Összeállította: dr. Wéber Jánosné dr. Nesz Éva törvényszéki bíró Új civil törvény Irányadó jogszabályok a civil szférában, a civil szervezetek nyilvántartásában Összeállította: dr. Wéber Jánosné dr. Nesz Éva törvényszéki bíró

Módosuló jogszabályok Hatályon kívül helyezett jogszabályok Irányadó jogszabályok a civil szférában, a civil szervezetek nyilvántartásában Új jogszabályok Módosuló jogszabályok Hatályon kívül helyezett jogszabályok Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) A Ptk. egyesületre vonatkozó 61. § - 65. §-ig Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) Az alapítványra vonatkozóan Ptk. 74/A. § (4) bekezdése, 74/E. § (1), (2), (5) és (7) bekezdései A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II.29.) KIM rendelet A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi V. törvény és végrehajtási rendelete A Ptké. 91/A. §-a A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI.8.) IM rendelet Az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/190. (VI.13.) IM rendelet Az Ectv. alkalmazásában a civil szervezet - az egyesület – a párt kivételével - az alapítvány - a civil társaság (a polgári jogi társaság analógiájára) (A társadalmi szervezetek terminológiájának használata helyett a civil szervezetek terminológiáját kell alkalmazni.)

Civil szervezetek nyilvántartásba vétele: I. Benyújtandó okiratok Egyesület Alapítvány nyilvántartásba vétel iránti kérelem formanyomtatvány 2012. március 1-től 2012. június 30-ig 11/2012. (II.29.) KIM rendelet alapján az OBH által rendszeresített papír alapú űrlapon (letölthető az OBH honlapjáról) 2012. június 30-tól papír alapon elektronikus űrlapon kizárólagosan elektronikus űrlapon előterjeszthető kérelmek ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, vagy a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változás bejegyzési) eljárás lefolytatását kéri a Cnytv. 8. § (1)bekezdésében szabályozott polgári nemperes eljárások során (magánnyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös biztósítópénztár, hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, köztestület, kölcsönös biztosító egyesület, hegyközség, párt, országos sportági szövetség-szövetség) Közhasznú szervezetté minősítés Az elektronikus útra nem kötelezett kérelmező beadványát választása szerint nyújtja be.2 Alakuló ülés jegyzőkönyve, jelenléti íve (elkülönítve csatolandó), tisztségviselői nyilatkozatok, székhelynyilatkozat, alapszabály Alapítói okirat, igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról, szükség szerint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozata

Okiratok tartalma Egyesület nyilvántartásba vétele Alakuló ülés jegyzőkönyve Ptk. 61. § (3) bekezdés: (legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását kimondja, alapszabályát elfogadja, ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztja, és Magyarországon székhellyel rendelkezik.) A jogszabályhely szerinti sorrendiséget be kell tartani! (A nyilvántartásba vételi eljárás alatt hiánypótlásra történő alapszabály módosítás is azonos alapítói körben, valamennyi alapító tag egyhangú szavazatával lehetséges.)   Székhelytulajdonos nyilatkozata: A székhelyhasználatot engedélyező személy az ingatlan feletti rendelkezési jogát megalapozó jogcímének megnevezésével engedélyezi a székhelyhasználatot, a székhelyhasználat jogcímét is megjelölve (pl. a tulajdonos ingyenes használat, vagy bérlet címén székhelyhasználatot engedélyez). Tisztségviselői nyilatkozatok: Ptk. 62. § (5) bekezdése (az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet aki legalább korlátozottan cselekvőképes kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Okiratok tartalma Egyesület nyilvántartásba vétele Alapszabály a Ptk. 62. §-tól 64. §-ig:   Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételéről (Ptk.62. § (1) bekezdése.) névválasztás – figyelemmel a Cnytv. 21. § rendelkezéseire ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet, vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösnek, vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot. ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét ha az egyesület szövetség (tagjai között legalább két jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet van), párt, szakszervezet, vagy külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését (Ectv. 4. § (1) bekezdés). 

Okiratok tartalma Egyesület nyilvántartásba vétele Célok és feladatok elkülönítése Tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése napjának rögzítése (pl.: a tagsági jogviszony a létesítő okirat rendelkezése szerinti taggyűlés, vagy elnökség döntésének napján keletkezik; lemondás esetén az erről szóló nyilatkozat közlésének napján). Rendelkezni kell a tagok jogairól, kötelességeiről, illetve a különleges jogállású tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag). Kiemelendő, hogy a pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot pedig az egyesület tagjai választják meg e tagságra. Fontos új szabály, hogy költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének (elnökség, vagy vezetőség) tagja csak az lehet, aki megfelel a fenti idézett Ptk. 62. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek. E körben új szabályozás, hogy a vezetőség, vagy elnökség tagja csak az lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta. Az egyesület szervezetét érintő lényeges módosulás, hogy a legfőbb szervet (taggyűlést, vagy közgyűlést) össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok legalább egytizede, vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével – kéri. A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel, elektronikus úton is lefolytatható, amennyiben a tagok személyazonossága megfelelően igazolható, dokumentálható.

Okiratok tartalma Egyesület nyilvántartásba vétele Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik: az alapszabály megállapítása és módosítása, az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása, az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, vagy feloszlásának kimondása, az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása, döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. Az egyesület szétválását, illetve más egyesülettel való egyesülését a Ptk. 64. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szóhasználattal átalakulásnak kell tekinteni. Az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak visszahívásához kapcsolódó rendelkezéseknek tartalmazniuk kell azokat a körülményeket, amelyek a visszahívás alapjául szolgálhatnak.   Az alapszabályban rendelkezni kell továbbá az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség, vagy vezetőség) feladatáról, működésének szabályáról, a határozathozatal rendjéről, módjáról. Kerülni kell azt a szabályozást, miszerint szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, helyette ismételt szavazást indokolt elrendelni, annak eredménytelensége esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. Szerepeltetendő tagdíj befizetési kötelezettséghez: elő kell írni a tagdíj befizetés határidejét, és módját. A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a jogi személyiség elnyeréséhez megfelelő vagyon az egyesületnek rendelkezésre áll-e. Éves tagdíjbefizetés esetén indokolt lehet rendelkezni az alakulás évében történő tagdíjbefizetés határidejéről és módjáról (pl.: az alakulás évében a jogerős bejegyzést követő ….. nap alatt kell a tagdíjat befizetni (házipénztárba, vagy banki átutalással). A tagdíjhátralék miatt a tagsági viszony akkor szüntethető meg, ha az elnökség (vezetőség) azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralékának megfizetésére, és a fizetési határidő eredménytelenül telt el.

Okiratok tartalma Egyesület változásbejegyzési eljárás   Benyújtandó iratok: A változásbejegyzési kérelemhez lényegében a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolandó iratokat kell csatolni, kivéve azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változás bejegyzési kérelem adatai alapján nem módosultak. Alapszabály módosítás esetén a kérelemhez csatolni kell az alapszabály változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, amely okiraton a kérelmező, illetve ha a kérelmező jogi képviselővel jár el a jogi képviselő, igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot (Cnytv. 38. § (2) bekezdés). Okirat tartalma: Fontos új szabály, hogy a bíróság a szervezet nyilvántartásba vételi eljárás szabályai szerint vizsgálja, hogy a létesítő okirat módosítása megfelel-e a jogszabályoknak. Álláspontunk szerint e jogszabályhely kapcsán a bíróság vizsgálata csak az alapszabály módosítással érintett új rendelkezéseinek jogszerűségi vizsgálatára terjed ki.

Okiratok tartalma Alapítványok nyilvántartásba vétele   A Ptk. alapítványokra vonatkozó szabályozása csak kis részében módosult, a módosított 74/E. § rendelkezései az alapítvány törléséhez kapcsolódnak.   Az alapító okirat tartalmára vonatkozó rendelkezések nem változtak. Az alapítvány nyilvántartásba vétele ugyancsak kérelem űrlapon kérhető. Hangsúlyozom, az alapítvány cél szerinti besorolása feltüntetését, melynek hiánya – amennyiben a kérelmező jogi képviselővel jár el – hivatalbóli elutasítás. A tisztséget elfogadó nyilatkozatok a Ptk. 74/C. § (3) bekezdése szerint készítendők el; a kurátorok elfogadják az alapító adott tisztségre történő kijelölését, és nyilatkoznak arra, hogy sem az alapítóval, sem a többi kurátorral nincsenek hozzátartozói, vagy egyéb olyan érdekeltségi viszonyban, amely alapján az alapító az alapítvány vagyonának felhasználására közvetlenül, vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat. Felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tisztség elfogadására, és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni kell, valamint, szükség szerint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell továbbá az igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról. Ezen igazolásból ki kell tűnnie annak, hogy az alapító a számlán elhelyezett, illetve letétbe helyezett összeg felett, a nyilvántartásba vételi eljárás befejezéséig nem rendelkezhet és, hogy az alapítvány nyilvántartásba vétele esetén azt az alapítványnak át kell adnia. Bár nem új szabály, mégis hangsúlyozom, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag az alapító nyújthatja be, ha több alapító hozta létre az alapítványt, akkor a kérelmet az alapítóknak együttesen kell benyújtaniuk. Az alapítvány elnevezésére is irányadók az egyesület névválasztásánál kifejtettek (a társadalmi szervezet elnevezésének szabályaira vonatkozó Legfelsőbb Bíróság KK1. számú állásfoglalása beépült a Cnytv. 35-36. § rendelkezéseibe /névkizárólagosság, névvalódiság, névszabatosság követelményei/).

Okiratok tartalma Alapítvány változás bejegyzése iránti kérelem   A változás bejegyzése iránti kérelmet ugyancsak az alapítónak kell benyújtania. Változtak az alapítvány új kezelő szervének nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás szabályai! (Cnytv. 55-56. §) változás bejegyzés nemperes eljárásban peres eljárásban az alapító keresetére Ha az alapító a kuratórium kijelölését visszavonja, és új kezelő szervet jelöl ki, kérelméhez csatolnia kell azokat az okiratokat, amelyek valószínűsítik, hogy az alapítvány kezelő szerve veszélyezteti az alapítvány célját. Csatolnia kell az új kuratórium tagjainak a tisztséget elfogadó nyilatkozatát, valamint az alapító okirat módosítását. A bíróság ezen kérelmet azzal a felhívással küldi meg a kezelő szerv tagjainak, hogy a kézbesítéstől számított 15 nap alatt nyilatkozzanak arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatják-e. Amennyiben a kérelemben foglaltakat bármely tag vitatja, vagy a bíróság felhívása a kuratórium bármely tagjának részére nem volt kézbesíthető, a bíróság a változás bejegyzési eljárást megszünteti, és felhívja az alapítót arra, hogy 30 napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az új kezelő szerv kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését. Amennyiben a fenti okokból az eljárás megszüntetésének nincs helye, de az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy a kuratórium veszélyezteti az alapítvány tevékenységét, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyben felhívja az alapítót, hogy 30 napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány új kezelő szerve kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését. Amennyiben a változás bejegyzési eljárás során a kezelő szerv valamennyi tagja tisztségéről lemond, a bíróság a kezelő szervet, illetve a lemondott tagokat a nyilvántartásból törli, egyidejűleg az alapító által bejelentett új kezelő szervet nyilvántartásba veszi.

Fontos új eljárási szabályok:   A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hivatalból elutasítja (Cnytv. 29. §) : ha az eljárásra nincs joghatósága, ha a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza a nyilvántartásba vétel iránti kérelem Cnytv. 20. § (1) bekezdésben megjelölt tartalmát (pl. cél szerinti besorolás), vagy a kérelemhez a meghatalmazást nem csatolták, vagy 2012. június 30-a után a jogi képviselővel rendelkező kérelmező, vagy az elektronikus eljárásra kötelezett kérelmező kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő. A kérelem elintézésére nyitva álló határidő a bíróság részére 60 nap, amelybe a hiánypótlás ideje nem számít be. Amennyiben a bíróság a döntései kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót, titkárt a soron kívüli intézkedések megtételére, de automatikus bejegyzésre nem kerül sor. További lényeges szabály, hogy amennyiben a nyilvántartásba vételi kérelem elutasítását követő 30 napon belül ismételten kérik a szervezet nyilvántartásba vételét, a korábbi eljárásban benyújtott – hiánypótlási felhívással nem érintett – iratokat nem kell ismételten benyújtani, azok az új eljárásban felhasználhatók. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs (Cnytv. 30. § (3) bekezdés). Ugyancsak új szabály, hogy a kérelmező a hiánypótlás teljesítésekor kérheti, hogy a bíróság ismételt hiánypótlásra hívja fel, ha a hiánypótlás teljesítésekor a kérelem, vagy annak melléklete olyan – az eredeti kérelemben nem szereplő – hiányosságban szenved, amely alapján hiánypótlási felhívás kibocsátásának lenne helye. Az ismételt hiánypótlásra a hiánypótlás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság a kérelmezőt nem hívhatja fel olyan hiány pótlására, amely az eredeti kérelemben, vagy annak mellékletében is hiányos volt. A bíróság pedig a beadvány hiányainak pótlása végett a nem helyben lakó kérelmezőt is maga elé idézheti.

A közhasznú jogállás    A civil törvény legnagyobb újítását a közhasznúság rendszerének teljes átalakítása jelenti. A közhasznú tevékenységek korábbi taxatív felsorolásával szemben az Ectv. közhasznú tevékenységnek a közcélú feladatok azon részét tekinti, amely közvetlenül, vagy közvetve köthető valamely jogszabály által meghatározott közfeladathoz.   Ectv. 2. § 16. pont közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett tevékenység. 19. pont közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. 20. pont közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. A fenti szabályozásból következően a korábbi közhasznú tevékenységlista megszűnt és a létesítő okiratban közfeladatot kijelölő jogszabályhelyekre kell hivatkozni, megjelölve, hogy milyen közfeladatban, és hogyan vállal szerepet az illető civil szervezet. A közhasznúság új rendszerének másik kiemelkedő eleme, hogy a közhasznú jogállást két év mutatóinak vizsgálatát követően ítéli meg, vagy vonja el a bíróság. Az Ectv. 32. § (1) bekezdése szerint: Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett – létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló – közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely: a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. 

A közhasznú jogállás Az Ectv. 32. § (3) bekezdése szerint: A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.   A közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges megfelelő erőforrás és megfelelő társadalmi támogatottság feltételeit a 32. § (4), (5) bekezdése sorolja fel. A 32. (4) bekezdése szerint: Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki ha a szervezetnél az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. A fentiekből következően újonnan alakuló szervezet közhasznú jogállást nem szerezhet. A törvényszék pedig a számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet letétbe helyezése alkalmával vizsgálja a fenti feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti.

A közhasznú jogállás 2012. január 1. napjától a kiemelkedően közhasznú jogállás megszűnt, a közhasznúságnak már nincs két fokozata. A kiemelkedően közhasznú jogálláshoz kötött korábbi kedvezmények elérhetők minden közhasznú jogállású szervezet számára.   2012. június 30-át követően közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, ugyanígy elektronikus úton kötelezett a közhasznú szervezet a beszámoló és melléklet OBH részére történő megküldésére. A bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő 60 napon belül az informatikai rendszer alkalmazásával, automatizált úton fogja megvizsgálni. A 2011. év végén közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek – számviteli beszámoló letétbe helyezése esetén – megőrizhetik közhasznú jogállásukat. 2012. január 1-től két év áll rendelkezésre a civil szervezetnek arra, hogy az új közhasznúsági szabályoknak megfeleljenek. A törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az Ectv-nek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától a bíróság törli a törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetek közhasznú jogállását, kivéve, ha igazolják, hogy az új törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtották, és a bíróság megállapítja, hogy a törvényi feltételeknek megfelel. A közhasznú szervezetekre vonatkozó további fontos szabály, hogy a közhasznú szervezet csak kettős könyvvitelt vezethet.

A közhasznú jogállás A közhasznú szervezet létesítő okiratának kötelező tartalma: Közhasznú tevékenységek felsorolása, ezeket mely közfeladathoz kapcsolódóan végzik, e közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.  A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok gyakorlatilag nem változtak, a legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései továbbra is nyilvánosak, a nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.   A alapító okiratnak tartalmaznia kell: Az ülésezés gyakoriságára – mely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet – az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére, és a határozathozatal módjára vonatkozó szabályokat, a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére, felügyelő szerv esetén, annak létrehozására, hatáskörére, és működésére vonatkozó szabályokat, a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat.  A létesítő okiratnak, vagy belső szabályzatnak rendelkeznie kell továbbá: a döntések nyilvántartásának vezetéséről, a döntések érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, az iratbetekintésről, a közhasznú szervezet működésének szolgáltatási igénybevételi módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A közhasznú jogállás Megjegyzendő, hogy a beszámolók közzététele a letétbehelyezéssel megvalósul. Amennyiben viszont a civil szervezet saját honlappal is rendelkezik, beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét a honlapján is el kell helyeznie. Ezen adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig kell biztosítani.   Az Ectv. 38. § alapján egyértelművé vált, hogy sem a legfőbb szerv, sem az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Változtak a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőjére (ügyintéző, és képviseleti szerv, valamint felügyelő bizottság tagja) vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok (Ectv. 39. § (1) bekezdés: A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. Nem változott az a szabály, hogy a vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Ectv. 39. § (2) bekezdés) 

A közhasznú jogállás Ha a közhasznú szervezet bevétele meghaladja az 5 millió forintot, felügyelő szerv létrehozása kötelező. Az Ectv. 38. § (3) bekezdése szerint: Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást –, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.   Hangsúlyozandó, hogy amennyiben a szervezet az OBH-nál történő letétbe helyezési kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, az Ectv. 30. § (5) bekezdése szerint a nyilvántartást vezető bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

Egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás 2012. június 30. után bekövetkező fontos változás, hogy a szervezet nyilvántartásba vétele és a változás bejegyzés iránti kérelem a Cnytv. 34. § (1) bekezdése alapján mintaokirat alapján is előterjeszthető. Ekkor a törvényszék kizárólag elektronikus úton, egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást folytat le. A törvény szerint az elektronikus nyilvántartás tesztelésére 2012. május 30. és június 30. között kerül sor. Ezen időszakot követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a nyilvántartást vezető bíróság az informatikai rendszer alkalmazásával továbbítja az állami adóhatósághoz, illetve a Központi Statisztikai Hivatalhoz.