Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Első kézből” közigazgatási szakmai-módszertani konferencia – a közszolgálati rendszer aktuális kérdéseiről Budapest, 2012. április 16. „Humánerőforrás-gazdálkodás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Első kézből” közigazgatási szakmai-módszertani konferencia – a közszolgálati rendszer aktuális kérdéseiről Budapest, 2012. április 16. „Humánerőforrás-gazdálkodás."— Előadás másolata:

1 „Első kézből” közigazgatási szakmai-módszertani konferencia – a közszolgálati rendszer aktuális kérdéseiről Budapest, április 16. „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Előadó: dr. Sipos- Szabó Zsanett

2 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek A fegyelmi eljárás főbb szabályai változatlanok, a szabályozás viszont két szintű: - A Kttv §-ai szabályozzák a fegyelmi felelősség legalapvetőbb, garanciális szabályait (fegyelmi vétség fogalma, a fegyelmi büntetések köre, és hatálya, határideje, állásból való felfüggesztés stb. – e szabályok változatlanok maradtak), - A 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet meghatározza a fegyelmi eljárás részletszabályait (vizsgálati és tárgyalási szakasz, mindekét szakaszra érvényes szabályok, pl. költségviselés, felfüggesztés szabályai) 2. Mi változott? - Rugalmasabb a szabályozás (bizonyos határidők meghosszabbíthatók) - Beépítettük a vonatkozó bírói joggyakorlatot a szabályokba (pl. lényeges eljárási szabálysértések köre rögzítésre került) - Közös szabályok a rendelet elején (pl. költségviselés, felfüggesztés szabályai, lényeges eljárási szabálysértés) - Objektív végső határidő az egyes szakaszok lezárására: - a vizsgálati szakaszt az eljárás megindításától számított hatvan napon belül be kell fejezni - a tárgyalási szakaszt az első tárgyalástól számított harminc napon belül be kell fejezni A közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

3 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek A fegyelmi eljárás szakaszai a)Az eljárás megindítása A kormánytisztviselőt írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról és a kötelezettségszegésről, amellyel gyanúsítják b)A vizsgálat ba) Vizsgálóbiztos kijelölése - három munkanapon belül (meghosszabbítható határidő), a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki, magasabb besorolású, ennek hiányában vezetői munkakört betöltő tisztviselői közül (ilyen személy hiányában kisegítő szabályok érvényesülnek) - összeférhetetlenségi szabályok (nem lehet pl. akitől az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el ) - nincs a rendeletben, de célszerű jogi egyetemi végzettségű, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező személyt kijelölni - feladatai ellátásáért külön nem jár díjazás – kivéve rendkívüli munkaidőre járó díjazást bb) A vizsgálat lefolytatása - tíz munkanapon belül kell a vizsgálatot lefolytatni (meghosszabbítható határidő) - tisztviselő meghallgatása, a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárás (tanúk, iratok beszerezése, szakértő, szemle) - közölni kell a tisztviselővel minden lényeges információt és minden bizonyítékot - tisztviselő jogosult az ügy iratait megtekinteni, észrevételt tenni, további bizonyítást javasolni, jogi képviselőt vehet igénybe, munkavállalói érdek-képviseleti szerv, MKK képviselőjének részvételét kérheti - jegyzőkönyvben kell az eljárási cselekményeket rögzíteni - külön szabályok a tisztviselő akadályoztatása, távolléte esetére, a felfüggesztésre (a vizsgálat felfüggeszhető, ha a tisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését nem tudja előterjeszteni)

4 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek bc) A vizsgálat befejezése - megindításától számított hatvan napon belül be kell fejezni, objektív határidő - A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított nyolc napon belül megküldi az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának - Új! Fegyelmi büntetés kiszabása tárgyalás nélkül: a hivatalvesztés kivételével bármely más fegyelmi büntetést a tárgyalás nélkül is kiszabható a következő feltételek együttes fennállása esetén: ha a tisztviselő a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismeri és a tárgyalásról lemond és ha a tényállás megítélése egyszerű, valamint ha a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető c) Tárgyalás ca) A fegyelmi tanács kijelölése - elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója - a fegyelmi tanács elnöke három munkanapon jelöli ki a tanácstagokat (meghosszabbítható határidő) a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetve vezetői munkakört betöltő tisztviselők közül (ilyen személy hiányában kisegítő szabályok érvényesülnek) - összeférhetetlenségi szabályok (pl. nem lehet tanácstag, aki vizsgálóbiztos is volt) - testület által kinevezett tisztviselő esetén a testület maga a fegyelmi tanács vagy a testület választ fegyelmi tanácsot

