Iskolakészültség- motoros fejlettség

Az előadások a következő témára: "Iskolakészültség- motoros fejlettség"— Előadás másolata:

1 Iskolakészültség- motoros fejlettség
Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felméréséhez Szakemberek felkészítése Iskolakészültség- motoros fejlettség Nagyné dr. Réz Ilona gyógypedagógus, pszichológus 1

2 Mottó: „ Mens fervida in corpore lacertoso”
Ford: „Viruló szellem jól edzett testben” Platon, id. Fejes A. (1975)

3 Áttekintés A mozgásfejlettség felmérésének jelentősége A mozgásfejlődés főbb állomásai Változások az első gyermekkorban a mozgásfejlődés területén (4-7. év) A mozgásfejlettség felmérésének forrásai A motoros fejlettség felmérésének szerkezete a kutatott vizsgálóeljárásban A mozgásfejlettség felmérésének különleges feltételei A testséma fejlettségi állapotának felmérése A nagymozgások felmérése A finommozgások felmérése A kísérleti vizsgálatokat végzők módosítási javaslatai Összefoglalás, következtetések

4 A mozgásfejlettség felmérésének, értékelésének jelentősége
„ A mozgás, amely a humán létünk kifejeződése, minden minőségi szintjén uralkodó szerepet tölt be, és nemcsak alapjait, feltételét képezi a pszichikum kibontakozásának, de eszköze marad az önmegvalósításnak, az egyedi és kollektív emberi fejlődésnek” ( Bagdy, 197o.) A mozgások fejlődése magával hozza a cselekvés képességének a fejlődését, míg a belsővé vált cselekvésmodellek (a képzeletben és gondolatban lejátszódva) a gondolkodás fejlődését szolgálják. A gondolkodási műveletek visszavezethetőek a tárgyakkal való praktikus cselekvésre. A műveleti lélektan képviselői ( Piaget(1952), Vigotszkij(1967), Galperin(1976) az vallják, hogy az intelligencia az egyéni aktivitásból származó tapasztalatok alapján fejlődik. A személyiség differenciálódását is megalapozza a mozgásosság. Minden későbbi – akár felnőttkori adaptációs zavar – összefügg az én-struktúrálódás és a viselkedés- tanulási folyamat hibáival.

5 A mozgásfejlettséget felmérni – igazodva a korszerű állapotfelmérő, megismerő rendszerekhez- csak holisztikus szemlélettel lehetséges. A mozgásfejlettséget felmérni – igazodva a korszerű állapotfelmérő, megismerő rendszerekhez- csak holisztikus szemlélettel lehetséges. A motoros tanulást, a mozgásfejlődést külső, környezeti feltételek és belső adottságok (mozgatórendszer: ideg-, csont- izomrendszer) befolyásolják

6 A fiziológiás mozgásfejlődés állomásai
Mozgásminta Életkor Lány/nő Fiú/férfi 1. Céltalan, nem akaratlagos mozgások Születéstől 3 hónapos korig 2. Az első koordinált mozgások kialakulása 3-14 hónapos korig 3. Az alapvető és változatos mozgásformák elsajátítása 14 hó – 3,5 éves korig 4. Az első mozgáskombinációk, a képességstruktúra kialakulása (alapvető mozgásformák tökéletesedése) 3,5 év – 7/7,5 éves korig 5. A mozgástanulási képesség gyors fejlődése 7/7,5 év – 9/10 éves korig 6. Mozgástanulás legintenzívebb szakasza 9/10 -11/12 év 9/ ,5/13,5 év 7. A motorikus képességek szerkezeti változása 11/12-13/14 év 12,5/13,5- 14,5/15 év 8. Egyéni sajátosságok és nemi különbségek kialakulása 13/14-16/17 év 14/15- 17,5/18,5 év 9. Egyéni motorikus profil stabilizálódása 16/17-18/19 év 17,5/18,5-19/20 év 10. Motorikus tulajdonságok kiteljesedése 19-30 év 20-30 év 11. Motorikus tulajdonságok lassú csökkenése 30-45 év 30-50 év 12. Motorikus tulajdonságok gyors csökkenése 45-60 év 50-70 év 13. Motorium leépülése 60 éves kortól 70 éves kortól

