L O G I S Z T I K A I ALAPOK DR.LAKATOS PÉTER Jó napot kívánok !

Farkas Péter, Phd hallgató Nyugat-Magyarországi Egyetem, KTK Beszerzés, készletgazdálkodás Farkas Péter, Phd hallgató Nyugat-Magyarországi Egyetem, KTK 2

Beszerzés „A beszerzés szervezeten belüli elhelyezkedésének tükröznie kell a vezetés beszerzésről alkotott nézeteit. Amennyiben a beszerzést operatív funkcióként értelmezik, a beszerzés a szervezeti hierarchia alacsony szintjén helyezkedik el. Azok a szervezetek, amelyek a beszerzést stratégiailag fontos területként kezelik, a beszerzést a szervezeti struktúrában akár közvetlenül a legfelsőbb vezető alá is helyezhetik.” Chikán Attila (1999): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje

A logisztika területei Ellátás (beszerzés) Alapanyag, alkatrész, félkésztermék, termék, fogyasztási cikk stb. Elosztás (értékesítés) Felhasználás, fogyasztás, újrahasznosítás, stb. Informatika Termékelőállítás, szolgáltatás végzés, üzemeltetés stb. Gazdasági rendszer - Gazdasági szervezet

Beszerzési logisztika fogalma Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek a megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak.

A beszerzés főbb feladatai Általánosan: közreműködés a beszerzéssel, az anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában vagy az anyagellátási stratégia megválasztásában. Konkrét feladatok beszerzés tervezése (beszerzési tervek készítése), ár és költségelemzés, beszerzési piackutatás, a beszállítók kiválasztása, értékelése, beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások, szerződéskötések,

Beszállítók kiválasztása A legmegfelelőbb beszállító kiválasztását előre definiált követelményrendszer alapján végezhetjük el. Pl: ár és árkondíció, minőségi kritériumok, szállítási idővel kapcsolatos kritériumok, kapcsolódó szolgáltatások kritériumai (pl.: garanciális feltételek), környezetvédelmi kritériumok, kooperációs készség, innovációs képesség, stb.

Beszerzés helye a szervezetben 1. Centralizált A vállalat valamennyi beszerzését egyetlen szervezeti egység végzi. Előnyei: nagyobb beszerzendő mennyiségek – erősebb tárgyalási pozíció a beszerzési piacok alaposabb ismerete egységes mutatószám használat intenzívebb kapcsolattartás a beszállítókkal A beszerzésre fordított kiadások könnyebb nyomonkövethetősége Hátrányai: hosszabb kommunikációs utak csak azok a beszállítók érdeklik, akik képesek a beszerzés által elképzelt mennyiségek igény szerintit szállítására távol van a gyártástól munkatársak hamar ráébrednek fontosságuk tudatára

Beszerzés helye a szervezetben 2. Decentralizált Minden egyes divízió maga látja el a beszerzési teendőket Előnyei: közel van a gyártási tevékenységhez nincs felesleges adminisztráció – gyors döntések gyors beavatkozás zavar esetén jó értékelemzés Hátrányai: a munkatársak univerzális és nem speciális ismeretekkel rendelkeznek az adminisztrációt is nekik kell megoldani kisebb rendelési tételek miatt magasabb árakat kénytelenek elfogadni 3. Vegyes

Kapcsolatmenedzsment 1. Tranzakció-orientált modell Az árakat és a beszerzési tranzakciót helyezi a középpontba 2. Kapcsolatorientált modell A szállító kiválasztása tárgyalás vagy tárgyalássorozatok útján történik 3. Stratégiai partnerkapcsolat Hosszú távú együttműködés, amelynek során megvalósul a felek bizonyos mértékű tevékenységi integrációja

Kraljic-mátrix (1983) Kapcsolatmenedzsment Beszerzés kockázata Kicsi Nagy Beszerzés fontossága Befolyásolható termékek Stratégiai termékek kicsi Rutintermékek Szűk keresztmetszetű termékek

Az ellátás korszerű megoldásai Cross-docking

Az ellátás korszerű megoldásai Continuous Replenishment: 1.) Vendor Managed Inventory (VMI) – beszállító által menedzselt készletek 2.) Co-Managed Inventory (CMI) – közösen menedzselt készletek

