Nyilvános kommunikáció TV, rádió, kérdéskezelés Csordás Hédi Virág 2019. március 13.

Tartalom Interjú Interjú, mint vitahelyzet Felkészülés az interjúra Az interjúk felhasználása A jó interjúkészítés szabályai Kérdések szerepe, funkciója Választípusok Kérdések típusai Hibás kérdések Veszélyes kérdések kezelése Gyakorlat

Mit tekintünk interjúnak?

Mitől interjú az interjú? Minden olyan beszélgetés, ahol az újságíró azért kérdezi interjúalanyát, hogy megtudjon tőle valamit. A hírgyűjtés elsődleges eszköze. Sally Adams három pontja az interjú lényegéről. Tégy fel rövid világos kérdéseket! Hallgasd meg a válaszokat. Bátorítsd az interjúalanyt arra, hogy tovább beszéljen!

A vitahelyzetek és az interjú kapcsolata Szimmetrikus és aszimmetrikus vita Kétféle vitaszituáció: Szimmetrikus vita Mindkét fél képvisel valamilyen álláspontot. Ezek az álláspontok részben vagy egészben ellentmondanak egymásnak. Mindketten állítanak valamit. Érvelniük kell saját álláspontjuk mellett (lásd racionális vita szabályai) Pl: A szerint megengedhető az abortusz, B szerint tiltani kell az abortuszt.

Ami az interjúra jellemző Aszimmetrikus vita Az egyik fél állít valamit, a másik viszont nem állítja az ellenkezőjét, csak azt, hogy nem tartja elegendőnek vagy elfogadhatónak az állít mellett felhozott érveket. Ilyenkor egy állító és egy szkeptikus vitatkozik. Itt annak kell bizonyítani állítását, aki állít, a másiknak elég kritizálni az előadott érvelést. Ügyész-ügyvéd büntetőperben, opponens és doktorjelölt vitája a doktori dolgozatról, sajtóinterjúk.

Mi az igazság? A riporterek gyakran nem tartják be az aszimmetrikus vita előírásait és szkeptikus álláspont helyett felvesznek egy álláspontot és amellett érvelnek.

Felkészülés az interjúra

A riporter kételkedő, de nem ellenséges „Amikor valaki nekünk támad az első reakcióink az, hogy erővel ellenálljunk. […] fordítsd a nagyobb ellenfél méretét a saját előnyödre. Ugyanez van az interjúban is. Az ő területükön játszunk. Ha arra késztetjük őket, hogy ők bizonyítsanak, akkor gyengeségünk erővé változik.” (John Sawatsky) A beszélgetést hibás konfrontációnak felfogni, ahol a riporternek győzelmet kell aratnia. Az interjúalanyt nem legyőzni kell, hanem megnyitni. + Az interjúalany kiszolgáltatott az interjú készítője előtt rajta múlik, hogy milyen színben tűnteti fel.

Felkészülés az interjúra Azonosítsd az interjúalanyt! Szerezz információt arról, hogy miben illetékes, mire van rálátása az adott ügyben. Győződj meg arról, hogy a megfelelő személy ül a mikrofonod előtt! Időpont: 2006 május Téma: Apple zenei és Apple számítástechnikai cég névvitájának újabb fordulata Meghívott vendég: Guy Kewney (komputerszakíró) Állásinterjúra érkező vendég: Guy Goma (Kongóból)

Találjuk ki, hogyan és mennyit beszélünk! Az interjú hossza meghatározhatja a kérdések típusát is. Ne felejtsd el nem az interjúztató áll a középpontban. Állítsunk fel sorrendet! Ha egy témában több interjúalanyt kérdezel meg, akkor a legkeményebb beszélgetést érdemes a legvégére hagyni. Ugyanis addigra már a korábbi beszélgetésekből okulva több információ fog a rendelkezésedre állni. Kutatómunka az archívumban. Ismerd meg az interjúalanyod. Olvasd el a korábbi nyilatkozatait. Ne pazarold az időd olyan kérdések megvitatására, amelyre a válasz ismert!