7 Változások az első gyermekkorban a mozgásfejlődés területén (4-7. év)
Megtanult mozgások tökéletesedése és az első mozgáskombinációk megjelenése; ( a nagyobb változások 5-6 év körül kezdődnek) Fejlődési irányok: 1. teljesítmény javulása (cél, kitartás) 2. mozgásvégrehajtás minősége 3. ismert mozgások kombinációja (3-5 elem, egymás utáni sorban) () (, egyensúlyozás ← vizuális kontroll + kondicionális képességek fejlődése (mozgásgyorsaság, állóképesség) + koordinációs képességek fejlődése (motoros tanulás, mozgásvezérlés és szabályozás

8 A mozgásfejlettség felmérésének forrásai
Az iskolakészültséghez felméréséhez kapcsolódó , mozgásfejlettséget értékelő eljárás kialakítása többek között támaszkodik: a fiziológiás mozgásfejlődés szakaira, a fejlődéslélektani ismeretekre, a közismert motodiagnosztikai eszközökre (Oseretzky , Kiphard), a szenzoros integrációs elméletekre, (Ayres, Kiphard, Frostig), Katona Ferenc fejlődésneurológiai tanításaira, Nagy József iskolakészültséggel , Porkolábné Balogh Katalin gyakorlati óvodai fejlesztőmunkásságával kapcsolatos tanításaira, Lakatos Katalin magyar állapot és mozgásvizsgáló tesztjére. A tanulás megalapozó pszichés funkciók egyik legfontosabb területe a mozgásállapot felmérése. (Az elkészült vizsgáló eljárás kézikönyvének bevezető része a forrásokra résztelesen ki fog térni.)

9 Kiphard teoriája a mozgásról*
  A mozgás nem csak a mozgás minőségét és mennyiségét jelenti hanem, az ember tudatos és nem tudatos tartás- és mozgásegységét feltételezi: ami az érzékelés, a tapasztalás és a cselekvés funkcióegysége. NEUROMOTORIKA REFLEXEK, A MOZGÁS NEURÓLÓGAI KOORDINÁCIÓJA Az akaratlagos és az akarattól független mozgásszabályozás SZENZOMOTORIKA ÉRZÉKELÉS, ÉS AZ ARRA ADOTT REAKCIÓ (KISGYERMEKKOR) Az érzékelés, észlelés és mozgás integrációja PSZICHOMOTORIKA ÉRZELEM ÉS KOGNÍCIÓ (ÓVODÁSKOR) A saját testtel és a külvilággal kapcsolatos emóciók és a kogníció által kiváltott motoros magatartás SZOCIOMETRIA SZOCIÁLIS ÉRZÉKELÉS, KOMMUNIKÁCIÓ (ISKOLA ALSÓ TAGOZAT) Az alkalmazkodással, beilleszkedéssel és kommunikációval kapcsolatos mozgásmagatartás *Id. P. Balogh, 2005

10 A mozgás állapotfelmérésének használhatóságáról
A korábbi iskolaérettségi vizsgálatok valamennyien jelentőséget tulajdonítottak a motoros fejlettség megfigyelésének, de mégsem került a hivatalosan elfogadott változatokba egy-egy részterületen túl (pl. írás-mozgás) egy részletesebb, komplexebb vizsgálati rész a mozgásfejlettségről. Ezért hiánypótlónak tekinthető ez a munka. A mozgásfejlettség felmérését azonban az egész állapotfelmérésre vonatkozóan a kidolgozott szempontrendszer szerinti mozgás- megfigyelésével is ki kell egészíteni. A mozgás-megfigyelés a teljes vizsgálat menetében a mozgásos feladatok minőségi elemzését segítené. Rálátást adna a gyorsaság, a tempó, a gyermek mozgásos feladatokhoz való viszonyulásának az értékelésére is. A mogások megfigyelésének szempontrendszerét az útmutatóban vagy kiegészítő függelékként lehetne elhelyezni.

11 A mozgásfejlettség felmérésének feltételei
Bizalmi légkör, Biztonság (pl. megfelelő ruházat, cipő) Gyermekbarát, rendezett környezet Megfelelő helyiség (szellőzés, méret, bútorzat) Jó minőségű eszközök A feladatok pontos bemutatatása, Az instrukciók érthető megfogalmazása Egy-két kivételtől eltekintve úgy kell viszonyulni, feltételeket megteremteni a mozgásfejlettség felméréséhez, mintha egy komplex mozgásvizsgálatot végeznénk. Kivéve: a gyermeknek nem kell levetkőznie. Mindezeket a kézikönyv útmutató fejezete részletezi.

12 A mozgásfeladatok végrehajtásáról
A kutatásban minden mozgásfeladat individuális volt. A kísérleti felmérésben résztvevők javaslatot tettek a grafomotoros feladatok csoportos végrehajtására. Eldöntendő kérdés! A feladatok végrehajtásának módja minden részfeladat előtt pontosan meghatározott az állapotfelmérés kézikönyvében. Minden feladat esetében a felmérést vezető tanár/pszichológus bemutatja, vagy előgyakorlatot végeztet a gyermekkel, ha ez előírt és szükséges. A mozgásfeladatok egyedi bemutatásakor még visszatérünk a végrehajtási specifikumokra.

13 A motoros fejlettség felmérésének szerkezete
A testséma felmérése A saját testen való tájékozódás A jobb-bal diszkrimináció A testközépvonal átlépése A nagymozgások felmérése Az egyensúly A dinamikus koordináció A célirányos mozgások A grafomotoros fejlettség felmérése Az alakábrázolás Az író-rajzoló mozgás

14 A motoros fejlettség felmérésének szerkezet néhány statisztikai mutató tükrében
A mozgásfejlettség mérésére alkalmazott eljárásban mindhárom részterület ezrelékes szintnél erősebb pozitív korrelációt mutat. Értelmezése: aki jó grafomotoros készséggel rendelkezik az feltehetően a többi mozgás-feladatban is jól teljesít, vagy aki nagymozgásokban jó azoknak a testséma feladat sem jelent nehézséget, és fordítva. stb… A három terület átlagteljesítményeinek korcsoportonkénti összehasonlítása megmutatja, hogy az 5,6,7 évesek korcsoportjai között teljesítmény növekedés tapasztalható az életkor előrehaladtával. A három terület (testséma,nagymozgások, grafomotoros fejlettség Gyakorisági eloszlsai jelentős jobbratolódést mutat. A gyermek többségének mind a három területen könnyűnek bizonyulnak a feladatok. Ugyanakkor balra szóródnak. Általában 10 nyers pont körül húzódhat az a határ ami alatt már proléma lehet a motoros fejlettséggel. Persze a tényleges statisztikai feldolgozás még folymatban van.

15 A kísérleti vizsgálatokat felvevők tapasztalatai
A motoros feladatok felvételi átlag ideje : perc A gyermekek 35 mozgásos részfeladatot végeznek el ennyi idő alatt! A feladatok végrehajtása a gyermekek többségének nem okozott nehézséget, a feladatokat örömmel végezték. A tesztanyagokkal kapcsolatos észrevételek és javaslatok részletesebb ismertetése a részfeladatok bemutatása után történik.

16 A felmérés kézikönyvének felépítése
Cél Feladat Eszköz A végrehajtás módja Utasítások Értékelés A jelen előadáson nincs mód a teljes kézkönyv ismertetésére, csak a célok, feladatok , utasítások mentén történik a válaszok, megoldások gyakoriságának bemutatása..

17 A testséma felmérése 1. A saját testen való tájékozódás
Cél A testrészek ismeretének felmérése Feladat Testrészek azonosítása megnevezés után A végrehajtás módja Individuális, verbális utasításra , ülő helyzetben Értékelés Az utasítások helyes végrehajtása függetlenül attól, hogy a jobb vagy a bal végtagját használja.

18 A testséma felmérése 1. A saját testen való tájékozódás A válaszok gyakorisága a teljes mintán
Feladat Helyes válasz /% Hibás válasz /% 1. Tedd mindkét kezed a combodra! 94 6 2. Tedd mindkét kezed a derekadra! 87 13 3. Mutasd meg a füledet! 99 7 4. Mutasd meg a szemöldöködet! 77 23 5. Fogd meg csuklódat! 73 27 6. Fogd meg a bokádat! 84 16 7. Érintsd meg a homlokodat! 95 5 8. Érintsd meg a térdedet! 9. Emeld fel a karodat! 1 10. Emeld fel a válladat!