5 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek cb) Tárgyalás tartása - tizenöt napon belül tárgyalást kell tartani (meghosszabbítható határidő) - képviseleti szabályok (a közigazgatási szervet a vizsgálóbiztos képviseli, az eljárás alá vontat jogi képviselő képviselheti, jelen lehetnek az érdek-képviseletek) - tisztviselői oldal távolléte esetén csak szabályszerű értesítés esetén lehet tárgyalást tartani, illetve ha előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni - bizonyítási eljárás lefolytatása - jegyzőkönyv - ha szükséges, további nyolc napon belül újabb tárgyalást lehet tartani (meghosszabbítható határidő) cc) Tárgyalás felfüggesztése - az elnök felfüggesztheti a tárgyalást, ha a kormánytisztviselő tartós akadályoztatása miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson cd) Határozathozatal - az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül (objektív határidő), zárt ülésen, szótöbbséggel kell határozni, a döntést indokolt írásbeli határozatba foglalni - Új! nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan

6 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Közös szabályok a)Az eljárás felfüggesztése a munkáltatói jogkör gyakorlója - a vizsgálóbiztos javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult - legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig -, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható. b) Költségek - mindenki maga előlegezi és az államigazgatási szerv viseli. - a tisztviselő felelősségre vonása esetén neki kell viselnie az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit – itt lehetőség van méltányosságból való költségmérséklésre 5. Eltérések a közszolgálati jogviszonyban - a vizsgálóbiztos kijelölésénél: ha a nincs olyan köztisztviselő, akit ki lehetne jelölni vizsgálóbiztosnak, akkor az önkormányzati képviselő-testület hivatalában a munkáltatói jogkör gyakorlója képviselő- testületi tagot is felkérhet - fegyelmi tanács kijelölésénél: ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő kijelölhető köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat - ügykezelők esetében a vizsgálóbiztost, illetve a fegyelmi tanács tagjait a köztisztviselők közül kell kijelölni

7 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Kártérítés és átmeneti szabályok - A rendelet szabályait a március 10-én és azt követően indult fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni, függetlenül a kötelezettségszegés elkövetésének időpontjától - A kártérítés szabályai változtak, a tisztviselők szempontjából szigorúbbak lettek (mind a felelősség alapja mind a mértékek). - A Kttv. fenntartja a vétkességi felelősséget. A tisztviselő, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, az általa a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelességeinek megszegésével szándékos vagy gondatlan magatartással a munkáltatónak okozott kárt köteles megtéríteni. Az enyhe gondatlansággal okozott károk esetében a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tisztviselő négyhavi illetményét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kár megtérítését írja elő. - A Ktv. szerint a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért tartozott kártérítési felelősséggel. A korábban hatályos szabályok szerint gondatlan károkozás esetén – vagyis mind az enyhe mind pedig a súlyosan gondatlan károkozás esetén – a kártérítés mértéke mindössze a köztisztviselő egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatta meg. E kártérítés mértékét a kinevezés legfeljebb másfél havi átlagkeresetig határozhatta meg. A Ktv. szabályai kiegészítették az Mt. szabályokat, eszerint bizonyos körülhatárolt gondatlan elkövetés esetén a kormánytisztviselő háromhavi illetménye erejéig felelt. - Figyelemmel arra, hogy a kártérítési eljárásra - az eljárás megindítására nyitva álló határidő kivételével – a fegyelmi eljárás szabályai alkalmazandóak, a két eljárásra vonatkozó szabályozásnak egységesnek kell lennie. Ezért az Átmeneti tv. úgy rendelkezik, hogy a február 29-éig okozott károk tekintetében a) a felelősség alapja és a kártérítés mértéke vonatkozásában a Ktv.-nek a Kttv. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályait kell alkalmazni, b) a kártérítési igény érvényesítésére a Kttv., valamint a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