Ne küldd el előre a kérdéseidet! Lemondanál arról, hogy irányítsd a beszélgetést (váratlan kérdést tegyél fel). Az interjúalany írásos dokumentummal rendelkezik a tervezett kérdésekről, erre hivatkozva akár meg is tagadhatja a válaszadást. Írd össze a kérdéseidet. Lásd később részletesen! Ez nem azt jelenti, hogy minden kérdést vessünk papírra és azokat olvassuk fel, ugyanis ez lehetetlenné teszi a párbeszédet. Tanuld meg a kérdéseidet!

Válassz megfelelő helyszínt. Ha lehetőséged van olyan helyszínen beszélgess a partnereddel, ahol ő otthonosan mozog (illik a témafelvetéshez), ugyanis többlettartalommal bírhat. Válassz megfelelő időpontot. Vedd figyelembe az interjú tervezett időtartamát. Ne titkold szándékaidat! Közöld, hogy melyik sajtóorgánumtól keresed, miről szeretnél beszélgetni, milyen cikkhez készül, mikor jelenik meg.

Farkas Franciska és az ATV "Itt meg lehet nézni a reggeli interjút! Szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot: az interjú előtt megegyeztünk az alkotókkal és a riporterrel, hogy csak abban az esetben vállalom el, ha nem kérdeznek a származásomról. Még közvetlenül az adás előtt pár másodperccel is megegyeztünk, hogy nem lesz ilyen kérdés.” Ahhoz képest…

Az interjúk felhasználása −jogi aspektus

A beszélgetések fajtái Előfordulhat, hogy az interjú alatt elhangzott információkra bizonyos korlátozások vonatkoznak. Érdemes megkérni az interjúalanyt, hogy jelezze, ha valamelyik kijelentését csak a riporternek és nem a nyilvánosságnak szánja. A következő kategorizálás amerikai rendszer, mely Európában is egyre elterjedtebb (pl. Brüsszelben már így kategorizálnak). Gyakran hibásan használják ezeket a kategóriákat.

On-the-record: nyílt interjú Az interjú korlátozás nélkül szabadon idézhető. A beszélgetés tartalma és a személy kiléte is a nyilvánosság elé tárható. FONTOS: az a beszélgetés, ami on-the-record módon került rögzítésre (és a felvétel alatt sem jelezte a megkérdezett, hogy módosulnak a feltételek) az is marad. Utólag nem változtatható meg!

Off-the-record: nem idézhető beszélgetés Az off-the-record információt sem a forrás megjelölésével, sem pedig a forrás megjelölése nélkül nem lehet felhasználni a cikkben. Sokan az off-the-record kifejezés alatt a háttérinformációt, vagy a mély hátteret értik és kizárólag a forrás nevének feltűntetését kifogásolják. Érdemes pontosítani!

On background: háttérbeszélgetés Olyan információ, ami nem köthető konkrét személyhez, de akár közreadható szó szerint is. Az ilyen információk megjelenítésekor arra kell törekedni, hogy a forrást a lehető legpontosabban azonosítsuk az olvasó számára, anélkül, hogy a forrás kilétét eközben felfednénk. Pl: Rendőrfőkapitány elárulja, hogy hamarosan lezárul a sorozatgyilkos ügyében folytatott nyomozás.  „a megyei kapitányság magas beosztásban dolgozó tisztjétől szerzett információink szerint…”

On deep background: háttérbeszélgetés forrás megjelölés nélkül Az információ szerepeltethető a cikkben, de semmilyen körülmények között nem adható meg a forrás, még hozzávetőlegesen sem. Az intézmény megjelölése se engedett. Az ilyen típusú információk általában nem kerülnek ki, ugyanis nem elegendőek ahhoz, hogy önmagukban szerepeljenek. Legtöbbször ezek az információk további riporteri munka alapját képzik.

A Chatham-házszabály A szabály 1927-ben Londonban született meg, de ma is használatos. „Amikor egy találkozót a Chatham-házszabály szerint tartanak meg, a résztvevők szabadon felhasználhatják az itt szerzett információkat, de sem a beszélők kilétét, sem pedig azok hovatartozását, de más résztvevők személyét és hovatartozását sem fedhetik fel.” Nemcsak a nyilatkozókat védi, hanem a résztvevőket is. De az elhangzott információk forrásmegjelölés nélkül szabadon nyilvánosságra hozhatók (on background szabályai szerint).

