Közigazgatási szankciótan és a szabálysértések joga I. dr. Kálmán János

Áttekintés Közigazgatási szankciótan Szabálysértési jog alapjai Általános alapok; Anyagi jogi bírságok; Anyagi jogi intézkedések; Egyéb szankciók. Szabálysértési jog alapjai

A közigazgatási szankció A közigazgatási szankció: a közigazgatás-ellenes, azaz a közigazgatás működését zavaró vagy akadályozó magatartással szembeni joghátrány.

A szankcionálás európai modelljei A közigazgatási büntetőszankcionálást részben egységes anyagi és eljárásjogi rendszert adó törvény hatálya alá tartozik (No. Ol. Au. Mo.). Alkalmazzák a közigazgatási büntetőhatalmat, de nincs egységes törvényi alapja és rendszere (Sp. Fr.). Elutasítják a közigazgatás büntetőhatalmát (E.K. Dánia, Ío.).

A közigazgatási szankcionálás jogrendszerbeli helye Közigazgatás-védelem Büntetőjogi (trichotóm) szankciók Btk. Szabs.tv. Közigazgatási szankciók Ágazat-specifikus anyagi jogi szankciók Anyagi jogi bírságok Anyagi jogi intézkedések Egyéb szankciók

A közigazgatási szankció fogalma és célrendszere Szankció célja Represszió Prevenció Reparáció

A közigazgatási szankció fogalma és célrendszere Represszió: a múltban elkövetett jogsértésért való felelősség érvényesítése a jogsértésért kiszabott arányos büntetéssel. A büntetés fogalmi elemei: Bűnösség/vétkesség; Az állam helytelenítésének kifejezése; Elrettentés; Megtorlás; Jogi tilalom megszegése miatti elrendelés. Jogérvényesítő funkció hangsúlyozása. Prevenció: generális és speciális. Reparáció: eredeti állapot (jogépség) helyreállítása.

Szubjektív alapú szankciók Objektív alapú szankciók Nem tisztán objektív szankciók

Kit szankcionál a közigazgatási hatóság? Ritka a pontos személyi kör meghatározása; Leggyakrabban a címzett bárki lehet; Természetes személyek és jogi személyek közötti ellentétek; Jogi személy esetében ki a felelős? Szempontrendszer.

A közigazgatási anyagi jogi szankciók általános része Átmeneti időszak a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény E fejezet hatálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések (a továbbiakban: közigazgatási szabályszegés) esetén a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezményekre (a továbbiakban: közigazgatási szankciók) terjed ki. Közigazgatási szankció a) a figyelmeztetés, b) a közigazgatási bírság, c) az elkobzás és d) a jogszabályban meghatározott, egyéb szankció.

A közigazgatási anyagi jogi szankciók általános része Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve az eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen:  a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani. 

A közigazgatási anyagi jogi szankciók általános része Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napja a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul, b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a (2) bekezdés szerinti egyéves határidő a hatóság számára újrakezdődik a) a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés véglegessé válásának a napján, b) ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

A közigazgatási anyagi jogi szankciók általános része Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye, a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri. A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a az alábbi körülményekről, valamint szükség esetén a hatóság által megállapítható bizonyítékok köréről, továbbá a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről. Ha az ügyfél a jogsértést elismeri, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az ügyfél elismerése esetén a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni az ügyfél aláírásával együtt. Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a hatóság köteles hivatalból megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást és erről az ügyfelet a helyszínen értesíti meghatározott, rendelkezésre álló adatok közlésével.

A közigazgatási anyagi jogi szankciók általános része 2019. január 1. napján lép hatályba a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Szankciós tv.). a) rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. b) megelőzően elkövetett közigazgatási szabályszegés esetén olyan közigazgatási szankció alkalmazható, amely e törvény hatálybalépését megelőzően is alkalmazható volt. Közigazgatási szabályszegés: az Ákr. (!) hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértés. Közigazgatási szankció: a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezmény. E törvény rendelkezéseitől törvény akkor rendelkezhet eltérően, ha ezt e törvény megengedi. A közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a közigazgatási hatóság közigazgatási szankciót alkalmaz.

A közigazgatási anyagi jogi szankciók általános része Közigazgatási szabályszegés esetén a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók: a) figyelmeztetés, b) közigazgatási óvadék, c) közigazgatási bírság, d) tevékenység végzésétől történő eltiltás, e) elkobzás. Törvény további közigazgatási szankciókat állapíthat meg.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004 A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény A hatósági ellenőrzést végző szervek a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be, c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor, e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét.

A közigazgatási bírság fogalma Szatmári Lajos: a bírság a jogellenes, társadalomra veszélyes és általában vétkes magatartásért az állam részére történő pénzfizetés, amelynek összege meghatározott értékhatárok között mozog és amelyet elsősorban államigazgatási (közigazgatási) szervek jogosultak kiszabni. Nagy Marianna: a bírságok jogellenes magatartásra reagálnak, kikényszeríthetők, szankcióalkalmazásra feljogosított szervek által, megfelelő eljárásban alkalmazzák őket. 309/B/2007. ABH: a közigazgatási jogi szankció a jogsértésért való felelősség érvényesítésének módja.

A közigazgatási bírság funkciói Jogérvényesítés Speciális és generális prevenció Kártérítés és költségkompenzáció Represszió

Alkotmányossági mérce A jogalkotásra vonatkozó követelmények: 38/2012. (XI. 14.) ABH: meg kell jelölni a hatályuk alá tartozó személyi kört; egyértelmű felelősségi alakzat; differenciálási kötelezettség; felelősséget kizáró szabályok. 309/B/2007. ABH: jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik; korlát az Alkotmány (ma Alaptörvény). 772/B/1990/5. ABH: csak akkor vizsgálja, ha kirívóan, ésszerű határon túlmutatóan magas a mértéke.

A közigazgatási bírság A bírság mértékének szabályozása: Relatíve határozott (alsó-felső határ); Abszolút határozott (bírságképlet); Abszolút határozatlan (nincs felső mérték); Komplex.

A bírság megállapításának modelljei I. A tételes összegű bírság: közúti fuvarozás, közúti közlekedés szabályainak megsértése; egyes hulladékgazdálkodási bírságok; II. A számított összegű bírság (bírságképlet) Alapösszeg fix: erdővédelmi bírság; építésügyi bírság; élelmiszerlánc-felügyeleti bírság; Az alapösszeg a hatóság mérlegelésén múlik: egyes hulladékgazdálkodási bírságok; A szorzótényező fix: egyes hulladékgazdálkodási bírságok; A szorzótényező a hatóság mérlegelésén múlik: élelmiszerlánc-felügyeleti bírság; élelmiszerellenőrzési bírság; III. Az összeghatárok között szabadon megállapított bírság: fogyasztóvédelmi bírság; versenyfelügyeleti bírság;

Bírságkiszabási akadályok Előzetes mentesítés (versenyfelügyeleti bírság); A jogsértés feltárásában való közreműködés miatt nyújtott mentesség; Az első jogsértés kedvezménye; A kis- és középvállalkozások kedvezménye; Az időmúlás (elévülés); A cselekmény csekély súlya miatt bírság helyetti figyelmeztetés.

Bírságkiszabási akadályok

A közigazgatási intézkedések Anyagi jogi szankcionáló intézkedés. Célrendszere szerint: Döntően büntető jellegű; Döntően preventív jellegű; Reparatív célú; Jogvédelmi célú intézkedések. A bírság típusú szankciókkal ellentétben: Differenciáltabb joghátrányokat alkalmaz; Specifikusabb és egyéniesített szankcionálás; Többsége tisztán objektív alapú.

A közigazgatási intézkedések Represszív-preventív jellegű: üzlet működési engedélyének visszavonása; áru forgalmazásának megtiltása; vezető tisztségviselő díjai kifizetésének tilalma; Preventív jellegű: bizonyos tevékenység folytatásának tilalma (biztosítás-felügyelet); a jogsértő magatartás folytatásának megtiltása; fertőtlenítés elrendelése; zárlatot rendel el, védőoltásra kötelez; továbbképzésre kötelezés; tőketartalék képzésére kötelezés Reparatív: eredeti állapot helyreállítására kötelezés; szerződéskötésre kötelezés; Objektív jogvédelmi jellegű: sajtótermék megsemmisítése, elkobzás, jogsértés megállapító határozat nyilvánosságra hozatala;

Egyéb közigazgatási szankciók Az eljárás folyamán alkalmazott eljárási kényszerintézkedések (elővezetés, őrizet, lefoglalás); Helyszíni rendészeti típusú intézkedések (igazoltatás, előállítás, biztonsági intézkedések, helyszín biztosítása) Mulasztási bírságok és rendbírságok; Késedelmi pótlékok.

A represszió helye a jogrendszerben Párhozamos represszió Horizontális Heterogén kumuláció Homogén anyagi kumuláció Homogén alaki kumuláció Vertikális

Heterogén kumuláció Más jogterületek büntetőszankciói halmozódnak; Ne bis in idem; Közigazgatási bírság és büntetőjogi szankció párhuzama (költségvetési csalás + adóbírság); Közigazgatási és szabálysértési büntetés párhuzama (Szabstv. kizárja); Heterogén kumuláció megnyilvánulási formái: Hallgató szabályozás; Megengedő szabályozás; Tiltó szabályozás.

Homogén kumuláció Homogén anyagi kumuláció: különböző ágazatok közigazgatási büntetőszankciói halmozódnak; ET ajánlása is megengedi; Méltányosság; Homogén alaki kumuláció: ugyanazon ágazat azonos büntetőszankciója halmozódik; Ismételten kiszabható szankciók.

