Pénzügyi jog Adóeljárás 2..

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Budapest Áfa  A legtöbbször ellenőrzött adónem, a legnagyobb adóbevételt adja – Közvetett, többfázisú  SZÁMLAELLENŐRZÉS  Adószám érvényessége,
Advertisements

Áfa változások
Pénzforgalmi elszámolás [2012. évi CXLVI. tv. Áfa tv. XIII/A. fejezet]
Adózási alapismeretek 2
Az adó- és Vámhatóság végrehajtási tevékenysége
Az ún. tételes Áfa-bevallás bevezetése január 1-jétől [2012. évi LXIX. tv. módosította a évi CLVI. törvényt, amely következtében az Art. 31/B.
Felkészülés a évi országgyűlési képviselő-választásra
APEH (új nevén a NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal) prezentáció
PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS OSZTÁLY Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága Budapest, április 16.
AZ ÚJ SZABÁLYSÉRTÉSI TÖRVÉNY
Az adóeljárás jogi szabályai
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény
Szolgáltató adóhatóság 2009’ Bevallások egyszerűsítése Elektronikus szolgáltatások bővítése TEÁOR és szakmakód konverzió Sajtótájékoztató február.
Az adózás rendjéről szóló törvény változásai
A HELYI IPARŰZÉSI ADÓVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK JANUÁR 1. NAPJÁT KÖVETŐ VÁLTOZÁSAI.
Hatáskör változás a helyi iparűzési adóval kapcsolatban
A HELYI IPARŰZÉSI ADÓVAL (Hipa) KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK JANUÁR 1. NAPJÁT KÖVETŐ VÁLTOZÁSAI.
1 Általános forgalmi adó január 01-től módosul a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetésére vonatkozó eljárásának rendje (a.
Szabálysértési méltányossági kérelem
Pénzügyi jog Adóeljárás 2..
Adójog 1. Az adójog alapjai.
Áfa Várható változások 2012  Közhatalmi tevékenység fogalma  ig: feltétel az, hogy a tevékenység során az államigazgatási jogkörben.
A becslési eljárás módszerei az ellenőrzési gyakorlatban
A 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet január 1-től hatályos módosítása
Dr. Hegedűs Annamária Belügyminisztérium február 9.
Szarvasné Vadászi Csilla
A jogerős ítélet kikényszeríthetősége
Adózás rendje 2013.
Önkormányzati adóigazgatás aktualitásai március 4.
A közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény A kérelemtől a bírósági felülvizsgálatig Új jogintézmények a KET-ben.
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE 2013
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Az áfa-törvény jövő évi változásai
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna.
Jogorvoslatok a Ket-ben
A közigazgatási határozatok végrehajtása
Budapesti Ügyvédi Kamara
Adózási alapismeretek
A fizetési meghagyásos eljárás DE-ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék
Adózási alapismeretek. 2 AZ ADÓ TÖRTÉNELMI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI KATEGÓRIA „ …sohasem közömbös mifélék az adók, mert egy nemzet boldogságára és erejére.
Személyi jövedelemadó 1+1% felajánlása, fogadása Simon Réka adóügyi ügyintéző NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága Eljárási Osztály Eger, április.
Közösségi ügyletek és számlakorrekciók NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály Tájékoztatási.
ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG 1 Gábriel Edit Engedélyezési Főosztály január 21. felsőfokú ügyintéző.
Láncügyletek áfa kezelése szeptember 19.. Láncügylet Definíció: ugyanazon termék több alkalommal történő továbbértékesítése oly módon, hogy a termék.
Az Adózás rendjéről szóló törvény évi változásai.
Tájékoztató az adózás rendjéről szóló törvény 2007-től hatályos változásairól.
1001/2010. (I. 07.) VPOP UTASÍTÁS AZ ÁFA ADÓRAKTÁROZÁSI ELJÁRÁS RENDJÉRŐL VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA 1095 Budapest, Mester u. 7.; Tel.:
CÉGBEJEGYZÉSRE KÖTELEZETT ADÓZÓK BEJELENTKEZÉSE, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSE, ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS október 30. Ujjady Enikő NAV Heves Megyei Adóigazgatósága.
Adózás rendjéről szóló törvény módosításai Feltételes adómegállapítás iránti kérelem  Csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja.
Az adóeljárás és a büntetőeljárás kapcsolata június 5.
1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.)
Jövedéki adó évi CXXVII. Tv.
Az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésének általános és különös szabályai Villányi- Kollár Károly Dusán okleveles nemzetközi adószakértő.
Az új jövedéki szabályozás szankciórendszere
Az adóeljárás
A közigazgatási eljárás II.
Közigazgatási eljárás III.
A közigazgatási eljárás III. – Jogorvoslati rendszer
A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket érintő anyagi és eljárási szabályok évi változásainak áttekintése.
Adózási alapismeretek
A bírósági végrehajtás I.
A közigazgatási perek április 3..
E-ügyintézés az adózásban 2006.
Az adós gazdálkodó szervezet vezetője kártérítési felelősségének megállapítása iránti kereset   A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási.
2016. február-március Dr. Máté Zsolt főosztályvezető
2012. évi CXLVII. SZÁMÚ A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY/KATA/ ÉVI VÁLTOZÁSAI Készítette :Szalainé Somogyi Valéria.
Üdvözöljük az előadás résztvevőit!
Az adózás rendjéről szóló évi XCII. tv évi változásai
Az adóeljárás 2018.
2019. január 11. Adóeljárás Dr. Szabó Ildikó PhD.
Előadás másolata:

Pénzügyi jog Adóeljárás 2.

A hatósági eljárás(ok) 1. A hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére, bejelentésére, bevallására indul. A hatósági eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, és ezt határozatban közli. Ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg, az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul, vagy szükség szerint bizonyítást folytathat le. A hatósági eljárás a követekezőkre irányul adóalap, adó, adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítása, költségvetési támogatási jogosultság megállapítása, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési igény elbírálása, költségvetési támogatás kiutalása, az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítása, törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezése.

A hatósági eljárás(ok) 2. Az adóigazgatási eljárás fajtái: - hatósági adómegállapítás bejelentés, vagy bevallás alapján (kiszabás, kivetés), - utólagos adómegállapítás, - az adó soron kívüli megállapítása, - az adó feltételes megállapítása, - fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése, - az adómérséklés - a szokásos piaci ár megállapítása.

Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján (1.) A kivetés és a kiszabás esetén az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási, bejelentési illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg a helyi adót - a vállalkozók kommunális adója, az iparűzési és az adóbeszedéssel megállapított adó kivételével -, valamint az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetett adót (pl. gépjárműadó).

Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján (2.) A vámhatóság határozattal állapítja meg - kiveti - a) a regisztrációs adót, b) új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációs adó köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén az általános forgalmi adót, ha a vevő általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanya. Az adóhatóság bejelentés alapján kiszabja a vagyonszerzési illetéket, illetve a kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket.

Utólagos adómegállapítás Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal adónként, bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó alapját, az adókülönbözetet valamint a jogszabálysértés jogkövetkezményeit, az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi, teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve mulasztások megszüntetéséről.

Az adó soron kívüli megállapítása a) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg, az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére. b) Az adóhatóság határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri. c) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, telephellyel, székhellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. d) Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a magánszemély a kifizető által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető, illetve a munkáltató és a magánszemély között vita van.

Feltételes adómegállapítás Az NGM az adózó kérelmére az általa közölt - jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát. A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás és változatlan jogszabályi környezet mellett, az adott ügyben kötelező. Az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat társasági adót érintő részeinek jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélküli 1-3 éves időtartamra szóló alkalmazhatóságának megállapítását (tartós feltételes adómegállapítás), ha: a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy b) mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd Ft. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát a jövőbeli jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása (tartalmi változás) érinti.

Fizetési könnyítés engedélyezése A fizetési könnyítés (halasztás, részletfizetés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség 1. a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és 2. átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés 1. az SZJA előlegére és a levont jövedelemadóra, 2. a beszedett helyi adóra, 3. a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra. Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A fizetési könnyítés nem alanyi joga az adózónak, a kérelemről az adóhatóság diszkrecionális jogkörben dönt.

Az adómérséklés Az adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti - a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság-, vagy pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti; - a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené;

A szokásos piaci ár megállapítása A vállalkozási tevékenységet folytató adózók – különösen az ún. kapcsolt vállalkozások – esetében a termékértékesítés (szolgáltatásnyújtás) esetén alkalmazott árak alapvetően befolyásolják több adónem – így az Áfa., vagy a társasági adó – alapját és ezáltal a fizetendő adó összegét. E vállalkozások az adóalap megállapítása során bizonyos esetekben nem a termékértékesítés tényleges ellenértékét, hanem annak szokásos piaci árát kötelesek figyelembe venni. A szokásos piaci ár meghatározása azonban mindig hordoz magában némi kockázatot az adóalapra gyakorolt hatása miatt. Az állami adó- és vámhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár).

Kézbesítés Az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére feladott adóhatósági iratot a) a kézbesítés megkísérlésének napján – a b) pont kivételével – kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza, vagy b) a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha az adóhatósági iratot a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak. Az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie az adózót. Az adóhatósági iratot a saját kézbesítő útján történő kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult személy az átvételt megtagadta. Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza.

Jogorvoslat a hatósági eljárásban A jogorvoslatok rendszere a hatósági eljárásban a közigazgatási eljárás általános rendszerén alapul. A hatósági eljárásban is lehetőség van – az Art.-ban foglalt kiegészítésekkel – az általános szabályok szerint - a határozat módosítására és visszavonására, - a fellebbezésre, - új eljárásra utasításra - a felügyeleti intézkedésre, - a határozat bírósági felülvizsgálatára, valamint - az ügyészi intézkedésekre.

A fellebbezés Az adózó és az akire a határozat rendelkezést tartalmaz az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Új eljárásra utasítás esetén a felettes szerv határozatában meghatározza az új eljárásban vizsgálandó körülményeket, illetőleg az adót, költségvetési támogatást és bevallási időszakot, melyre az új eljárás kiterjed.

Súlyosítási tilalom A súlyosítási tilalom azt jelenti, hogy - ha ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, akkor a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve - ha az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított 1 éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó vagy költségvetési támogatás alapját, illetve összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.

Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata Az Art., a Ket. és a Pp. lehetővé teszi, hogy - az ügyfél, illetőleg az eljárás egyéb résztvevője - jogszabálysértésre hivatkozva, az adózással kapcsolatos adóhatósági eljárások érdemében hozott határozat felülvizsgálatát – a fizetési könnyítés, adómérséklés tárgyában hozott határozat kivételével – a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérje a bíróságtól, amennyiben az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.

A végrehajtás 1. Az adóhatóság a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor az Art.-ban meghatározott eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseit alkalmazza. A végrehajtás alapja a végrehajtható okirat. Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat, b) az önadózás esetén a fizetendő adót tartalmazó bevallás, c) a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése, d) az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás f) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, és eljárási illeték tárgyában küldött megkeresés, g) Az EHO kötelezettséget megállapító bejelentés. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre nincs szükség.

A végrehajtás 2. A végrehajtást az első fokon eljáró állami adóhatóság folytatja le a hatáskörébe tartozó adók alapján fennálló tartozások végrehajtása esetén. A végrehajtási eljárás az adóhatóság külön határozata nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul, azonban az ingatlan-végrehajtás elrendeléséről és a tartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog bejegyzéséről az adóhatóság határozatban rendelkezik. A végrehajtás irányulhat: - munkabérre, - bankszámlán lévő követelésre, - ingó vagyontárgyra, - ingatlanra.

Végrehajtás 3. Adóvégrehajtás és bírósági végrehajtás összehasonlítása Bírósági eljárás előzi meg Végrehajtható okirat: a Pp.-ben meghatározott okiratok (pl. bíróság ítélete) Eljáró szerv: önálló vagy megyei bírósági végrehajtó Adóvégrehajtás Bírósági eljárás nem előzi meg, az adótartozást nem kell peresíteni Végrehajtható okirat: adótartozást meghatározó okirat (pl. adóhatósági határozat, bevallás) Eljáró szerv: adóhatóság is

Az önellenőrzés 1. Az önellenőrzés az adózók – önadózáshoz kapcsolódó – alapvető joga. Az önellenőrzés - az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás, és az önellenőrzési pótlék megállapítása, - a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és - egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése.

Az önellenőrzés 2. Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

Felhívás önellenőrzésre Az adóhatóság az adózót – önellenőrzésre történő felhívás útján – önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

Felelősség az adójogban Az adójogi felelősség megállapításának feltétele, hogy az adózó olyan jogellenes magatartást valósítson meg, amely a közpénzügyi érdekek sérelmét okozza. A felelősség tényálláselemei: a jogellenes magatartás a közpénzügyi érdekek sérelme az előbbiek közötti okozati összefüggés Az adójogi felelősség nem csak adóhiány, hanem egyéb adójogi kötelezettség megsértése, elmulasztása esetén is fennáll. Az adójogi felelősség egyes esetekben objektív, míg más esetekben lehetőség van a kimentésre is, egyes esetekben akkor, ha az adózó az bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, más esetekben akkor, ha azt bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az tőle elvárható, megint más esetben akkor, ha azt bizonyítja, hogy késedelmét elháríthatatlan külső ok okozta.

Adójogi szankciók Az adójogi szankciók a jogszabályokban meghatározott adókötelezettségek nem vagy nem szabályszerű teljesítése esetén alkalmazott közigazgatási jogi jogkövetkezmények. Az adójogi szankciók között megkülönböztetünk reparatív és represszív jellegű szankciókat. Reparatív jellegű szankciók a pótlékok, amelyek célja a jogsértés következtében keletkezett – anyagi jellegű – hiány helyreállítása. A represszív jellegű szankciók közé tartoznak a bírságok, amelyek célja nem egyszerű egyfajta hiány kiegyenlítése, hanem a jogsértés megtorlása.

Önellenőrzési pótlék Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzés keretében helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és megfizeti. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, - ismételt önellenőrzés esetén 75%-ának - megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve az önellenőrzés benyújtásának napjáig.

Késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Mulasztási bírság A mulasztási bírság több, az Art.-ban meghatározott cselekmény – eljárási adókötelezettség – elmulasztása esetén alkalmazható mind a magánszemély, mind az egyéb adózóval szemben. A mulasztási bíráság mértéke változó (10.000 – 1.000.000 Ft), a konkrét jogsértéstől függ.

Adóbírság Az adóbírságot adóhiány megállapítása esetén kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén azonban csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.

Adóbírság 3. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. Nincs helye az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

Adóbírság 2. Nem állapítható meg adóbírság: a) a magánszemély terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett; b) az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére az adózónál keletkezett adóhiány után;

Intézkedések 1. Lefoglalás Ha az adóhatóság a magánszemély vagy más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.

Inézkedések 2. Járművisszatartás Ha az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét – a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével – az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja. A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.

Intézkedések 3. Hatósági felügyelet alá vonás Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – azt az árut, amelyet a) a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség ellenőrzése során, vagy b) az egyéb helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről,tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre.

Intézkedések 4. Telephely-lezárás Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárja, illetőleg az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüggeszti, ha az adózó a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz, c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, d) a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. A mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás vagy a felfüggesztés időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt.

Jövedéki bírság Alkalmazásának főbb esetei ha a természetes személy a jövedéki terméket az adózás alól elvonja, az egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet, amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet nem vámkezeltek, zárjegy és a hivatalos zár hamisítása, az adójegy hamisítása, ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel.

Elévülés 1. Az adó megállapításához való jog elévülése Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

Elévülés 2. Az adó végrehajtásához való jog elévülése Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.

Elévülés 3. A bíróság által jogerősen megállapított a) csalás (Btk. 373. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), b) a 2013. június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás, c) a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, vagy d) a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése, e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §), esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Az adóigazgatást érintő közösségi szabályozás Elsődleges jogszabályok: Az alapító szerződések rendelkezései Másodlagos jogszabályok: Az adóigazgatásra vonatkozó irányelvek szabályai

Az adóigazgatásra vonatkozó közösségi irányelvek Az adóigazgatást érintő kölcsönös segítségnyújtás szabályozása A Tanács 2011/16/EU irányelve ( 2011. február 15. ) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről (Jogsegély-irányelv). Az adóbehajtást érintő kölcsönös segítségnyújtás szabályozása A Tanács 2010/24/EU irányelve ( 2010. március 16. ) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (Behajtási irányelv).