Chirac és az iráni atombomba Időpont: 2007. február Megkérdezett: Jacques Chirac, francia elnök Sajtó: 1. New York Times (USA) 2. International Herald Tribune (USA) 3. Nouvel Observateur (FR) Téma: globális felmelegedés Téma váltás: Irán, mely az USA és szövetségeseinek tiltakozása ellenére tett szert nukleáris technológiára (atombombára). Beszélgetés fajtája: ON-THE-RECORD

A sajtóbeszélgetés alatt: Korábban a francia álláspont megegyezett az amerikaival. Igazából nem oszt, nem szoroz, ha Iránnak lesz egy-két atombombája, mert abban a pillanatban, hogy használni akarná ezeket a fegyvereket „a földdel tennék egyenlővé Teheránt.” (Chriac) Utána: Tervezett megjelenés:

Visszautasítás A Times és a Tribune nem volt hajlandó kihúzni az előzőleg tett kijelentéseket. A francia lap is kénytelen volt hasonlóan eljárni. Az elemzők szerint: az őszinteség nem azt jelezte, hogy a franciák máshogy gondolkoznak, hanem azt hogy valójában hogy ítélik meg a nyugati politikusok (amerikaiak is) ezt a kérdést. megírta az eredeti storyt kiegészítve, hogy miként próbálta az Élysée-palota megmásítani a szöveget

A jó interjú készítés szabályai Az interjú nem vallatás. „A jó és rossz kérdések között a legnagyobb különbség az, hogy a kérdés beszélteti vagy elhallgattatja, esetleg semmitmondásra készteti az interjúalanyt.” (John Sawatsky)

A kérdések szerepe Meghatározza a válaszadó mozgásterét.  a kérdés meghatározás is. Az egyik legerősebb (érvelési) eszköz. A mellettünk szóló/a másik ellen szóló legerősebb érvből érdemes indítani. Nem szabad engedni, hogy figyelmen kívül hagyják a kérdésünket. A választ is figyelni kell!

Kérdéstípusok Eldöntendő kérdés Bevállalja? → Igen./ Nem. Választó kérdés Melyik parlamenti párt álláspontja áll önhöz a legközelebb x. kérdésben? → válogatás az aktuális parlamenti pártok köréből Kiegészítendő kérdés Hol a pénz? → témába vágó helymeghatározások

Ragaszkodjunk a válaszhoz Ne engedjük, hogy az interjúalany taktikázzon és kikerülje a válaszadást. Ha kitérő választ ad, akkor ismételjük meg újra a kérdést: Riporter: Figyelembe véve, amit most Ön elmondott, mindez lehetetlenné teszi, hogy elfogadja ezt az állást, amelyeket a hírek szerint felajánlottak önnek, nevezetesen, hogy az ENSZ és a NATO szupermegbízottja legyen Afganisztánban? I: Nem szoktam olyan állásokról beszélni, amelyeket még nem ajánlottak fel R: De hát felajánlották. Számos diplomáciai értesülés szerint… I: Az újságokban sokféle találgatás van, de nem fogom ezt kommentálni.

R: Kategorikusan kijelenti, hogy nem ajánlották fel önnek ezt az állást? I: Kategorikusan kijelentem, hogy nem kommentálom ezt. Tudom, hogy Ön nagyon okos újságíró, tudom, hogy megtudja ugyanezt kérdezni 15 különféle módon, de én tizenötször ugyanazt fogom mondani. Szóval beszéljünk inkább érdekesebb dolgokról. R: Boldogan tovább lépnék, de, csak hogy tisztán lássunk [eset] szóval ki tudja jelenteni, hogy döntést fog hozni [ez ügyben], ha az év végéig döntés kell hoznia? I: Nagyon ügyes, ki tudom jelenteni, hogy nem kommentálom

Paxman Best of Paxman Meddig képes elmenni egy riporter, hogy választ kapjon a kérdésére? Hogyan lehet egy ilyen helyzetre reagálni, ha nem akarunk válaszolni? Mikor sérül jobban a homlokzat, ha mellébeszélünk, vagy ha vállaljuk a véleményünket?

