Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Első kézből” közigazgatási szakmai-módszertani konferencia – a közszolgálati rendszer aktuális kérdéseiről Budapest, 2012. április 16. „Humánerőforrás-gazdálkodás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Első kézből” közigazgatási szakmai-módszertani konferencia – a közszolgálati rendszer aktuális kérdéseiről Budapest, 2012. április 16. „Humánerőforrás-gazdálkodás."— Előadás másolata:

1 „Első kézből” közigazgatási szakmai-módszertani konferencia – a közszolgálati rendszer aktuális kérdéseiről Budapest, 2012. április 16. „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Előadó: dr. Sipos- Szabó Zsanett

2 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 1. A fegyelmi eljárás főbb szabályai változatlanok, a szabályozás viszont két szintű: - A Kttv. 155-159. §-ai szabályozzák a fegyelmi felelősség legalapvetőbb, garanciális szabályait (fegyelmi vétség fogalma, a fegyelmi büntetések köre, és hatálya, határideje, állásból való felfüggesztés stb. – e szabályok változatlanok maradtak), - A 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet meghatározza a fegyelmi eljárás részletszabályait (vizsgálati és tárgyalási szakasz, mindekét szakaszra érvényes szabályok, pl. költségviselés, felfüggesztés szabályai) 2. Mi változott? - Rugalmasabb a szabályozás (bizonyos határidők meghosszabbíthatók) - Beépítettük a vonatkozó bírói joggyakorlatot a szabályokba (pl. lényeges eljárási szabálysértések köre rögzítésre került) - Közös szabályok a rendelet elején (pl. költségviselés, felfüggesztés szabályai, lényeges eljárási szabálysértés) - Objektív végső határidő az egyes szakaszok lezárására: - a vizsgálati szakaszt az eljárás megindításától számított hatvan napon belül be kell fejezni - a tárgyalási szakaszt az első tárgyalástól számított harminc napon belül be kell fejezni A közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

3 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 3. A fegyelmi eljárás szakaszai a)Az eljárás megindítása A kormánytisztviselőt írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról és a kötelezettségszegésről, amellyel gyanúsítják b)A vizsgálat ba) Vizsgálóbiztos kijelölése - három munkanapon belül (meghosszabbítható határidő), a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki, magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő tisztviselői közül (ilyen személy hiányában kisegítő szabályok érvényesülnek) - összeférhetetlenségi szabályok (nem lehet pl. akitől az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el ) - nincs a rendeletben, de célszerű jogi egyetemi végzettségű, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező személyt kijelölni - feladatai ellátásáért külön nem jár díjazás – kivéve rendkívüli munkaidőre járó díjazást bb) A vizsgálat lefolytatása - tíz munkanapon belül kell a vizsgálatot lefolytatni (meghosszabbítható határidő) - tisztviselő meghallgatása, a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárás (tanúk, iratok beszerezése, szakértő, szemle) - közölni kell a tisztviselővel minden lényeges információt és minden bizonyítékot - tisztviselő jogosult az ügy iratait megtekinteni, észrevételt tenni, további bizonyítást javasolni, jogi képviselőt vehet igénybe, munkavállalói érdek-képviseleti szerv, MKK képviselőjének részvételét kérheti - jegyzőkönyvben kell az eljárási cselekményeket rögzíteni - külön szabályok a tisztviselő akadályoztatása, távolléte esetére, a felfüggesztésre (a vizsgálat felfüggeszhető, ha a tisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését nem tudja előterjeszteni)

4 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 bc) A vizsgálat befejezése - megindításától számított hatvan napon belül be kell fejezni, objektív határidő - A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított nyolc napon belül megküldi az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának - Új! Fegyelmi büntetés kiszabása tárgyalás nélkül: a hivatalvesztés kivételével bármely más fegyelmi büntetést a tárgyalás nélkül is kiszabható a következő feltételek együttes fennállása esetén: ha a tisztviselő a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismeri és a tárgyalásról lemond és ha a tényállás megítélése egyszerű, valamint ha a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető c) Tárgyalás ca) A fegyelmi tanács kijelölése - elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója - a fegyelmi tanács elnöke három munkanapon jelöli ki a tanácstagokat (meghosszabbítható határidő) a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetve vezetői munkakört betöltő tisztviselők közül (ilyen személy hiányában kisegítő szabályok érvényesülnek) - összeférhetetlenségi szabályok (pl. nem lehet tanácstag, aki vizsgálóbiztos is volt) - testület által kinevezett tisztviselő esetén a testület maga a fegyelmi tanács vagy a testület választ fegyelmi tanácsot

