2015. október 17.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás fogalma, jellege Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, módosítására, illetve törlésére, valamint az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. (Inytv. 25. § (1) bekezdés) KCR-ből történő automatikus adatátvétel nem hatósági eljárás

Hatáskör és illetékesség Az ingatlan-nyilvántartás vezetése és egyéb ingatlan- nyilvántartási ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes járási (föld)hivatalok mint elsőfokú ingatlanügyi hatóságok hatáskörébe tartozik. A másodfokú ingatlanügyi szervek a megyei, fővárosi kormányhivatalok

Több járási hivatalt érintő beadványok Főszabályként ha a változás több járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, mindegyik járási földhivatalhoz külön beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést) kell benyújtani. A döntés meghozatalára az a földhivatal jogosult, amelyhez az eredeti okiratokat benyújtották, mert elegendő csupán az egyik járási földhivatalhoz eredeti okiratokat mellékelni a beadványhoz (míg a többihez azok egyszerű másolata benyújtható) az alábbi esetekben: 1. Ha a csereszerződés alapján több járási földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését. 2. Fedezetcsere esetén csak az egyik földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanra kérik a jelzálogjog bejegyzést. 3. Ha több - különböző járási földhivatal illetékességi területén fekvő - ingatlanra kérik a jelzálogjog bejegyzését, az a járási földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelyhez az eredeti okiratokat benyújtották.

Az eljárás megindulása Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. (Inytv. 26. § (1) bekezdés) Adatváltozás átvezetése céljából bejelentéssel lehet élni. Az Inytv. változás-bejelentési kötelezettséget is előír.(pl. bejegyzett jogosult neve, lakcíme változik, épület létesítése, lebontása, ingatlan határvonalában, területében stb. változás következik be) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. (Inytv. 26.§ (7) bek.)

Jogok bejegyzésének, tények feljegyzésének eljárási feltételei I. 1. A kérelem mellékletei okiratok: közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata az érintett jogosult ún. bejegyzési (törlési) engedélye hatósági engedély (jóváhagyás) illetve igazolás Alaprajz (társasház, szövetkezeti ház) Vázrajz (változási vázrajz), ha a térkép tartalmát érinti a változás Jogi személyeknél aláírási címpéldányt (ami közjegyzői aláírás- hitelesítéssel ellátott vagy ügyvéd által a közreműködése során ellenjegyzett aláírás-minta ) is csatolni kell, a képviseleti jog igazolására cégkivonat vagy cégmásolatot vagy a közhitelű nyilvántartás tartalmáról igazolást kell csatolni, Cégkivonatot a hivatal közvetlenül, elektronikusan is beszerezheti

2. Az okiratok kellékei: belföldön kiállított okiratok az érdekelt magánszemély személyi azonosító adatait; a statisztikai számjellel rendelkező szervezet azonosító adatait; az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám); a jog vagy tény pontos megjelölését; a jogváltozás jogcímét; az érdekeltek megállapodását (szerződéses konszenzus), a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát; a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát; egyéb, külön jogszabályok által előírt alaki kellékek. 3. egyéb, külső alakisági követelmények - keltezés, aláírás nyilvánvalóan azonosítható, ellenjegyzés: „ellenjegyzem” - Több oldal esetében minden lapon és a mellékletek minden lapján kézjegy

A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek kizárólag közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen írt alá.

Közbenső intézkedések: hiánypótlás Ha a kérelemnek, mellékleteinek vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt 15 napon belül határidő tűzésével fel kell hívni a hiány pótlására. A hiánypótlásra 15 napos határidőt kell adni, ami indokolt esetben kérelemre egyszer 15 nappal meghosszabbítható. Ha az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, szintén hiánypótlási felhívást bocsát ki.

Nem alkalmas a hiánypótlásra a)a benyújtott okirat tartalmát, illetőleg az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani vagy pótolni, b)a szerződő vagy jogosult, illetőleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni a jogutódlás kivételével, c)a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni, d)a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni, e)az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni, f)a bejegyzési engedélyt kellene utólag pótolni, kivéve a függőben tartás új esetét g)okirat keltezésének helyét vagy az időpontját kellene feltüntetni, h)az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot kellene pótolni, vagy amihez egy évnél régebben záradékolt változási vázrajzot csatoltak. Érdemi határozattal kell elutasítani.

