Az igazságszolgáltatás célja, alapelvei, működésére vonatkozó szabályozás rendszere

Mit jelent az igazságszolgáltatás? Alaptörvény – bíróságok látják el elsősorban közhatalmi tevékenység, melynek célja a jogviták végleges, mindenkire kötelező eldöntése a jogszabályok érvényesülését biztosítják a bíróságok a bírói igazságszolgáltatás 2 nagy ága a büntető és polgári bíráskodás - polgári bírósági útra tartozik: – - Ptk. szerinti polgári jogi jogviták – - családjogi viták – - munkaügyi viták – - közigazgatási határozat felülvizsgálata – - önkormányzati rendelet felülvizsgálata, jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása.

Jogforrások: - törvények: évi III. törvény a polgári perrendtartásról *2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról évi XLI. törvény a közjegyzőkről évi CLXIII. törvény az ügyészségről - Miniszteri rendeletek 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól

Alapelvek: bírósághoz fordulás joga bírói függetlenség társasbíráskodás elve törvényes bíróhoz való jog félegyenlőség/ fegyverek egyenlősége nyilvánosság elve jogorvoslathoz való jog

A magyar bírósági szervezetrendszer felépítése 1. járásbíróságok és közigazgatási-munkaügyi bíróságok első fokon járnak el, az elnök vezeti őket, és nem jogi személyek csoportok létesíthetők (meghatározott ügyek szerint)

2. Törvényszékek Első- és másodfokon is eljárnak, az elnök vezeti a törvényszékeket. jogi személyek Csoportok, tanácsok, illetve büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási- és munkaügyi kollégiumok működnek. kollégium = meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet

3. Ítélőtáblák kizárólag fellebbviteli fórumként szolgálnak. Az ítélőtábla jogi személy és az elnök vezeti. Tanácsok, valamint polgári és büntető kollégiumok működnek.

4. A Kúria Feladatai: másodfokú és rendkívüli perorvoslat (felülvizsgálat) jogegységi határozatokat hoz, elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé, joggyakorlat elemzést folytat jogerősen befejezett ügyekben - tanácsok működnek: ítélkező, jogegységi, önkormányzati, elvi közzétételi - kollégiumok: büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi - joggyakorlat elemző csoportok: ítélkezési gyakorlatot vizsgálják - összefoglaló véleményt készít - a Kúria kollégiumvezetője ennek eredményeképpen jogalkotás kezdeményezése érdekében az OBH elnökéhez fordulhat vagy jogegységi eljárást kezdeményezhet

Jogegységi eljárás Esetei: joggyakorlat továbbfejlesztése, egységes ítélkezési gyakorlat megteremtése érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges korábban meghozott jogegységi határozat megváltozatása v hatályon kívül helyezése szükséges a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a másik ítélkező tanács már közzétett döntésétől. kötelező, ha a Kúria elnöke v kollégiumvezetője /ítélőtábla elnöke/Legfőbb Ügyész indítványozza, v ha a Kúria tanácselnöke el kíván térni a másik tanács határozatától meg kell jelölni: milyen kérdésben, milyen okból kérik

jogegységi tanácsok: büntető, polgári, gazdasági, közig-munkaügyi vezetője lehet a Kúria elnöke, elnök helyettese, kollégiumvezetője v helyettese +4 tagból áll, az indítvány előterjesztője nem lehet az elnök teljes kollégium is lehet, ha korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása, v ha elvi kérdés eldöntése szükséges, a Kúria elnöke v helyettese lesz az elnök határozatképesség: – általános ülés: egyszerű szótöbbség, minden tag, – teljes kollégium: 2/3-nak kell jelen lenni és 2/3 szavazat szükséges - a Legfőbb Ügyész is véleményezi az indítványt az ülés nem nyilvános tanácskozás és szavazás : – elutasítják az indítványt – mellőzik a jogegységi határozathozatalt, ha nem szükséges, – meghozza a jogegységi határozatot – indokolni kell.

A bíróságok összetétele Az első fokon eljáró bíróság: főszabályként egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró); munkaügyi perekben egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló háromtagú tanács ítélkezik; közigazgatási perekben kivételesen van arra lehetőség, hogy három hivatásos bíróból álló tanács hozzon döntést első fokon, amennyiben az ügy különös bonyolultsága indokolja; a Fővárosi Törvényszék jogszabályban meghatározott iparjogvédelmi perekben három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, annyiban speciális a tanács összetétele, hogy két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. A másodfokon eljáró bíróság: 3 hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. A felülvizsgálat során eljáró bíróság: a Kúria felülvizsgálati ügyekben 3 hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik, de ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, elrendelheti az 5 hivatásos bíróból álló tanácsban történő eljárást is.

A bírósági titkár: az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, tárgyaláson kívül, önálló aláírási joggal, meghozhatja mindazokat a határozatokat, megteheti mindazokat az intézkedéseket, melyeket a törvény a bíróság vagy a tanács elnöke hatáskörébe utal. Ítéletet azonban nem hozhat, valamint ideiglenes intézkedésről sem határozhat. A bírósági ügyintéző: felsőfokú végzettséggel rendelkező bírósági tisztviselő, aki jogszabályban meghatározott esetekben (56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet), tárgyaláson kívül, bíró irányítása, felügyelete mellett eljárhat.

56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet A bírósági ügyintéző feladatai 1) 7. § (1) végzést hozhat: A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban a) hiánypótlásra felhívás b) keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül Pp.) 130. § (1) bekezdés i) és j) pontja alapján elutasítás c) igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítás, d) idézés, e) ügygondnok kirendelés, f) a bizonyítási eljárással járó költségek fedezésére szükséges összeg bíróságnál történő letételére kötelezés, g) költségmentesség, illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálása, költségmentesség, illetékfeljegyzési jog megvonása, h) az eljárás szünetelését megállapító végzés, i) az eljárás félbeszakadását megállapító (kivéve a halál esetét) végzés, j) a bírósági ügyintéző által meghozott, a bíróságot nem kötő végzések megváltoztatására vonatkozó végzést.

2) első fokon a peres eljárásban intézkedéseket tehet: a) iratokat szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől, b) iratokat küldhet meg más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak, c) állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, gazdálkodó szervezetet, társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése iránt, d) hirdetményi kézbesítést rendelhet el, e) külföldre történő kézbesítéshez szükséges intézkedéseket tehet, f) intézkedhet a jogerő megállapítása és a félnek erről való értesítése tárgyában, g) intézkedhet a jogerős határozaton alapuló szakértői díj, tolmácsdíj, tanúdíj és ügygondnoki díj kiutalása tárgyában, h) intézkedhet a végzés elleni fellebbezés másodpéldányának a fellebbező fél ellenfelének történő megküldése iránt, egyben felhívhatja a fellebbező fél ellenfelét a fellebbezésre vonatkozó észrevételek megtételére, i) az iratokat fellebbezés folytán felterjesztheti a másodfokú bírósághoz, j) az iratokat felülvizsgálati kérelem folytán felterjesztheti a Kúriához, és értesítheti a jogerős határozatot hozó bíróságot az eljárás megindításáról.

3) 12. § (1) A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban első fokon eljárhat: a) a bírósági letéti eljárásban, b) az eltűntnek nyilvánítási eljárásban, c) az általános meghatalmazottak névjegyzékébe való bejegyzés, illetve visszavonása iránti eljárásban, d) a gondnokoltak jegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban, e) a választottbírósági határozatok jegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban.

