VASÚTI PÁLYÁK Alépítmény I Budapest 2013.

Az előadások a következő témára: "VASÚTI PÁLYÁK Alépítmény I Budapest 2013."— Előadás másolata:

1 VASÚTI PÁLYÁK Alépítmény I Budapest 2013.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék ÉPÍTŐGÉPEK MUNKACSOPORT VASÚTI PÁLYÁK Alépítmény I Összeállította: Gyimesi András Budapest

2 Vasúti pályák – alépítmény – alapvető kialakítások
Töltés: Ha a vasúti pálya a terepszint felett halad, töltést kell építeni. A töltés jellemzői: magasság (m) koronaszélesség (k) rézsű rézsű körömpont talpárok Az alépítménykorona (a töltés felső része) a vágánytengelytől mindkét oldalra 4-5%-kal lejt (egyoldali esés is lehet) Gyimesi András 2013.

3 Vasúti pályák – alépítmény – alapvető kialakítások
Bevágás: Ha a vasúti pálya a terepszint alatt halad, akkor a földmű felső síkja a terepszint alá kerül, így bevágást kell készíteni. Jellemző részei: mélység (m) koronaszélesség (k) rézsű rézsű körömpont oldalárok övárok Az alépítménykorona itt is lejt kétoldalra Gyimesi András 2013.

4 Vasúti pályák – alépítmény – alapvető kialakítások
Vegyes szelvény: Ha a vasúti pálya nagyobb oldalesésű terepen halad, akkor vegyes (szelet) szelvényt kell kialakítani, melynek hegy felöli oldalán bevágást, a lejtő felöli oldalán töltést kell építeni. Az alépítménykorona itt is lejt kétoldalra Gyimesi András 2013.

5 Vasúti pályák – alépítmény – alapok - rézsű
A vasútvonalak építésével kapcsolatos földművek kialakításakor, mint az előzőekben láthattuk, nem állunk meg a függőleges falú kialakításoknál, hanem a töltés anyagának illetve a bevágás talajminőségének megfelelő hajlású rézsűvel kell azokat kiképezni. Rézsűhajlás: jelölése ρ, a vasútnál az 1:1; 1:2; 1:1,5; 1:2 viszonyszámokat használják mint jelöléseket, szemben a közutasok által jellemzően használt 4/4; 5/4; 6/4; 8/4 kotangens viszonyokkal Gyimesi András 2013.

6 Vasúti pályák – alépítmény – alapok – szelvények
Szelvényezés: A tájékozódás és az építmények, műtárgyak pontos helyének meghatározásának érdekében a vasúti pályákat 100 méterenként szelvényezik és a szelvényeket maradandóan megjelölik (szelvénykaró / szelvénykő). A szelvényezés „0” pontja a kezdő állomás felvételi épületének középvonala Páros jelek a pálya jobb oldalán, páratlanok a bal oldalon helyezkednek el (régebbi előírás szerint minden karó a pálya jobb oldalán helyezkedett el) A helymeghatározás „pályahely” szerint az előző szelvénykarótól a pálya tengelyében mért távolság és a pályatengelytől való távolság megadásával történik Gyimesi András 2013.

7 Vasúti pályák – alépítmény – alapok – szelvények
Szelvényezés: Ha a pálya változása miatt a szelvényezés változik, nem szelvényezik újra az egész vonalat… A hosszeltérést egy 100 méternél hosszabb vagy rövidebb szelvénybe, az úgynevezett „hibaszelvénybe” vonják össze Gyimesi András 2013.

8 Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés
Földművek építését előkészítő (tervezési) számítások Vasútépítés vagy pályafenntartási korrekciós munkák gazdaságos lebonyolítása érdekében, előzetes közelítő számításokat kell végezni a töltések és bevágások mennyiségének megállapításának érdekében. A számítások alapját a hossz és keresztszelvények és helyszínrajzok jelentik. Töltés keresztszelvény területe sík vízszintes terep  trapéz keresztmetszet  T=(k+x) m ferde terep  trapezoid  trapézra visszavezetés r redukciós érték bevezetésével. Gyimesi András 2013.

9 Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés
Földművek építését előkészítő (tervezési) számítások Köbtartalom számítás két szomszédos keresztszelvény területéből és a köztük lévő távolságból: a számítás közelítő jellegű, pontossága függ a terephajlás mértékétől hossz szelvény alapján pontosított: Gyimesi András 2013.