hoz be kell jelentkezni, 2009.07.01-től a Kincstár végzi ezt a feladatot.

Köszönjük a figyelmet!