5 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 cb) Tárgyalás tartása - tizenöt napon belül tárgyalást kell tartani (meghosszabbítható határidő) - képviseleti szabályok (a közigazgatási szervet a vizsgálóbiztos képviseli, az eljárás alá vontat jogi képviselő képviselheti, jelen lehetnek az érdek-képviseletek) - tisztviselői oldal távolléte esetén csak szabályszerű értesítés esetén lehet tárgyalást tartani, illetve ha előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni - bizonyítási eljárás lefolytatása - jegyzőkönyv - ha szükséges, további nyolc napon belül újabb tárgyalást lehet tartani (meghosszabbítható határidő) cc) Tárgyalás felfüggesztése - az elnök felfüggesztheti a tárgyalást, ha a kormánytisztviselő tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson cd) Határozathozatal - az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül (objektív határidő), zárt ülésen, szótöbbséggel kell határozni, a döntést indokolt írásbeli határozatba foglalni - Új! nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan

6 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 4. Közös szabályok a)Az eljárás felfüggesztése a munkáltatói jogkör gyakorlója - a vizsgálóbiztos javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult - legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig -, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható. b) Költségek - mindenki maga előlegezi és az államigazgatási szerv viseli. - a tisztviselő felelősségre vonása esetén neki kell viselnie az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit – itt lehetőség van méltányosságból való költségmérséklésre 5. Eltérések a közszolgálati jogviszonyban - a vizsgálóbiztos kijelölésénél: ha a nincs olyan köztisztviselő, akit ki lehetne jelölni vizsgálóbiztosnak, akkor az önkormányzati képviselő-testület hivatalában a munkáltatói jogkör gyakorlója képviselő- testületi tagot is felkérhet - fegyelmi tanács kijelölésénél: ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő kijelölhető köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat - ügykezelők esetében a vizsgálóbiztost, illetve a fegyelmi tanács tagjait a köztisztviselők közül kell kijelölni

7 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 5. Kártérítés és átmeneti szabályok - A rendelet szabályait a 2012. március 10-én és azt követően indult fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni, függetlenül a kötelezettségszegés elkövetésének időpontjától - A kártérítés szabályai változtak, a tisztviselők szempontjából szigorúbbak lettek (mind a felelősség alapja mind a mértékek). - A Kttv. fenntartja a vétkességi felelősséget. A tisztviselő, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, az általa a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelességeinek megszegésével szándékos vagy gondatlan magatartással a munkáltatónak okozott kárt köteles megtéríteni. Az enyhe gondatlansággal okozott károk esetében a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tisztviselő négyhavi illetményét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kár megtérítését írja elő. - A Ktv. szerint a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért tartozott kártérítési felelősséggel. A korábban hatályos szabályok szerint gondatlan károkozás esetén – vagyis mind az enyhe mind pedig a súlyosan gondatlan károkozás esetén – a kártérítés mértéke mindössze a köztisztviselő egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatta meg. E kártérítés mértékét a kinevezés legfeljebb másfél havi átlagkeresetig határozhatta meg. A Ktv. szabályai kiegészítették az Mt. szabályokat, eszerint bizonyos körülhatárolt gondatlan elkövetés esetén a kormánytisztviselő háromhavi illetménye erejéig felelt. - Figyelemmel arra, hogy a kártérítési eljárásra - az eljárás megindítására nyitva álló határidő kivételével – a fegyelmi eljárás szabályai alkalmazandóak, a két eljárásra vonatkozó szabályozásnak egységesnek kell lennie. Ezért az Átmeneti tv. úgy rendelkezik, hogy a 2012. február 29-éig okozott károk tekintetében a) a felelősség alapja és a kártérítés mértéke vonatkozásában a Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni, b) a kártérítési igény érvényesítésére a Kttv., valamint a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

8 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 1.Munka- és pihenőidő szabályok a)Néhány alapfogalom A munkarend a munkáltató működéséből fakadó azon sajátosság, amely leírja az össze munkavállaló munkaidejének felhasználására vonatkozó elveket és követelményeket. Teljes napi munkaidő mértéke 8 óra, teljes heti munkaidő mértéke 40 óra. Általános munkarend: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30 óráig, pénteken pedig 8.00-14.00 óráig tart – de a munkáltató ettől eltérően is megállapíthatja a munkarendet. Részmunkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidő. Ebben az esetben azonban az illetményt a munkaidő mértékével arányosan kell csökkenteni. A munkaidőkeret lényege, hogy a teljes napi munkaidő mértékét (nyolc óra, illetve részmunkaidő esetén ennél rövidebb időtartam, pl. négy óra) egy hosszabb időtartamon belül (egy hét, két hét, egy hónap stb.) kell beosztania a munkáltatónak, és ezen hosszabb időtartam átlagában kell a tisztviselőnek ledolgoznia. (Vagyis lehetőség van a munkaidő egyenlőtlen elosztására.) A munkaidőkeretre eső munkaidő tehát a tisztviselőre érvényes napi munkaidő és a munkaidőkeretre eső munkanapok szorzatából adódik. Munkaidőkeret alkalmazása estén – amellett, hogy egyfelől rugalmas foglalkoztatásra ad lehetőséget – a rendes munkaidő munkaórái kiszámításakor minden egyes hónapban külön-külön meg kell vizsgálni, hogy az hány munkanapból, pihenőnapból és munkaszüneti napból áll. Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot és pihenőnapokat ugyanis figyelmen kívül kell hagyni. A közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

9 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 b) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályozás rendszere ba) A főbb szabályokat a Kttv. határozza meg : - A korábban hatályos közszolgálatra vonatkozó szabályok szerint a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok jelentős részét a Munka Törvénykönyve tartalmazta. Figyelemmel arra, hogy a Kttv.-nek nem háttérszabálya az Mt., mindezen rendelkezéseket a Kttv.-ben, továbbá a 30/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben lettek leszabályozva. - A napi, heti munkaidő mértékére, általános munkarendre, munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra, munkaszüneti napi munkavégzésre, munkaközi szünetre, pihenőidőre, rendkívüli munkaidőre, ügyeletre, készenlétre, szabadságra, munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat a Kttv. határozza meg. - Arra a munkáltatóra, aki általános munkarendben foglalkoztatja a tisztviselőket, a 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályai nem vonatkoznak, figyelemmel arra, hogy a rendelet szabályai a munkaidőkeret részletkérdéseire, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra és a vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzésre vonatkozó szabályokat tartalmaz. - A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a Kttv. és a rendelet a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvvel összhangban határozza meg

10 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 bb) A 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a Kttv. szabályait egészíti ki a következőkkel: - Eljárás a jogviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén - ennek lényege, hogy ekkor a jogviszony megszűnés kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a jogviszony megszűnésére, megszüntetésére sor került - például a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt létszámcsökkentés jogcímén szűnik meg és a tisztviselő többet dolgozott, mint amennyit a munkaidő-beosztása alapján dolgoznia kellett volna) - Egyenlőtlen munkaidő-beosztás részletszabályai - határidőt rögzít a munkáltató számára, hogy mennyi időn belül és mennyi időre kell előre közölni a munkaidő-beosztást: 14 nappal korábban és 1 hétre előre, - a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, illetve - heti pihenőidő is kiadható pihenőnap helyett - Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés szabályai (csak nagyon szűk körben lehetséges, például külföldön történő munkavégzés esetében)

11 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 2. A tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségek – nem változott a) A tisztviselőt a szolgálati jogviszony létesítésével összefüggésben terhelő kötelezettségek a tisztviselőnek vannak igazolási kötelezettségei, amelyek a jogviszony létesítéséhez és a tisztviselő besorolásához szükségesek b) A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség a kinevezéssel egyidejűleg (illetve legkésőbb 30 napon belül) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt tájékoztatja pl. az irányadó munkarendről, a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő besorolási, fizetési fokozat elérésének várható időpontjáról, az egyéb juttatásokról és azok mértékéről, az illetmény átutalásának napjáról, a munkába lépés napjáról stb. + a változásokról is tájékoztatni kell 30 napon belül c) Tájékoztatás rugalmas munkavégzési lehetőségekről - évente meg kell vizsgálni mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre - tájékoztatni kell a tisztviselőket a teljes- vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, illetve távmunkavégzés helyett munkahelyi foglalkoztatásra irányuló, valamint a határozott, illetve határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről d) Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás - írásbeli intézkedésben kell meghatározni a munkavégzés helyét, időtartamát, az illetményt, külön és egyéb juttatásokat, az intézkedéssel felmerült egyéb költségeket, munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét, a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatokat - 15 napnál hosszabb, külföldi foglalkoztatás esetén a juttatás pénznemét és a hazatérés szabályait is meg kell határozni

12 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 3. Távmunkavégzés - A korábban hatályos közszolgálatra vonatkozó szabályok szerint a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyve tartalmazta. Figyelemmel arra, hogy a Kttv.-nek nem háttérszabálya az Mt., ezek a rendelkezések a 30/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben lettek leszabályozva - A szabályok az új Mt.-hez igazodnak, azt veszik alapul, lényeges változás a korábban hatályos szabályokhoz képest nincs - Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. - A rendelet egyebek mellett meghatározza - a kinevezés tartalmi elemit (pl. hogy távmunkavégzés keretében történik a foglalkoztatás), - a munkáltató speciális tájékoztatási kötelezettségeit (ellenőrzési szabályokról, számítástechnikai eszköz használatának szabályairól), - a kapcsolattartás szabályait, - az utasításadási jogot (általános szabály szerint csak a feladat meghatározásra terjed ki), - hogy általános szabály szerint kötetlen munkarendben történik a foglalkoztatás.

13 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 4. Igazgatási szünet – szabályai változatlanok - Az igazgatási szünet időtartama a) nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart, b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart. 2012. évben az igazgatási szünet a 2012. július 23-tól augusztus 26-ig, valamint 2012. december 24- től 2013. január 6-ig terjedő időszak. - Legfeljebb a tisztviselő tárgyévre megállapított alapszabadságának a háromötöde adható ki, de az igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható. - A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot. - Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást. - A Kormány a Kttv. 232. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a Kttv. 2. §-ában felsorolt szervek vezetője számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét.

14 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 Korábbi szabályozást tartalmazó jogszabályok (hatályukat vesztették): 1.233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról 2.292/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet a köztisztviselők és a kormánytisztviselők tartalékállományba helyezéséről 3.7/2002. (III. 12.) BM rendelet a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról

15 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 1. Személyi iratok 2. Közszolgálati alapnyilvántartás 3. Közszolgálati statisztikai célú adatgyűjtés 4. Tartalékállomány a) tartalékállományba helyezés, b) tartalékállomány működtetése, c) az üres álláshely bejelentése (2012. szeptember 1-jétől) SZABÁLYOZÁSI TÁRGYKÖRÖK

16 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 1.1. Kiegészül a közszolgálati tisztviselőkön kívül a közszolgálati munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályozással: - csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulása esetén kezelheti a munkáltató a személyi iratait - munkavállaló személyi iratai köre: - személyi anyaga; - a munkaviszonnyal összefüggő egyéb iratok; - a munkaviszonnyal összefüggő más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok; - a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy a közigazgatási szervnek önként átadott adatokat tartalmazó iratok - titoktartási nyilatkozat 2. melléklet tartalmazza - egyebekben alkalmazandók a közszolgálati tisztviselők személyi irataira vonatkozó szabályok 1. Személyi iratok

17 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 1.2. Egységes és kötelező tartalmú önéletrajz-minta - személyi hatálya: 1. közszolgálati tisztviselők (2012.02.28-ig csak a ME és MIN-ok) 2. aki felvételét kéri a toborzási adatbázisba 3. aki pályázati eljárásban vesz részt - tartalma: - kötelező adatok a) személyes adatok (neve, születési neve, anyja neve, neme, születési helye, családi állapota, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakcíme, telefonszáma, faxszáma, e- mail címe, honlapja, fényképe), b) betöltött beosztásra, munkakörre, c) szakmai tapasztalatra, d) végzettségre, szakképzettségre, e) készségekre, képességekre, kompetenciákra (nyelvismeretre, számítógép-felhasználói készségekre, járművezetési engedélyre, katonai szolgálatra) - kiegészítő információk (itt új elem a gyermekek száma) 1. Személyi iratok

18 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 Megszűnik a kötelező formájú alapnyilvántartási adatlap Adattartalmat Kttv. 2. melléklete tartalmazza Papír alapon / elektronikusan is vezethető továbbra is 3. Közszolgálati statisztikai adatgyűjtés 3.1. közigazgatási szervek adatszolgáltatása Évente egyszer március 31-éig Elektronikusan, informatikai rendszeren keresztül Bejelentkezési kóddal (KSA-kód) és jelszóval lép be (KSA-kód megegyezik a közigazgatási szerv részére kiadott e-Közigtad bejelentkezési kóddal és jelszóval) Megszűnik a korábbi közszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD) 2012-ben eltérő szabályok! az adatszolgáltatást a 2012. január 1-jei állapotnak megfelelően legkésőbb a 2012. május 31-éig és szűkebb körben köteles adatokat szolgáltatni a - közigazgatási szerv szervezeti adatairól, - a közigazgatási szervnél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők létszámáról, életkoráról, munkaidejéről, besorolásáról, vezetői beosztásáról, - a szolgálati jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről. 3.2. Magyar Államkincstár adatszolgáltatása Konkrét létszám / illetmény / kereseti adatok 6. melléklet szerint 2. Közszolgálati alapnyilvántartás

