MŰSZAKI ALAPISMERETEK MŰSZAKI ISMERETEK MŰSZAKI-BERUHÁZÁSI ISMERETEK KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTŐ MÉRNÖKI BSc

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Traktorok Traktorok csoportosítása Traktorok erőátvitelének fő részei: tengelykapcsolók, sebességváltók, differenciálmű, véglehajtás Traktorok járószerkezete, gumiabroncsa Traktorok kormányzása, TLT csonkja Traktorok fékberendezései Az emelő hidraulika Traktorok vonó – függesztő szerkezete A traktor vezető fülkéje HEFOP 3.3.1.

Traktorok A traktorok csoportosítása rendeltetésük szerint: Kerti traktorok, kistraktorok (15-40 kW) Univerzális közepes traktorok: (50-100 kW) Szántóföldi nehéz traktorok: (100-200 kW) Gumihevederes járószerkezetű és egyéb nagyteljesítményű traktorok: (200 kW felett) Különleges rendeltetésű traktorok:: keskeny nyomtávú, hidas, lejtő A traktorok csoportosítása meghajtás szerint: Hátsó kerék hajtású Segéd mellső kerék hajtású Összkerék hajtású A traktorok csoportosítása járószerkezet szerint: Kerekes Lánctalpas Gumihevederes 1. 2. 4. 3. 5. HEFOP 3.3.1.

A traktorok erőátviteli berendezései A mezőgazdasági termelésben legelterjedtebben alkalmazott traktorok az univerzális traktorok. Fő szerkezeti egységei: motor, erőátviteli szerkezetek, kormányszerkezet, járószerkezet, vonó- és függesztő szerkezet, teljesítményleadó tengely (TLT), vezetőfülke. A traktorok erőátviteli szerkezetei a motor főtengelyétől a kerekekig, illetve a TLT-ig közvetítik a hajtást. Fő részei: tengelykapcsoló (kuplung), nyomatékváltó (sebességváltó), differenciálmű (kiegyenlítőmű) és a véglehajtás. HEFOP 3.3.1.

A tengelykapcsoló HEFOP 3.3.1. Feladata, hogy oldható kapcsolatot hozzon létre a motor főtengelye és az erőátviteli berendezés többi része, közvetlenül pedig a sebességváltó között A súrlódásos tengelykapcsoló általában egy, nagyobb motoroknál két súrlódótárcsával létesít kapcsolatot a motor főtengelye (1), valamint a sebességváltó nyeles-tengelye (8), illetve fogaskereke (12) között. Kapcsolódó részei a főtengelyre ékelt lendítőkerék (1), a tengelyirányban szabadon elmozdítható nyomólap (7) és a közöttük elhelyezkedő, vékony acéllemezből készült súrlódótárcsa (6). Ez utóbbi mindkét oldalára súrlódást növelő, hőálló anyagból készült, gyűrű alakú súrlódóbetétet szegecselnek, ragasztanak. A lendítőkerékkel együtt forgó nyomólapot – s a közöttük elhelyezkedő súrlódótárcsát – nyomórugók (2) szorítják egymáshoz. A rugókat másik végükön a kuplungház támasztja meg. E nyomórugók fejtik ki a kapcsoláshoz szükséges nyomóerőt. HEFOP 3.3.1.

A tengelykapcsoló HEFOP 3.3.1. 2. A hidrodinamikus tengelykapcsoló automatikus működésű, így sima indítást biztosít. Indításnál kis fordulatszám esetén kis nyomatékot továbbít, nagy fordulatszámnál azonban jelentős nyomaték átvitelére alkalmas. Hatásfoka alacsony fordulatszámon rossz, a fordulatszám emelkedésével azonban fokozatosan javul. 3. A röpsúlyos tengelykapcsolót kerti traktorokban alkalmazzák. A fordulatszám növelésével a röpsűlyok a köztük levő rugóerőt legyőzve feszülnek a dob belső falához, átadva a motor nyomatékát. HEFOP 3.3.1.

