Az intézményen belüli foglalkoztatás egy éves tapasztalata Budapest február Készült a Savaria Rehab-Team kht elemzése alapján.

Az intézményen belüli foglalkoztatás egy éves tapasztalata  Az országos felmérés kiterjedt a hajléktalan, pszichiátriai, szenvedélybeteg, időskorúak és fogyatékosok otthonaira  280 fogyatékos emberek  81 egyéb célcsoportba tartozók intézményére

Az intézményen belüli foglalkoztatás egy éves tapasztalata  Módszertani kérdések  A kérdőív kérdéseinek elkészítésekor az alábbi szempontok vezetettek bennünket.  Adatokat akartunk kapni az intézményen belüli foglalkoztatási forma  fogadtatásáról,  foglalkoztatottak számáról,  az esetleges működési problémákról, arról, hogy hol milyen szakmai segítségre van szükség, illetve a rendszer elindításakor milyen problémák adódtak, és ezek vajon befolyásolták a működését.  a jogszabály értelmezésének gyakorlatáról,  A foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket többnyire zárt kérdésekkel vizsgáltuk, de a működésre vonatkozóan feltettünk néhány nyitott kérdést is, azért, hogy a valóságot jobban követni tudjuk.

A felmérés megállapításai Az intézményen belüli foglalkoztatást végző szervezetek megoszlása célcsoport Ápoló- gondozó intézmény Lakóottho n Rehabilitáci ós intézmény Átmeneti intézmény Nappali intézmény Egyéb hajléktalan121 szenvedélybet eg Pszichiátriai beteg Fogyatékkal élő idős43 Összesen

A foglalkoztatást végző szervezetekben az ellátottak számának alakulása év Az intézményekben élők száma év Fogyatékos emberek ellátást végző intézményben ( fő) Hajléktalan, pszichiátriai beteg, szenvedélybete g időskorú embereket ellátó intézményben (fő Összesen

Intézményen belüli foglalkoztatottak száma dec. 31-i állapot Munka- rehabilitációs foglalkoztatás ( fő) Fejlesztő – felkészítő foglalkoztatás ( fő) Hajléktalan, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, időskorú embereket ellátó intézményekben Fogyatékos embereket ellátó intézményekben összesen

Intézményen belüli foglalkoztatottak

Az intézményen belüli foglalkoztatásban összesen 5473 fő vesz részt. Munka-rehabilitációs foglalkoztatásban vesz részt, 50,2 a 55 %-uk fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban részesül 49,8 %. Az összes foglalkoztatott 55,1 % fogyatékkal élő ember, 44,9 % hajléktalan, szenvedély, pszichiátriai beteg, illetve idős ember. Ki végzi a foglalkoztatást (Hajléktalan, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, idős) Előfordulás (eset) Szociális intézmény44 Külső foglalkoztatóval szerződve22 Egyéb4[1][1] Összesen70 [1][1] A négy egyéb válasz hibás kitöltésre utal, mert a jogszabály egyértelműen rendelkezik arról, hogy a foglalkoztatást csak a szociális intézmény, illetve az intézménnyel szerződő külső foglalkoztató végezheti.

A foglalkoztatást nagyobb részben (44,63%) maguk az intézmények végzik. Az összes válaszok száma 53. Vannak olyan intézmények 17 -az összes foglalkoztatók 22,31 %-a-, amelyek külső vállalkozóval kötöttek szerződést, hogy az intézményen belüli foglalkoztatás lehetőségeit jobban kihasználhassák.

Az intézményen belüli foglalkoztatásban résztvevők életkor szerinti megoszlása

A hajléktalan, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, időskorúak intézményeiben élők célszervezeti adatai Foglalkoztatottak száma (fő) A foglalkoztatottak közül korábban célszervezettnél dolgozók száma (fő) Igaz-e az a feltételezés, hogy a szervezetek többnyire csak a korábban célszervezeteknél dolgozó lakóikat vonták be a foglalkoztatásba? A fenti táblából – amely a hajléktalan, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, időskorúak intézményeiben ellátottakra vonatkozik - jól látható, hogy a foglalkoztatásban résztvevők csupán 37,7%-a dolgozott korábban célszervezetnél, tehát az intézményekben a foglalkoztatott szolgáltatást igénybevevők aránya jelentősen bővült.

Rehabilitációs alkalmassági vizsgálat Hány főnél történt alkalmassági vizsgálat Az ellátottak száma évbenSzázalék ,9 A szociális intézményekben élők, szolgáltatást igénybevevők közül 41,9 % esetében történt alkalmassági vizsgálat. Az adatok azt igazolják, hogy nem igazolódott az az előzetes feltételezés, hogy az intézmények minden igénybevevő esetén elvégeztették a vizsgálatot.