Az ellátás korszerű megoldásai Gyógyszeripar Piacok Licensz szállítók Gyártóhelyek Demand Planner Market Planner Demand Planner Market Planner Customer Service Plant Planner Demand Planner Market Planner Demand Planner Market Planner Customer Service Plant Planner Demand Planner Market Planner Customer Service Plant Planner Demand Planner Market Planner Demand Planner Market Planner Demand Planner Market Planner Demand Planner Market Planner Demand Planner Market Planner Customer Service Plant Planner Előnyök Teljes lokális felelősség Termelő-piac közötti közvetlen kommunikáció Döntéshozók közel vannak mind a piachoz, mind a termelővállathoz Hátrányok Megosztott felelősség a kiszolgálást, költséget és készletet illetően Számos kommunikációs csatorna Decentralizált környezet nehezíti a gyors megoldások keresztülvitelét A megfelelő tervezési szakértelem biztosításának nehézsége a gyártónál és a forgalmazónál Transzparencia hiánya a döntések mögött (kiszolgálás/költség /készlet) 14

Az ellátás korszerű megoldásai Gyógyszeripar Piacok Központi tervezés Market Planner Market Planner Market Planner Demand Planner Licensz szállítók Market Planner Demand Mgmt 3rd party Mgmt Packaging Mgmt Demand Planner Plant Planner Demand Planner Market Planner Market Planner Market Planner DemandPlanner Előnyök Tiszta, világos felelősség a kiszolgálást, költségeket, készleteket illetően Könnyebb kommunikáció Ellátási stratégiák és politikák gyors implementálásának lehetősége Kihívások Tiszta szabályok meghatározása a felelősséget illetően: Termelés és gyártástervezés Készletgazdálkodás Napi szintű rendszerintegrációk 15

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: A beszerzés folyamata 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Piackutatás belső források alkalmazásával Vevői igények monitoringozása Társ üzletágak információinak feldolgozása Területi képviselők információinak gyűjtése Rendszerinformációk elemzése

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Piackutatás külső források alkalmazásával Beszállítók tájékoztatása Piaci adatok elemzése / IMS OEP adatbázisok rendszeres szűrése Referencia termékek Támogatásváltozások Vényíró program, stb

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Potenciális termékek megnevezése Potenciális termékek jogi környezetének vizsgálata / engedélykötelesség vevőtípusonkénti igénycsoportosítás

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Szállítói rangsor elkészítése Prioritások ismert, rendszeres szállítók esetében: céginformáció ár, fizetési feltételek minőség, reklamációk kezelése, szállítási feltételek pontosság, határidők rugalmasság, kapcsolattartás,

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Szállítói rangsor elkészítése Új, eddig nem ismert beszállító kiválasztása esetén: Információszerzés: Cégbíróság, csődértesítő, Internet, kiszolgálási környezet megtekintése További prioritási elvek (mint előbb)

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Szerződéskötést megelőző tárgyalások Szerződéskötés Igények meghatározása Rendelések leadása

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Gyógyhatású készítmények, egyéb termékek vonatkozásában Becsült árrés Becsült forgalom Becsült árrés tömeg

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Gyógyszerek beszállítói árának képzése a.) OEP által kihirdetett ár Támogatott termékek átadási árát /termelői ár/ gyártó határozza meg. Árak rögzítettek, hatósági árképzés érvényesül. / degresszív árképzési elv b.) Szabadáras termékek

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Szerződések meghatározó paraméterei: Átadási ár, fizetési határidő Beszállítási ütem, szállítói rugalmasság Kiszolgálási színvonal

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Döntés az első rendelési tételekről Új termék Piacon szereplő termék

Készletgazdálkodás

Defining the perfect inventory management is like asking a group of people to define Heaven … What is it like ? How do you get there ? While everyone agrees it’s a nice place and we should go there, that’s where the agreement ends !

Készlettartás alapvető kérdései Mit, milyen terméket tartsunk készleten ? Mekkora készlettel tudjuk az általunk kívánatos mértékűnek tartott szükséglet kielégítést megvalósítani ? Milyen döntési, szabályozási folyamatokkal tudjuk a kívánatos készlettartást gazdaságosan megoldani ? Mekkora ráfordítással jár a készletgazdálkodás megvalósítása? Hogyan biztosítható az ehhez szükséges tőke? Chikán Attila (1995): Vállalatgazdaságtan

A készletgazdálkodás feladata Feladat: az igények szerint lebonyolítandó forgalomban a gazdasági szempontok alapján optimalizált készlet meghatározása és annak dinamikus szinten-tartása. A készletek időbeni változásának alapesetei: szakaszos beállítás - folyamatos kiszállítás; folyamatos beszállítás - szakaszos kiszállítás; szakaszos beszállítás - szakaszos kiszállítás; folyamatos beszállítás - folyamatos kiszállítás.