8 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Munka- és pihenőidő szabályok a)Néhány alapfogalom A munkarend a munkáltató működéséből fakadó azon sajátosság, amely leírja az össze munkavállaló munkaidejének felhasználására vonatkozó elveket és követelményeket. Teljes napi munkaidő mértéke 8 óra, teljes heti munkaidő mértéke 40 óra. Általános munkarend: hétfőtől csütörtökig óráig, pénteken pedig óráig tart – de a munkáltató ettől eltérően is megállapíthatja a munkarendet. Részmunkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidő. Ebben az esetben azonban az illetményt a munkaidő mértékével arányosan kell csökkenteni. A munkaidőkeret lényege, hogy a teljes napi munkaidő mértékét (nyolc óra, illetve részmunkaidő esetén ennél rövidebb időtartam, pl. négy óra) egy hosszabb időtartamon belül (egy hét, két hét, egy hónap stb.) kell beosztania a munkáltatónak, és ezen hosszabb időtartam átlagában kell a tisztviselőnek ledolgoznia. (Vagyis lehetőség van a munkaidő egyenlőtlen elosztására.) A munkaidőkeretre eső munkaidő tehát a tisztviselőre érvényes napi munkaidő és a munkaidőkeretre eső munkanapok szorzatából adódik. Munkaidőkeret alkalmazása estén – amellett, hogy egyfelől rugalmas foglalkoztatásra ad lehetőséget – a rendes munkaidő munkaórái kiszámításakor minden egyes hónapban külön-külön meg kell vizsgálni, hogy az hány munkanapból, pihenőnapból és munkaszüneti napból áll. Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot és pihenőnapokat ugyanis figyelmen kívül kell hagyni. A közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

9 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek b) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályozás rendszere ba) A főbb szabályokat a Kttv. határozza meg : - A korábban hatályos közszolgálatra vonatkozó szabályok szerint a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok jelentős részét a Munka Törvénykönyve tartalmazta. Figyelemmel arra, hogy a Kttv.-nek nem háttérszabálya az Mt., mindezen rendelkezéseket a Kttv.-ben, továbbá a 30/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben lettek leszabályozva. - A napi, heti munkaidő mértékére, általános munkarendre, munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra, munkaszüneti napi munkavégzésre, munkaközi szünetre, pihenőidőre, rendkívüli munkaidőre, ügyeletre, készenlétre, szabadságra, munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat a Kttv. határozza meg. - Arra a munkáltatóra, aki általános munkarendben foglalkoztatja a tisztviselőket, a 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályai nem vonatkoznak, figyelemmel arra, hogy a rendelet szabályai a munkaidőkeret részletkérdéseire, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra és a vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzésre vonatkozó szabályokat tartalmaz. - A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a Kttv. és a rendelet a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvvel összhangban határozza meg

10 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek bb) A 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a Kttv. szabályait egészíti ki a következőkkel: - Eljárás a jogviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén - ennek lényege, hogy ekkor a jogviszony megszűnés kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a jogviszony megszűnésére, megszüntetésére sor került - például a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt létszámcsökkentés jogcímén szűnik meg és a tisztviselő többet dolgozott, mint amennyit a munkaidő-beosztása alapján dolgoznia kellett volna) - Egyenlőtlen munkaidő-beosztás részletszabályai - határidőt rögzít a munkáltató számára, hogy mennyi időn belül és mennyi időre kell előre közölni a munkaidő-beosztást: 14 nappal korábban és 1 hétre előre, - a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, illetve - heti pihenőidő is kiadható pihenőnap helyett - Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés szabályai (csak nagyon szűk körben lehetséges, például külföldön történő munkavégzés esetében)

11 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek A tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségek – nem változott a) A tisztviselőt a szolgálati jogviszony létesítésével összefüggésben terhelő kötelezettségek a tisztviselőnek vannak igazolási kötelezettségei, amelyek a jogviszony létesítéséhez és a tisztviselő besorolásához szükségesek b) A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség a kinevezéssel egyidejűleg (illetve legkésőbb 30 napon belül) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt tájékoztatja pl. az irányadó munkarendről, a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő besorolási, fizetési fokozat elérésének várható időpontjáról, az egyéb juttatásokról és azok mértékéről, az illetmény átutalásának napjáról, a munkába lépés napjáról stb. + a változásokról is tájékoztatni kell 30 napon belül c) Tájékoztatás rugalmas munkavégzési lehetőségekről - évente meg kell vizsgálni mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre - tájékoztatni kell a tisztviselőket a teljes- vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, illetve távmunkavégzés helyett munkahelyi foglalkoztatásra irányuló, valamint a határozott, illetve határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről d) Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás - írásbeli intézkedésben kell meghatározni a munkavégzés helyét, időtartamát, az illetményt, külön és egyéb juttatásokat, az intézkedéssel felmerült egyéb költségeket, munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét, a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatokat - 15 napnál hosszabb, külföldi foglalkoztatás esetén a juttatás pénznemét és a hazatérés szabályait is meg kell határozni