Vertikális párhuzamos represszió Ún. szabálytalanságok (EU jogát és érdekeit sértő cselekmények). Modelljei: Az uniós szankciót az EU intézménye szabja ki; Az uniós szankció kiszabásának hatáskörét a tagállami hatóságok gyakorolják; Az uniós érdekeket közvetlenül a nemzeti jog szankciói védik a nemzeti hatóságok hatásköreivel.

A szabálysértési kodifikáció XIX. század: trichotóm és dichotóm rendszerek. 1878. évi V. törvénycikk a Csemegi-kódex (bűntett, vétség). 1879. évi XL. törvénycikk Kbtk. (kihágás) 1950. évi II. törvény áttért a dichotóm rendszerre (bűntett és kihágás). 1951. évi 35. törvényerejű rendelet (eljárási rendszer – járásbíróság - végrehajtó bizottság - rendőrség) 1953. évi 16. törvényerejű rendelet a rendőrség kihágási döntési jogkörét megszüntette (bevezette a bírságot az ún. szabálytalan– ságok esetén!). 1955. évi 17. törvényerejű rendelet áttért a monista rendszerre (bűncselekmény = bűntett), létrejött a szabálysértési jog. az 1968. évi I. törvény az első Szabs. tv. 1999. évi LXIX. törvény Régi Szabs. tv. (az Emberi Jogok Európai Egyezményének ratifikálása, a 63/1997. (XII. 12.) AB határozat, 1078/1996. (VII. 19.) Korm. hat.) + ágazati jogalkotás (!) 2012. évi II. törvény Szabs. tv.

Emberi Jogok Európai Egyezménye Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. (fair eljárás) Emberi Jogok Európai Bírósága – Öztürk ügy. Büntetőjogi vád megállapításánál figyelembe veszi a Bíróság: azt, hogy az adott nemzeti jog a cselekményt büntetőjoginak minősíti-e (ennek azonban inkább csak informatív, nem pedig ügydöntő a jelentősége), az elkövetett cselekmény jellegét, és ebben a tekintetben jelentőséggel bír az is, hogy a tagállamok többségében az adott cselekmény büntetőjogi megítélés alá esik-e, végül a kiszabható büntetés természetét és súlyosságát.

Szabálysértések felosztása kriminális jellegű (lopás, garázdaság, magánlaksértés, rendzavarás stb.) igazgatás-ellenes (köztisztasági szabálysértés, tiltott fürdőzés, segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele stb.) Szakszabálysértések (határrendészeti szabálysértés stb.)

A szabálysértési eljárások számokban

A szabálysértési törvény szerkezete Szabálysértésért való felelősség; Hatály; Elévülés; Jogkövetkezmények. Általános szabályok Alapvető rendelkezések; Bizonyítás általános szabályai; Általános eljárási szabályok; Szabálysértési hatóság eljárás; Elzárással is büntethető szabálysértésekre vonatkozó eljárás; Szabálysértési eljárás Végrehajtás Nyilvántartás Elzárás végrehajtása; Pénzbírság (…) végrehajtása … Egyes szabálysértések

A szabálysértés fogalma (1) Régi Szabs. tv.: azok a jogsértő magatartások, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban (1) sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, (2) akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve (3) meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. (H.K.!) Új Szabs. tv.: A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények elleni hatékony fellépés érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja(…)

A szabálysértés fogalma (2) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. (Régi Szabs. tv.: Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.) Jogellenesség + tényállásszerűség + társadalomra veszélyesség. I. Jogellenesség: az adott cselekmény valamely jogilag védett érdeket, értéket sért vagy veszélyeztet (TÖRVÉNY!!). II. Tényállásszerűség: az elkövetési magatartás leírása.

A szabálysértés fogalma (3) III. Társadalomra veszélyesség: Az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.

A szabálysértési jogforrások Régi Szabs. tv. Törvény Kormányrendelet Önkormányzati rendelet Új Szabs. tv. Törvény (kerettényállások) DE Mötv. 51. § (4); DE 38/2012. (IX. 14.) ABH. DE Mötv. 8. § b)

Kitekintés: közösség ellenes magatartás Megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait a természetes személy, jogi személy, aki munkanapokon 21.00 óra és 08.00 óra között, szombaton 22.00 és 00.00 között, vasárnap és ünnepnapokon 00.00-09.00 óra és 12.00-00.00 óra között lakóövezetben zajt keltő tevékenységet végez, így különösen: a) robbanómotoros fűnyírót, b) motorfűrészt c) kerti traktort, rotációs kapát d) ipari- vagy barkácsgépet működtet.

A szabálysértési törvény (anyagi jogi) hatálya Területi hatály: a belföldön elkövetett szabálysértés (területi elv); a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés (aktív személyi elv). Időbeli hatály: A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. Kerettényállások: 1/1999. sz. JEH (közlekedéssel kapcsolatos szabálysértések) Eljárási szabályok hatálya: elbíráláskor hatályos Szabstv.

A szabálysértési felelősség Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan (!), kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. Felbujtó, bűnsegéd (részesek). Kísérlet: megkezdett magatartás + szándékosság + abba maradás. Nincs előkészület!

A szabálysértési felelősség Szándékosság Egyenes szándék Eshetőleges szándék Gondatlanság Tudatos gondatlanság Hanyagság

A szabálysértési felelősség Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet - az eljárási bírság kivételével - közigazgatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását rendeli  el. (Ne bis in idem) Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni. (Nullum crimen…) Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett. (Nulla poena…)

A szabálysértési felelősség Büntethetőséget kizáró okok: Gyermekkor (3838. sz. BJD); Kóros elmeállapot (elmebeteg, gyengeelméjűség, tudatzavar, szellemi leépülés, személyiségzavar); Kényszer és fenyegetés; Tévedés (ténybeli, jogbeli); Jogos védelem és végszükség; Jogszabály engedélye: A megbízhatósági vizsgálatot folytató személy. A törvényben meghatározott egyéb ok.

A szabálysértési felelősség A Rendőrségről szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést. Ugyanazon szabálysértés miatt nem büntethető, akinek szabálysértési ügyét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság közvetítői eljárásra utalta és a közvetítői eljárás eredményes volt.

Büntethetőséget megszüntető okok halál elévülés magánindítvány hiánya

Elévülés Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz az elévülési idő újrakezdődik. A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy ellen a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik. A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.

Magánindítvány hiánya becsületsértés, magánlaksértés, hozzátartozó sérelmére elkövetett tulajdon elleni szabs. szellemi tulajdon elleni szabálysértések (bizonyos esetben)

A szabálysértési szankciók A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás, a figyelmeztetés. Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a szabálysértési elzárás, a pénzbírság, a közérdekű munka. A büntetések önállóan és egymás mellett is kiszabhatók. A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka. Spec.: törvény megállapíthatja egyes szabálysértési tényállások esetén a) a büntetés, intézkedés kiszabásának további törvényi feltételeit, b) az egyes büntetések, valamint a helyszíni bírság kiszabásának kizártságát, c) a helyszíni eljárásra, valamint a büntetés, intézkedés végrehajtására vonatkozó eltérő szabályokat.

Szabálysértési elzárás Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. Legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap (halmazat 90 nap). Beszámítás! Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy, a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. Szabs.tv. XXII. Fejezete : 16 szabálysértési tényállás, DE(!) szabálysértési visszaesés jogintézményének bevezetése. Fiatalkorúak is!

Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések Magánlaksértés Önkényes beköltözés Távoltartó határozat szabályainak megszegése Rendzavarás Garázdaság Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése Tiltott prostitúció Veszélyes fenyegetés Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel Valótlan bejelentés Hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás Járművezetés az eltiltás hatálya alatt A tulajdon elleni szabálysértés Közérdekű üzem működésének megzavarása Jogosulatlan vadászat Tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés

Pénzbírság 5-150.000 (300.000) forint. Közlekedési szabálysértések esetén Korm. rend. (63/2012. Korm. rend.) A pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. 5000 Ft = 1 nap Kizárt esetek. A szabálysértési hatóság határozatában tájékoztatja az eljárás alá vont személyt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. (tájékoztatási kötelezettség + önkéntes jelentkezés)

Közérdekű munka Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. A közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Beszámítás! Kiszabási tilalom megegyezik az elzárásnál említettekkel. 6 óra = 1 nap szabálysértési elzárás.

Járművezetéstől eltiltás Az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve a Szabs. tv.ben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el (közlekedési szabálysértés hat hónapon belül legalább kétszer). Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel a) az úton való haladásra, b) az előzésre és kikerülésre, valamint c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell. A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé. Járműkategóriára vagy járműfajtára. 1 hónap – 1 év.

Elkobzás El kell kobozni azt a dolgot: amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot, amely szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. Nincs helye elkobzásnak, ha 2 év nem telt el (kivéve: jogellenes birtoklás, különleges védelem alatt a foganatosításnak!)

Kitiltás A sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt. A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt. 6 hónap – 2 év.

Figyelmeztetés Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől.

A szabálysértési szankciók kiszabása A büntetést és az intézkedést úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak. Figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az eljárás alá vont személy szabálysértés miatt történt felelősségre vonását. Enyhítő körülményként kell figyelembe venni az eljárás alá vont személy hatóságokkal való együttműködését. Kár megtérítése általában nyomatékos enyhítő körülmény (Kiv. közlekedési szabs.)

Jogerősen kiszabott szabálysértési szankciók Jogerősen kiszabott szankciók 2013 2014 2015 2016 2017 2018. I-II. Elkobzás 241 666 452 550 3 442 446 Elzárás 17 807 28 740 5 484 1 929 1 354 165 Figyelmeztetés 49 699 57 087 51 484 50 167 48 218 4 542 Próbaidőre felfüggeszett elzárás 3 34 1 Helyszíni bírság 689 520 667 316 548 750 560 284 538 122 72 819 Járművezetéstől eltiltás 7 230 10 266 11 345 13 947 15 061 1 634 Kitiltás 6 9 7 Közérdekű munka 2 428 2 514 1 925 1 805 1 488 211 Pénzbírság 129 579 148 143 124 166 130 541 125 981 11 926 Összesen: 896 504 914 738 743 615 759 233 733 707 91 745

Halmazati büntetés Halmazat: ha az eljárás alá vont személy több szabálysértését (anyagi feltétel) bírálják el egy eljárásban (eljárási feltétel): több szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés – 90 nap elzárás; +50% pénzbírság; több, szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés – +50% pénzbírság; több közlekedési szabálysértés esetén - legmagasabb+50% pénzbírság (de nem lehet kummuláció); Elzárással nem büntethető szabálysértés + közlekedési szabálysértés - 2. pont (de nem lehet kevesebb a legmagasabb fixbirságnál)

Ismételt elkövetés Ha az eljárás alá vont személyt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül: szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták és újabb elzárás – 90 nap; +50%; szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés – 75 nap; pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, újabb szabálysértési elzárás – 75 nap; pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, újabb pénzbírság – 60 nap Kivétel: a közlekedési szabálysértések (de emelkedik a fix birság!)

Végrehajtás elévülése és mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. Be nem számító időtartamok! (elhalasztás, halasztás és félbeszakítás, részletfizetés) Elévülés félbeszakadása – újraindul, DE 2 év. A büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól.

Különleges rendelkezések Fiatalkorúak 14-18. Elzárás: 30 nap (45 nap); Pénzbírság: 50e Ft (100e Ft); Helyszíni bírság: 25e Ft; Fixbírság speciális; Közérdekű munka: 16. évet betöltötte; Ismételt elkövetés nem alkalmazható; Elzárás végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető (!), 1-6 hónap; Pénzbírság, helyszíni bírság csak, ha a megfizetését vállalta. Katonák Fegyelmi eljárás, ha nem elzárással is büntethető szabálysértést követett el; Elkobzást, járművezetéstől eltiltást csak bíróság, vagy szabálysértési hatóság szabhat ki. Ha a szabálysértési hatóság, vagy bíróság jár el, akkor a parancsnokot értesíti.

A szabálysértési eljárás általános jellemzése Alapeljárás Jogorvoslati szakasz Végrehajtás Szabálysértési hatóság Járásbíróság

A szabálysértési eljárás alapelvei A hivatalból való eljárás; Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe; Az önvádra kötelezés tilalma; A védekezés joga; A jogorvoslati jogosultság (kifogás, panasz, fellebbezés); A nyelvhasználat joga; A szabálysértési felelősség elbírálása.

A szabálysértés miatt eljáró hatóságok Az általános szabálysértési hatóság a járási hivatal. A Szabs. tv. által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve jár el. Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt, valamint az Szabs. tv.-ben meghatározott esetekben első fokon a járásbíróság jár el. Járásbíróság végzésével szembeni jogorvoslatot másodfokon a Törvényszék bírálja el.

Helyszíni bírság kiszabására jogosultak Helyszíni eljárás (sommás eljárás). Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye. Sajátos „alku”. 5-50.000 Ft (70.000 Ft) – fix bírság. Ha tudomásul veszi, nincs jogorvoslat! A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Helyszíni bírság kiszabására jogosult: rendőr (általános felhatalmazás!), járási hivatal ügyintézője; NAV szerve, közlekedési hatóság ellenőre, közterület-felügyelő, mezőőr, halászati őr stb. (törvényi felhatalmazás!) Speciális jogorvoslás: helyszíni bírságolás hivatalból és kérelemre történő felülvizsgálata. Szóbeli figyelmeztetés.

A szabálysértési hatóság hatásköre és illetékessége az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság; az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság; megelőzéses illetékesség. Hatásköri, illetékességi összeütközés. Általános illetékesség alóli kivétel miniszteri rendeletben (gazdaságosság, gördülékenység).

A bíróság hatásköre és illetékessége Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság jár el. Lakóhely, tartózkodási hely, munkahely, felderít helye + megelőzés („kiterjesztés”!). Az első fokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a törvényszék tanácsülésen bírálja el. A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el. Hatásköri, illetékességi összeütközés. Általános illetékesség alóli kivétel törvényszék elnöke általi megállapítása (gazdaságosság, gördülékenység).

A szabálysértési eljárásban résztvevő személyek Az eljárás alá vont személy: Az ügy megismeréséhez való jog; Jelenlét az eljárási cselekményeknél; Észrevételezés és indítványtétel; Kérdezés joga; Iratbetekintés és másolatok készítése. Az eljárás alá vont személy képviselője: A törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által írásban meghatalmazott nagykorú személy.

A szabálysértési eljárásban résztvevő személyek A sértett: Észrevételezés és indítványtétel; Kérdezés joga; Iratbetekintés és másolatok készítése; Magánindítvány előterjesztése; Jogorvoslati jog; Kártérítés; Egyéb jogok A sértett képviselője.