A szakaszos be- és kiszállítás lehet: A készletgazdálkodás feladata A szakaszos be- és kiszállítás lehet: állandó időperiódusú és állandó tételnagyságú; állandó időperiódusú és változó tételnagyságú; változó időperiódusú és állandó tételnagyságú; változó időperiódusú és változó tételnagyságú.

Tipikus készletezési stratégiák A rendelés időpontjára vonatkozóan a rendelés feladható meghatározott időpontokban (rögzített időközönként); a készletszint meghatározott minimális vagy jelzőszint alá való csökkenésekor. A rendelt tétel nagyságára vonatkozóan feladható rögzített, állandó tételnagysággal; változó tételnagysággal, amit általában úgy határoznak meg, hogy a beérkező utánpótlás éppen elérje a lehetséges maximális készletszintet.

Folyamatos készletvizsgálat

Periodikus készletvizsgálat

Egyszerű készletgazdálkodási modell (EOQ = Economic Order Quantity)

Készletekkel kapcsolatos költségek 1. A raktár fix költségei: Amortizáció, fűtés, világítás, raktárosok fizetése és közterhei 2. Rendelési fix költség: Független a rendelt mennyiségtől Csak akkor keletkezik, ha rendelést adunk fel Beszerzés adminisztratív költségei (fax, telefon, levél, dolgozók bére és járuléka) 3. Változó rendelési költségek: Rendelt mennyiségtől függő költségek 4. Tényleges készletezési költségek: Lekötött tőke költségei, továbbá az adott termékhez egyértelműen hozzárendelhető költségek 5. Hiányköltségek: Ki nem elégített vevői igény

Az ABC elemzés kategóriáinak érték és mennyiségarányos felosztása Az ABC analízis, a készletgazdálkodás egyik elemzési módszere. Fontossági sorrendet állít fel a készletek között.

Egy ABC elemzés eredményének függvénye

Az anyagfelhasználás időbeli alakulása - XYZ elemzés “X” anyag: Az “X” kategóriába azok az alapanyagok tartoznak, amelyek felhasználása determinisztikus, csak kisebb ingadozást mutat. Erre a kategóriára a magas előrejelzési szint jellemző. “Z” anyag: A “Z” kategóriába azok az anyagok tartoznak, amelyeknek a felhasználása teljesen rendszertelen. Ezek a sztochasztikus és nem stacioner felhasználású anyagok. Erre a kategóriára a nagyon alacsony előrejelzési szint a jellemző. “Y” anyag: Az “Y” kategóriába tartozó alapanyagok felhasználása, már erősebb mértékű ingadozást mutat, mint az “X” kategóriába tartozó anyagok felhasználása, de az ingadozásnak van bizonyos tendenciája. Pl.: folyamatosan növekszik, vagy folyamatosan csökken, esetleg szezonális jellegű a felhasználás Erre a kategóriára a közepes előrejelzési pontosság a jellemző. (Sztochasztikus, de stacioner esetek.)

Példa az ABC és az XYZ elemzés alapján elkészített csoportképzésre:

Készletépítő tábla

Készletezési folyamat nem-EU-s készáru import esetén RAKTÁR GYÁRTÓ Visszaigazolás és szállítás Felszabadítás PIAC service level Eladható készlet Order forecast Sales forecast

Order forecast Gyártói paraméterek Aktuális készletszint Service level Fagyasztott időszak Sarzsméret Egyéb információk (alapanyag, támogatás…) Aktuális készletszint Raktárban és úton lévő készletek Havi átlagos készletfogyás Kereskedelmi és/vagy marketing akciók Előírt biztonsági készlet Felszabadítási folyamat Q.C. és Q.A. időigénye Egyéb OGYI előírás (alaki hibás engedély, véglegminta)

Felszabadítás 3. országbeli import esetén Beérkezés Beérkezés Gyártó Raktár Minta küldése Bevizsgálás Q.C. Folyamat hossza: 1 – 3 hó Műbizonylat (CoA) Q.A. GMP bizonylat Gyártó Alaki hibás engedély OGYI Marketing Eladható termék

Készletezési mátrix Blockbusterek Egyéb termékek Sales forecast Marketing által Marketing által, statisztikai Gyártói service level szerepe rendelések tervezésekor Jelentősen meghatározó Meghatározó Készletszint Készletgazdálkodó által meghatározott Menedzsment által előírt Felszabadítás hossza Gyártótól felszabadítva érkezik Gyártótól felszabadítva érkezik EU-s termékek Nem EU-s termékek 1 – 2 hónap 1,5 – 3 hónap Order forecast Teljes sarzs Töredék sarzs

KÉRDÉSEK?