Arany János (1817-1882)

Arany János élete Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei: Arany György Megyeri Sára 10-en voltak testvérek, de csak nővére, Sára, és Arany maradtak életben Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A nemzetség, melyből származott, eredetileg nemes volt, de később jogaitól megfosztva, bár a nemeslevél birtokában, per útján se bírta többé visszaszerezni kiváltságait. 

Arany János élete Nagyon visszahúzódó, félénk, érzékeny természete volt, mely őt gyermekkorától fogva jellemzi, és ami miatt ritkán barátkozott Apja hamuba irt betűkön megtanította olvasni, majd írni is Tanulmányait: 1831-ben Nagyszalontán kezdte,  majd segédtanító lett  később Debrecenbe ment, ahol folytatta tanulmányait  ismét segédtanítói állás, de már Kisújszálláson  végül visszatért Debrecenbe, de véglegesen abbahagyta az iskolát, és 1836-ban érettségi nélkül távozott

Arany János élete  1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel.  1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor Szalontán  1839-ben nevelői állást tölt be 1840 tavaszán másodjegyző lett.

Arany János élete  1840. November 19-én megházasodott, nőül vette Ercsey Juliannát, egy ügyvéd árva és vagyontalan leányát  Két gyermekük született: 1841-ben Juliska 1844-ben László  Megfogadta hogy nem olvas többet, hanem él hivatalának, s lesz közönséges ember.  Mindezt pár évig tudta betartani.

Arany János élete Irodalmi fellépése:  1845 nyarán elkezdte írni az Elveszett alkotmányt. A művet nem szánta közönség elé, csak időtöltésül írta, ám ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját  A Kisfaludy Társaság új pályázatot írt ki, amire Arany elkészítette a Toldit /1847 febr. 6/, ami nemcsak pénzt hozott a házhoz, hanem elismert költő lett.  Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett, amely levelezésből barátság alakult.  A Pesti Divatlapba, és az Életképekbe írt költeményeket  1847-ben készítette a Toldi estéjét

Petőfi Sándor: ARANY JÁNOSHOZ TOLDI írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre!... Olvastam, költõtárs, olvastam mûvedet, S nagy az én szivemnek õ gyönyörûsége. Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni: Nem tehetek róla... te gyújtottad úgy fel! Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel?

Ki és mi vagy? hogy így tûzokádó gyanánt 2 Ki és mi vagy? hogy így tûzokádó gyanánt Tenger mélységébõl egyszerre bukkansz ki. Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. Ki volt tanítód? hol jártál iskolába? Hogy lantod ily mesterkezekkel pengeted. Az iskolákban nem tanulni, hiába, Ilyet... a természet tanított tégedet.

Dalod, mint a puszták harangja, egyszerû, 3 Dalod, mint a puszták harangja, egyszerû, De oly tiszta is, mint a puszták harangja, Melynek csengése a rónákon keresztûl Vándorol, s a világ zaja nem zavarja. S ez az igaz költõ, ki a nép ajkára Hullatja keblének mennyei mannáját. A szegény nép! olyan felhõs láthatára, S felhõk közt kék eget csak néhanapján lát.

Nagy fáradalmait ha nem enyhíti más, 3 Nagy fáradalmait ha nem enyhíti más, Enyhítsük mi költõk, daloljunk számára, Legyen minden dalunk egy-egy vigasztalás, Egy édes álom a kemény nyoszolyára! – Ezen gondolatok elmém környékezték, Midõn a költõi szent hegyre jövék fel; Mit én nem egészen dicstelenûl kezdék, Folytasd te, barátom, teljes dicsõséggel! Pest, 1847. (február eleje)

Arany János élete  1848-49-ben Nagyszalontán élt.  Szalontai országgyűlési képviselő jelöltség felajánlása - visszautasította  Nép barátja című lap szerkesztését sem vállalta el, de rengeteg művet írt e lapba  Nagyszalontán nemzetőrként részt vett az aradi várostromban A forradalom kitörése alatt is jegyző volt, de 1849-ben Debrecenbe megy, és mire visszatér már betöltik állását, majd bujdosni kényszerül 1850-től ismét dolgozott folyóiratokban. Ez időtáj heves lelki vívódásokon ment át: A haza sorsa, és Petőfi elvesztése nagyon megviselte a költőt.

Arany János élete 1850-ben nevelő a Tisza családnál  1851-ben Nagykőrösi tanár, itt 9 évet tölt (balladái nagy rész ekkor készül)  Élte céljaiul a Toldi-trilógia bevégzését s a hun-magyar mondakör trilógiájának megírását tűzte ki.  1858 dec. 15-én a Magyar Tudományos Akadémia taggá választja Arany Jánost  1860. Július 15-én a Kisfaludy-társaság is igazgatójának választja, így egész családjával Pestre költözik  Megindította a Szépirodalmi Figyelő című hetilapot

Arany János élete 1870 jan. 17-én főtitkárnak nyilvánították 1867-ben kiadta összes költeményét összegyűjtve. 1865 dec. 28-án Szalontán meghalt lánya, Juliska. 1863-ból meg-megújuló fej- és fülzúgása, s fiatalkorában kapott tüdőhurutja mind súlyosabban éreztette magát.  E csapások következtében 1877-ben lemondott főtitkári hivataláról; a lemondást az akadémia csak egy két évre rá fogadta el, majd igazgató-taggá választotta.

Arany János élete  1879-ben befejezte a Toldi szerelmét  Újra meg-megszállta az ihlet a Margit-sziget tölgyfái alatt. Számos lírai költeményt és balladát irt. Ekkor, 1877-ben írta az Őszikék című versciklusát. (Gyulai Páltól kapott „Kapcsos könyvbe”)  1879-ben befejezte a Toldi szerelmét  Régi betegsége 1878 áprilisban lépett fel először súlyosabb alakban. 1882 október 10-én egy kis sétát tett a szabadban, s a szél átjárta testét s megkapta a friss náthát.  1882. Október 22-én reggel székében ülve feje lehanyatlott, és meghalt  1882. Október 24-én temették el.