A bizonyítás a büntető eljárásban Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím Tóth Mihály
Az áttekintés vázlata 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak 5. Az egyes bizonyítási eszközök 5.1. Személyi bizonyítási eszközök 5.1.1. A tanú és a tanúvallomás 5.1.1.1. A tanúvédelem 5.1.2. A szakértő és a szakvélemény 5.1.3. A pártfogó felügyelői vélemény 5.1.3. A terhelt vallomása 5.2. A tárgyi bizonyítási eszközök és az elektronikus adat 5.3. A bizonyítási cselekmények 6. Bizonyításelméleti alapvetés 6.1. Terminológiai kérdések 6.2. A bizonyítékok típusai és a bizonyító erő
Feszty Árpád: tüzesvas-próba
A bizonyítás fogalma, célja a) ismeretelméleti fogalom: közvetett – utólagos - megismerő, rekonstruáló tevékenység b) logikai fogalom: a logika szabályai szerint végzett gondolkodási folyamat, c) processzuális értelemben: a bizonyítás alanyainak rögzített jogi keretek között zajló tevékenysége, amely a törvényben meghatározott kérdések eldöntésére irányul, ugyancsak törvény által előírt módon. A bizonyításnak tehát van egy tartalmi - a cél függvényében vizsgálandó - és egy formai - a módszert illető - eleme.
Bizonyítási rendszerek 1. a) a kötött (formális) bizonyítás: a törvény határozza meg a bizonyítási eszközöket (olykor ezek értékét, bizonyító erejét is), s azt, hogy ezek léte vagy nemléte alapján mit kell, vagy mit nem lehet bizonyítottnak tekinteni. E rendszer voltaképpen nem létesített semmiféle tartalmi kapcsolatot a bizonyítandó ténnyel. (a tiszta inkvizitórius rendszer jellemzője – vö. beismerés: „a bizonyítékok királynője”)
Bizonyítási rendszerek 2. b) a szabad bizonyítás: kizárólag a hatóságtól (a bírótól) függ, hogy mit fogad el a bizonyíték forrásaként, hogyan bizonyít, s mikor tekint egy tényt bizonyítottnak. (Az esküdtszéki rendszer a „vádelv” jellemzője. Hibája a lehetséges esetlegesség, szubjektivizmus)
Bizonyítási rendszerek 3. c) A vegyes rendszer igen sokféle lehet, pl. ca) a bizonyítási eszközök törvényen alapulnak, ám mérlegelésük teljesen szabad, cb) a bizonyítás eszközei részben szabályozottak, mérlegelésük általában szabad, egyes megkötésekkel, illetve cc) az említettek különféle változatai, pl. az egyes bizonyítékok előre meghatározott bizonyító erejét előíró szabályok.
Hatályos törvényünk „vegyes” rendszere A ''kötött'' bizonyításra jellemző elemek a hatályos törvényben A ''szabad'' bizonyításra jellemző szabályok a hatályos törvényben A törvény a bizonyítási eszközöket és eljárásokat felsorolja. Az egyes eszközökből és eljárásokból szerzett bizonyítékoknak nincs meghatározott bizonyító erejük. Értékelésüknél a belső meggyőződés szerepet kap. A törvény a bizonyítási eszközök és eljárások igénybe vételét kivételesen - előírja (pl. különleges szakértelem szükségessége esetén kötelező szakértő – 188. § (1) bek.) - kizárja (pl. tanúzási mentesség ellenére történő kihallgatás eredménye - 169. §.(3) bek) A bíróság és az ügyész általában szabadon dönt a törvényben szereplő bizonyítási eszközök vagy eljárások igénybevételéről.
A bizonyítás tárgya Be. 163.§ : Az anyagi és eljárási szabályok szempontjából jelentős tények (járulékos kérdések is, ám a köztudomású vagy „hivatalosan” tudott tények nem), Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, a) amelyek köztudomásúak, b) amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, illetve nyomozó hatóságnak hivatalos tudomása van, vagy c) amelyek valóságát a vádló, a terhelt és a védő az adott ügyben, együttesen elfogadja.
A bizonyítás és az eljárási feladatok megoszlása 164. § (1) A vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének indítványozása a vádlót terheli. (2) A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be. (3) Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem köteles.
A bizonyítás törvényessége a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása a törvényen alapul, az emberi méltóság, a személyiségi jogok, és a magánélet tiszteletben tartandó, a bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy vagy az eljárási résztvevők jogainak lényeges sérelmével ellentétesen lefolytatott bizonyítás eredménye nem használható fel.
Bizonyítási tilalmak A bizonyítás tárgyára vonatkozó tilalmak A bizonyítás eszközeire, módszereire vonatkozó tilalmak rágalmazó, becsületsértő kifejezés valóságtartalma (főszabály!) önhibából eredő ittasság büntethetőséget kizáró volta megdönthetetlen vélelmek megdöntése - korábban tiltott volt a személyiségi jogok sérelmével beszerzett bizonyíték (pl. titkos hangfelvétel), ma már nem az (vö. BH 2009/11.) - a törvénysértően szerzett bizonyíték kérdésére a törvényesség keretében tértünk ki
Az egyes bizonyítási eszközök Tanúvallomás Terhelti vallomás Szakvélemény Páártfogó felügyelői vélemény Tárgyi bizonyíték, irat, okirat Elektronikus adat Bizonyító eljárások
A tanú fogalma, jogai, kötelességei Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet (168. § (1) bek.) Kötelességei: - megjelenés, - vallomástétel, igazmondás - a vallomás indokolatlan megtagadása: BTK.277.” –tanúvallomás jogosulatlan megtagadása [ „szelektív”(hiányos) vallomás: elhallgatással megvalósított hamis tanúzás Jogai: - költségtérítés, - bizonyos esetekben mentességi jog, - tanúvédelemhez való jog
A tanú költségtérítése 14/2008. (VI.27. IRM.r.) Utiköltség Szállásköltség (max. : nyugdíjminimum ¼-e) Ellátási költség (nyugdíjminimum 3 %-a) Munkából kiesés pótlása (óránként a nyugdíjminimum 1,5 %-a)
Mentességi okok Abszolút mentességi okok: (a tanú nem hallgatható ki) - védő (e minőségében) - egyházi személy (e minőségében) tanúzási képességre kiható testi vagy szellemi állapot, minősített adat esetén felmentés hiánya. (ez utóbbi felmentés esetén orvosolható) Relatív mentességi okok: (a vallomás megtagadható) - hozzátartozó - önvád, vagy hozzátartozó vádolása - foglalkozásból vagy közmegbizatásból eredő titoktartás - felmentés hiányában - médiatartalom-szolgáltató, ha az informátor kilétét felfedné
A hazai tanúvédelem eszközrendszere Anyagi jogi előírások Eljárásjogi rendelkezések Valamennyi tanút érintik A különleges bánásmódot igénylő tanút érintik – a hamis tanúzásra felhívás büntetendősége (Btk. 276. §) (a tanúvédelemnek az is célja, hogy a tanú befolyásmentesen tehessen vallomást) - tanúvallomás írásban történő megtételének lehetősége [Be. 181. §] - a 14 és 18 éven aluli tanuk védelmével is összefüggő kímélete [Be. 87-88.§] – a kényszerítés hatósági eljárásban (a tanú erőszakkal vagy fenyegetéssel történő befolyásolásának) büntetendősége (Btk. 278. §) - Személyes adatok zárt kezelése [Be. 99. §] - tárgyalás nyilvánosságának korlátozhatósága [Be. 436. § (4) bek. b) pont)] – a tanú vesztegetéssel történő befolyásolásának büntetendősége (Btk. 295. §) - a tanú érdekében eljáró ügyvéd igénybe vétele és eljárása [Be. 59. § (1) bek. í) pont] – a tanú személyes adatainak zárt kezelése [(Be. 99. §)] - felismerésre bemutatás esetében lehetőség a felismerő észlelhetőségének kizárására [Be. 210. § (5) bek.] - személyi védelem [Be. 94. §] - szembesítés mellőzhetősége [211. § (2) bek.] - különösen védetté nyilvánítás [Be. 90. §] – védelmi programba történő felvétel [ Be. 95. §, 2001. évi LXXXV. tv.]
A terhelt vallomása, jogok, kötelezettségek - jog a gyanú (vád) megismeréséhez, - jog a hallgatáshoz (akár teljesen, akár részlegesen), - jog az önvádolás alóli mentességhez, - jog a vallomáshoz, (ha korábban megtagadta, akkor is), - jog a vallomás összefüggő előadásához, - jog a vallomás saját kezű leírásához és az iratokhoz csatolásához - jog védőhöz, - jogorvoslati jog a gyanú közlésekor (halasztó hatálya nincs !) - köteles - főszabályként (ha erre kötelezik) jelen lenni (távolmaradás esetén elővezethető) - a személyi adatokra vonatkozó kérdésekre válaszolni, - mást (következmények nélkül) nem vádolhat hamisan.
A nyomozási jelenlét alóli kivételek A terhelt a szabályszerű idézésre meg kell jelenjen. (Az eljárási cselekményeken való részvételre kötelezhető - elővezetik) A nyomozásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik; ebben az esetben a tartózkodási helyének felkutatása iránt kell intézkedni és gondoskodni kell a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról. Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során - ha a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre - elfogatóparancsot kell kibocsátani, ezzel egyidejűleg a terhelt részére, ha nincs meghatalmazott védője, védőt kell kirendelni.
Az igazságügyi szakértő
Áttekintés - Szakértő az a személy, aki a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelemmel rendelkezik. jogok és kötelességek, - a szakértői szervezet, - a szakvélemény (felépítése), - a szakvélmény felülvizsgálata
A szakértői szervezet a) szakértői intézetek (állandó szakértők) Pl. Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, Igazságügyi Műszaki Szakértő Intézet, Igazságügyi Könyvszakértő Intézet. b) kijelölt (listás) szakértők A Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok elnökei a főügyészekkel egyetértésben megállapítják az illetékességi területükön szükséges szakértők számát, és a megfelelő képzettségű személyekről nyilvános jegyzéket ''listát'' készítenek, amelyet időről-időre kiegészítenek. A hatóságok - ha nem intézetet rendelnek ki – erről a listáról választanak szakértőt. c) eseti szakértők Állandó vagy kijelölt szakértő hiányában elvileg minden különleges szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet igénybe vehető.
A szakvélemény részei (példa: pszichológus szakvélemény) 1. Fejrész a) A cím: „Igazságügyi pszichológus-szakértői lelet és vélemény”. b) A fejrész tartalmazza: a kirendelő hatóság megnevezését, az ügy számát, kinek és milyen ügyében kérik a vizsgálatot, illetőleg a véleményt, a vizsgálandó személy adatait, az eljárásban betöltött szerepét ( c) Előzmények: Ez az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény— szakértővel közölt — tényeinek, adatainak rövid összefoglalása, ismertetése. 2. Szakmai ténymegállapítások (leleti rész) a) A pszichológusi vizsgálat jegyzőkönyve Tartalmazza a személyes vizsgálat adatait (exploratio), a tesztvizsgálat nyers adatait (pontértékek, számszerű mutatók, stb.), a vizsgált személynek a cselekményről vagy ügyről szóló ismertetését, előadását. b) A megelőző orvosi, elmeorvosi, illetőleg az előzetes pszichológus-szakértői vizsgálatok eredményeinek összefoglalása. 3. Vélemény A vélemény nem adatismertetés, hanem az előzőekben emlitettek szintézise. Tartalmaznia kell, hogy a szakértő a) véleményét milyen vizsgálatok és adatok alapján alakította ki. b) milyen szakmai megállapitására jutott és ezt mivel indokolja, c) az elrendelő hatóság vagy a más (pl. orvos-) szakértő kérdéseire adott tételes választ.
