Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Büntetőeljárás https://www.google.com/search?client=firefox-b&ei=5eKwW9yuKM7OwAK1paCABw&q=nyomoz%C3%A1s+ppt&oq=nyomoz%C3%A1s+ppt&gs_l=psy-ab.3..35i39k1.4157.4962.0.5298.4.4.0.0.0.0.102.371.2j2.4.0....0...1c.1.64.psy-ab..0.4.368...0j0i67k1j0i22i30k1.0.523Z

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Büntetőeljárás https://www.google.com/search?client=firefox-b&ei=5eKwW9yuKM7OwAK1paCABw&q=nyomoz%C3%A1s+ppt&oq=nyomoz%C3%A1s+ppt&gs_l=psy-ab.3..35i39k1.4157.4962.0.5298.4.4.0.0.0.0.102.371.2j2.4.0....0...1c.1.64.psy-ab..0.4.368...0j0i67k1j0i22i30k1.0.523Z"— Előadás másolata:

1 Büntetőeljárás

2 A büntetőeljárás fogalma
A büntetőeljárás tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás, a büntetőjogi felelősség eldöntésének (nem megállapításának) törvényes rendje (nem szokásjog alapján), tartalmát tekintve, büntetőeljárási jogviszonyok és büntetőeljárási cselekmények összessége. /1998. évi XIX. Törvény a büntetőeljárásról/

3 A büntetőeljárás alapelvei
A büntetőeljárás alapelvei olyan általános elvi tételek, amelyek meghatározzák a büntetőeljárás felépítésének és rendszerének legjellemzőbb vonásait. Általános tételek, mert nem csak a büntetőeljárás egyes részleteire vonatkoznak, hanem a felelősség tisztázása érdekében a büntetőeljárást teljes egészében meghatározzák és alakítják. Elvi tételek, mert a törvényhozó az egész eljárás szerkezetét ezen elvek szerint alakítja ki, így azok nevesítve vagy áttételesen a Be. valamennyi részletszabályában megvannak.

4 Eljárási feladatok megoszlása;
büntetőeljárásban három funkció (bűnüldözés, védelem, igazságszolgáltatás), ezen belül a bírósági eljárásban három feladat (vád, védelem, ítélkezés) különül el. A feladatmegoszlás megteremti a büntetőeljárás alanyai közötti munkamegosztást (vádol az ügyész, véd a védő ítélkezik a bíróság), másrészt kifejezi a büntetőhatalom megosztását is, amennyiben a felelősség eldöntésével kapcsolatos feladatokat más-más alanyok látják el.

5 A BÜNTETŐELJÁRÁS ALANYAINAK FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA
A büntetőeljárás alanyai azok a hatóságok és magánszemélyek, akiknek büntetőeljárási jogaik és kötelezettségeik lehetnek, és akik e jogok gyakorlása illetve kötelezettségek teljesítése érdekében büntetőeljárási cselekményeket végeznek.

6 NYOMOZÓ HATÓSÁGOK Nyomozó hatóságok és hatáskörei: Kormányhivatal, Járási hivatal (általános jogkörrel), a hozzá tartozó ügyekben a Rendőrség, Ügyészség NAV., katonai nyomozóhatóságok, külföldön tartózkodó magyar kereskedelmi hajó és polgári légi jármű parancsnoka (különös jogkörrel).   A nyomozó hatóságok feladata: A nyomozó hatóságok a büntetőeljárás első fő szakaszában ügydöntő jogkörrel rendelkező hatósági főszemélyként saját döntésük vagy az ügyész rendelkezése alapján nyomozást folytatnak. A nyomozó hatóság akkor végez önállóan nyomozást, ha a feljelentést nála tették vagy a bűncselekményt maga észlelte. A nyomozó hatóságoknak az a feladata, hogy a lefolytatott nyomozás során felderítsék a bűncselekményt, az elkövető személyét felkutassák, és biztosítsák a bizonyítási eszközöket. A tényállást csak annyira kell felderíteni, hogy a vádló dönthessen arról, emel-e vádat vagy sem, tehát nem kell mindent felderíteni. 

7 A nyomozás Kriminalisztikai szempontból a nyomozás a múltbeli releváns esemény igazságnak megfelelő rekonstruálására és az eljárási célok elérésére irányuló sokoldalú szellemi és gyakorlati tevékenység, amely a szükséges és lehetséges cselekvések tervszerű, tudatos, a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelő végrehajtása útján valósítható meg. E meghatározásból kitűnik, hogy a kriminalisztika a nyomozást egyrészt szabályokhoz kötött munkafolyamatnak,másrészt a megismerés sajátos módszerének tekinti. (A Be-nél is van egy meghatározás, de az más megközelítésben!)

8 Az adatgyűjtés Az adatgyűjtés a felderítés és bizonyítás tárgyát képező cselekmény (esemény) körülményeinek, illetve az abban érintett személyek tevékenységének, hollétének és személyi körülményeinek tisztázása, meghatározása, valamint az eljárás sikeres lefolytatásához szükséges feltételek biztosítása céljából végzett információszerző tevékenység; ezek mellett irányulhat bizonyítási eszközök beszerzésére is.

9 „Nyomozás” és „vizsgálat”
A nyomozás a bűncselekmény nyomainak rögzítése, a tettes személyének felderítése, A vizsgálat pedig a nyomozás továbbfejlesztése, olyan törvényben szabályozott sorozata, amely a már a gyanú esetén a tényállás megállapítását, valamint a terhelt felelőssége szempontjából releváns bizonyítékok feltárását jelenti. A nyomozás olyan tudatos és tervszerű megismerési folyamat, amely információk gyűjtésén és tudatos és tervszerű megismerési folyamat, amely információk gyűjtésén és rögzítésén keresztül valamely múltban lezajlott, és bűncselekmény gyanúját rögzítésén keresztül valamely múltban lezajlott, és bűncselekmény gyanúját keltő tett valóságnak megfelelő rekonstruálására és elkövetőjének keltő tett valóságnak megfelelő rekonstruálására és elkövetőjének megállapítására irányul, annak érdekében hogy eldönthető legyen: indokolt-e megállapítására irányul, annak érdekében hogy eldönthető legyen: indokolt-e (lehetséges-e) a terhelt bírósági felelősségre vonása.

10 Jogkör, hatáskör-illetékesség
A közigazgatási jogkör azokat a közigazgatási jogosítványokat jelenti, amelyek lehetővé teszik kikényszeríthető döntések hozatalát az állampolgárokkal és szervezeteikkel szemben. Ez a hatósági jogkör vagy szűkebb értelemben vett hatáskör. A hatáskör egy más megközelítésben a közigazgatási hatóság eljárási jogosultságát és kötelezettségét jelenti, a törvény is ebben az értelemben használja a hatáskör fogalmát. Az illetékesség is a közigazgatási szervezetrendszeren belüli munkamegosztással összefüggő fogalom. Az illetékesség arra ad választ, hogy a több (esetenként sok) azonos hatáskörű hatóság közül melyik az a hatóság, amely adott ügyben jogosult, illetve köteles az eljárásra. Az illetékesség teszik konkréttá és gyakorolhatóvá a hatáskört. Az illetékességet jogszabály állapítja meg úgy, hogy megjelöl valamilyen illetékességi okot (az ügyfél állandó lakhelyét), és azt összefüggésbe hozza valamelyik - az ügyben hatáskörrel rendelkező - közigazgatási hatóság működési (illetékességi) területével ("az eljárásra az a hatáskörrel rendelkező hatóság illetékes, amelynek területén az ügyfél lakóhelye van

11 A terhelt Terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során: gyanúsított, bírósági eljárásban: vádlott, büntetés kiszabása után: elítélt.

12 A Be-i kényszerintézkedések (nem általában kényszerintézkedések)
A kényszerintézkedések csoportosítása: célja lehet: a bűnismétlés megakadályozása (őrizetbe vétel) eljárás rendjének biztosítása (rendbírság) bizonyítási eljárás elősegítése (lefoglalás, házkutatás) kármegtérítés (zár alá vétel) megelőző intézkedés (ideiglenes kényszergyógykezelés)  Csak a terhelttel szemben rendelhető el (előzetes letartóztatás) bárkivel szemben alkalmazható (házkutatás) tárgyi jellegű (lefoglalás) személy ellen irányuló (elővezetés) vegyes jellegű (személymotozás) Elrendelésére jogosult: a résztvevő hatóságok mindegyike meghatározott hatóság (pl. előzetes letartóztatás – bíróság, rendbírság – ügyész)  súlya szerinti csoportosítás: személyi szabadságot korlátozó (őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás) - személyi szabadságot nem korlátozó (lefoglalás, zár alá vétel, rendbírság)

13 A kihallgatás A kihallgatás a leggyakoribb és a legjelentősebb nyomozási cselekmény, amely a törvény által meghatározott alakiságok mellett a személyi jellegű bizonyítékok megszerzését szolgálja. A kihallgatásra vonatkozó taktikai ajánlások a kihallgatás szervezésére, tervezésére, teljesítésére, rögzítésére és ellenőrzésére vonatkoznak, valamint a kihallgatás hatékonyságát biztosítják, fokozzák. A kihallgatás fajtái - terhelt (gyanúsított) kihallgatás - tanúkihallgatás - sértett-tanú kihallgatás.

14 A bizonyítás Bizonyítás fogalma: az eljárásban résztvevő hatóságok és más résztvevők olyan megismerő tevékenysége, mely során egy múltbeli eseményt próbálnak meg gondolatban rekonstruálni, és az oksági összefüggések feltárásával az objektív igazságot kívánják megállapítani. Formái:  A tanúvallomás, gyanúsított vallomása egyértelműen személyhez kötött, és mint ilyen, nem zárható ki az objektivizmus. Szemle, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás, stb. mint érdekelt vagy kevésbé érdekelt személyek közreműködését igénylő eljárási cselekmények, itt is szintén jelen van sok szubjektív elem. Tárgyi bizonyítási eszköz a bizonyítás koronája, az objektivitás megtestesítője az eljárásban. Ez addig igaz, míg önmagában a létezésével igazol valamit. Abban a pillanatban, amikor ezeket az eszközöket szakértőkkel vizsgáltatjuk meg, és véleményt kérünk róluk, bekapcsoljuk az embert a bizonyítási láncolatba, így a tudattól független, objektív bizonyítás nem lehet teljes.

15 Bizonyítási eszközök és eljárások
tanúvallomás, szakvélemény, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat, terhelt vallomása. Bizonyítási eljárások: szemle, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás, szembesítés, szakértők párhuzamos meghallgatása.

16 A helyszínelés és a helyszíni szemle
- mindkettő csak a bcs helyszínén hajtható végre - mindkettő feladata bizonyítékok megszerzése - a szemle célja, hogy tükrözze a kialakult helyzetet, míg a helyszínelés a már megszerzett adatok ellenőrzésére szolgál - a szemle mindig a nyomozási eljárás kezdetén van, kezdeményezése csak a hatóság rendelkezésétől függ, míg a helyszínelés a résztvevő hozzájárulásától függ - a szemlében jelentős krimináltechnikai eszközök vannak a helyszínelésnél nem - a szemle során nagy mennyiségű adatot szereznek meg.

17 Áldozat és védelme Viktimológia fogalma:
A bűncselekmények áldozataival, sértettjeivel, áldozattá válásukkal foglalkozó tudomány ágazat. Vizsgálja, hogy maguk a sértettek hozzájárultak-e – életvitelükkel, magatartásukkal, figyelmetlenségükkel, hanyagságukkal stb. – a bűncselekmény elkövetéséhez. Az áldozatvédelem rendőri feladatai: A bűncselekmény áldozatával úgy kell bánni, hogy ne szenvedjen újabb pszichikai sérüléseket. Tájékoztatni kell arról, hogy milyen anyagi, orvosi és pszichikai segítséget kaphat, kártérítési igényét hogyan nyújthatja be. Tájékoztatni kell a Be.-ben rögzített jogairól és kötelezettségeiről.   A rendőrségi ügyeleteken és panaszirodákon kulturált és szakszerű körülmények között kell meghallgatni. Amennyiben megfélemlítették, meg kell nyugtatni. Segíteni kell biztonsági érzetének kialakításában. Ha a nyomozás érdekeit nem sérti, tájékoztatni lehet sérelmére elkövetett bűncselekmény állásáról. Az áldozat fogalma: A bűncselekmény természetes személy sértettje és sértettjének közeli hozzátartozója. Közeli hozzátartozó: • házastárs, • az egyenes ági rokon, • az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, • az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, • a testvér. Az áldozattal egy tekintet alá esik, akinek a bűncselekmény lelki, fizikai, vagy erkölcsi sérülést okozott.


Letölteni ppt "Büntetőeljárás https://www.google.com/search?client=firefox-b&ei=5eKwW9yuKM7OwAK1paCABw&q=nyomoz%C3%A1s+ppt&oq=nyomoz%C3%A1s+ppt&gs_l=psy-ab.3..35i39k1.4157.4962.0.5298.4.4.0.0.0.0.102.371.2j2.4.0....0...1c.1.64.psy-ab..0.4.368...0j0i67k1j0i22i30k1.0.523Z"

Hasonló előadás


Google Hirdetések