Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mozgások I Newton - törvényei. Arisztotelész (k.e. 384-322) •A tökéletes, természetes mozgás az egyenletes körmozgás •Az égi mozgás a tökéletes rend,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mozgások I Newton - törvényei. Arisztotelész (k.e. 384-322) •A tökéletes, természetes mozgás az egyenletes körmozgás •Az égi mozgás a tökéletes rend,"— Előadás másolata:

1 Mozgások I Newton - törvényei

2 Arisztotelész (k.e ) •A tökéletes, természetes mozgás az egyenletes körmozgás •Az égi mozgás a tökéletes rend, az örök harmónia birodalma •Az anyag természetes állapota a nyugalom •A lét határozza meg a mozgást, az élőlények maguktól, a nehéz testek gyorsabban, a könnyűek lassabban esnek •A mozgás folyamat, fenntartásához erő szükséges •A sebesség (v) egyenesen arányos a ható erővel (F), ha a F = 0 akkor v = 0

3 Galileo Galilei ( ) •A természetes mozgás: az egyenletes körmozgás •Az erő a mozgásállapot megváltoztatásához szükséges, nem a mozgás fenntartásához. •Egy test mindaddig megőrzi mozgásállapotát, amíg más test vagy mező ennek megváltoztatására nem kényszeríti. •Ha külső erő nem hat (F = 0), akkor a mozgó test nyugalomban van vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez (v = 0, v = áll) •Film: mozgások vonatkoztatási-rendszer, inerciarendszer fogalma •A lejtőn való mozgás értelmezése, •A szabadesés egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

4 Isaac Newton ( ) •A természetes mozgás: az egyenes vonalú egyenletes mozgás •I törvény: a tehetetlenség törvénye •A tehetetlenség törvényének értelmezése a mindennapi közlekedésben. •Tevékenységek: (főtt- és nyers tojás, üvegpohár + papírlap, gyufásdoboz + vízzel telt pohár + vonalzó)

5 A tehetetlenség törvényének következményei •A tehetetlenség (inercia) a testek azon képessége, hogy képesek egyenes vonalú egyenletes mozgásra minden ok nélkül. •A nyugalom és az egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenértékű, nem különböztethető meg egymástól. •A testek alapvető tulajdonsága a tehetetlenség, melynek mértéke a tömeg. •Inerciarendszerben érvényes a tehetetlenség törvénye. A gyorsuló vagy forgó rendszerek nem inerciarendszerek. •Minden mozgásállapot-változásnak oka van, mely ok mindig más testben vagy mezőben keresendő.

6 Newton II. mozgástörvénye •Az erő, a testek kölcsönható-képességének a mértéke. Az erőhatás sebesség-változást (a sebesség nagysága, vagy az iránya vagy egyszerre mindkettő) vagy alakváltozást eredményez. Jele: F (tulajdonságai) Mértékegysége: N (értelmezés) •A sebességváltozást gyorsulással jellemezzük. a = Δv/Δt Mértékegysége: m/s 2. •Állandó erő hatására a test gyorsul. A gyorsulás egyenesen arányos a létrehozó erővel: F ~ a, hányadosuk állandó F/a = m (tehetetlen tömeg) filmrészletek - realika

7 Newton II. mozgástörvénye (folytatás) •A dinamika alaptörvénye F = m a •A mozgó test lendítőképességének a mértéke a lendület (impulzus). I = m v (I -lendület, m-tömeg, v-sebesség) •Egy rendszerre ható külső erők eredője egyenlő a rendszer impulzusának időegységre eső megváltozásával  F = ΔI / Δt •F = (I 1 - I 0 ) /Δt = (mv 1 - mv 0 ) /Δt = m (v 1 - v 0 ) /Δt = m Δv /Δt = m a

8 Egyenes vonalú egyenletes mozgás •Film: egyenes vonalú és egyenletesen változó mozgás •Egyenes vonalú egyenletes mozgás fogalma Leíró mennyiségei: pálya-, út-, idő-, sebesség fogalma Az út és a sebesség ábrázolása az idő függvényében Átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség értelmezése •Dinamikai feltétele: ne hasson erő, vagy ha hat, akkor az eredő erő legyen zérus : F = 0 vagy Σ F = 0, ekkor a v = állandó •Gyakorlati példák a mozgástípus értelmezésére •Ejtőernyős-realika

9 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás •Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás fogalma •Lejtőn való mozgás értelmezése

10 Lejtőn való mozgás szemléltetése

11 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás •Dinamikai feltétele: állandó nagyságú erőhatás, melynek iránya a mozgás irányába esik. F = állandó vagy Σ F = állandó, akkor az a = állandó •Az s, v, és az a ábrázolása az idő (t) függvényében

12 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás •A természetben ilyen mozgás az esés. •Légritkított térben minden test, alakjától, nagyságától, tömegétől függetlenül azonos gyorsulással esik. Sebességük minden másodpercben 9,81 m/s-mal változik, tehát gyorsulásuk 9,81 m/s 2 •Film: szabadesés •A szabadesés gyorsulása, a nehézségi gyorsulás. Jele: g. Értéke: g = 9,81 m/s 2 ~ 10 m/s 2 •A Föld geoid alakja miatt a g értéke a helytől is függ: r s g e •filmrészletek -realika

13 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás •

14 A súlytalanság és értelmezése •Film •Tevékenységek: színét változtató labda vízzel telt labda pingponglabda mozgása esés közben erőmérő + tömeg

15 Newton III. mozgástörvénye •Az erők párosával lépnek fel. Egyenlő nagyságúak, de ellentétes értelműek. Mindegyik más testre hat, F 12 = - F 21 két erőmérő használata, járás magyarázata •Rakétaelv modellezése: lufi mozgásának megfigyelése •Film: Vizes rakéta •ΔI = - ΔI ΔI - ΔI = 0 két testből álló rendszer impulzusa kölcsönhatás során nem változik, amennyivel nő az egyik test impulzusa, annyival csökken a másiké. •Impulzus megmaradásának tétele: zárt rendszer impulzusa állandó •Gyakorlati példák az impulzus megmaradására: lövészet, csónakból kilépés, ütközések

16 IV. törvény •Szuperpozíció elve: ha egy testre több erő hat, akkor a test úgy viselkedik, mintha egyetlen erő az eredő erő hatására mozogna. • Az erők vektoriálisan összegezhetők: ΣF = Σ m · a


Letölteni ppt "Mozgások I Newton - törvényei. Arisztotelész (k.e. 384-322) •A tökéletes, természetes mozgás az egyenletes körmozgás •Az égi mozgás a tökéletes rend,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések