A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény változásai április 7. Dr. Petrovics Zoltán jogi főreferens, tanácsos SZMM, Jogi Főosztály

Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény 2009 február elején kezdődött az előkészítés a módosítás célja elsődlegesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosítása volt  a Kjt. felhatalmazási rendszerének pontosítása  a jogtechnikai problémák kiküszöbölése, valamint  jogalkalmazást segítő kérdések rendezése kihirdetés: november 27. (Magyar Közlöny 171. szám)

Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Felmentési tilalmak május 1-jétől a felmondási (felmentési) védelem továbbra is a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót (közalkalmazottat) – függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot vagy sem a munkáltató nem szüntetheti meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt:  a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak az időtartama alatt, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette

Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Felmentési tilalmak Egy új tilalom a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama

Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Tájékoztatási kötelezettségek a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az Mt január 1-jétől a csoportos létszámcsökkentéshez hasonló tájékoztatási kötelezettségeket ír elő azokban az esetekben is, amikor a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében hasonlóan nagyszámú munkavállaló (közalkalmazott) munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszonya) szűnik meg a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló július 20-i tanácsi 98/59/EK irányelv 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja:  a csoportos létszámcsökkentések olyan elbocsátások, amelyeket valamely munkáltató egy vagy több, nem a munkavállalók személyében rejlő ok miatt foganatosít  munkáltató jogutód nélküli megszűnése egy folyamat részeként tervezhető és előrelátható (C-55/02. sz. ügy, Bizottság kontra Portugália és C-323/08. Ovidio Rodriguez Mayor és társai)

Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Tájékoztatási kötelezettségek a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén Mt. 94/H. § (1) Ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnése időpontjában a megszűnés időpontját megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint  20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,  100vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,  300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonya szűnik meg

Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Tájékoztatási kötelezettségek a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet, valamint a munkavállalók képviselőit  a jogutód nélküli megszűnés várható időpontjáról,  foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével érintett, valamint  a releváns időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámáról a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban az érintett munkavállalót is tájékoztatni kell e körülményekről

Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Tájékoztatási kötelezettségek a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén ezzel egyidejűleg köteles írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet az érintett munkavállalók  természetes személyazonosító adatairól, valamint – az álláskeresési ellátások biztosítása és az azokhoz kapcsolódó járulékok megfizetése érdekében – társadalombiztosítási azonosító jeléről,  utolsó munkaköréről,  szakképzettségéről,  átlagkeresetéről konzultáció azonban nem előírás

Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Munkaközi szünet a munkaközi szünet időtartama (Mt §) legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünet a gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy a húsz percnél hosszabb munkaközi szünet felosztható-e rövidebb részletekre a módosítás kimondja: legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni

A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A terminológia pontosítása a Kjt január 1-jétől hatályos rendelkezései kettéválasztották a kinevezett és a megbízott vezetők státuszát a terminológiai következetesség és az átláthatóság érdekében pontosít a Kjt.  kinevezett vezetőnek minősül az, aki a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátását önálló munkakörre szóló kinevezéssel látja el,  míg a megbízott vezető az, aki magasabb vezető, illetve vezető beosztásra szóló megbízással rendelkezik

A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A munkáltató vezetőjének díjazása és a kollektív szerződés a Kjt. 12. §-ának módosítása kizárja azt, hogy a kollektív szerződés díjazással kapcsolatos szabályainak hatálya kiterjedjen a munkáltató vezetőjére díjazásnak minősül minden, a közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás  a potenciális érdekkonfliktust a munkáltató vezetőjének kettős – közalkalmazotti és egyben munkáltatói jogkörgyakorlói – szerepköréből következik  a díjazására vonatkozó kérdések a kinevezési okmányában rendezhetők, és a vezető felett munkáltatói jogkört gyakorló személy vagy szerv is jogosult bizonyos díjazásra vonatkozó kérdéseket meghatározni

A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A kinevezett vezetők prémiumfeladatának kitűzése módosult a Kjt. 77/A. § (1) bekezdése: 2010-ben rugalmasabban lehet kitűzni prémiumfeladatot a kinevezett vezető számára  a kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója évente március 31-ig, illetve  a prémiumfeladat későbbi felmerülése esetén az ezt követő 30 napon belül írásban lehet kitűzni a prémiumfeladatot

A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A megbízott vezetők rendes szabadsága A módosítás a magasabb vezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottak (megbízott vezetők) alapszabadságát a kinevezett vezetőkével azonos módon (Kjt. 57/A. §) határozza meg  a megbízott vezetőket január 1-jétől már nem a fizetési osztályuk függvényében illeti meg az alapszabadság,  megszűnt a magasabb vezető és vezető beosztáshoz kapcsolódó 10, illetve 5 munkanap pótszabadság a megbízott magasabb vezetőt egységesen 35 munkanap, a megbízott vezető pedig 30 munkanap alapszabadság illeti meg naptári évenként (Kjt. 57/B. §)

A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések Kivétel: a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott magasabb vezetők és vezetők  továbbra is a Kjt. 56. §-ában meghatározott 20, illetve 21 munkanap alapszabadságot, valamint a Kjt. 57. § (3) bekezdése szerinti 25 munkanap oktatói, nevelői pótszabadságot kell biztosítani számukra évi XXXIX. törvény: a megbízott magasabb vezetők és vezetők a Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz kapcsolódó pótszabadságra nem jogosultak [Kjt. 57/B. § (2) bek.] – a pontosítás hatálybalépése: március 31.  a megbízott magasabb vezetők és vezetők január 1-jétől nem jogosultak a Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz kapcsolódó pótszabadságra, a Kjt. 57. §-ának (5) és (6) bekezdésében, valamint az Mt §-ának (1)–(3) bekezdésében szabályozott pótszabadságok azonban megilletik őket

A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A vezető megbízás visszavonásának indokolására nyitva álló határidő ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból a visszavonás kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül nem tudja benyújtani  az akadály elhárultától számított 3 munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított 6 hónapos jogvesztő határidőn túl már nincsen helye az indokolás kérésének Kötelező lemondási idő a megbízott vezetőknél 2 hónapos lemondási idő bevezetése [Kjt. 23. §-ának (5) bek.]

A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések Vezető megbízás fegyelmi hatályú visszavonása a fegyelmi büntetésről szóló határozat ellen benyújtott keresetnek a határozat végrehajtására a magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása esetében nincs halasztó hatálya A felsőfokú iskolai végzettség, illetve képesítés alól mentesített vagy felmentett kinevezett gazdasági vezetők besorolása a gazdasági vezetők január 1-jét megelőzően az Ámr §-a alapján mentesítést kaphattak a rendeletben előírt felsőfokú iskolai végzettségi és szakképzettségi feltétel alól  a Kjt. 3. számú melléklete alapján a mentesítésben részesült magasabb vezetői munkakörben foglalkoztatott gazdasági vezetők illetményét a törvény alapján nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani

A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések ezt a problémát orvosolja a évi CXXVI. törvény 52. §-ának (2) bekezdése:  amennyiben a kinevezett magasabb vezető jogszabály alapján mentesül vagy felmentik a felsőfokú iskolai végzettségre, illetve képesítésre vonatkozó feltételek alól, az illetményének megállapítása során a Kjt. 3. számú melléklete szerint a középfokú vezetőre vonatkozó képzettségi osztályba kell besorolni az új Ámr. értelmében a korábban kiadott felmentések érvényessége január 1-jén szűnik meg

A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai január 1-jétől a Kjt. kettéválasztva szabályozza a munkakörökre (ideértve a kinevezett magasabb vezetői és vezetői munkaköröket is), valamint a magasabb vezető és vezető beosztásokra vonatkozó pályázattal kapcsolatos szabályokat (Kjt. 20/A. § és a 20/B. §). A munkakörhöz kapcsolódó pályázatok Ki írja ki? a közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén (ideértve a magasabb vezető és vezető munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyt is) – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója köteles a pályázatot kiírni

A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai A pályázat kiírása alóli új kivétel az egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén alkalmazandó egykori kivétel helyébe a következő kivétel lépett :  a helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén [Kjt. 20/A. § (2) bek. d) pontja] a munkáltató vezetésére szóló kinevezés esetén január 1-jétől minden esetben szükség van a pályázat kiírására, s attól végrehajtási rendelet sem térhet el

A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai a munkáltató vezetője kivételével a magasabb vezető és a vezető munkakör tekintetében nem kötelező a pályázat kiírása [Kjt. 20/A. § (9) bek.]  olyan munkakör esetén, amely tekintetében – 90 napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására [Kjt. 20/A. § (2) bek. a) pontja]  ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók [Kjt. 20/A. § (2) bek. b) pontja],  egy új kivétel: ha a közalkalmazott az erre vonatkozó kinevezésmódosítást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval

A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai valamennyi kivétel alkalmazása önmagában csak lehetőség, a kinevezési jogkör gyakorlója a kivételben megfogalmazott feltételek fennállása esetén is kiírhatja a pályázatot A vezető beosztáshoz kapcsolódó pályázatok Ki írja ki? a magasabb vezető és vezető megbízás esetén a megbízási jogkör gyakorlója írja ki a pályázatot a pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető a pályázatban meg kell jelölni a közalkalmazott által betöltendő munkakört is

A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai Kinevezési jogkör versus megbízási jogkör ha a magasabb vezető, illetve a vezető beosztással történő megbízáshoz közalkalmazotti jogviszony létesítése is szükséges – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör a megbízási jogkör gyakorlóját illeti meg [ld. Kjt. 20/B. § (4) bek.] A pályázat kiírása alóli kivételek köre a munkáltató vezetésére szóló megbízásra minden esetben pályázatot kell kiírni a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül a korábbiakban ismertetettekhez hasonlóan alakul

A Kjt. módosításai Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége január 1-jétől többek között a közalkalmazottak tekintetében is megteremti a lehetőséget arra, hogy  a gyermek otthoni gondozása miatti fizetés nélküli szabadság igénybevétele után  a korábbi munkahelyére visszatérő szülő  a gyermek három éves kora előtt  egyoldalú döntése alapján a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét választhassa a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább 60 nappal benyújtott – írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezést módosítani

A Kjt. módosításai Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a részmunkaidő: heti 20 órás – készenléti jellegű munkakör esetén a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében speciális szabályok Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a közalkalmazott a részmunkaidős foglalkoztatás igénylése során kérheti, hogy munkaideje az általános munkarendtől eltérően ne egyenlő részletekben, hanem egyenlőtlenül kerüljön beosztására a munkáltató azt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak teljesítése számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene, a kérelem megtagadását a munkáltatónak írásban meg kell indokolnia

A Kjt. módosításai Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a részmunkaidő kikötése a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól, vagy ha a közalkalmazott számára ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság igénybevétele után csupán egyetlen alkalommal választhatja a részmunkaidős foglalkoztatást a munkáltató a közalkalmazottat a kérelem szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig köteles foglalkoztatni részmunkaidőben a részmunkaidő kötelező kikötésének joga nem illeti meg sem kinevezett, sem a megbízott magasabb vezetőket, illetve vezetőket

A Kjt. módosításai A határozott időre létesített közalkalmazotti jogviszony korlátai Határozottból határozatlan a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a Kjt. 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a határozott idő kikötésére vonatkozó feltételeknek, azaz:  ha azt nem helyettesítés céljából,  meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására kötötték EBH Ha a kinevezés határozott időre vonatkozó rendelkezése – a törvényi feltételek hiányában – érvénytelen, úgy kell tekinteni, hogy a jogviszony a kinevezéssel határozatlan időre jött létre. Öt évnél több a határozott időtartamra létesített közalkalmazotti jogviszony időtartama akár az öt évet is meghaladhatja

A Kjt. módosításai Az összeférhetetlenség új szabályai A gazdasági összeférhetetlenség szabályai a módosítás lazított ún. gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályain a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság [ld. Kjt. 41. §-a (2) bek. b) pontja] az egyes ágazati törvényekben szabályozott kivételeket beemelése a Kjt. szövegébe a közeli hozzátartozóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok nem változtak

A Kjt. módosításai Az összeférhetetlenség új szabályai Az összeférhetetlenség esetén irányadó eljárási szabályok az összeférhetetlenséggel összefüggő előzetes bejelentést és a jogviszony létesítésének megtiltását írásbeliséghez köti „Mástól való tudomásszerzés” ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem a közalkalmazott bejelentése alapján szerez tudomást, a korábbi szabályokkal ellentétben a munkáltatónak nem megtiltania kell a jogviszony létesítését, hanem a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül írásban kell felszólítania a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére

A Kjt. módosításai Az összeférhetetlenség új szabályai „Ha nem szünteti meg” ha a közalkalmazott a tiltás, illetve a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem szünteti meg az összeférhetetlenséget,  a munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal felszámolni  ha azonban az összeférhetetlenség a magasabb vezető, illetve vezető beosztással összefüggésben áll fenn, a munkáltató köteles a magasabb vezető, illetve vezető megbízást az Mt. 10. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával visszavonni „Ágazati” eljárási szabályok a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozó – rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az összeférhetetlenség a Kjt. 41. §-a, valamint 43/A–43/D. §-a alapján áll fenn

A Kjt. módosításai A tudományos munkatársak megszűnő pótszabadsága január 1-jével hatályon kívül helyezésre került a Kjt. 57. § (4) bekezdése, amely a tudományos munkatársak (ideértve a közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő közalkalmazottakat is) és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottak számára évente 5 munkanap pótszabadságot biztosított

A Kjt. módosításai A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő módosítások A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén esedékes igazolások módosítása, illetve kiegészítése amennyiben az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a munkáltató a módosított igazolást köteles a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kiadni A végkielégítés összegének felére csökkentése bizonyos esetben a közalkalmazott nemcsak akkor jogosult az egyébként őt megillető végkielégítés összegének felére, ha a felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetve áthelyezéséhez nem járult hozzá, hanem akkor is, ha a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról egyáltalán nem nyilatkozott

A Kjt. módosításai A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő módosítások Az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás jogellenes fegyelmi elbocsátás esetén ha a bíróság a január 1-jét követően indult perben megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát, a közalkalmazott abban az esetben is kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha bebizonyosodik, hogy  a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy  a felelősség megállapítása esetén – az elbocsátás fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával. (a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 64. számú állásfoglalása)

A Kjt. módosításai A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő módosítások A munkavédelmi képviselő eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatásának szabályai az ítélkezési gyakorlattal összhangban a bíróság akkor is elrendelheti a közalkalmazott eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását, ha a munkáltató a munkavédelmi képviselőnek vagy a munkavédelmi bizottság tagjának közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg a Kjt. 45–53. §-ába, 54/A. §-ába, illetve az Mt. 28. §-ába ütköző módon [Kjt. 34. § (1) bek. b) pontja].

A Kjt. módosításai A keresetkiegészítés megállapításának feltételei a módosítás értelmében a keresetkiegészítés célja január 1-jétől nem a meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítésének ösztönzése, hanem – az átirányítást ide nem értve – a meghatározott munkateljesítmény elérése, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítése [Kjt. 77. § (1) bek.] a módosítás pontosítja a „tárgyévi illetmény” kifejezést (ld. „kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát”)

A Kjt. módosításai A közalkalmazott minősítése a gyakornoki idő lejártával a Kjt. nem tartalmazta e gyakornoki időhöz kötődő minősítési eredményekhez rendelt százalékos értékeket  a „nem megfelelt” eredményhez rendelt érték az „alkalmatlan” minősítésnek felel meg: 30 % alatt „nem megfelelt”  „megfelelt” : 30–100 %-ig

A Kjt. módosításai Állásfelajánlás és a prémiumévek program viszonya A Péptv. új 3/A. §-a rendezi a Kjt. 30/A–30/E. §-aiban szabályozott állásfelajánlási rendszer, a felmentés elkerülésével összefüggő részmunkaidős foglalkoztatás és a Pép. közötti kapcsolatot sorrendiség:  a prémiumévek programban való részvétel feltételeivel rendelkező közalkalmazott részére csak akkor kell felajánlani a prémiumévek programban való részvételt, ha nem kívánja igénybe venni az állásfelajánlást, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, vagy az nem vezetett eredményre

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony – a Kjt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően  előadó-művészeti szervezetnél kinevezett magasabb vezetői, illetve vezetői munkakörben történő foglalkoztatásra, legfeljebb ötéves időtartamra, továbbá  művészi és művészeti munkakör betöltésére létesíthető

Kjt. módosítása Büntetlen előélet a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű a munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított 15 munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti

Kjt. módosítása Büntetett előélet és a megszűnés a munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felszámolni, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni, ha  közalkalmazott az igazolási kötelezettségének a felhívástól számított 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,  a kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut az azonnali hatályú felszámolását indokolással, írásba foglaltan kell közölni a közalkalmazottal

Köszönöm a figyelmet!