Polgári ügyekben eljáró bíróságok

Az előadások a következő témára: "Polgári ügyekben eljáró bíróságok"— Előadás másolata:

1 Polgári ügyekben eljáró bíróságok
[Alaptörvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény (Bszi.), Pp.]  Kúria Ítélőtábla Törvényszék Járásbíróság ****** közigazgatási és munkaügyi bíróság

2 Kúria (legfőbb bírói szerv)
Jogegység biztosítása bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz joggyakorlat- elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, amely keretében vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. Egyfokú fórumként elsőfokon eljárva felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek törvényességét megállapítja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztását. Jogorvoslati fórumként másodfokon eljárva elbírálja a törvényszék elsőfokú határozata ellen előterjesztett fellebbezést (ugró fellebbezés!), illetve az ítélőtábla, mint másodfokon eljáró bíróság eljárása során hozott olyan végzés elleni fellebbezést, amely ellen az elsőfokú eljárás szabályai szerint is fellebbezésnek lenne helye. harmadfokon eljárva elbírálja a felülvizsgálati kérelmet.

3 Ítélőtábla elsőfokon nem jár el
elsőfokon nem jár el kizárólag másodfokon jár el, így elbírálja a törvényben meghatározott esetekben, a járásbíróság, illetve a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot.  regionálisan szervezettek az ítélőtáblák, így - Fővárosi Ítélőtábla (Budapest): Budapestre, Fejér, Heves, Nógrád és Pest megyékre terjed ki - Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyékre terjed ki - Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékre terjed ki - Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre terjed ki - Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megyékre terjed ki

4 Törvényszék Elsőfokon jár el a törvényben meghatározott ügyekben Másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

5 Járásbíróság (kerületi bíróság) Elsőfokon ítélkezik.

6 Közigazgatási és munkaügyi bíróság
Elsőfokon ítélkeznek különbíróságként működnek elsőfokú határozatai ellen előterjesztett fellebbezések elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik működési területe egy megyére terjed ki elnevezésük általában a megyeszékhelyhez igazodik, Budapesten a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik.

7 A bíróságok összetétele Elsőfokon eljáró bíróság
általános szabályként: egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró) kivételes szabályként: - törvényben meghatározott esetekben egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik (munkaügyi per). - ha az ügy különös bonyolultsága indokolja 3 hivatásos bíróból álló tanácsban (közigazgatási per). - ülnökök közreműködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben, illetőleg az egyesített perekben érvényesített valamelyik igény vagy a viszontkereset, illetőleg a beszámítási kifogás elbírálása tekintetében a törvény szerint ülnökök közreműködése szükséges. - 3 hivatásos bíróból álló tanácsban (Fővárosi Törvényszék előtti iparjogvédelmi per). Másodfokon eljáró bíróság általános szabályként: három hivatásos bíróból álló tanács  Harmadfokon eljáró Kúria általános szabályként: a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. - ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét az (1)-(5) bekezdésekben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja. fél kérelmére beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat. [Pp § (5) bek.];

8 Bírák kizárása Az egyes kizárási okok
A bírói függetlenség garanciája, az ítélkezés tárgyilagosságát, pártatlanságát szolgálja. Ha az ügy elbírálásában mégis olyan bíró vesz részt, akivel szemben kizárási ok áll fenn, az ún. abszolút hatályon kívül helyezési oknak minősül, azaz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyeznie. A bíróság arra ügyel, hogy az eljárásban ne vegyen részt kizárt bíró, illetve a kizárási okot a fél bejelentheti. Az egyes kizárási okok 1./ Abszolút kizárási okok (a bírót feltétlenül kizártnak kell tekinteni) - a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet - a fentiek képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt - a fenti két esetkörbe tartozó személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa Hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte 2./ Relatív kizárási ok (mindig mérlegelés tárgya) - az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). A bíróság pénzbírságot szabhat ki az ismételten alaptalan indítványt előterjesztő féllel szemben.

9 Kompetenciák 1. Joghatóság a külföldi elemet tartalmazó ügyek megosztása a különböző államok között 2. Hatáskör ügyek megosztása a különböző szintű bíróságok között 3. Illetékesség ügyek megosztása az azonos szintű bíróságok között

10 [A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet]
Joghatóság milyen ügyekben járhatnak el magyar, illetve külföldi bíróságok vagy más hatóságok [A nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejű rendelet] általános joghatóság • alperes lakóhelye, illetve székhelye • a felek állampolgársága nem játszik szerepet, az alperes lakóhelye vagy székhelye a döntő • alperes védelmét szolgáló szabályok  Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja. különös joghatóság • felperes részére kedvező, felperest illeti meg a választás joga, melyik állam bíróságához kívánja a keresetlevelét benyújtani. • a tényállások jogértelmezés útján nem bővíthetők   pl. szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van, vagy olyan alperes ellen indított vagyonjogi perben, aki belföldön lakóhellyel nem rendelkezik, a magyar bíróság eljárhat, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. - kizárólagos joghatóság  • egyes követelésekre, illetve bizonyos ügycsoportokra nézve • csakis a magyar bíróság ítélkezhet   pl. belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban, magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban, belföldi végrehajtást érintő eljárásban, magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban. - kizárt joghatóság  • nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság pl. külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban, nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban, külföldi végrehajtást érintő eljárásban. - felek által kikötött joghatóság (joghatóságról való megállapodás) • vagyonjogi ügyek tekintetében • felmerült vagy jövőbeli jogvitájuk esetére • valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát • rugalmas alaki szabályok

11 Hatáskör valamely bírósági útra tartozó jogvita elbírálása elsőfokon járásbíróság, avagy törvényszék elé tartozik-e A hatásköri szabályok megsértése olyan lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, amely maga után vonja az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. 1. A per tárgya szempontjából Járásbíróság hatáskörébe tartoznak:  - minden olyan per, amelyet törvény nem utal törvényszéki hatáskörbe.  Közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak: - közigazgatási perek, - munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek 2. A pertárgy értéke szempontjából A pertárgyérték meghatározása vagyonjogi perekben a hatáskör megállapításának előfeltétele. - pénzben kifejezhető követelés esetén - célszerűségi okokból kivételek 3. A hatáskör vizsgálata - hivatalból - bíróság hatáskörének megállapításánál, a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó ha éppen a pertárgy értékében bekövetkezett változás alapozza meg az adott bíróság hatáskörét (pl. a járásbíróság előtt indult perben utóbb kiderül, hogy a pertárgy értéke valójában a kereset beadásakor meghaladta a 30 millió Ft-ot, de utóbb ez az érték lecsökkent). Ebben az esetben ugyanis az eljáró bíróság a hatásköre hiányát nem állapíthatja meg - kereseti követelés felemelése, illetve leszállítása esetén

12 [ha hatáskörrel rendelkező bíróságok közül, melyik jár el?]
Illetékesség [ha hatáskörrel rendelkező bíróságok közül, melyik jár el?]    Fajai kizárólagos (törvényi) felek által kikötött (alávetéses)  általános vagylagos/versengő  Az illetékesség vizsgálata hivatalból keresetlevél beadásának időpontja az irányadó