FARMAKOBOTANIKA ELŐADÁS 1. A NÖVÉNYI SEJT

NÖVÉNYI SEJT - TEM

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE NUCLEUS = SEJTMAG

A SEJTMAG

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE A sejtmag és az endoplazmatikus retikulum kapcsolata DER

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE GOLGI APPARÁTUS (DIKTIOSZÓMA)

Golgi-készülék és lizoszómák

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE MITOKONDRIUM

Mitokondrium – TEM

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE KLOROPLASZTISZ

PLASZTISZOK

Plasztiszok zárványai Amiloplasztisz: keményítő Elaioplasztisz: olaj Proteinoplasztisz: fehérje Keményítő: Primer/Asszimilációs: kloroplasztisz – apró kristályos szemcsék - fény  cukor  más szervek, raktározás helye Szekunder/Raktározott: amyloplasztiszok – raktározó szervek

Kloroplasztisz keményítőszemek a kloroplasztiszban

Keményítő típusok koncentrikus pl. bab, borsó excentrikus pl. burgonya Kristályosodási góc helye szerint :

Keményítő típusok Kristályosodási gócok száma szerint : 1 egyszerű 2-3 félig összetett több összetett

Burgonya keményítőszemek (SEM)

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE VAKUÓLUM

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE Vakuólum - sejtnedv funkciója: 1. tartalék- és védőanyagok tárolása 2. az anyagcsere ártalmas vagy közömbös termékeinek gyűjtő és közömbösítő helye 3. sejtnedv talajoldatoknál töményebb  talajoldatok ozmotikus felvétele 4. turgor létrehozója

A CITOPLAZMA ZÁRVÁNYAI citoplazma vakuoláris termékei határozott alakúak és kiterjedésűek szilárd: pl. aleuronszemek, kristályok folyékonyak: olaj- vagy illóolajcseppek Jelentőségük: raktározott tartalékanyagok anyagcsere mellék- ill. végtermékei Kémiailag: Fehérje-, szénhidrát-, olaj- és zsír-, illóolaj-, gyanta- és balzsam-, kristály-

Fehérjezárványok magvakban – tartalék tápanyagok Aleuronszemcsék: beszáradt fehérjetartalmú vakuólumok + kevés szénhidrát jód-jódkálium  barnás-sárga (fehérjereakció) Homogén szerkezetű: egyféle fehérje kis szemek nagy mennyiségben vagy külön sejtrétegben (pl. búzaszem maghéja alatt) keményítőszemekkel együtt, ugyanazon sejtekben (pl. hüvelyesek magjában) Heterogén szerkezetű: többféle fehérje

Fehérjezárványok Globulinok: olajtermelő növények és hüvelyesek magja (legumin) Sikér: tartalékfehérjék (glutenin - szilárdság gliadin - ragasztóerő)

Zsír- és olajzárványok Növényi zsírok és zsíros olajok: emulzióként vagy szemcsék, cseppek formájában a citoplazmában (zsír-, ill. olajvakuólumokban) Szerep: tartalék táplálóanyagok Felépítés: zsírsavak (sztearin-, palmitin-, oleinsav)

kókuszzsír (kopra)  kókuszpálma – szappangyártás Növényi zsírok és zsíros olajok kakaóvaj  kakaófa magja - csokoládégyártás, gyógyszerészet, kozmetika kakaófa

Növényi zsírok és zsíros olajok lenolaj  lenmag - érelmeszesedés mákolaj  mák – olajfesték

Növényi zsírok és zsíros olajok napraforgóolaj – étolaj, ipar: szappangyártás olívaolaj  olajfa – étolaj

Növényi zsírok és zsíros olajok ricinusolaj  ricinus hashajtószer, motorkenőolaj

zsírsavak + alkohol termések, szárak, levelek hamvassága levélfonák viaszstruktúrái Viaszok: párhuzamos viaszstruktúrák (Asparagus hajtás)

Illóolajok, gyanták és balzsamok Illóolajok /éteres olajok: zsíroldószerekben jól oldódnak, vízgőzzel desztillálhatók terpének vakuólumokban, fénytörő cseppek a citoplazmában vakuólumok összeolvadnak  sejtet kitölti  szomszédos sejtek tartalma egyesülhet

Illóolajok Növénycsaládokra jellemző Brassicaceae - keresztesek

Illóolajok Lamiaceae - ajakosok

Illóolajok Apiaceae - ernyősök

Illóolajok Jelentőségük: virágok illata – rovarcsalogatás, megporzás erős, kellemetlen szag – állatok távoltartása illatszerek, gyógyszerek készítése, fűszerek

olajtartó sejtek (kálmos gyökere) Olajkiválás módjai I.

lizigén sejtközötti üregekben (pl. citrom héja) Olajkiválás módjai II.

schizogén sejtközötti járatok (pl. ernyősök termése) mirigyszőrök (pl. ajakosok) Olajkiválás módjai III.

Gyanták: Vízben oldhatatlanok, szerves oldószerekben oldódnak, melegítésre megpuhulnak. - gyantasavak - citoplazmában keletkeznek - sejten kívül, külön járatokban tárolódnak (gyantajáratok) Pinus nigra tűlevél km. Pinus fatest km.

Gyanták jelentősége fertőzéssel szemben védenek: sebzéskor a sebhelyhez vándorolnak, kifolynak, megkeményedve befedik fagyás, kiszáradás ellen védenek: gyantás rügypikkelyek (pl. vadgesztenye, nyárfa) Balzsamok: Gyanták illóolajos oldatai. Hasonló funkció, mint a gyantáké. (pl. kanadabalzsam - Abies balsamea tolubalzsam - Myroxylon balsamum)

Kristályzárványok : Ca(COO) 2 és CaCO 3 kristályok I. Kalcium-oxalát – Ca(COO) 2 kristályok: vízben nem; sósavban könnyen, pezsgés nélkül oldódnak kénsavban is oldódnak  gipszkristályok + sóskasav H 2 SO 4 + Ca(COO) 2 → CaSO 4 + COOH l COOH

Ca(COO) 2 kristályok 2. tetragonális oszlopok, piramisok (pl. vöröshagyma burok- pikkelylevelei) 1. kristályhomok (pl. burgonyafélék)

Ca(COO) 2 kristályok 3. rafid: kristálytűk kéveszerű kötege (pl. tengeri hagyma) hosszmetszet keresztmetszet

Ca(COO) 2 kristályok 4. rozetta: buzogányfej alakú kristály Ca-oxalát rozetta - almafa háncsaCa-oxalát rozetta – hársfa háncsa

II. CaCO 3 kristályok sósavban pezsegve oldódik – CO 2 szabadul fel cisztolit = fürtkristály pl. eperfafélék, kender, tökfélék Ficus elastica - cisztolit