Bizonyítási eljárások Ide a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a szakértők párhuzamos meghallgatása tartozik. Mindegyik eljárási cselekménynek más a célja és a releváns eredménye: - a szemle rendszerint a hatóság által még nem ismert tárgyi bizonyítási eszköz felkutatását célozza, - a helyszíni kihallgatás esetén a bizonyító erő abban áll, hogy a terhelt vagy a tanú mutat meg olyan helyet, cselekményt, vagy tárgyat, aminek létezéséről a hatóság már tud, - a bizonyítási kísérlet rekonstruálás révén erősít meg, vagy zár ki valamely feltevést, - a felismerésre bemutatás bizonyító ereje a megfelelő tárgy vagy személy befolyásmentes kiválasztásában van.
Felismerésre bemutatás (122. §)
Szembesítés (124. §)
Kitekintés: Bizonyításelméleti alapvetés
Néhány fogalmi, terminológiai kérdés Meghatározandó - a bizonyítandó tény, - a bizonyító tény, - a bizonyíték forrása, - a bizonyítási eszköz, - a bizonyíték és - a bizonyító erő fogalma. A korábbi terminológiában - elsősorban Balogh Jenő és Angyal Pál nyomán - az említett fogalmak egymásra épülését (leegyszerűsítve) így definiálták: bizonyítandó tény adott bűncselekmény elkövetésének megtörténte és elkövetőjének személye, bizonyító tények, vagy bizonyítási okok a jelenben létező, meggyőződés kiváltására alkalmas argumentumok, azok a személyek és tárgyak pedig akik ezt az okot hordozzák bizonyítási eszközök. A bizonyító tények és a bizonyítási eszközök együtt képezik a bizonyítékot. (Ezt a mindenütt evidenciaként kezelt tételt azonban - noha ez a ''kettősség'' bővebb magyarázatot érdemelne - nem fejtik ki részletesen). A bizonyító erő (nervus probandi) azt érzékelteti milyen mértékben alkalmas a bizonyítékból nyerhető, tény meggyőződés kiváltására.
A bizonyítékok felosztása Eredeti – származékos (közvetlenül, illetve áttételesen kapcsolódik a bizonyítandó tényhez) Személyi – tárgyi Terhelő – mentő Közvetlen – közvetett (az „elsődleges”, releváns tényre vonatkozik, illetve azzal összefüggésbe hozható)
közvetlen közvetett eredeti származékos (az elsődleges tényre vonatkozik) közvetett (az elsődleges ténnyel összefüggésbe hozható) eredeti (a bizonyítandó tényhez nem áttételen keresztül kapcsolódik) - szemtanú vallomása az áldozat lelövéséről, - kézírással készült lefoglalt zsaroló levél, - a terhelt lopást beismerő vallomása, - tanúvallomás az áldozat lelövéssel fenyegetéséről, - a zsarolással gyanúsított személy üres bankszámláján az általa követelt összeg megjelenése, - a lopott dolgok egy részének sértett lakásán történő megtalálása, származékos (áttételesen kapcsolódik a bizonyítandó tényhez) - a térfigyelő kamera lövést rögzítő felvétele, - a zsaroló elismerten saját kézírásával készült feljegyzés fénymásolata, - a beismerő vallomásról készült videofelvétel - külföldre távozott tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv arról, hogy a gyanúsított lőfegyver vásárlásáról tárgyalt, - a zsaroló és a megzsarolt kapcsolatát igazoló magnetofon-felvétel, - a lopás helyszínén a szemléről készült rendőrségi videofelvétel
A közvetett bizonyítás dilemmái „láncelmélet” (Hans Gross, Visinszkij) „Kötél- vagy sodronyelmélet” (Nokes) „háló-modell” (integrálja az első kettőt) Veszélyek: Az előítélet és a prekoncepció csapdái Az elvárások és a büntető eljárási szerepek túlértékelése