A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2013 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2013. évi változásai 1

- 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) - 2012. július 01-től hatályos, kivéve… -2011. december 13-án fogadta el az Országgyűlés -2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról (a továbbiakban: Mth.) -2012. június 18-án fogadta el az Országgyűlés -66 jogszabályt módosít, köztük a 2012. évi I. törvényt is 40 helyen!

2013. január 01-től hatályos: - A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §) - A szabadság (Mt. 115. § -121. §) - A szabadság kiadása (Mt. 122. § -125. §) - Betegszabadság (Mt. 126. §) - Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság (Mt. 127. § -133 .§) - A távolléti díj számítása (Mt. 148. § -152 .§)

A MUNKASZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁS (Mt. 53. §)

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára - a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, - gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint - hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha - a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását megállapította. A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK A MUNKASZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁSSAL KAPCSOLATBAN:  2013. január 01-től az Mt. nem használja az átirányítás, kiküldetés, kirendelés fogalmakat, de továbbra is lehetséges átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a munkavállalót már nem az átlagkeresete, hanem az alapbére illeti meg. Naptári évenként már nem 110 munkanapot, hanem már „csak” 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát érintően lehetséges a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A más munkáltatónál történő foglalkoztatás esetén már nem feltétel, hogy a munkáltatók között valamilyen tulajdonosi kapcsolat legyen. Az Mt.-ben nem szerepel a helyettesítési díj jogintézménye.

A SZABADSÁG (Mt. 115. § - 121. §)

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül: - a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, - a szabadság, - a szülési szabadság, - a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első 6 hónapjának, - a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség, - a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó tartama.

- a munkavégzés alóli mentesülésnek az alábbi esetei: (Mt. 55 - a munkavégzés alóli mentesülésnek az alábbi esetei: (Mt. 55. § (1) b)-k)): - a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint - a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá - a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, - a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, - hozzátartozója halálakor két munkanapra, - általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, - önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, - bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, - a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá - munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

2011. évi CV. törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról - módosította az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvét - a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első éve helyett, már csak az első 6 hónapjára jár szabadság -2011. augusztus 01-jén lépett hatályba -2011. július 31. napját követően kezdődött fizetés nélküli szabadság esetén kell alkalmazni, a 2011. augusztus 01. napját megelőzően megkezdett fizetés nélküli szabadság esetében - a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első évére jár szabadság!!!

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A munkavállalónak - 25 életévétől 1, - 28 életévétől 2, - 31 életévétől 3, - 33 életévétől 4, - 35 életévétől 5, - 37 életévétől 6, - 39 életévétől 7, - 41 életévétől 8, - 43 életévétől 9, - 45 életévétől 10 munkanap pótszabadság jár.

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után 2, b) két gyermeke után 4, c) kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A fiatal (a 18. életévét be nem töltött) munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

A gyermekek után járó pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként 5 munkanap pótszabadság jár. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra, (Mt. 294. § (1) c))

Mth. 19/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére, valamint a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat. 420/2012. (XII.29.) Korm. Rendelet a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről 1. § (2) … munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre.

A SZABADSÁG KIADÁSA (Mt. 122. § -125. §)

A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött a 7 munkanap szabadság arányos részével rendelkezhet. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. A szabadságot – a munkaviszony megszűnését, ill. megszüntetését kivéve - megváltani nem lehet.

A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén - a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, - a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, - kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.  A munkáltató - a felek megállapodása alapján – az alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 136. § (1) bekezdése szerinti, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság 2012. december 31. napjáig váltható meg. (Mth. 8. § (6))

BETEGSZABADSÁG (Mt. 126. §)

A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár. Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Az évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló arányos betegszabadságra való jogosultságát nem érinti, ha az adott évben korábbi munkaviszonyában már vett igénybe betegszabadságot!!!

A betegszabadság kiadásánál a szabadság vonatkozó rendelkezéseket („a beosztással azonos tartamra mentesül …; ….ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani”) kell alkalmazni. A betegszabadság kiadásánál a szabadságra vonatkozó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.

A SZÜLÉSI SZABADSÁG, FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG (Mt. 127. § -132. §)

2013. január 01-től a munkavállalók az alábbi esetekben jogosultak fizetés nélküli szabadságra: Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult. A munkavállaló gyermeke 3. életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából járó fizetés nélküli szabadságon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.

A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. -2012. július 01-től

A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK A FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGGAL KAPCSOLATBAN:  2013. január 01-től megszűnik a magánerős építkezéssel kapcsolatos kötelező fizetés nélküli szabadság. A régi Mt. szerint a munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kellett engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épített. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelhette. 2013. január 01-től megszűnik a gyermek betegsége esetén - a gyermek 12. életéve betöltéséig - biztosított fizetés nélküli szabadság az otthoni ápolás érdekében. A munkavállaló ilyen esetben 2013. január 01-től keresőképtelenség jogcímén mentesül a munkavégzési kötelezettség alól és társadalombiztosítási ellátásra jogosult.

A TÁVOLLÉTI DÍJ SZÁMÍTÁSA

A távolléti díjat az esedékességi időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó 6 naptári hónapra( irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembe vételével kell megállapítani. A műszakpótlék és az éjszakai bérpótlék figyelembe vétele: ha az irányadó időszakban a munkaidő legalább 30%-át erre jogosító időszakban végezte munkáját a munkavállaló. Ügyelet és készenlét figyelembevétele: Az irányadó időszakban legalább havi 96 órát tejesít a munkavállaló. Átalány esetén: A kifizetett átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban trendes munkaidőben teljesített órák számával. Ha az irányadó időszakban munkabér kifizetés nem történt az alapbért kell figyelembe venni.

Köszönöm a figyelmet!