Egyéb általános szabályok Polgári eljárásjogi tanszék előadás Polgári eljárásjogi tanszék

Egyéb általános szabályok Az előadás vázlata Miért vannak „egyéb” szabályok? Határidők Mulasztás és annak orvoslása Kézbesítés Idézés Az eljárás nyugvása Az eljárás iratai Pénzbírság Egyéb általános szabályok

Miért vannak „egyéb” szabályok? Egyéb általános szabályok A polgári perjog egyes intézményei, eszközei nem illeszthetők a pervitel dinamikus szabályai közé, mert megtörnék a szabályozás logikáját Ide tartoznak azok a statikus rendelkezések, amelyek önmagukban kisebb terjedelmű szabályozást igényelnek – az eljáró bíróságokra, a felekre és a perköltségre vonatkozó normaszövegen túl ezért együtt, külön fejezetben szabályozzák Az, hogy mit sorol ide, lényegében a jogalkotó önkényes döntése Egyéb általános szabályok

Egyéb általános szabályok Határidők Milyen határidők léteznek? Napok, hónapok, évek (új Pp.: munkanapok és – jogszabály kifejezett rendelkezése esetén – órák is) Hogyan kell számítani a határidőket? - A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. - A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. - Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Mi a különbség az anyagi jogi és az eljárási határidő között? Anyagi jogi határidő: a cselekménynek a határidő végén hatályosulnia kell (keresetindítási határidő – kivéve közigazgatási per – a keresetlevélnek meg kell érkezni a bírósághoz!) Eljárási határidő: elegendő, ha a bírósághoz intézett beadványt a határidő utolsó napján (ajánlott küldeményként) postára adják (fellebbezés, bizonyítási indítvány) Meghosszabbítható a határidő? Törvény által meghatározott – csak a törvényben meghatározott esetekben Bíróság által meghatározott – fontos okból egyszer (összesen max. 45 napra) Ítélkezési szünet július 15. – augusztus 20. (új Pp. december 24. – január 1.) csak a soron kívüli ügyekben számít! Egyéb általános szabályok

Mulasztás és annak igazolása Egyéb általános szabályok Mit jelent a mulasztás? A fél határidőben nem teljesíti kötelezettségét, határnapon nem jelenik meg Mi a mulasztás következménye? Hogyan áll be a következmény? A törvény számos következményt előír (bírósági meghagyás, permegszüntetés, indítvány mellőzése, kérelem elutasítása) Általában magától, előzetes figyelmeztetés nélkül áll be Igazolás lényege, célja Az önhibán kívüli mulasztás orvoslásának eszköze Igazolás határideje Kettős határidő: (elmulasztott határnaptól, illetőleg) a tudomásszerzéstől, akadály megszűnésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb a mulasztástól számított három hónapon belül Igazolás okai Elő kell adni azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik + pótolni kell az elmulasztott cselekményt Nem igazolható mulasztások nem jár hátránnyal; igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnap elmulasztása; a törvény kizárja Igazolás elbírálása méltányosan Egyéb általános szabályok

Egyéb általános szabályok Kézbesítés Mit jelent? A bírósági irat írásbeli megküldése Mikor szabályszerű a kézbesítés? 1. Az arra jogosult átvette 2. Az arra jogosult az átvételt megtagadta („vélelem” – új Pp.„fikció”) 3. Az arra jogosult a küldeményt nem kereste, ilyenkor az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. („vélelem” – új Pp. „fikció”) Hogyan orvosolható az önhibán kívüli kézbesítési hátrány? Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem (új Pp.: kézbesítési kifogás): a címzett a bírósági iratot nem vehette át: a kézbesítés nem volt szabályszerű vagy az iratot más okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni. Kettős határidő: a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül (új Pp.: három hónapon belül) vagy kezdőirat esetén az eljárás folyamán bármikor Speciális kézbesítési módok Kézbesítési megbízott: a peres fél nem rendelkezik belföldi lakóhellyel és nincs magyarországi című meghatalmazottja – meg kell jelölnie magyarországi című személyt, akinek a feladata, hogy a részére kézbesítendő iratokat átvegye Hirdetményi kézbesítés: ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, kézbesítési akadály áll fenn – a bíróság (utolsó lakóhely szerinti polgármesteri hivatal) hirdetőtáblájára 15 napra kell kihelyezni az iratokat Végrehajtói kézbesítés (új Pp.):ha a belföldi címzett részére a keresetlevél vagy az eljárást befejező érdemi határozat kézbesíthetetlen, a fél kérheti a bírósági irat bírósági végrehajtó általi kézbesítésé is (több eszköz: a címzettet személyesen felkeresheti) Egyéb általános szabályok

Egyéb általános szabályok Idézés Mit jelent? A tárgyalás (meghallgatás) helyének és időpontjának írásbeli közlése a féllel vagy azzal, akinek a megjelenése kötelező Tartalma figyelmeztetés a meg nem jelenés következményeire, perbeli álláshoz igazodó megfelelő tájékoztatás Speciális esetei Sürgős esetben: rövid úton (távbeszélőn, tárgyaláson szóban elektronikus levél, külön kézbesítő útján) Értesítés A tárgyalás (meghallgatás) helyének és időpontjának írásbeli közlése azzal, akinek a megjelenése kötelező Egyéb általános szabályok

Egyéb általános szabályok Az eljárás nyugvása Félbeszakadás Felfüggesztés Szünetelés Okai Fél halála, cselekvőképességének elvesztése, törvényes képviselője halála vagy tisztsége megszűnése, bíróság működésének akadálya A per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely más ejárásra tartozik; Kúria, AB, EuB eljárásának kezdeményezése A felek közös megegyezése; mindkét fél mulasztása; felperes elérhetetlenné válása, hirdetményi kézbesítés iránti kérelem elmaradása (új Pp. 2 új ok! – érdekellentét folytán ügygondnoki díj + fordítás, külföldi kézbesítés költsége előlegezésének elmaradása) Tartama alatt az eljárási cselekmények hatálytalanok Kihatása a határidőkre megszakadnak nincs Maximális időtartama Nincs (az ok megszűnéséig) Nincs (az eljárás befejezéséig) 6 hónap – folytatás kérelme hiányában a per megszűnik (új Pp. 4 hónap – háromszor szünetelhet) Egyéb általános szabályok

Egyéb általános szabályok Az eljárás iratai Jegyzőkönyv a legfontosabb eljárási cselekményekről készített formális közokirat:  tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, a tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról készül: jegyzőkönyvvezető vagy hangfelvétel alapján (új Pp.: kérelemre jegyzőkönyv helyett folyamatos kép- és hangfelvétel) Elektronikus kapcsolattartás   a beadványok elektronikus úton is benyújthatók kötelező –ha a fél jogi képviselővel jár el, belföldi gazdálkodó szervezet, közigazgatási szerv választható – egyébként Betekintés az iratokba 1. a felek, az ügyész, egyéb személyek, azok képviselői – általában, de felmentés hiányában nem ismerhető meg az üzleti titkot, hivatásbeli titkot tartalmazó irat 2. akinek az eljárás lefolytatásához, eredményéhez jogi érdeke fűződik – a bíróság elnöke engedélyével Iratok pótlása   az elveszett iratok pótlására az ügyben eljárt tanács elnöke intézkedik – elrendeli az iratok pótlását, meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, másolatokat szerez be. Egyéb általános szabályok

Egyéb általános szabályok Pénzbírság Alkalmazása ha a fél (egyéb perbeli résztvevő) eljárási kötelezettségeit nem teljesíti – figyelmeztetést követően! Összege   legfeljebb ötszázezer (új Pp.: egymillió) - a kiskorúval szemben kiszabott pénzbírság legmagasabb összege háromszázezer (új Pp.: csak 14 évet betöltött kiskorú!)- forint azzal, hogy az nem haladhatja meg a pertárgy értékét Egyéb általános szabályok

Egyéb általános szabályok Köszönöm a figyelmet! Egyéb általános szabályok