Választípusok A választ értékelni is kell (a kérdés grammatikájának függvényében) Egyenes/direkt válasz A kért információt tartalmazza Indirekt A kért információ egy részét tartalmazza Mellébeszélés A válasz nem a kért információt tartalmazza Ha nem kapunk választ, fel kell hívnunk erre a figyelmet és újra feltenni a kérdést

Ed Miliband Hányszor lehet ugyanazt elmondani? Mit lehet egy ilyen interjúalannyal kezdeni? Miért ismételheti meg a szavait? Brit politikus. 2005 óta parlamenti képviselő, 2007 és 2010 között Gordon Brown kormányának tagja volt, főleg energia- és klímaügyi kérdésekkel foglalkozott.

Egy hazai példa: Házon kívül Előzmény: Kétfarkú kutyapárt, rendőrök Riporter: Serdült Szilvia Szóvivő: Lóczi Szidónia, Biokom Nonprofit Kft.

Melegítsünk be: Az első kérdésekkel ne információkhoz próbálj jutni, hanem inkább oldottabb légkört teremteni. Előkerülhetnek olyan infók, amelyek később hasznosak lesznek. DE! ha nincs idő és lehetőség a felvezetésre, akkor ne töltsd el semmitmondóan az időt. Ha elég dörzsölt az interjúalany, elérheti, hogy a lényegi kérdések megválaszolására ne legyen idő. Pl.: Hujber Ferenc, MOKKA 2017. március 12.

Hibás kérdések … a kérdés meghatározás is. A hibás kérdések nem jól határozzák meg a szóba jöhető válaszok halmazát. Két csoportra oszthatók: Veszélyes kérdések. Túl általános kérdések.

A kontextustól függ, mit tekintünk hibás kérdésnek! Hibás kérdések Veszélyes kérdések Túl általános kérdés Hátrányos helyzetbe hozzák a válaszadót. Nem engedik megmutatni a saját, valódi álláspontját. Nem jelöli ki pontosan a várt információt. Nem csak a szükséges információt célozza meg. A kontextustól függ, mit tekintünk hibás kérdésnek!

Hibás kérdések „Mi foglalkoztatja mostanában?” Hibás, túl általános kérdés: Ha egy korrupciós ügybe keveredett közszereplőtől kérdezik ahelyett, hogy konkrétumokra, szereplőkre, következményekre kérdeznének rá. Nem hibás a kérdés: Ha például egy portré interjúban merül fel, és az interjúalany a véleményével is magát jellemezheti.

Kerülendő a komplex kérdés Túl sokat kérdez egyszerre. Egy kérdezési egységben több kérdés szerepel, de az egészre vár egy választ. A rafinált interjúalany ilyenkor a legkevésbé kellemetlen kérdésre válaszol, vagy az utolsó kérdést válaszolja meg. Nehéz rekonstruálni, mi is a kérdés. Elsikkadhatnak fontos kérdések. Nem derül ki, mire válaszol a válaszadó. Árukapcsolás problematika. Esélyt ad a mellébeszélésre. Egyszerre csak egyvalamit kérdezzünk: Ha a riporter 2-3 kérdést megfogalmaz, akkor nagy eséllyel csak az egyikre kap majd választ. A rafinált interjúalany ilyenkor legkevésbé kellemetlen kérdésre válaszol, vagy az utolsó kérdést válaszolja meg.

Szépen sorjában… Szereplők: lemondását benyújtó egészségügyi miniszter Sajtó: Élet és Irodalom „Az SZDSZ erős embereitől milyen támogatást kapott, mennyire voltak szolidárisak a miniszterükkel? Hogyan fogadták a reformmal járó népszerűségvesztést és egyéb kellemetlenségeket? Demszky Gábor például? Emlékszem, egy hátba szúrást kórházbezárás ügyben a fővárostól el kellett szenvednie…” „Az SZDSZ erős embereitől milyen támogatást kapott (1.), mennyire voltak szolidárisak a miniszterükkel (2.) ? Hogyan fogadták a reformmal járó népszerűségvesztést (3/a.) és egyéb kellemetlenségeket (3/b.) ? Demszky Gábor például (3/c) ? Emlékszem, egy hátba szúrást kórházbezárás ügyben a fővárostól el kellett szenvednie… (véleményállítás)”

További példák komplex kérdésre Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyerekgondozás a szülök közös felelőssége, és ugyanannyi időt kell ezzel eltöltenie az apának és az anyának is? Ez két kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyerekgondozás és gyereknevelés a szülök közös felelőssége? Egyetért-e Ön azzal, hogy ugyanannyi időt kell a gyerekgondozással eltöltenie az apának és az anyának is? Mit válaszoljunk, ha a kérdés első felével egyetértünk, de a második résszel már nem igazán?