19 A testséma felmérése 2. A jobb-bal diszkrimináció
Cél A jobb és a bal oldal ismeretének felmérése Feladat Cselekvések (mozgások) végrehajtása jobb és bal kézzel, illetve jobb és bal oldali helyzetek felismerése (10 helyzetben) A végrehajtás módja Egyénileg, verbális utasítások alapján, álló helyzetben végzendő feladatok Értékelés Az utasítások végrehajtása a helyes oldal figyelembevételével Eszköz: stabil játéktárgy

20 A testséma felmérése 2. A jobb-bal diszkrimináció A válaszok gyakorisága a teljes mintán
Feladatok Helyes válasz / % Hibás válasz/ % 1. Emeld fel a jobb kezed! 80 20 2. Emeld fel a bal lábad! 76 14 3. Tedd a kockát a bal kezedbe! 78 22 4. Tedd a kockát a jobb kezedbe! 5. Mutasd meg a jobb füledet! 6. Mutasd meg a bal szemedet! 77 23 7. Csukd be a szemed! (A gyermek jobb kezébe helyezze a kockát!) Mondd meg, melyik kezedben van a kocka! 24 8. Csukd be a szemed! (A gyermek bal lába mellé tegye a kockát!) Nyisd ki a szemed! Mondd meg,melyik lábad mellett van a kocka! 9. Csukd be a szemed! (A gyermek jobb lába mellé tegye a kockát!) Nyisd ki a szemed! Mondd meg,hogy a jobb vagy a bal lábad mellett van-e a kocka! 75 25 10. Csukd be a szemed! (A gyermek bal vállára helyezze a kezét!) Nyisd ki a szemed! Mondd meg,melyik válladra tettem a kezemet!

21 A testséma felmérése 3. A testközépvonal átlépése
Cél A test két oldala közötti mozgások összerendezettségének felmérése Feladat Mozgások utánzása a testközépvonalának átlépésével Végrehajtás Egyénileg, bemutatás után, utánzással végzett feladat Értékelés Gondolkodás nélkül utánozza a mozgást, a testközépvonalát átlépi. Tükrözés elfogadott, de jegyzőkönyvezni kell.

22 A testséma felmérése 3. A testközépvonal átlépése A válaszok gyakorisága a teljes mintán
Feladat A vizsgálatvezető bemutatja a mozgást Helyes válasz / % Helytelen válasz/% 1. A bal szem megérintése jobb kézzel 17 83 2. A jobb fül megérintése bal kézzel 18 82 3. A jobb szem megérintése bal kézzel 4. A bal fül megérintése jobb kézzel 5. A jobb kéz és a balkéz keresztezéssel, egyszerre történő vállra helyezése

23 A nagymozgások felmérése 1. Az egyensúly
Cél Az állás és a járás egyensúlyi szintjének felmérése Feladatok A)Egy lábon állás;1.jobb és 2. bal lábbal B) Egy lábon állás;1.jobb és 2. bal lábbal, vizuális kontroll nélkül C) Járás egyenes vonalon, tyúklépéssel* A végrehajtás módja Egyénileg, bemutatás után, verbális közléssel kísérve („Figyeld meg mit csinálok! A jobb lábamra állok, behajlítom a térdem és felemelem. Tartom felemelve, amíg tizenötig számolok.) Bal lábbal ue. B) Becsukott szemmel mindkét lábbal ue. C)Bemutatás után ,verbális utasítással Értékelés A)Billegés, láb letétele nélkül 15 mp-ig áll jobb lábon, majd bal lábon. B) Becsukott szemmel ue. C)Kitérés nélkül, a tyúklépés tartva megy végig 2mtávon *dinamikus koordinációs feladat , átkerül a másik blokkba Eszköz: stopperóra

24 A nagymozgások felmérése 1
A nagymozgások felmérése 1. Az egyensúly A megoldások gyakorisága a teljes mintán Feladatok Helyes megoldás / % Hibás megoldás/ % 1. Ha tapsolok, állj ugyanúgy, ahogy én álltam! Tartsd addig a lábad, ameddig csak tudod! Számolom,hogy a jobb lábadon hány mp-ig tudsz megállni! 74 26 2. Ha tapsolok, állj ugyanúgy, ahogy én álltam! Tartsd addig a lábad, ameddig csak tudod! Számolom,hogy a bal lábadon hány mp-ig tudsz megállni! 70 30 3. Csukd be a szemed!Ha tapsolok,állj a jobb lábadra, hajlítsd be a bal térded és emeld fel! Tartsd addig a lábad,ameddig csak tudod! Számolom, hogy hány mp-ig tudsz a jobb lábadon állni. 14 86 4. Csukd be a szemed!Ha tapsolok,állj a jobb lábadra,hajlítsd be a bal térded és emeld fel! 5. Menj végig a vonalon tyúklépéssel! 80 20

25 A nagymozgások felmérése 2. A dinamikus koordináció
Cél A dinamikus koordináció fejlettségének felmérése Feladatok A) Előrehaladás szökdeléssel B)1. Labda dobás célirányba két és B)2. egy kézzel A végrehajtás módja Egy helybe szökdelés előgyakorlat, majd egyénileg, verbális utasításra végzendő feladat. Verbális utasításra végzendő feladat Értékelés A) 2 méteres távon , egyenletesen szökdelve halad a vonal végéig B) Egy gyakorló dobás után legalább kétszer célirányosan dob két és egy kézzel Eszköz: padlóra ragasztott vonal 25 cm átmérőjű labda

26 A nagymozgások felmérése 2
A nagymozgások felmérése 2. A dinamikus koordináció A megoldások gyakorisága Feladat Helyes megoldás/% Hibás megoldás/% 1. Előrehaladás szökdeléssel 2 méteres távon Zárt, páros lábbal szökdelj ide hozzám! 94 6 2. Labdát dob két kézzel 2 méterre a v.v -nek. ( Legalább kétszer helyesen) Háromszor dobom neked a labdát!Kapd el, és dobd vissza két kézzel! 96 4 3. Labdát dob egy kézzel 2 méterre a v.v –nek Háromszor dobom neked a labdát! Kapd el, és dobd vissza egy kézzel! 75 25

27 A grafomotoros fejlettség felmérése 1. Alakábrázolás
Cél Az alakrajzolás, felmérése Feladat A) Ember ábrázolás B) Fa rajzolás c) Virág rajzolás Végrehajtás Egyéni vizsgálat ,verbális utasításra Értékelés Minden felismerhetően megrajzolt figura Kiegészítő minősítés: a figurák egymáshoz képest arányosak Valósághűen fedett részek megjelennek Eszköz: B-és grafit ceruza, írólap

28 A grafomotoros fejlettség felmérése 1
A grafomotoros fejlettség felmérése 1. Alakábrázolás A megoldások gyakorisága Feladat Megoldások/ % Rajzolj egy embert,egy fát és egy virágot! Olyan ügyesen rajzolj, ahogyan csak tudsz! 1. Mindhármat megrajzolja 83 2. Kettőt rajzol 10 3. Egyet rajzol 4 4. Nem rajzol egyet sem felismerhetően 3 Egyéb kiegészítő minősítések A három figura nagysága arányos 8 Valósághűen fedett részek 37

29 A grafomotoros fejlettség felmérése 2
A grafomotoros fejlettség felmérése 2. Az író-rajzoló mozgás: formamásolás, íráselemek másolása Cél Szem-kézkoordináció felmérése az író-rajzoló mozgás segítségével Feladat A) Formamásolás (kereszt,kör,négyzet,háromszög és rombusz) B) Írás elemek átírása, másolása feladatlapon Végrehaj-tás A) Egyéni, verbális utasításra hívólapok segítségével történő másolás B) Egyéni, verbális utasításra végzendő feladat Értékelés Minden helyesen megrajzolt alakzat pontot kap Soronként pontosan átír, másol legalább három íráselemet Eszköz: B-s grafit ceruza A) hívólapok B) feladatlap

30 A grafomotoros fejlettség felmérése 2
A grafomotoros fejlettség felmérése 2. Az író-rajzoló mozgás: formamásolás A végrehajtás gyakorisága Feladat Helyes megoldások/% 1. Rajzold le ezt az ábrát,amilyen ügyesen csak tudod! (kereszt) 51 2. 2 ábra 29 3. 3 ábra 12 4. 4 ábra 5 5. 5 ábra 2 6. Egyet sem másol 1

