Az eukarióta sejtek felépítése

Az előadások a következő témára: "Az eukarióta sejtek felépítése"— Előadás másolata:

1 Az eukarióta sejtek felépítése

2

3

4

5 27. lecke Sejtalkotók 1.

6 Sejthártya (plazmamembrán):
Membrán szerkezetű sejtalkotó szerepe: Elválasztja, de egyben össze is köti a sejtet a környezetével Biztosítja az anyagforgalmat a sejt és a külső környezet között Membránfehérjéivel és glikolipidjeivel: az azonos szöveti sejtek felismerik egymást és kapcsolatba kerülnek egymással megkötnek különféle, a sejtanyagcserét befolyásoló anyagokat, pl. hormonokat megjelölik a sejteket

7 Sejthártya

8

9 Sejtfal: Nem membrán szerkezetű sejtalkotó
A sejthártyán kívül helyezkedik el Szilárd képződmény A növényeknél cellulóz, a gombáknál kitin anyagú A cellulóz és a kitin rostok között nagy méretű pórusok vannak, ezért a sejtfal a vizes oldatok számára szabadon átjárható

10

11 Gomba sejtfal

12 Sejtplazma (citoplazma): A sejt alapállománya Felépítése:
Kolloid oldat: víz + ionok, szénhidrátok, lipidek, nukleinsavak, fehérjék fehérjék: 1. enzimfehérjék pl. a glikolízis enzimjei 2. vázfehérjék: összekapcsolódnak és egy dinamikus fehérje hálózatot alkotnak

13 Szerepe: Sejtalkotók ágyazódnak bele Biokémiai folyamatok színhelye
Fehérje hálózata Befolyásolja a sejt alakját Segíti a sejtalkotók mozgását

14 Sejtváz (citoszkeleton):
Elhelyezkedése: a sejtplazmában Felépítés: Fehérje hálózat: mikrofilamentumok és mikrotubulusok Mikrofilamentumok (rostocskák): Fehérje fonalak kötegekbe,vagy hálózatba rendeződve Mikrotubulusok (csövecskék): Változó hosszúságú csőszerű képződmények Fehérjékből épülnek fel Csöves felépítésű sejtalkotókat is képeznek, a sejtközpontot, a csillót és az ostort

15 Citoszkeleton

16 Sejtközpont (citocentrum):
Elhelyezkedése: a sejtmag közelében Felépítése: Két kicsiny, egymásra merőleges henger alakú test Az egyes testek 9 db csövecske hármasból állnak, melyek hengerpalást szerűen helyezkednek el Szerepe: Sejtosztódás és a sejten belüli mozgások irányítása A növényi sejtekből hiányoznak

17 sejtközpont

18 Csillók és ostorok: Felépítésük: Azonos Állandósult plazmanyúlványok
két részük az alapi test és fonál Alapi test: a sejthártya belső oldalán a citoplazmában van, felépítése a sejtközponthoz hasonló Fonál: a sejt felszínén van, kívülről sejthártya borítja, belül egy központi helyzetű fehérje csövecske pár van, körülötte, hengerpalást szerűen 9 csövecske páros helyezkedik el

19 Csilló: rövid és nagy számú Ostor: hosszú és kevés van belőle
Működésük: A perifériás csövecske párok egymáson történő elcsúszása eredményezi a fonál mozgását Előfordulásuk: Csilló: papucsállatka, állatok (ember) csillós hámszöveti sejtjei Ostor: ostoros egysejtűek, hímivarsejtek Csilló: rövid és nagy számú Ostor: hosszú és kevés van belőle

20 Csilló

21 Riboszóma: Felépítése: Elhelyezkedése: Szerepe: Két alegység
Fehérje és rRNS Elhelyezkedése: Sejtplazmában szabadon, vagy Sejtplazmában levő membránhoz (endoplazmatikus retikulum, sejtmag) kötődve Szerepe: Felületén polipeptidlánc szintetizálódik

22

23 Az eukarióta sejt sejtplazmában levő membrán szerkezetű sejtalkotók:
Membránjaik tereket határolnak el, melyekben különböző biokémiai reakciók mennek végbe Fajtái: endoplazmatikus hálózat (retikulum) Golgi- készülék lizoszóma mitokondrium zöld színtest sejtmag

24 Endoplazmatikus hálózat (e. retikulum)
Felépítése: Lapos zsákokból és csövekből álló membránrendszer Összefüggő, egységes üregrendszere van Fajtái: Durva felszínű ER (DER) membránjának citoplazma felőli felszínéhez riboszómák kapcsolódnak működése: a felületéhez kötődött riboszómákon képződő polipeptidek tárolása, átalakítása és a sejten belüli szállítása

25 Sima felszínű ER (SER) membránján nincsenek riboszómák működése: szteroidok és szénhidrátok szintézise

26 DER

27 DER

28 DER

29 Golgi- készülék Felépítése: Működése:
6- 8 egymással párhuzamosan elhelyezkedő, lapos zsákocskákból (Golgi egységekből) áll, melyekről membránnal határolt hólyagok fűződnek le Működése: Enzimek ill. a sejtből kikerülő összetett fehérjék szintézisében valórészvétel (lizoszóma emésztő enzimek, fehérje hormonok) Sejthártya és a sejtalkotók membránjának a képzése Sejten belüli anyagszállítás

30

31 Lizoszóma Felépítése: Működése:
Membránnal határolt hólyag, amely makromolekulák lebontására képes enzimeket tartalmaz Belsejében erősen savas közeg van Működése: Sejten belüli lebontás (emésztés) Elöregedett vagy feleslegessé vált sejtalkotók anyagainak lebontása Kívülről felvett makromolekulák lebontása

32 Fajtái: Elsődleges-, másodlagos- és harmadlagos lizoszóma A növényi sejtekben több lizoszóma összeolvadásával alakul ki a sejtnedvvel telt sejtüreg

33

34 GERL- rendszer A Golgi- készülék, a DER és a lizoszóma működési együttese

35 ER, Golgi- készülék, lizoszóma

36

37 Mitokondrium Alakja: hengerszerű Felépítése: Két membránja van
A membránok két teret határolnak körül, a külső tér a két membrán között van a belső tér a belső membránon belül A belső teret a plazmaállomány (alapállomány) tölti ki A belső membrán betüremkedik a belső tér felé, így nagyobb a felülete, mint a külső membránnak A betüremkedések csőszerűek vagy lemezszerűek, ezért a mitokondriumok két félék: csöves, ill. lemezes mitokondriumok

38 Mitokondrium

39 mitokondrium

40 Lemezes ill. csöves mitokondrium

41 Működése: Száma: A lebontó anyagcsere központja,
a biológiai oxidáció két folyamatának a színhelye A citromsav ciklus a belsőtérben, a plazmaállományban zajlik A terminális oxidáció színhelye a belső membrán A sejt számára szükséges ATP túlnyomó része itt képződik, a mitokondrium a sejt erőműve Száma: A sejt típusától függően változik (1-től több ezerig) a feladatuk ellátásához sok energiát igénylő sejtek nagyszámú mitokondriumot tartalmaznak

42

43 Zöldszíntest (kloroplasztisz) Alakja: zárvatermőknél diszkosz alakú
Felépítése: Hasonlít a mitokondriuméhoz, külső- és belső membrán, külső- és belső tér, a belső térben plazmaállomány belső membrán nagyobb felületű, betüremkedik a belső térbe Különbség: a betüremkedések gránumokat képeznek gránum: pénzérmeszerűen egymásra helyezett membránkorongokból álló egység a gránumokat membránlemezek kapcsolják össze

44

45 Működése: A zöld színtest
A felépítő anyagcsere központja, a fotoszintézis két szakaszának a színhelye A fényreakció a pigmentrendszereket tartalmazó gránummembránban (tilakoidmembr.) megy végbe A sötét reakció színhelye a plazmaállomány A zöld színtest csak az eukarióta fotoautotróf (fotoszintetizáló) növényi sejtekre jellemző Pl. a zárvatermő növényeknél a táplálékkészítő alapszöveti sejtekre

46

47 A mitokondrium és a színtest plazmaállományában
DNS (prokarióta DNS) RNS Riboszómák (prokarióta riboszómák) Nukleinsav- és fehérjeszintézis enzimei vannak Nukleinsav szintézis Fehérjeszintézis is történik (ezen tényeket veszi figyelembe az endoszimbionta elmélet, ami magyarázza a két sejtalkotó származását) Mitokondrium, színtest osztódásra is képesek a sejten belül

48 28. Lecke Sejtalkotók 2. Kromoszómák

49 Sejtmag (nukleusz, karion)
Mérete: mikrométeres nagyságrendű Alakja: változatos (gömbölyű, ovális, karéjos stb.) Elhelyezkedése: ált. középen a sejtplazmában Száma: általában egy (kettő: papucsállatka, sok: harántcsíkolt izomrost nulla: érett emlős vörösvérsejt)

50

51

52

53 Felépítése: Maghártya (magmembrán): kettős membrán:
a külső membrán, felszínén riboszómák vannak a DER membránjában folytatódik a két membrán közötti tér a DER üregében folytatódik fehérje molekulákból felépülő pórusai vannak

54 kapcsolat biztosítása a pórusokon keresztül anyagkicserélődés
szerepe: elhatárolás kapcsolat biztosítása a pórusokon keresztül anyagkicserélődés sejtplazmából a sejtmag belsejébe: fehérjék sejtmag belsejéből a sejtplazmába: tRNS, mRNS, riboszóma alegységek

55 Magplazma: nukleinsavak: RNS- ek, DNS- ek (fehérjék: enzimfehérjék,
összetétele: víz, ionok, nukleotidok, fehérjék, nukleinsavak: RNS- ek, DNS- ek (fehérjék: enzimfehérjék, kromatidák fehérjéi, riboszóma alegységek fehérjéi) kromatidák

56 Kromatida: egy DNS molekula és fehérje molekulák
A kromatidák összessége a kromatinállomány (két része van: eukromatin: világosabb terület, RNS- szintézis színhelye heterokromatin: sötétebb terület, tömörebb kromatida részek)

57 Magvacska: kromoszómák: a kromatidákból képződnek a sejtosztódáskor
a sejtosztódás kezdetén két kromatidásak a sejtosztódás végén egy kromatidából állnak számuk a fajra jellemző Magvacska: rRNS- t kódoló DNS szakaszokat tartalmazó kromatida részletek építik fel

58

59

60 Működése: DNS és RNS szintézis Riboszóma alegységek képződése
A genetikai információt hordozó anyag (DNS molekulák) tárolása A fehérjeszintézis és egyéb sejtanyagcsere folyamatok irányítása A genetikai információtartalom utódsejtekbe való átkerülésének a biztosítása a sejtosztódáskor (a kromoszómák révén)

61

62