19 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 TARTINFO-rendszer funkciói 1. tartalékállományba helyezett adatainak rögzítése, módosítása 2. az üres vagy megüresedő álláshelyre alkalmas tartalékállományba helyezett keresése 3. a közigazgatási szerv adatainak kezelése 4. a közigazgatási szervnél megüresedett álláshely bejelentése, törlése (2012. szept. 1-től) 2012. szeptember 1-től fontos változások - hivatásos állományúak (Hszt.) tartalékállományba helyezése - üres közigazgatási álláshelyek rögzítése a TARTINFO-ba - álláshely betöltése érdekében tett intézkedésektől 15 napon belül - álláshely meghatározott adatait (munkakör megnevezése, FEOR-08 kódja, megüresedés időpontja, betöltéshez szükséges iskolai végzettség, nyelvismeret, gyakorlat, egyéb szakmai tapasztalat) - üres álláshely törlése az üres álláshelyre kinevezéstől számított 8 napon belül - üres álláshely TARTINFO-ba bejelentésének következménye - üres álláshely betöltése érdekében automatikus keresést végez a TARTINFO-ban, - ajánlati lista készül az alkalmas jelöltekről, és erről tájékoztatja a közigazgatási szervet 4. Tartalékállomány

20 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 A Kttv. – a korábbi szabályozási módszert megtartva – az általános alkalmazási feltételek törvényi szinten való szabályozása mellett felhatalmazást ad az egyes feladatkörök ellátásához szükséges képesítési előírások kormányrendeletben történő meghatározására. A már kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselőket – amennyiben a régi képesítési rendelet alapján képesítettnek minősültek – feladatkörük megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni. Az új rendelet a régi képesítési kormányrendelet struktúráját követve annak szabályozási tartalmát átvette, ugyanakkor tartalmazza az elmúlt időszak szervezeti és feladatköri változásai miatt szükséges módosításokat. Főbb változások: megteremtésre került a felsőoktatás régi képzési rendszere és a bolognai rendszer egyes képzési területei közötti megfeleltetés jogszabályi alapja. pl. a közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettséggel betölthető feladatkörök a bolognai rendszer szerinti gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel betölthetőek. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

21 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 a szakterületek kérésének megfelelően számos feladatkör képesítési előírásai bővültek, a rendeletben használt fogalmak egységesítésére került sor; a rendelet új feladatkörökkel bővült: ─ a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában foglalkoztatottakra irányadó 1. melléklet kiegészült a civil referens feladatkörrel (II./8.); ─ a fővárosi, megyei kormányhivataloknál foglalkoztatottakra irányadó 2. melléklet kiegészült a műszaki-biztonsági felügyelői feladatkörrel (I./21.); ─ az államigazgatási szerveknél foglalkoztatottakra irányadó 3. melléklet a műszaki-biztonsági igazgatási feladatkörrel (95. pont), valamint a kormányzati ellenőri feladatkörrel (139. pont), a piacfelügyeleti, ellenőrzési feladatkörrel (140. pont), valamint a kormányzati döntés-előkészítési feladatkörrel (141. pont) egészült ki. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

22 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 Az új kormányrendelet a korábbi rendelet szabályozási tartalmát – a hatálytól eltekintve – érdemi módosítás nélkül, a Kttv.-ben használt fogalmakkal, kategóriákkal összhangot teremtő technikai pontosításokkal átvette. A fegyveres szervek nemzeti szakértőként foglalkoztatott hivatásos állományú tagjai a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben kapott felhatalmazásnak eleget téve a kormányrendelet hatálya alá kerülnek, a rendelet rájuk vonatkozó részletszabályokkal egészült ki. Az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szóló 34/2012. (III. 9.) Korm. rendelet

23 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP-2.2.5-2008-0001 Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek 2012 0416 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Sipos- Szabó Zsanett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közszolgálati Főosztály


Letölteni ppt "„Első kézből” közigazgatási szakmai-módszertani konferencia – a közszolgálati rendszer aktuális kérdéseiről Budapest, 2012. április 16. „Humánerőforrás-gazdálkodás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések