„Társasházak, lakóépületek előírásai” Katasztrófavédelmi Konferencia Fischer András tű. fhdgy., osztályvezető Arató Gábor tű. fhdgy., kiemelt főreferens 2012. július 10. Pécs, Iparosház BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

Tartalom Hatályos jogszabályok Hatósági ellenőrzések jogalapja Hatósági felhívás, tűzvédelmi bírság A közérdekű bejelentések A hatályos és a hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése Használati és tárolási szabályok, kapcsolódó fogalmak, bírságtételek Az Igazgatóság honlapjának ismertetése Kérdések feltevése

I. rész A hatósági eljárások

Hatályos jogszabályok 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Ttv.) 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről

Az ügyfél Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz Az ügyfelet jogok illetik, kötelezettségek terhelik

A hatóság, a hatáskör és az illetékesség Ket. Hatóság: az szervezet, amelynek az ügy feladatkörét érinti Hatáskör: megmutatja, hogy adott hatóság mit tehet, mire van jogosultsága Illetékesség: megmutatja, hogy a hatóság a hatáskörét hol gyakorolhatja

Hatósági ellenőrzések 1. A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként - a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásaival kapcsolatosan eljár, tehát A lakóépületek ellenőrzéseinek lefolytatására első fokon a helyi illetékességű katasztrófavédelmi kirendeltségek rendelkeznek hatáskörrel A magánszemélyek, a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kötelesek biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét

A hatósági ellenőrzések 2. Ket. A hatóság ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatósági ellenőrzés történhet előzetes értesítés után, vagy előzetes értesítés nélkül A hatósági ellenőrzés eszköze lehet helyszíni ellenőrzés, vagy adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés

Hatósági ellenőrzések 3. A hatóság a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le, a szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti,  az ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

A hatósági ellenőrzés megállapításai A hatóság jegyzőkönyvet vesz fel a helyszínen tapasztaltakról Ügyféli jogok Amennyiben az ellenőrzést hiányosságot, jogszabálysértést tár fel, a hatóságnak két lehetősége van

A hatósági felhívás Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére

ha az előbbiek szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az előbbiek alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást és a jogkövetkezmény megállapítását is ha a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez

„a hatáskörébe tartozó eljárás” A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

A bírságolás 1. A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. MÉRLEGELHET Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1-8., 12-18., 20-24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. MÉRLEGELÉSNEK ÉS HATÓSÁGI FELHÍVÁSNAK HELYE NINCS Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.

Hatósági felhívás és bírság együttesen Amennyiben a hatóság több hiányosságot, jogszabálysértést tapasztal ellenőrzése során, egyes hibák esetében hatósági felhívást alkalmaz, egyes bírságköteles hibák esetén bírságot szab ki együttesen!

A bírságolás 2. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett - az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével - a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. A bírság megfizetésének határnapját a bírságot kiszabó hatóság állapítja meg

A bírságolás 3. Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene

A bírság meg nem fizetése A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.

Utóellenőrzés A hatóság utóellenőrzést tarthat, hogy meggyőződjön arról, hogy a hatósági felhívásban foglaltaknak az ügyfél eleget tett-e. Ha igen, az eljárást megszünteti, ha nem bírságolási eljárást indít.

A fellebbezésről Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet Másodfokú hatóságként a területi szerv, esetünkben a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

A közérdekű bejelentések A megfelelő tűzvédelmi helyzet kialakítása és megtartása a lakóközösség közös ügye, így az ezen a területen tapasztalt hiányosságokért is közös a felelősségvállalás. A tapasztalt problémákkal először a lakóház kezelőjéhez a közös képviselethez kell fordulni, mert így helyi szinten oldhatók meg a problémák a leggyorsabban.

Hatáskör, illetékesség vizsgálata Áttétel Nem csak a bejelentésben foglaltakat vizsgálhatja a hatóság Közös ellenőrzések lefolytatása a hatáskörrel rendelkező társhatóságokkal

Az OTSZ kapcsolódó előírásai II. rész Az OTSZ kapcsolódó előírásai

Hatályos és hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról „9.3. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.” Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság - más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében - kérelemre az eltérést engedélyezheti az OTSZ 5. rész II. fejezet 9.1-9.4. pontjai előírásai alól.  

Hatályos és hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése 2. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: „Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. A menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig -, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet.”

Hatályos és hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése 3. 116/1996. (XII. 7.) Korm. rendelet : „1. § Tűzvédelmi bírság szabható ki a)  tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő, … 3. § (1) Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, a tűzvédelmi bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, a felső határa - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - hárommillió forint.”

Hatályos és hatályon kívül helyezett jogszabályok összevetése 4. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet: „7. § (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1-8., 12-18., 20-24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. (2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint.”

Általános előírások 1. Létesítményt, építményt létesíteni - ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve rendeltetésének módosítását is - valamint a létesítményt, építményt, gépet, berendezést, eszközt és anyagot használni, technológiát alkalmazni a meghatározott tűzvédelmi szabályok, tűzvédelmi műszaki követelmények betartásával lehet

Általános előírások 2. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni

Kapcsolódó fogalmak Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják

Általános tárolási előírások 1. A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményben megengedett tűzterhelési értéket Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos.

Kapcsolódó fogalmak Tűzgátló előtér: tűzgátló szerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukószerkezettel ellátottak. Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad.

Általános tárolási előírások 2. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem tárolható. Az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartoznak a különböző oldószeres festékek, lakkok, a benzin, az éghető gázok. Az anyag beazonosítását a csomagolásán lévő felirat, jelzés, piktogram teszi lehetővé. „A” tűzveszélyességi osztály lehetséges jelölései: „A” tűzveszélyességi osztály, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes; I. tűzveszélyességi fokozat; fokozottan tűzveszélyes; tűzveszélyes; „F”; „F+”; „R 11”; „R 12” vörös négyzetben láng szimbólum. „B” tűzveszélyességi osztály lehetséges jelölései: „B” tűzveszélyességi osztály; tűz- és robbanásveszélyes; II. tűzveszélyességi fokozat; kevésbé tűzveszélyes; „R 10”.

Általános tárolási előírások 3. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

Kapcsolódó fogalmak Hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely gépi úton lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását. Hő- és füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehetővé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását természetes úton. Nyitószerkezet: olyan szerkezet vagy szerkezet-együttes, amely nyitja a hő- és füstelvezetőket.

A menekülési és kiürítési útvonalak előírásai 1. A menekülési útvonal leszűkítése - a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig -, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 m-nél, egyéb építményekben 1,10 m-nél.

Kapcsolódó fogalmak Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza). Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll. Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása).

Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, illetőleg a korlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (pl. híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.

Az építmények folyosóinak szélességét a rendeltetésüknek megfelelően kell meghatározni. A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélességét - a vonatkozó jogszabályok előírása szerint - számítással kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 1,10 m-nél, a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 m-nél. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő.

Az építmény kiürítésre alkalmas útvonalainak (folyosók, lépcsők, lejtők, kapualjak stb.) előírt legkisebb szabad keresztmetszetét, területét, épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől mért 1,95 m magasságon belül nem szűkítheti.

Az építmény közlekedő terei és helyiségei egyaránt tegyék lehetővé a zavartalan, biztonságos közlekedést a rendeltetésnek megfelelően a használó személyek, a járművek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítsák továbbá veszély esetén az építmények meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése, vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti. Az építmény főbejárata és valamennyi önálló rendeltetési egységének (pl. lakásának) bejárata, továbbá az ezek közötti közlekedőterületek - a kiürítési útvonalak - legyenek alkalmasak egy hordágyon fekvő beteg biztonságos és akadálymentes végigszállítására.

A közlekedők azon területein, ahol menekülés nem történik (pl A közlekedők azon területein, ahol menekülés nem történik (pl.: zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejáratok közötti terület) növény, babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy tűzvédelmi hatósági engedély nélkül elhelyezhető, ha az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy nem nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését, használatát, működését. Lépcsőfokon virág, növény elhelyezése tilos, arra eltérési engedély nem adható.

A tárolt, beépített éghető anyagok azzal a veszéllyel járnak, hogy az esetleg más területeken, helyiségekben (lakás, tároló, szemétledobó, stb.) keletkező tüzek átterjedését teszik lehetővé. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy meg van a lehetősége annak, hogy az őrizetlenül hagyott területeken lévő éghető anyagokat ártó szándékkal, vagy gondatlanságból meggyújtják. A tűz során keletkező füst és hő súlyos egészségkárosodást okoz.

A közlekedőkön a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhető tárgyak a piros színnel jelölt területeken 1,95 méter magasság felett virág, növény (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban); a piros színnel jelölt területeken ajtók előtt lábtörlő; a kék színnel jelölt területen virág, növény (a lépcsőfokra elhelyezési tilalommal) a piros színnel jelölt területeken kívül a folyosók végeinél, ahol menekülés nem történik (pl.: zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejáratok közötti terület) babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy.

A lakóépületek tárolási szabályai „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a lakóépület Az épületben, illetőleg helyiségeiben éghető anyagot olyan mennyiségben és módon nem tárolható, azzal olyan tevékenység nem folytatható, továbbá olyan tűzveszélyes cselekmény nem végezhető, amely az épület és helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.

A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”-„D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható. Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy - a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével - földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

Gépjármű, segédmotor-kerékpár tárolás szabályai Gépjármű épület kapualjában nem tárolható. Gépjármű udvarban az ajtó, ablak, erkély, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcső függőleges vetületétől minden irányban legalább 2 méter távolságra helyezhető el.

Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz - a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével - nem tárolható. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos. Lakóépületen belül gépjárművek – így az 50 cm3 feletti motorkerékpárok is – csak gépjárműtároló helyiségben (garázsban) tarthatók a rendeltetésnek megfelelően.

A kiszabható bírságok A BÍRSÁG KISZABÁSA KÖTELEZŐ Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 30 000 Ft/kijárat - 45 000 Ft/kijárat Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 60 000 Ft/kijárat - 90 000 Ft/kijárat Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 200 000 Ft/kijárat - 300 000 Ft/kijárat Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 300 000 Ft/kijárat - 400 000 Ft/kijárat  Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése 60 000Ft - 500 000 Ft A BÍRSÁG KISZABÁSA KÖTELEZŐ

Az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével) 60 000 Ft - 500 000 Ft HATÓSÁGI FELHÍVÁS

Az eltérési engedélyezési eljárások A tűzvédelmi használati előírások alól kérelemre - más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében - eltérés engedélyezhető. Az eltérési engedély kérelmeket az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségek bírálják el, azokat hozzájuk kell benyújtani.

Az eltérés illetéke Alapeljárás 3000 Ft Az illetéket az eltérési engedély kérelem beadásával egyidejűleg a kérelmen kell leróni illetékbélyeg formájában. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a hatóság hiánypótlásra hívja fel határidő megjelölése mellett a kérelmező ügyfelet.

Az eltérési engedély kérelem tartalma a tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály vagy szabvány alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog megnevezésé típusterv esetén annak pontos beazonosíthatóságát az érintett tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály vagy szabvány azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik

a tűzvédelmi műszaki követelménytől, tűzvédelmi szabálytól vagy szabványtól való eltérés indokát a kérelemhez mellékelni kell a tervezett eltérő megoldás olyan részletességű műszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltérő megoldás a rendelettel megállapított tűzvédelmi műszaki követelményben, tűzvédelmi szabályban vagy szabványban foglalt előírásokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.

Nem adható eltérési engedély, ha nem tartható a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség az elhelyezett tárgy, tárolásra szolgál (pl. szekrény); az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy tűzkeletkezését idézheti elő (pl. működtetett elektromos fogyasztó – hűtőszekrény) az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését, használatát, működését

az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy, burkolat nagymértékben hozzájárul a tűz, illetve a füst terjedéséhez, a füstfejlődéshez, a szomszédos önálló rendeltetési egységekre való átterjedéshez az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy esetleges eldőlése, elmozdulás akadályozná a kiürítést, a tűzoltó beavatkozást egyéb (a konkrét eljárás során további, egyedi szempontok is figyelembe vehetők)

Mentésre, hő- és füstelvezetésre szolgáló nyílászáró/szerkezet Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére.  Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

Mentésre szolgáló nyílászáróhoz vezető közlekedőn a nyílászáró megközelítését legalább 1 m szélességben biztosítani kell; ez a terület nem szűkíthető le, illetve ezen a területen tárolás nem folytatható Hő- és füstelvezetést (beleértve a légpótlást) biztosító nyílászáró/szerkezet, valami ezek nyitószerkezetének megközelítését legalább 1 m szélességben biztosítani kell; ez a terület nem szűkíthető le, illetve ezen a területen tárolás nem folytatható. Biztosítani kell továbbá a nyílászáró/szerkezet akadálytalan megnyílásét és a füst/frisslevegő akadálytalan áramlását

A mentésre szolgáló nyílászáró, illetve hő- és füstelvezetést biztosító nyílászáró/szerkezet – a fentiek szerinti – megközelítési útvonalai kívül növény, babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy tűzvédelmi hatósági engedély nélkül elhelyezhető, ha az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy nem nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését, használatát, működését.

Vagyonvédelmi rácsos ajtó elhelyezése Vagyonvédelmi rácsos ajtó tűzvédelmi hatósági engedélye, illetve egyeztetése nélkül elhelyezhető a lakás bejárata előtt. Vagyonvédelmi rácsos ajtó a fentieknek megfelelő elhelyezése a tűzvédelmi követelményekkel nem ellentétes, de tűz esetén a menekülést és a tűzoltói beavatkozást jelentős mértékben hátráltathatja. Vagyonvédelmi rácsos ajtó a közlekedőn tűzvédelmi hatósági engedély nélkül elhelyezhető, ha az alábbi feltételek maradéktalanul teljesülnek:

A feltételek a rácsos ajtó által elzárt közlekedőn nem található tűzvédelmi berendezés (pl.: fali tűzcsap, száraz felszálló vezeték), az épület központi közműelzáró szerelvénye (pl.: elektromos főkapcsoló, gázfőelzáró szerelvény), mentésre szolgáló nyílászáró, tűzvédelmi szempontból lényeges kezelőszerkezetek (pl.: füstelvezető ablak nyitószerkezete) a rácsos ajtó által elzárt közlekedőn nem található kézzel nyitható füstelvezető nyílászáró, vagy annak távnyitóját a ráccsal elzárt területen kívül, bárki által hozzáférhetően helyezték el

a rácsos ajtó – nyitásiránya, mérete alapján – nyitott állapotban nem akadályozza a menekülést (pl.: nem nyílik rá lépcsőre, nem szűkíti le azt) a rácsos ajtóval elzárt menekülési útvonalat igénybevevő lakók, önálló rendeltetési egységet használók rendelkeznek a rácsos ajtót nyitó kulccsal a rácsos ajtó által elzárt területen a tárolással, tárgyak és anyagok elhelyezésével kapcsolatos tűzvédelmi követelmények teljesülnek

A főbejárat zárása A lakóépület főbejárat tűzvédelmi hatósági engedély nélkül kulcsra zárható, illetve elektromos zárral látható el. Elektromos zár esetén a menekülés irányából észlelhető és hozzáférhető helyen a zárat oldó, feliratozott nyomógombot kell elhelyezni.

Tűzoltó készülékekre vonatkozó előírások Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket.

Villamos felülvizsgálat Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek - kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköreit -, közösségi-, ipari-, mezőgazdasági- és raktár létesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki

A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni

A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki jogszabályban meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik

Villámvédelmi berendezés felülvizsgálata A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

A nem norma szerinti villámvédelmi berendezéseknél az ellenőrzés, felülvizsgálat vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik.

A kiszabható bírságok A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya 100 000 Ft /rendszer - 1 000 000 Ft/rendszer A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt - tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott - hibák igazolt megszüntetésének hiánya 50 000 Ft /rendszer - 300 000 Ft/rendszer HATÓSÁGI FELHÍVÁS

Hő- és füstelvezetés és felülvizsgálata követelmények és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni

A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell.

A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.

A feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát - a magyaron kívül - idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.

A kiszabható bírságok Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén 20 000 Ft - 60 000 Ft HATÓSÁGI FELHÍVÁS

Tüzelő- fűtő berendezések, égéstermék elvezetők, kémények Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezetőre csatlakoztatható, amely az adott berendezés égéstermékének elvezetésére alkalmas és az égéstermék-elvezető és a tüzelőberendezés is megfelel a szabályos, biztonságos működéséhez megállapított, előírt (engedélyezett) követelményeknek

Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható.

A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el.

Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. Az égéstermék-elvezető berendezés (kémény) használaton kívüli bekötő és tisztító nyílásait A1 tűzvédelmi osztályú anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.

Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az égéstermék az építmény tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet.

2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Hatályos 2013. január 01-től Hatósági felügyeletet a tűzvédelmi hatóság látja el Végrehajtási rendeletek még nem jelentek meg

A kiszabható bírságok Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén 20 000 Ft - 60 000 Ft HATÓSÁGI FELHÍVÁS

Száraz felszálló vezetékek, oltóvíz ellátottság A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készüléket, és anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek. A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik.

A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibásodott tűzoltó-vízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézkedik. A száraz tűzivíz-vezeték rendszer féléves felülvizsgálata során a 35. §-ban meghatározott általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét, a száraz felszálló-vezeték betáplálási pontján 2 db „B” jelű csonkkapocs meglétét,

a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét, az ajtók értelemszerű és megfelelő működését, a szerelvények épségét, működtethetőségét, a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét, szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megközelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a csonkkapcsok és a kupakkapcsok meglétét, és a csővezeték légteleníthetőségét.

A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt hiányosságok esetén intézkedik az üzemszerű állapot visszaállítására.  A tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat a felülvizsgálatot végző személy eltávolítja. A teljes száraz tűzivíz-vezeték rendszer nyomáspróbája 5 évenként vízzel történik, a próbanyomás értéke - a betápláló csonknál mérve - 1,5 MPa, a nyomáspróba alatt az elzáró szerelvényeknél minimális csepegés megengedett.

A kiszabható bírságok A BÍRSÁG KISZABÁSA KÖTELEZŐ Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya 40 000 Ft - 1 000 000 Ft A BÍRSÁG KISZABÁSA KÖTELEZŐ

Közmű nyitó- és zárószerkezetek A közmű nyitó- és zárószerkezetet jól láthatóan meg kell jelölni. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

A kiszabható bírságok Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén 20 000 Ft - 60 000 Ft HATÓSÁGI FELHÍVÁS

A tűzveszélyes tevékenység Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár.

Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység nem folytatható. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

A kiszabható bírságok A BÍRSÁG KISZABÁSA KÖTELEZŐ Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 100 000 Ft - 1 000 000 Ft Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 200 000 Ft - 3 000 000 Ft Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő 100 000 Ft - 1 000 000 Ft A BÍRSÁG KISZABÁSA KÖTELEZŐ

A közös képviselő feladatai és felelősségi köre, lakók felelősségi köre A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.

A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az előzőekben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

Az Igazgatóság honlapja, elérhetőségek Tűzvédelem Tájékoztató Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Siklósi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Szigetvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!