Nem alkalmas a hiánypótlásra a kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen, ellentmondó, vagy a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, törlését illetőleg átvezetését kérik, olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, vagy a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be. Érdemi vizsgálat nélkül, végzéssel kell elutasítani.

Nyilvánvaló érvénytelenség El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. (51. § (1) bek.)

Hiánypótlási felhívás eredménye Ha pótolják: teljesíthető Ha nem pótolják határidőben: El kell utasítani a kérelmet ( a változás nem jegyezhető be) A kérelem teljesíthető részének a földhivatal helyt ad A kérelmező nyilatkozata esetén, ha a teljesíthető részt sem tartja fenn, kérelem visszavonásának kell tekinteni Kérelem elutasításának tényét fel kell jegyezni a tulajdoni lapra

Közbenső intézkedések: Ügyész értesítése Ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik, erről az ingatlanügyi hatósági határozathozatal előtt az ügyészt értesíti. (Inytv. 42. § (1) bek.)

A beadványok intézése A rangsor elvének eljárási jelentősége az, hogy a beadványokat azok rangsorában, azaz az iktatószámok sorrendjében kell elintézni, az előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint A bejegyzés, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltára a kérelem iktatási időpontja lesz irányadó. A ranghely keletkezéséről a széljegyzés tudósít: a beadvány iktatószámát a tulajdoni lapra a benyújtás napján feljegyzik. A széljegyzés pusztán eljárási intézmény, azt tanúsítja, hogy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti eljárás megindult, az ingatlan-nyilvántartás tartalmában változást nem eredményez, jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet.

Bizonyos esetekben a beadványok rangsorától el lehet térni: A beadványok intézése során valamennyi érdekelt közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulásával a bejegyzések rangsora megváltoztatható. A földhivatalra a közigazgatási hatósági eljárás általános, 30 napos ügyintézési határideje vonatkozik, ez alól a törvény csak szűk körű kivételt enged: harmincnál több ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érintő beadványokat 3 hónap alatt kell elintézni.

Az eljárás felfüggesztése ha a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, illetőleg a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja; vagy ha a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. Kisajátítás helyetti adásvétel vagy csereszerződések elintézését, amennyiben nem valamennyi tulajdonostárssal kötötték meg és a többiek tulajdoni illetősége vonatkozásában nem ért véget a kisajátítás. ha gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ az ügy elintézése, a jogerős gyámhatósági döntés meghozataláig Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezés folytán eljáró ingatlanügyi hatóság a másodfokú eljárást vagy adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló jogerős döntés (a továbbiakban: bejegyzést megalapozó döntés) bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás lezárultáig felfüggeszti, (kérelemre!) Ha megszabott határidőn belül nem indítanak pert, a földhivatal érdemi határozatot hoz.

Függőben tartás Inytv. 47/A. §-a alapján függőben kell tartani a beadvány elintézését: a) a rangsorban előrébb álló beadvány elintézéséig, b) a bejegyzett jogosult által a bejegyzési engedély megadására meghatározott, legfeljebb az okirat földhivatali benyújtásától számított 6 hónapos határidő elteltéig, c) az ügyész értesítése esetén, az e törvény 42. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás földhivatalhoz történő beérkezéséig, d) ha törvény így rendelkezik.

A határozat A határozat tartalma (kérelemhez kötöttség elve érvényesül) Hivatalbóli bejegyzés: hivatalból kell bejegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elő- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha az, akire a tulajdonjogot átruházták csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg kell teljesíteni. Hivatalból vezeti át azt az adatváltozást