A sebességváltó A mezőgazdasági gépek különböző haladási sebességet és vonóerőigényt követelnek. Ehhez szükséges, hogy tág határok között változtatni lehessen a hajtott kerekek fordulatszámát és nyomatékát. Sebességváltók típusai: A mechanikus váltóművek általában normál (hagyományos) fogaskerekes vagy bolygóműves változatban készülnek. Több különböző fogszámú fogaskerékpár beépítésével a fogszámok arányában módosítható a fordulatszám és a nyomaték. A fogaskerekek mozgatására gömbcsuklós kapcsolóhüvelyt alkalmaznak. A szinkronizált kapcsolási módnál az egyik tengelyen rögzített a másikon szabadonfutó fogaskerék van. A tengely és a belsőfogazású kapcsolóhüvely között a kapcsolat a kapcsolóhüvely elmozdításával jön létre. Előnyeik a könnyű kapcsolás és a csendesebb járás. HEFOP 3.3.1.

A sebességváltó 2. A hidraulikus működtetésű tengelykapcsolók: Az egyes fokozatok a hidraulikus tengelykapcsolók segítségével nyomatékátvitel megszakítása nélkül azaz terhelés alatt is kapcsolhatók. 3. Hidrosztatikus hajtás: Fokozatmentes haladási sebességváltozást tesz lehetővé. A motor nincs mechanikus kapcsolatban a járókerekekkel. A hajtóenergiát axiál dugattyús szivattyú viszi át hidraulika olaj segítségével a hidromotorokba. A fokozatmentes váltást az axiál dugattyús szivattyú ház szögének változtatásával lehet elérni. HEFOP 3.3.1.

A differenciálmű (kiegyenlitőmű) Ha a traktor egyenes úton halad, a két féltengely fordulatszáma is megegyezik. Kanyarodáskor a nagyobb menet-ellenállású belső kerék lassabban forog, mint a külső. A féltengelyek fogaskerekei a bolygókerekeket saját tengelyük – a kereszttengely – körül forgatják el. A bolygókerekek a külső kerék féltengelyének fogaskerekét előresiettetik. A belső kerék annyival marad le, mint amennyivel a külső kerék előresiet. A két kerék közötti fordulatszám-különbséget a bolygókerekek azáltal teszik lehetővé, hogy nemcsak a bolygóházzal járnak körbe, hanem saját tengelyük körül is elforognak. A differenciálzár: Terepen közlekedéskor , ha az egyik hajtott kerék elakad a másik kerék nem tudja a járművet a differenciálmű miatt elindítania. A differenciálzár kiiktatja a differenciálmű szerepét azáltal, hogy a féltengelyeket mechanikusan összekapcsolja. Ennek megvalósításához elégséges valamelyik féltengely és a bolygóház összekapcsolása. HEFOP 3.3.1.

A véglehajtás Annak érdekében, hogy a tengelykapcsolót, a sebességváltót és a differenciálművet szilárdsági tulajdonságait tekintve ne kelljen drága szerkezeti anyagból előállítani, illetve nagyméretűre, a teljesítményt nem nagy nyomatékkal, hanem nagy fordulatszámon viszik át. Arra az alacsony fordulatszámra, mellyel a kereket meg kell hajtani, csak a féltengelyek külső végén a véglehajtás révén redukálják a hajtást . Típusai: Homlok fogaskerekes Bolygóműves HEFOP 3.3.1.

A teljesítményleadó tengely (TLT) A teljesítményleadó tengely feladata, hogy a traktor motorjának forgatónyomatékát az általa üzemeltetett munkagép(ek)nek átadja. A mezőgazdasági traktor nemcsak vontatója, hanem az általa üzemeltetett munkagépek és eszközök erőforrása is. A TLT-csonk elhelyezési helyei a traktor végén, középen, a traktor hossztengelyével párhuzamosan; korszerű traktoroknál elöl is. Forgásiránya szemből nézve az óramutató járásával megegyező. Típusai: bordás TLT, fordulatszáma 540 1/min névleges motorfordulatszámon, bordás kialakítású (6 borda), mérete Ø 35 mm, evolvens TLT, fordulatszáma 1000 1/min névleges motorfordulatszámon, fogazott kialakítású (21 fog), mérete Ø 35 mm, evolvens TLT, fordulatszáma 1000 1/min névleges motorfordulatszámon, fogazott kialakítású (20 fog), mérete Ø 45 mm. Az erőgép TLT-csonkjához a munkagépet kardántengely segítségével csatlakoztatjuk. Fontos munkavédelmi szabály, hogy az erőgépet munkagéppel összekapcsoló kardántengelyt csak annak burkolatával együtt szabad használni! HEFOP 3.3.1.

A kormányzás HEFOP 3.3.1. 2. ábra 1. ábra Az univerzális traktorok szinte kivétel nélkül elsőkerék - kormányzásúak, amely a mellső kerekek elfordításával történhet Forgózsámolyos kormányzással Tengelycsonk kormányzással. A traktor jó úttartása és könnyű kormányozhatósága érdekében az első kerekek beállításánál a következő paramétereket kell helyesen beállítani: kerékdőlés (1 ábra), csapterpesztés (1. ábra), kerékösszetartás (2. ábra), kerékutánjárás. 1. ábra 2. ábra HEFOP 3.3.1.

A kormányzás A kormányszerkezet részei: a kormánykerék (1), a kormányoszlop (2), a kormánymű (3), a kormánykar (4), a tolórúd (5), az irányítókar (6), a nyomtávrúd (7) és a trapézkarok (8). A kerekes traktorokon többféle kormányművet is alkalmaznak. Ezek a következők: fogasléces, csavarorsós, globoidcsigás. Az ábra globoidcsigás kormányművet mutat. A hidraulikus szervrásegítéses kormányok tehermentesítik a traktorost mert a kormánykerék elfordítását nagynyomású hidraulika olaj segíti. HEFOP 3.3.1.

A járószerkezet A járószerkezet a traktornak azon része, amely az alvázhoz kapcsolódva viseli a traktor súlyát és lehetővé teszi előrehaladását, illetve gördülését. A járószerkezet részei: kerekek, tengelyek, rugók. A gumiabroncs kapaszkodóképességét a kapaszkodóbordák alakja és felszerelési módja is befolyásolja. Kötött talajon jobb a traktor kapaszkodóképessége, ha a keréknyomon a V szárai a haladási irányba mutatnak. Nyomtáv állítás A traktorok széles körű alkalmazhatósága megköveteli a traktor nyomtávának állíthatóságát. Erre kétféle megoldás adódik: a kerekek kihúzása/betolása és a keréktárcsák megfordítása. HEFOP 3.3.1.

Fékek HEFOP 3.3.1. belsőpofás dobfék tárcsás fék A fékberendezés feladata a traktor sebességének csökkentése, a traktor megállítása és álló helyzetben való rögzítése. A fékberendezésnek lehetővé kell tennie a lehető legnagyobb lassulást, valamint a traktor stabilitását a fékezés alatt és a pótkocsis járműszerelvény fékezését becsuklás nélkül. A fentiek érdekében a járműveket kétféle fékkel kell ellátni, amelyek egymástól függetlenül működnek. Ezek: az üzemi fékberendezés (lábfék), amely a traktoroknál a két hátsó kerékre hat, és a rögzítőfék (kézifék), amelynek a jármű egyik tengelyén levő valamennyi kereket fékeznie, illetve rögzítenie kell. Mezőgazdasági erőgépeken kerékfékszerkezetként az alábbi fékszerkezeteket használják: szalagfék, belsőpofás dobfék, tárcsás fék. belsőpofás dobfék tárcsás fék HEFOP 3.3.1.

Fékek HEFOP 3.3.1. A főfékhenger A belsőpofás fékeket a fékpofák működtetése alapján az alábbiak szerint különböztetjük meg: mechanikus, hidraulikus és pneumatikus (légfék). A hidraulikus fék működése: A pedálhoz (4) kapcsolt főfékhenger (2) és az egész rendszer a főfékhenger feletti fékfolyadék tartályból (1) állandóan légmentesen feltöltött állapotban van. A főfékhenger dugattyújának (3) elmozdulása először a fékfolyadék tartály töltőnyílását zárja, majd a kettős visszacsapó szelepen keresztül a kerekeknél elhelyezett kerékfékhengerekbe (5) nyomja a fékfolyadékot. A főfékhenger HEFOP 3.3.1.

A függesztő szerkezet HEFOP 3.3.1. A traktor és a munkagép közötti kapcsolat megoldásai a következők lehetnek: függesztett, félig függesztett, Vontatott A 3-pont függesztő szerkezet: A munkagép erőgéphez való függesztett és a félig függesztett csatlakoztatása a traktor függesztőszerkezetének segítségével történik. A traktor és a függesztett munkagép összekapcsolására a hárompont-felfüggesztésű függesztőszerkezetet használják. A függesztőszerkezet két fő részből áll: az egyik a rudakból álló karrendszer, amely a munkagépet a traktorhoz csatlakoztatja, a másik az emelőszerkezet, amely a hidraulikaszivattyúból, a vezérlőszelepből és a hidraulikus munkahengerből áll. A függesztőszerkezet karrendszere: a felső, csavarorsóval állítható hosszúságú támasztórúd (1) és a két alsó, a hidraulikával emelhető és süllyeszthető vonórúd (2), a vonórudat emelő függesztő rúd (3). HEFOP 3.3.1.

A vonó szerkezet A vontatott munkagépek egész sorát lehet a traktor kapocslécéhez csatlakoztatni. A kapocslécet a traktor két alsó vonórúdjának gömbcsukóihoz rögzítik. A kapocslécen furatok vannak, a munkagépek vonórúdját csapszeg segítségével kapcsolják a kapocsléc valamelyik furatához . Kardántengely hajtotta munkagépek használata esetén a kapocslécet olyan mélyre kell leengedni, hogy a kardántengely biztonságosan elférjen. A pótkocsit nem a kapocsléchez, hanem a traktor vonószerkezetéhez kapcsolják. HEFOP 3.3.1.

Fogaskerék hidraulika- szivattyú Az emelő hidraulika A hidraulikus emelőberendezésben a tartályból (1) a hidraulikafolyadékot fogaskerék szivattyú (2) továbbítja a hidraulika vezérlőszelepéhez (3). Ez a hidraulika olajat – állásától függően – vagy a hidraulikus munkahengerbe (4), vagy vissza az olajtartályba irányítja. Emeléskor a vezérlőszelep a nagynyomású hidraulika olajat a munkahengerbe irányítja, ahol a nyomás a dugattyút felemeli. A dugattyú az emelőtengellyel csuklósan kapcsolódik, és elmozdulásával a traktorhoz csatlakoztatott munkagépet megemeli. Fogaskerék hidraulika- szivattyú HEFOP 3.3.1.

A vezető fülke A fülke feladata, hogy megóvja a vezetőt az időjárás viszontagságaitól (erős napsütés, eső, hó, fagy), a munkafolyamatokból eredő zajterheléstől, porterheléstől, valamint növényvédelmi munkák végzése esetén a permetezőszerek belégzésétől. A vezetőfülkében a különböző kezelőszervek ergonómiai szempontok figyelembevételével nyernek elhelyezést. A klimatizálás fontos követelmény. A vezetőülés lengéscsillapított rugózású, a rugóerőt a traktoros tömegéhez kell beállítani. Egyes traktorokon „aktív” számítógéppel vezérelt elektropneumatikus, a mindenkori lengésekhez igazított rugóerejű ülés található. A modern traktorokon hidro-pneumatikus fülke rugózás is található. HEFOP 3.3.1.

ÖSSZEFOGLALÁS Traktorok A traktorok csoportosítása Traktorok erőátvitelének fő részei: tengelykapcsolók, sebességváltók, differenciálmű, véglehajtás Traktorok járószerkezete, gumiabroncsok Traktorok kormányzása, TLT csonkja Traktorok fékberendezései Az emelő hidraulika. Traktorok vonó – függesztő szerkezete A traktor vezető fülkéje HEFOP 3.3.1.

ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK Ismertesse a traktorok erőátviteli rendszerét! Sorolja fel a járószerkezet megoldásokat! Ismertesse a fékezés és a kormányzás berendezéseit! Ismertesse traktor-munkagép kapcsolás lehetőségeit és berendezéseit! HEFOP 3.3.1.

Szakirodalom Szente Márk – Vas Attila (2004) Mezőgazdasági traktorok elmélete és szerkezete Vas Attila (1997) Belsőégésű motorok az autó és traktortechnikában Laib L.- Vas A. (1998) Traktorok - Autók Takátsy Tibor (2000) Erőgépek HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: TALAJMŰVELŐ GÉPEK Előadás anyagát készítette: Dr. Hagymássy Zoltán HEFOP 3.3.1.