31 Finommozgások felmérése 2
Finommozgások felmérése 2. Az író-rajzoló mozgás: íráselemek átírása, másolása A megoldások gyakorisága Feladat Megoldások/ % Írd át az első két ábrát (betűt) olyan ügyesen, ahogyan csak tudod! Folytasd a sort másolással! Írj annyit, amennyi elfér a sorban! 1. Az összes feladatot helyesen elvégzi 45 2. 4 sor helyes 35 3. 3 sor helyes 18 4. 2 sor helyes 5 5. 1 sor helyes 6. Nem tudja elvégezni 2

32 Íráselemek másolása feladatlap

33 Az összes grafomotoros feladat kiegészítő értékelése
Cél Valamennyi grafomotoros feladat minőségének árnyaltabb megítélése Terüle-tei Ceruzafogás Vonalvezetés Sorköztartás Társuló mozgások jelenléte

34 Az összes grafomotoros feladat kiegészítő értékelése A megoldások gyakorisága
Területenkénti kritérium Megoldások / % 1. Ceruzafogás 3 ujjal 62 Ujjal, de nem helyesen 37 Marokra/v egyéb helytelen 1 2. Vonalvezetése lendületes célra irányuló 70 Bizonytalan, görcsös 28 Bizonytalan, szálkás, céltalan 3. A sorközt tartja (2-3 mm eltérés lehet) 59 Sorközbe ír, az elem nagysága nő v. csökken 36 Nem tartja a sorközt 5 4. Együttmozgás , túlmozgás nélkül ír 89 Egy területen van együttmozgás 10 Több testrészen figyelhető meg együttmozgás

35 A feladatokra adott válaszok összefoglaló tanulságai
A minta első feldolgozása megmutatta, hogy mindenfajta differenciálás ( életkor, nem, stb) nélkül általában az jellemző, hogy a gyermekek nagy többsége a motoros fejlettség felmérésére szánt feladatokat megoldja. A vizuális kontroll nélküli feladatok nehezek. Az egyensúlyozás esetén nem lehet pontosan tudni, hogy a 15”- es mozdulattartási idő miatt, vagy a a vizuális kontroll hiány miatt lettek a gyermekek eredménytelenek. Felemül annak a lehetősége, hogy 5-10 mp-ig tudják tartani az egyensúlyt, de tovább nem. A testközépvonal átlépés esetén egyértelműnek látszik, hogy a tükörreakció elfogadásával megfordítható a trend , amit a minta mutat. Kérdés, hogy legyen-e differenciált pontozás? Tehát , ha mindkét szempont érvényesül(átlépi a középvonalat és a megfelelő végtaggal a megfelelő irányba végzi a feladatot, akkor az 2 pont. Ha tükröz , akkor 1 pont. Ha nem lépi át a középvonalat akkor : 0 pont. A célirányos mozgás feladatnál a felvevők önkényesen elhagyták a labda elkapásának a figyelembe vételét. Csak a célirányba dobást értékelték. Itt is lehetne differenciálni a pontozást és visszaállítani az elkapás . Ha el is kapja és helyes dobja, akkor 2 pont. Ha nem kapja el csak dobja 1 pont, illetve ha csak elkapja és nem jól dobja szintén 1 pont, és, ha egyiket sem hajtja végre , akkor o pont. A testséma feladatát lehetne nehézségi fok szerint rendezni, és akkor a pontérték azt is kifejezné minőségi szempontként, hogy melyik nehézségi fokig jut el a gyermek a teljesítésben.

36 A kísérleti vizsgálatokat végzők módosítási javaslatai 1.
Értékeléssel és pontozással kapcsolatos észrevételek és javaslatok II.3.) A testközépvonal átlépésének vizsgálata Nem fogadtuk el helyes megoldásként a tükörkép formában történő keresztező utánzó mozgást. Korrigáltuk a kritériumszintet II.4.3. Célirányos mozgások végzésének vizsgálata Csupán a dobást, annak pontosságát értékeljük, nem az elkapás sikerességét. Javítottuk a szöveget, de még kérdéses az elkapás feladatát is értékelni II.5.1. Az alakábrázolás vizsgálata Az értékelésnél a három megrajzolt figura nagysága a valóságot közelítően arányos: 1 pont (elírásként 2 pontos volt, de a pontozás még további statisztikai feldolgozás függvénye ) II B) feladat Íráselemek másolása Értékeléskor a pontozást alkalmaztuk az értékelési füzet szempontjai alapján soronként. Így az összpontszám 10 pontra módosul. Itt is módosításra szorul a pontozás!)

37 A kísérleti vizsgálatokat végzők módosítási javaslatai 2.
A tesztanyaggal kapcsolatos észrevételek és javaslatok (II ) Az egyensúly vizsgálata : instrukciós füzet A) feladat értékelés szövegezésben „fél lábon”állás helyett „egy lábon”állás szóhasználatot javasolunk. B) feladat értékelés szövegezésben 10 mp helyett 15 mp szerepeljen. (Mindkettőt javítottuk! A vizuális kontroll nélküli feladat esetében azonban rövidíteni kell az időt!) (II.4.3.) Célirányos mozgások végzésének vizsgálata: instrukciós füzet értékelés szövegezésében „nem kapja el, vagy rosszul” tagmondat törlését javasoljuk. (Amennyiben az elkapás nem lesz a véglegesnek sem a része, akkor töröljük, ajelenlegi feldolgozásnál a törlés megtörtént) (II.5.1.) Az alakábrázolás vizsgálata Az értékelésnél a három megrajzolt figura nagysága a valóságot közelítően arányos: 1 pont – instrukciós füzet értékelés szövegezése. (Javítottuk!)

38 A kísérleti vizsgálatokat végzők módosítási javaslatai 3.
Az eljárás végleges változatának kialakítására vonatkozó javaslatok (II. 3.) A testközépvonal átlépésének vizsgálata A feladatnál külön kellene választani a testközépvonal átlépését, valamint a mozgások utánzásakor a keresztezés megjelenését és ezt tükröznie kellene a pontozásnak is. (Az értékelési kritériumot korrigáltuk) (II.5.2.) B) feladat Íráselemek másolása Javasoljuk az M7 jelű feladatlap előrajzolt elemeinek szaggatott vonalra történő javítását, illetve az 5. sorban a 2. hullámvonal törlését. (Ez utóbbi szaggatott lesz, az előírások színe jobban elkülönül a grafit ceruzától) A jegyzőkönyvben az öt sornak külön pontrendszer jelölése egyértelműsíthetné a pontozást. (Ez a véglelges pontozás kialakításával javítandó!)

39 Saját módosítási javaslataim
A grafomotoros feladatok végén szereplő kiegészítő értékelés szempontjait a többi próba esetén is érvényesíteni kéne. Különös tekintettel azokra a vizsgálati részekre , amelyek a kognitív területen grafomotorikát, szem-kéz koordinációt igénylő feladatok. Néhány alapfogalom használata még mindig nem egységes ( pl: motoros fejlettség felmérés, vagy mozgásállapot-felmérés ? Rendelkezni kéne a feladatok megismételhetőségéről. (van olyan gyermek aki kétszer, de lehet, hogy háromszor kerül iskolaérettségi vizsgálatra) Mennyi időnek kell eltelnie, hogy a ez az állapotfelmérés megismételhető legyen Gondoskodni kéne olyan új feladatokról, amelyek egy ilyen második iskolakészültség felméréskor is használhatóak lehetnének. Lehetne az útmutató végére glosszáriumot is tenni.

40 Összefoglalás, következtetések
A motoros fejlettség felmérése az iskolakészültség megállapításakor hiánypótló. A jelen vizsgálat kizárólag az iskolakészültség állapotfelmérésének részeként lesz használható, és nem helyettesít egy átfogó mozgásvizsgálatot, legfeljebb jelezheti annak szükségességét. A z állapotfelmérés motoros része is – a többi területhezhez hasonlóan - alapos felkészülést, vizsgálati rutint igényel. Szükség lenne alkalmazáshoz felkészítő tanfolyamra, gyakorló felvételekre és azok gyakorlott szakemberekkel történő kontrollálására . A feladatok elvégzéséhez különleges feltételek is szükségesek. A mérési eredmények egyfajta koherenciát, és az eljárás alkalmazhatóságát bizonyítják. Jelenleg a statisztikák figyelembe vételével a pontozási rendszer még alakulóban van. A beválást célszerű lenne utóvizsgálatokkal ellenőrizni.