Hivatalbóli törlés: kisajátítási, telekalakítási elj., jelzálogjog ranghelye előzetes biztosításának ténye, fenntartásának ténye, elő-, visszavásárlási jog, vételi jog, tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye Ha az ingatlanügyi hatóság valamely kérelem, megkeresés elintézése során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek törléséről is rendelkezni. Ha hivatalos eljárás során egyébként észleli, hogy törlésre van szükség, erről a tényről hivatalos feljegyzést készít, és a törlésről külön határozatot hoz.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat sajátosságai A kérelemnek helyt adó határozat a tulajdoni lap másolatával is közölhető (egyszerűsített határozat). Az egyszerűsített határozat tulajdonilap-másolatként nem használható. Az ingatlan-nyilvántartási döntést az ingatlanügyi hatóság vezetője, vagy az általa kijelölt személy írhatja alá. A határozat tartalmának megfelelő változást az ingatlanügyi hatóság - kézbesítés előtt - bejegyzi, illetőleg feljegyzi a tulajdoni lapra, illetve átvezeti az ingatlan- nyilvántartási térképen, ha az annak tartalmát is érinti.

A földhivatal, mint közigazgatási szerv által hozott határozatnak tartalmaznia kell az alábbi elemeket: a) az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését, b) a rendelkező részben a közigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást, c) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a közigazgatási szerv a határozatot hozta, d) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. (vö. Ket 72. §)

A határozat kijavítása, kiegészítése A bejegyzésben vagy feljegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más hasonló elírást és helytelen megjelölést az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság saját hatáskörében kijavítja. Az ingatlan- nyilvántartást vezető hatóság kiegészíti a határozatát, ha az a bejegyzés vagy feljegyzés iránti kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés vagy feljegyzés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos. Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett, és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul. (Ptk. 5:186.§)

Határozat módosítása és visszavonása Főszabályként a földhivatal határozatát nem vonhatja vissza illetve nem módosíthatja. E szabály alóli kivételek a következők. a. A bírósági felülvizsgálati kérelem esetében az ingatlanügyi hatóság a határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem érkezésétől számított 8 nap alatt saját hatáskörében a kérelem tartalmának megfelelően módosíthatja, illetve visszavonhatja. (Inytv. 54. § (3) bek.) b. fellebbezés esetén, ( ha a döntése jogszabályt sért, akkor köteles határozatát visszavonni illetve módosítani ; ezenkívül akkor is visszavonhatja ill. módosíthatja, ha nincs ellenérdekű ügyfél Ket. 103.§) c. ügyészi felhívás esetében.

A jogorvoslatokról általában 1. A jogorvoslatok csoportosítása: Rendes-rendkívüli Ügyfél kérelmére induló vagy hivatalból lefolytatandó Közigazgatási eljárás vagy bírósági eljárás keretébe tartozó jogorvoslatok Tág értelemben vett jogorvoslatok közé tartozik a törlési és a kiigazítási per is

A jogorvoslatokról általában 2. Földhivatali eljárás keretébe tartozóak – közigazgatási (rendes) jogorvoslatok: Fellebbezés kijavítás, kicserélés, kiegészítés, módosítás, visszavonás ha a feltételek fennállnak Közigazgatási rendkívüli jogorvoslatok Újrafelvételi eljárásnak nincs helye az ingatlan-nyilvántartási eljárásban Inytv. 54.§ (6) bek.: A jogok bejegyzése, tények feljegyzése, illetve ezek törlése iránti eljárás során hozott földhivatali döntés ellen felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye. Ügyészi fellépés, ügyészi felhívás Bírósági eljárás keretébe tartozó – rendkívüli jogorvoslatok Bírósági jogorvoslati kérelem (közigazgatási per) Törlési és kiigazítási perek (tágabb értelemben vett jogorvoslati forma; Ingatlan-nyilvántartási igény)

Fellebbezés feltételei Az elsőfokú, ügy érdemében hozott sérelmes (járási) földhivatali határozat ellen, bármely okból a benyújtására jogosult személy által, a kormányhivatalhoz címzett, kézbesítéstől számított illetve 30 napon belül benyújtott jogorvoslati kérelem, (ha nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven kérheti a kézbesítést, akkor 15 napon belül). Fellebbezés visszavonható a kormányhivatal érdemi határozata meghozataláig.

Fellebbezés elintézése járási földhivatal saját hatáskörében: A fellebbezés érkezésétől számított 8 nap alatt határozatát kijavíthatja, kiegészítheti, módosíthatja és visszavonhatja Ha a járási földhivatal saját hatáskörben nem intézheti el: 8 napon belül a fellebbezést és a mellékleteket felterjeszti a kormányhivatalhoz és feljegyzi a fellebbezés tényét

Fellebbezés elintézése 2. Kormányhivatal hatáskörében Nem kötött a fellebbezéshez. 1. Elutasítja a fellebbezést 2. A megtámadott határozatot helybenhagyja, megváltoztatja megsemmisíti és új eljárásra utasítja Másodfokon eljáró kormányhivatal által hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Bírósági jogorvoslati kérelem Forrás: Inytv §§; Ket §§; Pp. XX. fejezet, 373/2014 (XII.31.) Korm. rendelet Jogok, tények bejegyzése, adatok átvezetése tárgyában hozott kormányhivatali (jogerős) határozat ellen (Ha fellebbezésre nincs lehetőség) vagy a fellebbezés jogát a fél kimerítette Jogszabálysértésre hivatkozással Jogosult az ügyfél ill. az ügyész Ha a fellebbezés jogát az ügyfelek már kimerítették (ill. az kizárt volt) A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni A földhivatal saját hatáskörben a határozatot a kérelem tartalmának megfelelően 8 nap alatt módosíthatja illetve visszavonhatja.(Inytv. 54.§ (3) bek.) Ha a kormányhivatal saját hatáskörben nem intézheti el, 8 napon belül megküldi a bíróságnak. (Inytv. 59.§ (1) bek.)

A közigazgatási per sajátosságai (Pp. XX. Fejezet): 1. Hatáskör és illetékesség Törvényszék hatásköre (Pp. 23.§ (1) bek. i) pontja) első fokon eljárt közig. szerv székhelye (működési területe) szerint illetékes bíróság (vagy ingatlan fekvése) 2. Felek: A közigazgatási per indítására jogosult: 1. az ügyfél, 2. a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője. 3. ügyész A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. Az alperes közigazgatási szerv ügyintézője képviseleti jogosultságát - külön meghatalmazás nélkül - munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt első fokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.

3. A keresetlevélben fel kell tüntetni a sérelmezett határozat számát is 4. viszontkeresetnek helye nincs 5. A bíróság hivatalból bizonyítást kivételesen elrendelhet, ha a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében, ha a bizonyítás elrendelésének elmaradása kiskorú érdekeit sérti, vagy ha azt törvény kifejezetten megengedi.

A bíróság érdemi döntései 1. a földhivatal határozatát hatályon kívül helyezi; 2. a földhivatal határozatát hatályon kívül helyezi és a szervet új eljárásra utasítja; 3. a földhivatali határozatot megváltoztathatja (Pp. 339.§ (2) bek. f) pontja); 4. jogszabálysértés hiányában a keresetet elutasítja. A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálati kérelem és perújítás lehetséges. A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsőbb bírósági határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követően szereztek jogot. (Inytv. 61.§)

Az ingatlan-nyilvántartási igények 5:184. § [A törlési és kiigazítási igény] (1) A jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el. (2) Azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, az érvénytelen bejegyzés törlése iránti pert addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van. 5:37. § [Ingatlan-nyilvántartási igény] Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan- nyilvántartásba bejegyezzék. 5:185. § [Bejegyeztetési kötelezettség] Ha az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának feltétele az, hogy más jogát előbb bejegyezzék, a jogosult ettől a személytől követelheti, hogy jogát az ingatlan-nyilvántartásba jegyeztesse be.

Törlési és kiigazítási igény az Inytv.-ben Keresettel kérheti a bíróságtól a) a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását aa) érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész, ab) a felszámoló és a hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 40. §-ában meghatározott esetekben, b) a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott, c) a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. (Inytv. 62. § (1) bek.)

Kiigazítási igény Kiigazítási igénnyel az a személy élhet, aki valamely téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. Feltétele, hogy földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhető, a sérelem nem orvosolható vagy azokat eredménytelenül kísérelték meg. Kiigazításnak van helye abban az esetben is, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő határvonalat sérelmesnek tartja és a szomszédos ingatlan tulajdonosa igényét nem ismeri el.