4) A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban első fokon eljárhat, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult: a) az egyesületek, a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével és törlésével kapcsolatos eljárásban, b) az alapítvány nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével, törlésével kapcsolatos eljárásban, c) a jogtanácsosi névjegyzék vezetésével (bejegyzés, törlés, változások bejegyzése) kapcsolatos eljárásban, a holtnak nyilvánítási eljárásban, a holtnak nyilvánító végzés módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránti eljárásban, továbbá a halál tényének megállapítására irányuló eljárásban első fokon eljárhat - kivéve, ha bizonyítás felvételére vagy az érdekeltek meghallgatására kerül sor -, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult.

A bíróságok igazgatása Országos Bírósági Hivatal elnöke – felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák, tvszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett – általános központi igazgatási feladatai: kialakítja az igazgatás hosszú távú programját, feladatait normatív utasítást hoz a bíróságokra (kötelező szabályzatok, ajánlások) pl. Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítása a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról jogalkotási javaslatot tehet és véleményez OBH irányítása, szmsz meghatározása javaslatot tesz a költségvetésre az Ogy felé

- személyzeti feladatok: álláspályzatok kiírása, kinevezésre, felmentésre javaslatot tesz a Közt. elnöknek, dönt az áthelyezésről, kirendelésről bíróságok igazgatása: figyelemmel kíséri az ügyviteli szabályok megtartását, eljárási határidőket - tájékoztatási kötelezettség: félévente az OBT felé, évente a Kúria, ítélőtáblák, tvszékek elnökeit, és évente beszámol az Ogy-nek - statisztikai adagyűjtés.

Az Országos Bírósági Tanács Tagok: 15 bíró – tagja a Kúria elnöke + a bíróságok által delegált tagok, akiket titkosan, szavazattöbbséggel választanak – 1 ítélőtáblai, 5 tvszéki, 7 járásbírósági, 1 közig-munkaügyi bíró vesz részt. Határozata: ülésen határoz, évente min 4x, tagok 2/3 jelen van, szótöbbséggel tanácskozási joggal részt vesz: OBH elnöke, ügyvédi kamara elnöke, közjegyzői kamara elnöke, igazságügy miniszter, Legfőbb ügyész.

feladatai: - általános központi igazgatás: ellenőrzi az OBH elnök tevékenységét, véleményezi az általa kiadott szabályzatokat, elfogadja az etikai kódexet, - költségvetés: véleményezi a költségvetési javaslatot, ellenőrzi a bíróságok gazdálkodását - ügyelosztás: elrendelhet soron kívüli intézést (társadalmi szempontból kiemelt ügy v közérdek miatt) - személyzeti: pályázatok véleményezése

Kúria elnöke - vezeti és képviseli a Kúriát - évente beszámol az Ogy-nek a jogegységi eljárásokról és az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos eljárásokról - véleményezi a Kúria költségvetési javaslatát - irányítja a Kúria gazdálkodását - eljárási határidők megtartását ellenőrzi - szmszt készít, munkarend és munkaterv meghatározása - évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét és a Kúria teljes ülését az ügyforgalmi adatokról, gazdálkodási helyzetről, következő évre kitűzött célokról, a szükséges igazgatási intézkedésekről - kezdeményezi az AB előtt jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát

Bírósági vezetők elnök elnökhelyettes kollégiumvezető (helyettes) csoportvezető (helyettes) tanácselnök

Bírósági vezetők feladatai - gondoskodik a személyi és tárgyi feltételekről - gazdálkodási tevékenység irányítása - munkáltatói jogok gyakorlása - ellenőrzik az eljárási határidők, ügyviteli és igazgatási szabályok megtartását - munkarend, munkaterv, szmsz meghatározása - összbírói értekezlet összehívása - évente 1x tájékoztatja az OBH elnökét és az összbírói értekezletet az ügyforgalmi adatokról, gazdálkodási helyzetről, célokról, és az ahhoz szükséges igazgatási intézkedésekről, és az előző évi célok végrehajtásáról, eredményéről - OBH elnöki határozatok végrehajtásáért felel - ügyfélfogadási rend közzététele + törvényszék elnöke irányítja és ellenőrzi a területén működő közig-munkaügyi és járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét

Bírósági vezetők kinevezése - kinevezés 6 évre szól, a tanácselnök határozatlan időre, A Kúria elnökhelyetteseit a köztársasági elnök nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára ítélőtábla, tvszék elnökét, helyettesét, kollégiumvezetőjét az OBH elnöke nevezi ki Kúria kollégiumvezetőjét, helyettesét, tanácselnökét a Kúria elnöke nevezi ki ítélőtábla kollégiumvezető helyettesét, tanácselnökét az ítélőtábla elnöke nevezi ki tvszék kollégiumvezető helyettesét és tanácselnökét a tvszék elnöke nevezi ki, és a járásbíróság elnökét és helyettesét is ő nevezi ki

Bírói testületek - Kúria teljes ülése - összbírói értekezlet: – az összbírói értekezlet résztvevői: a Kúriára, az ítélőtáblára, illetve a törvényszék esetében a törvényszékre és a törvényszék területén működő járásbíróságokra, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságra beosztott bírák. Az összbírói értekezlet feladata: a) küldöttet választ az OBT-tagok megválasztásához, b) véleményt nyilvánít a bírósági vezetők pályázatáról c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről, d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről, e) dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről, és f) kezdeményezi az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét

- kollégium: meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, a kollégiumvezető vezeti feladata: álláspályázatok véleményezése, bíró szakmai tevékenységének értékelése, ügyelosztási terv véleményezése, vezetői pályázatok véleményezése

Az igazságszolgáltatási tevékenységben közreműködő más szervek

Az Alkotmánybíróság Tagjai: 15 tag, 12 évre nevezi ki az Ogy 2/3-al, az elnököt is az Ogy választja Feltétel: függetlenek, cselekvőképesek, büntetlen előélet, jogász végzettség, választható, év kiemelkedő elméleti jogász, MTA doktora, vagy 20 év gyakorlat Nem lehet: 4 éven belül a kormány tagja volt v párt vezető tisztségviselője, vezető állami tisztséget töltött be.

Eljárásai: 1. - előzetes normakontroll: a Közt. elnök v Ogy v Kormány indítványozza, elfogadott de ki nem hirdetett törvényre, v Alaptörvény/ alaptörvény módosítás során az eljárási követelményeket megtartották-e, ezt a közt elnök kezdeményezi - eredménye, hogy nem lehet kihirdetni a jogszabályt

2. - utólagos normakontroll: Korm, Ogy kv ¼-e, Kúria elnöke, Lfü, alapvető jogok biztosa kezdeményezheti - ha megállap az alk ell-t, teljesen v részben megsemmisíti az ellentétes jszt v rendelkezést. - ítélt dolog: ha már egyszer elbírálta a kérdést, ugyanarra a rendelkezésre, uazon hivatkozással kérik. kivéve, ha a körülmények lényegesen megváltoztak.

3. - egyedi normakontroll - alkotmányjogi panasz: egyedi ügyben alkalmazott jsz/bírói döntést vizsgálja, az érintett személy kérelmezheti, ha Alaptvben biztosított joga sérült, és egyéb jogorvoslati lehetőségeket kimerítette v nincs. – 60 nb. a közléstől kell benyújtani –eredménye: megsemmisíti a jogszabályi rendelkezést = konkrét ügyben a Kúria nemperes eljárásban mondja ki az orvoslás módját: - anyagi jogszabálysértés: perújítást kezdeményezhet a fél - eljárási jogszabálysértés: az eljárás újbóli lefolytatása - bírói döntést semmisít meg: szintén az eljárás újbóli lefolytatása

- egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának megállapítása: a bíró kezdeményezésére, megsemmisítheti a jogszabályt, az eljárás időtartama 90 nap, addig a bírósági eljárást felfüggesztik.

Köszönöm a figyelmet!