A foglalkoztatásban résztvevők létszáma a munkaidejük szerint 2006 évben Munka rehabilitációs foglalkoztatás Fejlesztő - felkészítő foglalkoztatás Fő% % Nem éri el a napi 4 órát 20,07471,70 Napi 4 óra123947, ,63 Napi 5 óra35213,371003,63 Napi 6 óra104139, ,44 Napi 7 óra002559,25 Napi 8 óra001204,35 Összesen [1][1] 88 főt a szervezetek munkaidő szerint nem soroltak be.

Az intézményen belüli foglalkoztatás díjazásának megoszlása a hajléktalan, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg és az idős foglalkoztatottak körében Munka-rehabilitációs foglalkoztatás Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás Összesen Fő %oszlop %oszlop % os zlo p Fő A minimálbér 30%-a alatt 928,4800,0092 A minimálbér 30% 60155,39383,48639 A minimálbér időarányos része 37734, , Azonos a minimálbérr el 00, ,80216 Nagyobb, mint a minimálbér összege 151,38433,9458 Összesen , ,

A gyártott termékek kiválasztásánál a szempontok a következőkben összegezhetők: 1) Az intézmények lehetőségeit (ebbe hangsúlyosan beleértendő a foglalkoztatottak lehetőségei pl.: könnyű betaníthatóság) figyelembe véve, piacképes terméket akarnak gyártani, amely jó minőségű és költség hatékonyan lehet előállítani. De nem ismerik a piaci keresletet. 2) A külső megrendelő azonban – tekintettel arra, hogy nem ismerik a piaci igényeket nem játszik szerepet a foglalkoztatás fenntarthatóságában. 3) A személyi, tárgyi, dologi eszközök, alapanyag biztosítása mellett folyamatosan készen kellene lenni a változtatásra., amit a szervezetek tudás és kapacitás hiány miatt nem tudnak követni. 4) A szervezetek bár elismerik, hogy eladható, piacképes termékek előállítására kellene törekedni, de nem igazán okoz gondot, a szervezeteknek, hogy a termékek nem adhatók el a piacon. Változatlanul erős a foglalkoztatásban a terápiás jelleg. Természetesen megjelentek olyan szervezetek is, amelyek piacképes termékeket állítanak elő, s nagy erőfeszítést tesznek a fenntarthatóság érdekében. A válaszok többségéből azonban az derült ki, hogy a piackutatás elmélete és gyakorlata mint tudás nincs jelen a szervezetekben.

Személyi feltételek Az intézmények közül 45-ben (N53) van olyan főállású munkatárs, aki az intézményen belüli foglalkoztatást szervezi.

A foglalkoztatásban dolgozók tevékenység szerinti megoszlása Főállású munkatárs, aki az intézményen belüli foglalkoztatást koordinálja Segítő (Fő)Segítő % Koordinátor (Fő) Koordinátor %Összesen (Fő) 10182,79%2117,21%122 Az intézményen belüli foglalkoztatásban dolgozók 17,2 %-a, 21 fő koordinátorként tevékenykedik, 82,79 %, 101 fő pedig segítőként. Ezzel szemben a jogszabály szerint a rendszerben 158 segítő, valamint 79fő koordinátor foglalkoztatására lenne szükség. A segítő munkakörben a szükséges létszám 63,9 %-a jelenik meg, koordinátor munkakörben pedig csak 26,6 %-a. Az információs napokon szerzett tapasztalatokból tudjuk, hogy a fentiek több okra vezethetők vissza:  a fenntartó nem engedélyezte a létszámfejlesztést,  a szervezet nem tartotta szükségesnek az előírt létszám felvételét,  a koordinátori munkakör szükségességét nem igazán érzékelik a szervezetek,  a rendelkezésre álló forrás – ott ahol munka-rehabilitációs foglalkoztatás folyik, vagy a foglalkoztatottak létszáma alacsony a támogatás nem fedezi a működést, így a személyi kiadásokat fogják vissza a foglalkoztatók.

Milyen segítséget igényelnének a szervezetek?  Tapasztalatcsere lehetőség  Olyan képzést, ami a piacon való működéshez elméleti és gyakorlati tudást ad.  Folyamatos továbbképzési lehetőséget  Folyamatos tanácsadást  Olyan menedzsment szervezet létrehozását, ami folyamatosan segíti a szervezetek piacra való kilépését, a termékek értékesítését.

Köszönöm a figyelmet!