Törlési igény 5:183. § [Bejegyzés törlése] Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésének a bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása miatt van helye. Törlési igény az Inytv. 62. § (1) bekezdés fent idézett a) és b) pontjában foglaltak szerint két alapvető okból állhat fenn: 1. Az érvénytelen okiraton vagy hatósági határozaton alapuló bejegyzés törlését és az eredeti állapot helyreállítását kezdeményezheti az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti (és az ügyész)illetve a felszámoló/hitelező Csődtv. 40.§-a alapján. 2. Ha a bejegyzett jog megszűnt vagy elévült, illetve a feljegyzett tény megváltozott, az érdekelt követelheti annak törlését. Itt feltétel, hogy a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhető, a sérelem nem orvosolható vagy azokat eredménytelenül kísérelték meg.

Bejegyzés érvénytelenségén alapuló törlési igény  Az érvénytelen bejegyzés érvénytelen okiraton vagy hatósági határozaton alapul. Ha a földhivatal határozata érvénytelen, akkor bírósági felülvizsgálatnak van helye.  Érvénytelen hatósági határozaton alapuló bejegyzés törlését a határozat érvénytelenné nyilvánítására megadott határidőn belül lehet kezdeményezni.  Ha az érvénytelen bejegyzés alapjául magánokirat szolgál, akkor a kereset benyújtására szabott határidőket a jognyilatkozat (szerződés) érvénytelenségének megállapítására nyitvaálló határidőkhöz kapcsolja az Inytv. (kiv. nyilvánvalóan érvénytelen okiratok)  érvényes szerzési jogcím hiánya  Semmis és megtámadható szerződések  Keresetindításra jogosult: akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti: pl. széljegyzett vevő (ő nem) esetén a tulajdonos, törölt jogosult, bejegyzett jogosult.

Törlési igény és a közhitelesség elve Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása 5:187. § ABC B-vel szemben az érvénytelenség meg- állapítására nyitvaálló határidőn belül. C-vel szemben: ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása

Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása 5:187. § Az anyagi jog szerinti jogosult vagy a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy a jogsértő vagy utólag helytelenné vált bejegyzés alapján, a bejegyzés teljességében és helyességében bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a törlési keresetet az anyagi jog szerinti jogosult esetén az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozat kézbesítéstől számított hat hónap alatt, a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy esetén pedig az utólag helytelenné vált bejegyzés alapján történt jogszerzés bejegyzéséről szóló határozat kézbesítésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg, ha a határozatot a részére kézbesítették. Ha kézbesítés nem történt, a törlési keresetet a bejegyzés hatályossá válásától számított hároméves határidő alatt lehet megindítani. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása Ha a község egész területét, belterületét vagy külterületét érintő olyan eljárást folytatnak le, amely az ingatlanok adatainak megváltoztatásával jár (pl. belterületi-külterületi határ módosítása), és természeténél fogva jelentős számú ingatlanra hat ki. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének védelme érdekében ezen átalakításhoz az illetékes miniszter engedélye szükséges.

A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás az ingatlan-nyilvántartás tartalmában a változást rendszerinti földhivatali eljárás keretében nem lehet átvezetni, valamely nyilvántartásbeli hiányosság (megelőző bejegyzés elmaradása) vagy hiba (pl. társasház vagy telekmegosztás téves bejegyzése) miatt. Változás!!!: január 1. előtt benyújtott okirat hiányossága miatt nem volt teljesíthető a bejegyzés. Eredménytelen hiánypótlási felhívást követően a körzeti földhivatal az ügyben keletkezett valamennyi irattal alátámasztott javaslatára a megyei földhivatal rendeli el ezt a különleges lejárást, amit a körzeti földhivatal folytat le. Az elmaradt bejegyzések (tények, jogok) pótlása bejegyzésre alkalmas okirat vagy – a tulajdonjog kivételével – az eljárás során tett elismerő nyilatkozat alapján történhet. A tényleges birtokos tulajdonjogát, és tulajdonosi láncolatban a közbenső jogszerzéseket okirattal igazolni kell.

Számítógéppel kezelt tulajdoni lap pótlása Körzeti földhivatal vezetője rendeli el. Ha valamely okból olvashatatlanná vagy használhatatlanná vált. Az elkészített tulajdoni lap tervezetét hirdetményi úton közzéteszik, az érdekeltek 60 napon belül tehetnek észrevételt.