Komplex kérdés kezelése A módszer elemei: Rámutatunk arra, hogy a kérdés komplex. Megkérjük a kérdezőt, hogy tegye fel külön- külön a kérdéseket.

Példa a komplex kérdés kezelésére Orbán Viktor és Kálmán Olga Kálmán O.: … ? Orbán: Egyszerre három kérdés is van az Ön mondatai mögött, ha megengedi, én megpróbálom őket sorba venni.

Kerüljük a hosszú kérdéseket A túl hosszú kérdések elejét elfelejtheti az interjúalany. Gyakran akkor fordul elő, ha az interjúkészítő némi hátteret kíván adni a kérdéséhez. Ne használjunk állítást kérdés helyett Gyakran helytelenül előfordul, hogy a riporter tesz egy kijelentést, majd sokatmondóan néz interjúalanyára, hogy kommentálja azt. Ilyenkor gyakran mellébeszélnek az interjúalanyok.

Mi is a kérdés? Példa a hosszú és állítás formájában feltett kérdésre. „Sőt még talán attól sem kell megrendülnünk, ha a főpolgármestert, mondván „hazaáruló”, a fővárosi megemlékezésen tojással dobálják, egyébként maga Demszky Gábor is azt mondta hogy „ez benne van a fizetésben”. A kődobálás azonban már nincs benne… És az már bizony megrendítő, ha egyetlen szavát sem engedik érteni a szónoknak mert sípot fújnak, kereplőt forgatnak és torkuk szakadtából ordítanak árpádsávos zászlót lengető, szemmel láthatóan megszervezett fiatalemberek. Azt pedig legalábbis furcsállom, hogy az úgynevezett békés polgár ilyenkor finnyásan elfordul, távollétével tüntet. Most például nem értem, miért engedték át a budapestiek, köztük a két kormányzó párt szavazói, a híres neves „balliberális értelmiség” is egész Budapestet −nem a Fidesz közönségének, mert ők reményeim szerint, többnyire szintén békés polgárok, hanem közülük is− az egyáltalán nem békés, árpádsávos zászló alatt felvonulóknak, botrányokozóknak, általában a randalírozóknak, a csőcseléknek?” (Élet és Irodalom) Mi is a kérdés?

Ne adjuk az interjúalany szájába a szavakat Elképzelhető, hogy az interjúalany nem tud azonnal reagálni a feltett kérdésre. Ilyenkor a legrosszabb stratégia, ha megválaszoljuk helyette a kérdéseket. Viva: A virágkarneválról mi a véleményed? Interjúalany: Hát szerintem szép, szép dolog. V: Miért? Mi tetszik benne? I: Hát… V: Maguk a kocsik tetszenek, hogy ilyen fantasztikus ötleteket megvalósítnak, akik összerakják a kocsikat, vagy az, hogy óriási tömeg van, lehet csajozni? I: Hát is-is. V: Hát csak én beszélek helyetted, most már beszélj te… I: De mindent elmondtál helyettem, ugyanezt gondoltam én is…csak te elmondtad helyettem.

Vigyázzunk az általánosítással A riporterek gyakran hivatkoznak: az „emberek”, „szakértők” a „többség”, az „elemzők” stb. véleményére Riporter: Miért halljuk úton-útfélen, hogy Margaret Thatcher nemcsak rugalmatlan, nemcsak önfejű, de olykor egyszerűen csökönyös, mint egy szamár, és ezt senki se mondja meg neki. Interjúalany: Megmondaná, hogy ki állította meg Önt az utcán, és ki mondta ezt? R: Egyszerű britek. I: Hol? R: Hát beszélgetések során, a kocsmákban. I: [közbevágva] Azt hittem, épp most érkezett meg Belize-ből. R: Hát, nem most vagyok itt először. I: Lenne olyan szíves és megmondaná, mikor és hol [mondták]? R: Egyszerű britek éttermekben és taxikban. I: Hányan? R: Azt mondanám, legalább minden második. I: Elnézést, de sosem hallottam ilyen megnyilatkozást…mondja meg ki mondta Önnek ezt, mikor és hol. (60 minutes)