Az általános (rendes) eljárási szabályok Feljelentés Nem bizonyítandó tények Bizonyítandó tények Felelősséget megállapító határozat Tényállás tisztázása Eljárás megindul Tudomás / észlelés Magánindítvány Kézbesítés felhívás áttétel Feljelentés elutasítása felfüggesztés kizárás Kifogás Megszüntetés közvetítői eljárás igazolás Panasz idézés / értesítés Felelősség megállapítása nélküli döntés kényszerintézkedések 30 nap (+30 nap)

A szabálysértési eljárás megindulása A szabálysértési eljárás (1) feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság (2) hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi (3) észlelés alapján indul meg. (4) Magánindítványra üldözendő szabálysértés miatt csak a sértett kívánságára indítható meg a szabálysértési eljárás. A feljelentést szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A feljelentésnek tartalmaznia kell a (1) feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az (2) elkövetés körülményeinek a leírását, (3) a bizonyítási eszközök megjelölését, továbbá, (4) ha az eljárás alá vont személy ismert, a személyi adatait. (22/2012. BM rendelet)

A szabálysértési eljárás megindulása Magánlaksértés, tulajdon elleni szabálysértés (hozzátartozó), becsületsértés, szellemi tulajdon elleni szabálysértések. A magánindítvány: Csak a sértett kívánságára indítható meg a szabálysértési eljárás; Korlátozottan cselekvőképes / cselekvőképtelen; Előterjesztésre jogosult nyilatkozata; 30 nap; Igazolásnak nincs helye; Visszavonható.

Szabálysértési eljárás illetéke A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3500 forint. Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a részletfizetési kedvezmény, halasztás engedélyezésére irányuló eljárást.

A feljelentés elutasítása A feljelentést határozattal nyolc napon belül el kell utasítani, a feljelentett cselekmény nem szabálysértés, a büntethetőséget kizáró ok áll fenn, ugyanazon szabálysértés miatt szabálysértési eljárás van folyamatban, a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták, elkobzás alkalmazása szükséges felelősségre vonás nélkül, a szabálysértés elévült, a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik, illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor, a feljelentéssel vagy a szabálysértési eljárás lefolytatásának feltételeként meghatározott nyilatkozattal szemben támasztott valamely törvényi követelmény nem teljesül.

A szabálysértési eljárás felfüggesztése A szabálysértési eljárást - határozatban - fel kell függeszteni, ha  a) az ügy érdemi elbírálása olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik, b) az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik és távollétében az ügy érdemi elbírálása nem lehetséges, c) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja, d) az eljárás alá vont személy tartós, súlyos betegsége vagy a szabálysértés elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt. A bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli. Az eljárás felfüggesztésének ideje az elévülés tartamába nem számít be, azonban a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni az eljárást. A szabálysértési eljárást felfüggesztő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

A bizonyítás A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket (relevancia elv) köteles tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a (1) rendelkezésre álló adatok, (2) bizonyítási eljárást folytat le. Kivétel: Hivatalos tudomás; Köztudomás. A szabálysértési hatóság a törvényi keretek között szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. A szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, amelyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.

A bizonyítás Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy az eljárás alá vont személy eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Nem lehet bizonyítékként felhasználni: Elkövető vallomása, ha nem figyelmeztették; Tanúképtelen helyzetben tett vallomás; Tanút nem figyelmeztették a megtagadási okokra. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok: Tanú és tanúvallomás; Szakértő és szakértői vélemény; Tolmács; Tárgyi bizonyítási eszköz (körözés); Okirat; Szemle; Szembesítés; Felismerésre bemutatás; Eljárás alá vont személy és az eljárás alá vont személy vallomása.

A bizonyítás - megkeresések A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárásban állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet meg (8-30 nap). A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetésével kapcsolatos szabálysértési eljárásokban az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó és civil szervezetet kereshet meg (8-30 nap) Adatvédelmi rendelkezések, arányosság. Rendbírság!

A kényszerintézkedések Az erőszak alkalmazásának közvetlen lehetőségét foglalják magukba. Egybeesik a hatósági akaratnyilvánítás és a végrehajtás. A hatóság és az „ügyfél” közvetlen kapcsolatba kerülnek, de az erőviszonyok nagyon egyenlőtlenek. Az intézkedés dokumentációja utólag történik meg. Tág mérlegelési szabadság. Kényszerintézkedések a Szabs. Tv.-ben: Elővezetés (szabálysértési hatóság vagy a bíróság); Szabálysértési őrizet (rendőrség, bíróság); Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása (rendőrség vagy a NAV); Lefoglalás (szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, helyszíni bírság kiszabására jogosult személy); Rendbírság (szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság).

Az eljárás megszüntetése A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a cselekmény nem szabálysértés, az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, az, hogy a szabálysértést az eljárás alá vont személy követte el, és az eljárás folytatásától egyik esetben sem várható eredmény, a szabálysértést nem az eljárás alá vont személy követte el, az eljárás alá vont személy meghalt, büntethetőséget kizáró ok áll fenn, a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták, ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban,  elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak, elkobzás alkalmazása szükséges az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül, a közvetítő a közvetítői eljárás eredményes lefolytatásáról tájékoztatta a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot. a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható, illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor, megállapítható, hogy e törvény rendelkezései szerint a feljelentés elutasításának lett volna helye.

A szabálysértési hatóság eljárása – különös eljárási szabályok Meghallgatás nélkül (Pb; Int.) Meghallgatáson

A szabálysértési hatóság eljárása – különös eljárási szabályok Meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat Meghallgatás Ha a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy az eljárásban részt vevő más személy meghallgatása, valamint egyéb bizonyíték megszerzése nem szükséges, a szabálysértési hatóság – korlátozottan – büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz. Ha nincs helye meghallgatás nélküli eljárásban történő határozat meghozatalának, a szabálysértési hatóság a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat le, valamint szükség esetén felhívja a feljelentőt további adatok közlésére. A meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a meghallgatáson új bizonyíték merül fel. A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt – ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak – nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához.

A szabálysértési hatóság érdemi határozata A határozatot jegyzőkönyvbe – vagy más módon írásba – kell foglalni. Külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik. A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz. A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével közli az eljárás alá vont személy (1) felelősségét megállapító vagy az (2) eljárást megszüntető határozatot, illetve a (3) bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését.

Közlés a szabálysértési eljárásban  A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére történő átadása (kézbesítés) a) személyesen, b) postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint, c) szabálysértési jogsegély keretében történhet. Joghatás csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódik. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha annak megtörténtét a jogszabályban jogosultként megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény, illetve jegyzőkönyv vagy határozatpéldány igazolja. A kézbesítés akkor is szabályszerű, ha az arra jogosult a jegyzőkönyv vagy határozatpéldány aláírását megtagadja és a szabálysértési hatóság, bíróság ennek tényét az iratra feljegyzi. Kézbesítési vélelmek (!) – a kézbesítési vélelem megdöntése. Hirdetményi kézbesítés.

Az érdemi határozat Bevezető rész Rendelkező rész Indokolás Záró rész Eljáró hatóság megnevezése Ügy száma és tárgya Bevezető rész Eljárás alá vont személy (…) Kiszabott büntetés és alkalmazott intézkedés Jogorvoslati tájékoztató Rendelkező rész Rövid ténybeli indokolás Jogszabályi hivatkozás Indokolás Hely, idő aláírások Záró rész

A határozat kijavítása és kiegészítése A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén kijavítja. A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát kiegészíti, ha valamely lényeges kérdésről nem rendelkezett. A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetve akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz. Ha a kijavítás a határozat rendelkező részét érinti – ha e törvény a kijavított határozat ellen jogorvoslatot enged –, a szabálysértési hatóság határozata ellen a kijavítással érintett rész vonatkozásában panasznak, a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye. A határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon túl nincs helye a hivatalból történő kiegészítésnek. Akinek kiegészítésre okot adó mulasztás törvényben meghatározott jogát vagy jogos érdekét sérti, a jogsérelemről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül kérheti a határozat kiegészítését. A jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon túl a határozat kiegészítésének nincs helye. A kiegészítést elrendelő határozat vagy végzés elleni jogorvoslatra a kiegészített határozat vagy végzés elleni jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.

Jogorvoslat a szabálysértési hatóság határozata, cselekménye ellen – panasz A szabálysértési hatóságnak (1) az elővezetés kivételével a kényszerintézkedés tárgyában hozott, (2) a feljelentést elutasító, illetve a (3) szabálysértési eljárást megszüntető, valamint (4) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozatával, intézkedésével szemben vagy (5) az intézkedés elmulasztása miatt az eljárás alá vont személy és képviselője, a sértett és képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, továbbá (6) egyéb, nem az ügy érdemében hozott határozatával, intézkedésével szemben - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - panasszal élhet az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akit az intézkedés érint vagy érintett volna.

Szabálysértési hatóság Jogorvoslat a szabálysértési hatóság határozata, cselekménye ellen – panasz három napon belül helyt ad és a sérelmezett határozatát visszavonja vagy módosítja, továbbá a sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megteszi Ügyész a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja. Szabálysértési hatóság Panaszos Határozat esetén 3 nap, egyéb esetben 8 nap

Jogorvoslat a szabálysértési hatóság határozata ellen - kifogás Az érdemi határozattal (!) szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, továbbá az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. A kifogásban elő kell adni annak okát. Ha a kifogásban olyan új tényt állítanak vagy olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert, a szabálysértési hatóság ezen új tényre, illetve bizonyítékra figyelemmel a kifogás alapján a határozatát visszavonhatja, vagy az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja.

