Meghatározása, formái, mikéntje és „forrásai” A kinyilatkoztatás Meghatározása, formái, mikéntje és „forrásai”
KÉRDÉSEK Mit értesz a „kinyilatkoztatás” kifejezésen? Milyen formái lehetnek? Milyen módokon működhet?
A kinyilatkoztatás meghatározása és formái A kinyilatkoztatás meghatározása: Istennek az a tevékenysége, amely révén közli az emberekkel „saját isteni létét” és „akaratának szent titkát”. A kinyilatkoztatás formái: Istennek ez a közlése szavak és tettek révén történik, amelyek kölcsönösen erősítik és megvilágítják egymást. Konkrétabban: „Természetes kinyilatkoztatás” (= teremtés). „Természetfeletti kinyilatkoztatás” Kegyelem (egyfajta nyitottságot alakít ki). „Tételes” (tudás nyelvére lefordítható) kinyilatkoztatás
A kinyilatkoztatás mikéntje Avery Dulles: A kinyilatkoztatás modelljei: 1) A kinyilatkoztatás mint tanítás. 2) A kinyilatkoztatás mint történelem. 3) A kinyilatkoztatás mint belső tapasztalat. 4) A kinyilatkoztatás mint dialektikus jelenlét. 5) A kinyilatkoztatás mint új tudatosság. 6) A kinyilatkoztatás mint szimbolikus közlés.
A kinyilatkoztatás „forrásai” Az Egyház a kinyilatkoztatás két forrását különbözteti meg: Szentírás + Szent Hagyomány A „Szent Hagyomány”: A „Szent Hagyomány” a kinyilatkoztatásnak nem a Szentírástól független, önálló forrása. → II. Vatikáni Zsinat: „Sola Scriptura”??? Ugyanúgy az apostolokra vezethető vissza, mint a Szentírás, nem különbözik attól. Kiegészíti (pl. hitéletben) és segít megérteni a Szentírást.
A kinyilatkoztatás teljessége „Sokszor és sokféleképpen szólt egykor Isten az atyákhoz a Prófétákban, ezekben az utolsó napokban a Fiúban szólt hozzánk” (Zsid 1, 1-2) → Isten az ő egyszülött Fiában, az egyetlen Igében mindent elmondott, amit az emberekkel közölni akart, és rajta kívül már semmi új mondanivalója nincs és nem is lesz. KITÉrő: A magánkinyilatkoztatások ≠ A hit új eleme vagy tartalma. = A hit megélésének valamely aktuális formája (vagy az arra való buzdítás).