12 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Távmunkavégzés - A korábban hatályos közszolgálatra vonatkozó szabályok szerint a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyve tartalmazta. Figyelemmel arra, hogy a Kttv.-nek nem háttérszabálya az Mt., ezek a rendelkezések a 30/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben lettek leszabályozva - A szabályok az új Mt.-hez igazodnak, azt veszik alapul, lényeges változás a korábban hatályos szabályokhoz képest nincs - Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. - A rendelet egyebek mellett meghatározza - a kinevezés tartalmi elemit (pl. hogy távmunkavégzés keretében történik a foglalkoztatás), - a munkáltató speciális tájékoztatási kötelezettségeit (ellenőrzési szabályokról, számítástechnikai eszköz használatának szabályairól), - a kapcsolattartás szabályait, - az utasításadási jogot (általános szabály szerint csak a feladat meghatározásra terjed ki), - hogy általános szabály szerint kötetlen munkarendben történik a foglalkoztatás.

13 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Igazgatási szünet – szabályai változatlanok - Az igazgatási szünet időtartama a) nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart, b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart évben az igazgatási szünet a július 23-tól augusztus 26-ig, valamint december 24- től január 6-ig terjedő időszak. - Legfeljebb a tisztviselő tárgyévre megállapított alapszabadságának a háromötöde adható ki, de az igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható. - A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot. - Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást. - A Kormány a Kttv § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a Kttv. 2. §-ában felsorolt szervek vezetője számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét.

14 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Korábbi szabályozást tartalmazó jogszabályok (hatályukat vesztették): 1.233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról 2.292/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet a köztisztviselők és a kormánytisztviselők tartalékállományba helyezéséről 3.7/2002. (III. 12.) BM rendelet a közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról

15 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Személyi iratok 2. Közszolgálati alapnyilvántartás 3. Közszolgálati statisztikai célú adatgyűjtés 4. Tartalékállomány a) tartalékállományba helyezés, b) tartalékállomány működtetése, c) az üres álláshely bejelentése (2012. szeptember 1-jétől) SZABÁLYOZÁSI TÁRGYKÖRÖK

16 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Kiegészül a közszolgálati tisztviselőkön kívül a közszolgálati munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályozással: - csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulása esetén kezelheti a munkáltató a személyi iratait - munkavállaló személyi iratai köre: - személyi anyaga; - a munkaviszonnyal összefüggő egyéb iratok; - a munkaviszonnyal összefüggő más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok; - a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy a közigazgatási szervnek önként átadott adatokat tartalmazó iratok - titoktartási nyilatkozat 2. melléklet tartalmazza - egyebekben alkalmazandók a közszolgálati tisztviselők személyi irataira vonatkozó szabályok 1. Személyi iratok

17 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Egységes és kötelező tartalmú önéletrajz-minta - személyi hatálya: 1. közszolgálati tisztviselők ( ig csak a ME és MIN-ok) 2. aki felvételét kéri a toborzási adatbázisba 3. aki pályázati eljárásban vesz részt - tartalma: - kötelező adatok a) személyes adatok (neve, születési neve, anyja neve, neme, születési helye, családi állapota, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakcíme, telefonszáma, faxszáma, e- mail címe, honlapja, fényképe), b) betöltött beosztásra, munkakörre, c) szakmai tapasztalatra, d) végzettségre, szakképzettségre, e) készségekre, képességekre, kompetenciákra (nyelvismeretre, számítógép-felhasználói készségekre, járművezetési engedélyre, katonai szolgálatra) - kiegészítő információk (itt új elem a gyermekek száma) 1. Személyi iratok

18 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Megszűnik a kötelező formájú alapnyilvántartási adatlap Adattartalmat Kttv. 2. melléklete tartalmazza Papír alapon / elektronikusan is vezethető továbbra is 3. Közszolgálati statisztikai adatgyűjtés 3.1. közigazgatási szervek adatszolgáltatása Évente egyszer március 31-éig Elektronikusan, informatikai rendszeren keresztül Bejelentkezési kóddal (KSA-kód) és jelszóval lép be (KSA-kód megegyezik a közigazgatási szerv részére kiadott e-Közigtad bejelentkezési kóddal és jelszóval) Megszűnik a korábbi közszolgálati nyilvántartás (KÖZIGTAD) 2012-ben eltérő szabályok! az adatszolgáltatást a január 1-jei állapotnak megfelelően legkésőbb a május 31-éig és szűkebb körben köteles adatokat szolgáltatni a - közigazgatási szerv szervezeti adatairól, - a közigazgatási szervnél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők létszámáról, életkoráról, munkaidejéről, besorolásáról, vezetői beosztásáról, - a szolgálati jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről Magyar Államkincstár adatszolgáltatása Konkrét létszám / illetmény / kereseti adatok 6. melléklet szerint 2. Közszolgálati alapnyilvántartás

19 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek TARTINFO-rendszer funkciói 1. tartalékállományba helyezett adatainak rögzítése, módosítása 2. az üres vagy megüresedő álláshelyre alkalmas tartalékállományba helyezett keresése 3. a közigazgatási szerv adatainak kezelése 4. a közigazgatási szervnél megüresedett álláshely bejelentése, törlése (2012. szept. 1-től) szeptember 1-től fontos változások - hivatásos állományúak (Hszt.) tartalékállományba helyezése - üres közigazgatási álláshelyek rögzítése a TARTINFO-ba - álláshely betöltése érdekében tett intézkedésektől 15 napon belül - álláshely meghatározott adatait (munkakör megnevezése, FEOR-08 kódja, megüresedés időpontja, betöltéshez szükséges iskolai végzettség, nyelvismeret, gyakorlat, egyéb szakmai tapasztalat) - üres álláshely törlése az üres álláshelyre kinevezéstől számított 8 napon belül - üres álláshely TARTINFO-ba bejelentésének következménye - üres álláshely betöltése érdekében automatikus keresést végez a TARTINFO-ban, - ajánlati lista készül az alkalmas jelöltekről, és erről tájékoztatja a közigazgatási szervet 4. Tartalékállomány

20 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek A Kttv. – a korábbi szabályozási módszert megtartva – az általános alkalmazási feltételek törvényi szinten való szabályozása mellett felhatalmazást ad az egyes feladatkörök ellátásához szükséges képesítési előírások kormányrendeletben történő meghatározására. A már kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselőket – amennyiben a régi képesítési rendelet alapján képesítettnek minősültek – feladatkörük megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni. Az új rendelet a régi képesítési kormányrendelet struktúráját követve annak szabályozási tartalmát átvette, ugyanakkor tartalmazza az elmúlt időszak szervezeti és feladatköri változásai miatt szükséges módosításokat. Főbb változások: megteremtésre került a felsőoktatás régi képzési rendszere és a bolognai rendszer egyes képzési területei közötti megfeleltetés jogszabályi alapja. pl. a közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettséggel betölthető feladatkörök a bolognai rendszer szerinti gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel betölthetőek. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

21 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek a szakterületek kérésének megfelelően számos feladatkör képesítési előírásai bővültek, a rendeletben használt fogalmak egységesítésére került sor; a rendelet új feladatkörökkel bővült: ─ a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában foglalkoztatottakra irányadó 1. melléklet kiegészült a civil referens feladatkörrel (II./8.); ─ a fővárosi, megyei kormányhivataloknál foglalkoztatottakra irányadó 2. melléklet kiegészült a műszaki-biztonsági felügyelői feladatkörrel (I./21.); ─ az államigazgatási szerveknél foglalkoztatottakra irányadó 3. melléklet a műszaki-biztonsági igazgatási feladatkörrel (95. pont), valamint a kormányzati ellenőri feladatkörrel (139. pont), a piacfelügyeleti, ellenőrzési feladatkörrel (140. pont), valamint a kormányzati döntés-előkészítési feladatkörrel (141. pont) egészült ki. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

22 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Az új kormányrendelet a korábbi rendelet szabályozási tartalmát – a hatálytól eltekintve – érdemi módosítás nélkül, a Kttv.-ben használt fogalmakkal, kategóriákkal összhangot teremtő technikai pontosításokkal átvette. A fegyveres szervek nemzeti szakértőként foglalkoztatott hivatásos állományú tagjai a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvényben kapott felhatalmazásnak eleget téve a kormányrendelet hatálya alá kerülnek, a rendelet rájuk vonatkozó részletszabályokkal egészült ki. Az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szóló 34/2012. (III. 9.) Korm. rendelet

23 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” ÁROP Első kézből - A végrehajtást szolgáló új kormányrendeletek Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Sipos- Szabó Zsanett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közszolgálati Főosztály


Letölteni ppt "„Első kézből” közigazgatási szakmai-módszertani konferencia – a közszolgálati rendszer aktuális kérdéseiről Budapest, 2012. április 16. „Humánerőforrás-gazdálkodás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések