Króm Boros Alex 10.AT.

Az előadások a következő témára: "Króm Boros Alex 10.AT."— Előadás másolata:

1 Króm Boros Alex 10.AT

2 Története A felfedezése egy tévhittel jött, azt hitték, hogy a „szibériai vörös ólom” vasból, ólómból és szelénből állt, ami valójában ólom-kromát tartalmú vörösólomérc. A magyar nyelvújításkor a „fösteny” nevet kapta (ekkor kapta az arany és a higany is a nevét, amit a mai napig használunk; ez nem jellemző erre az elemre.) A jelenlegi nevét a „chroma” szóról kapta, ami a színt jelenti. Ez azzal magyarázható, hogy a különböző vegyületei más-más színt vesznek fel.

3 Előfordulása Az elsődleges forrás a Dél-Afrikai kromit. Kromitot még nagy mennyiségben Kazahsztánban, Indiában, Oroszországban és Törökországban lehet találni. Krokoit (vörös ólomérc) formában is előfordul. Nagyon kevés eséllyel, de önálló elemként is található.

4 Cr2O3 + 2 Al → Al2O3 + 2 Cr Előállítása
Aluminotermiás eljárással állítják elő az oxidjéből, de reagál (redukálódik) szilíciummal és kálciummal is. Cr2O3 + 2 Al → Al2O3 + 2 Cr A sóiból elektrolízissel is előállítható.

5 Kémiai tulajdonságai Híg sósavban és kénsavban oldódik
A hideg salétromsav passziválja a felületét (⅓ sósav aránnyal is; nem oldja) Halogénekkel, kénnel, oxigénnel, nitrogénnel, szénnel, szilíciummal és bórral reagál magas hőmérsékleten Sok hidrogént képes elnyelni

6 Vegyületei Legállandóbb: (dikróm-trioxid) Cr2O3 Krómsav sói: kromátok Telített dikromát oldatából, túladagolt kénsavval (csapadék): (króm-trioxid) CrO3 Dikrómsav káliumsója: (kálium-dikromát) K2Cr2O7 Krómsav káliumsója: (kálium-kromát) K2CrO4

7 Felhasználása Krómbevonatok készítése Korrózióálló ötvözetek
Kopásálló ötvözetek Saválló ötvözetek (A dikromátokat) az analitikai kémia használja

8 Figyelemfelhívás A króm vegyületei, a kromátok rákkeltőek, sok akár belélegzésre is. Magyarországon a megengedett koncentráció egy munkahelyi környezet levegőjében 0,5 mg/m3; maximum megengedett 2 mg/m3!

9 Felhasznált források

10 Köszönöm a figyelmet! Boros Alex 10.AT