A szabálysértési eljárás bírói szakasza A szabálysértési hatóság elutasítja az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. A kifogás elbírálására jogosult: járásbíróság. Az iratok beérkezését követő 30 napon belül végzéssel határoz. (Az ügydöntő végzés rendelkező részből és indokolásból áll, az indokolása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelését, a végzés rendelkezéseinek indokait és megjelöli a végzés alapjául szolgáló jogszabályokat.) Ha a kifogásban nem kérték az ügy tárgyaláson történő elbírálását, a bíróság a kifogást 15 napon belül tárgyalás tartása nélkül, az iratok alapján bírálja el, feltéve, hogy az eljárás az iratok alapján lefolytatható. A bíróság tárgyalást tart, ha a kifogásban a jogosult kifejezetten kérte az ügy tárgyaláson történő elbírálását, vagy ha a bíróság tárgyalás tartását szükségesnek tartja.

A szabálysértési eljárás bírói szakasza A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát végzésében: hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan, az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja, ha a kifogásban olyan új tényt állítanak vagy olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert, megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott. a bíróság az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Eljárás a szabálysértési elzárással is büntethető, valamint a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén Előkészítő eljárás Feljelentést a rendőrségnél kell megtenni; Tényállás felderítése, bizonyítási eszközök felkutatása; 30 (+30) nap; Jelentés; Kivétel: Az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása Járásbíróság Meghallgatás nélküli eljárás (határozatban: Pb. + intézkedések); Nincs jogorvoslat, de 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását; Végzés: felelősséget megállapítja és büntetést szab ki, intézkedést alkalmaz; megszünteti az eljárást; Halasztó hatályú fellebbezés 8 nap; Spec.: bíróság elé állítás. Törvényszék 30 napon belül tanácsülésen; Súlyosítási tilalom (ha nem a terhére fellebbeztek); További jogorvoslatnak nincs helye;

Perújítás A bíróság jogerős végzésével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetve vele szemben lényegesen enyhébb jogkövetkezményt kell alkalmazni; a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt az elkövető felelősségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, illetve intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni (H.K. 2018. jan. 1.);

Perújítás az eljárás alá vont személlyel szemben ugyanazon cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító végzést, vagy ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési és büntetőjogi felelősséget megállapító döntést hoztak; az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, vagy az elkövetőt nem a valódi nevén ítélték el; az alapügyben a szabálysértési hatóság valamely tagja, illetve a bíróság a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte; az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el. A bíróság szabálysértési elzárásra történő átváltoztató döntése ellen perújításnak van helye, ha az jogszabályt sért.

Perújítás Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő az elkövető képviselője, kivéve, ha az elkövető ezt megtiltja, a fiatalkorú elkövető törvényes képviselője, gondozója, az ügyész. A fenti esetekben az előterjesztett perújítási kérelem alapján a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni. Az ügyész terjeszthet elő perújítási kérelmet, ha az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el.

Perújítás Alapügyben eljárt bíróság. Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítási kérelem alapos, az alapügyben hozott végzést egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz, ha pedig a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja. Az elkövető javára előterjesztett perújítás alapján az alapügyben hozott jogerős végzést nem lehet az elkövető terhére megváltoztatni. A perújítás elrendelése ellen és a perújítás tárgyában hozott érdemi határozatok ellen nincs helye jogorvoslatnak. A perújítás elutasítása ellen a perújítási kérelmet előterjesztő fellebbezhet. A fellebbezést a törvényszék a fellebbezés elbírálására vonatkozó szabályok szerint bírálja el azzal, hogy ha a fellebbezésnek helyt ad, akkor a megfellebbezett végzést hozó bíróságot utasítja a perújítás lefolytatására.

A döntés jogereje A határozat, illetve a végzés jogerős a) a meghozatala napján, ha ellene nincs helye jogorvoslatnak, b) a jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő napon, ha ellene határidőben nem terjesztettek elő jogorvoslatot, c) a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat esetén, a meghallgatás kérésére nyitva álló határidő leteltét követő napon, amennyiben az eljárás alá vont személy nem kéri meghallgatását, d) a visszavonásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatósághoz, illetve bírósághoz történő érkezésének napján, ha a jogosult a meghallgatás iránti kérelmet, a kifogást, a panaszt, illetve a fellebbezést visszavonja, e) a lemondásról szóló nyilatkozat szabálysértési hatóság, illetve bíróság által történő kézhezvételének napján. A helyszíni bírság a tudomásulvétele napján jogerős.

Végrehajtás Szabálysértési elzárás végrehajtása (Bv. Intézet - rendőrségi fogda; körözés; elhalasztás); Pénzbírság, helyszíni bírság a szabálysértési költség, a rendbírság valamint az okozott kár végrehajtása (30 nap; központi bírságkezelő szerv, átváltoztatás, behajtás); Közérdekű munka végrehajtása (foglalkoztatási szerv, átváltoztatás, elhalasztás, félbeszakítás); Járművezetéstől eltiltás végrehajtása (rendőrség); Elkobzás végrehajtása (vhr.); Méltányosság (miniszter; Köztársasági Elnök)!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!