Veszélyes kérdések Komplex kérdés Agresszív kérdés Túl sokat állító kérdés

Agresszív kérdés

Agresszív kérdés Túl szűkre szabja az egyenes válasz kereteit A kérdés által kijelölt válaszlehetőségek nem engedik meg, hogy a válaszadó a valós álláspontjának megfelelő választ adjon Lehetséges kedvesen is feltenni agresszív kérdést

Agresszív kérdés Interjú Bereményi Gézával, HVG, 2001. Mázlista. Mint lett később Cseh Tamással, az önnel elsőként filmet készíttető Nemeskürty „tanár úrral”, illetve a darabot rendeztető Schwajda Györggyel, hogy csak néhány kvázi mentorát említsük. Ennyire Fortuna kegyeltje? Vagy az önérvényesítés művésze? Ugyan. Cseh Tamással szinte végzetszerű volt a találkozásom, Nemeskürty István több, velem egyívású írófélét megkínált a lehetőséggel - én vállaltam. Schwajdának épp nem volt rendezője...

Agresszív kérdés Interjú Bereményi Gézával, HVG, 2001. Választó kérdés: „Ennyire Fortuna kegyeltje? Vagy az önérvényesítés művésze?” A sikerességnek számos egyéb oka lehet, pl.: tehetség, akaraterő, maximalizmus, állandó fejlődési igény, kapcsolatok stb. Azért agresszív ez a kérdés, mert a riporterek túl szűkre szabták az egyenes válasz kereteit, pozitív válaszlehetőségeket nem ajánlanak fel.

Agresszív kérdés kezelése Egyszerűsítve: Mázlista vagy az önérvényesítés művésze? Egyenes válasz. Mázlista./ Az önérvényesítés művésze./Mindkettő. Kifejti álláspontját (de nem egyenesen a kérdésre válaszol, mellébeszéléssel vádolható) Én a tehetségnek tulajdonítom stb. Az érveléstechnikailag ajánlott módszer

Agresszív kérdés kezelése A módszer elemei: Rámutatunk arra, hogy a kérdés hibás Megfogalmazzuk a megfelelő kérdést Megválaszoljuk az általunk átfogalmazott kérdést, kifejtjük az álláspontunkat Jóváhagyást kérünk az újrafogalmazott kérdésre Ha nem hagyja jóvá, indokolja meg az okát

Vérgőz és indulat (Friderikusz és Tom Cat) Tomcat, tehát mint légifegyver vagy TOM Cat, mint az ügyefogyott macska Jerry egér mellett? De azt bevallja, hogy előítéletes?

Túl sokat állító kérdés Tartsunk meg magunknak a véleményünk: „Én csak kérdezek.” A túl sokat állító kérdés olyan előfeltevéseket tartalmaz, amelyek veszélyesek a válaszadóra, annak álláspontjára nézve. A kérdező anélkül teszi fel a kérdését, hogy az előfeltevésekre előzőleg rákérdezett volna. Bogarat ültet a fülünkbe. Előfeltevések: Olyan állítások, amelyeknek igaznak kell lenniük, hogy a kérdés egyenesen megválaszolható legyen. Ha valaki egyenesen megválaszol egy kérdést, akkor elfogadja a benne foglalt előfeltevéseket is.

Túl sokat állító kérdés Hogy van a felesége? → Jól/Rosszul stb. Előfeltevés: A kérdezettnek van felesége. (A kérdés, hogy van ő.) Még mindig veri a feleségét? → ??? (Igen/Nem.) Előfeltevés: A kérdezettnek van felesége. Valaha már kezelt emelt rá. (A kérdés, hogy a jelenben is így tesz-e.)

Túl sokat állító kérdés A barátaid tudják, milyen irigy vagy? Válaszlehetőségek: Igen/ Nem. Ha a kérdezett egyenes választ ad a kérdésre, akkor elfogadja az előfeltevések igazságát. (rossz fényt vet rá) Álljon meg a menet! Te egész nyáron loptad a napot, míg én dolgoztam… Ha nem ad egyenes választ, mellébeszél. (a mellébeszélés rossz fényt vet(het) rá, „nem zörög a haraszt” effektus) Ez felháborító, erre a kérdésre nem válaszolok. Kérdés visszautasítása. „Nem zörög a haraszt” effektus Nem is vagyok irigy, aki megérdemli, annak szoktam segíteni. Előfeltevések tagadása. „Nem zörög a haraszt” effektus, bizonyítási kényszer átvállalása, a tagadás, és főleg a cáfolás nehéz folyamat.

A túl sokat állító kérdés kezelése A barátaid tudják, milyen irigy vagy? Az érveléstechnika által javasolt mód: Rámutatás, utalás a kérdés hibás jellegére A kérdés kimondatlan előfeltevésének explicitté tétele (állító formában) Az előfeltevés bizonyításának kérése Ez alapján a helyes válasz: Te minden alap nélkül állítod, hogy én irigy vagyok. Mire alapozod?

1997. népszavazás Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO- hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? Túl sokat állító kérdés: előfeltevés:a NATO-hoz csatlakozva biztosítható az ország védettsége

+1: Hipotetikus kérdés Ha Önt plágiumon kapnák egy szakdolgozata, doktorija kapcsán, lemondana? Igen/ Nem. Sok egyéb információ, körülmény merülhet fel, ami módosítana a válaszon: Plágium mértéke, jellege, pozícióhoz mért relevanciája stb. Később számon kérhető, felróható: Miért nem tett úgy, ahogyan korábban állást foglalt? Lám, nem lehet adni az Ön szavára…

+1: Hipotetikus kérdés kezelése Válaszadás általánosságban, kikötéssel Alapesetben igen, de sok módosító körülmény merülhet fel, ami változtathat az álláspontomon… További információk kérése Egy kicsit konkretizáljuk a helyzetet, milyen mértékű plágiumról van szó stb… Elméleti háttér vázolása Ilyen feltételes kérdésre én nem válaszolok…

További szempontok Kételkedjünk: Ha az elsődleges cél az információszerzés, mindig kérdezzünk rá a forrásra. A közreadott információkért mi is felelünk. Ha nem értünk valamit kérdezzük meg. Kutassuk az anekdotákat. Visszhangozzuk, fogalmazzuk át: „Tehát azt mondja, hogy…” Használjuk a hülye vagyok kérdést: „Nem egészen világos számomra…”

Nem mi vagyunk a sztárok. tartsuk meg magunknak a véleményünket Nem mi vagyunk a sztárok. tartsuk meg magunknak a véleményünket. Ne csak azt halljuk meg, amit hallani akarunk. Ne tudálékoskodjunk. szimmetrikus, aszimmetrikus helyzet Maradjunk higgadtak. John Sweeney BBC és a szcientológia videó Fordítsuk előnyükre a csöndet!

Órai gyakorlat

Szerepgyakorlat 2017.04.03. 13.15-től

Jellemzők A gyakorlat célja: Az interjú helyzet, a kérdés-felelet szituáció gyakorlása Egyéni kommunikációs teljesítmények fejlesztése A gyakorlat lebonyolítási módja: A következő órán a szerepek kiosztása történik. Az interjúk két hét múlva készülnek. Egy interjú 6 perc, csoportonként max. 9 interjú fog lezajlani.

Teendők Jegyzet készítése, amely a Felkészülést segítő szempontok szerint csoportosítva, esetleg további szempontokkal kiegészítve mutatja be a felkészülés jegyzeteit. Elemzés készítése két videó felvételről a megadott elemzési szempontok alapján. Mások interjújának elemzése + saját szereplés kiértékelése.

Felhasznált irodalom: Margitay Tihamér (2007): ​Az  érvelés  mestersége.  Érvelések elemzése, értékelése és kritikája  Tóth Szabolcs Töhötöm (2011): Első leütés - Gyakorlati újságírás nem csak kezdőknek Az órai példák kidolgozásában segített: Tanács János, Elek Nikolett, Egres Dorottya