Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hova tovább … Közszolgálati változások június 1-től 2011. június 10. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD, ELTE ÁJK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hova tovább … Közszolgálati változások június 1-től 2011. június 10. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD, ELTE ÁJK."— Előadás másolata:

1 Hova tovább … Közszolgálati változások június 1-től június 10. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD, ELTE ÁJK

2 Mit (köz)vetítek? évi LII. törvény – MAGYAR KÖZLÖNY 56. szám A kormánytisztviselői törvény módosítása a munkakör megváltoztatása Az indokolás nélküli felmentés alkotmányossági és problémái a felmentés – a köztisztviselőkkel azonosan végkielégítés, tartalékállomány korlátozott szakszervezeti védelem – sérül az egyenlő bánásmód? céljuttatás, kutatási szabadság panaszeljárás: Kormánytisztviselői Döntőbizottság A köztisztviselői törvény módosítása pályázat vagy meghívás jegyzők meneszthetősége

3 Kormánytisztviselők – a munkakör megváltozása Ktjv. 6/A. § A kormánytisztviselő munkakörét, munkavégzésének helyét a munkáltató a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül módosíthatja. Nincsen a munkáltató működésével összefüggő törvényi előfeltétele (pl. Ktv. 14. § (1) – Átszervezés) Feltételek: A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató egyoldalúan, ha az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, képzettségének, az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a másfél órát nem haladja meg

4 További feltételek A kormánytisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár, Kérdés: Hol van „beosztás” a közszolgálatban? A vezetőnél a „beosztás” nem feltétel Az új munkakör az államigazgatási szervnél, vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó szervnél van. – Kérdés: Hol lehetne máshol? Így „mozgathatók” a vezetők.

5 Ha nem kell az új munkakör… Felmentési kérelem - A kormánytisztviselőt a kinevezés-módosítástól számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni. Kérdés: Kimenthető-e a határidő elmulasztása? Mi jár? A kormánytisztviselő felmentése esetén a kinevezés- módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó kereset, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározáskor.

6 És a vezetők bére? Nem jár a vezetői bér? Ktjt. 6. § Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető a) alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, alapilletményét az új vezetői munkaköre szerint, b) nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a Ktv. 23. §- ának megfelelő alkalmazásával, a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettségének, továbbá a Ktv. 72. § (1)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával megállapított kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejének megfelelő besorolása alapján kell megállapítani.

7 Vezetői kérdések Betöltött állás - A munkáltató által a vezető beosztású közalkalmazott munkakörére kiírt pályázat önmagában nem jogellenes amiatt, hogy betöltött munkakörre szólt [BH ]. A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [BH ]. Egy példa: Nem adminisztrál - Ha a kollektív szerződés szerint az osztályvezető főorvos munkakörébe nemcsak szakmai irányítási, hanem különböző adminisztratív kötelezettségek is tartoznak, azok teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató annak ellenére vonhatja vissza jogszerűen a vezetői megbízását, hogy nem adott külön munkaköri leírást a részére [BH

8 Még két ítélet a megbízásokról Átszervezés – az új egység vezetése - a munkáltató mérlegelési körébe tartozik a feladatok új szervezeti egységek szerinti elosztása, továbbá annak eldöntése, hogy a megváltozott szervezetben kivel, és milyen eljárás igénybevételével láttatja el a vezetői feladatokat [BH ]. Egy újra irányadó döntés - Ha a közalkalmazott vezetői munkát végez, az akkor is vezetői beosztás ellátásával való megbízásnak minősül, ha kinevezésében a vezetői beosztás munkakörként szerepel [EBH ].

9 Indokolás nélküli felmentés – miért alkotmányellenes? A tény: Az Alkotmánybíróság 1068/B/2010. AB határozatával megállapította: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény [Ktjt.] indokolás nélküli felmentést tartalmazó szabálya alkotmányellenes, ezért azt május 31-i hatállyal megsemmisítette. Előzmények: Az Alkotmány kifejezett rendelkezést a közszolgálatra nem tartalmaz. Az Alkotmány május 25-i módosítása: 40. § (3) bekezdés: az Országgyűlés a minisztériumok, a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, felelősségre vonásuk módját külön törvényben szabályozza. Kérdés: jó ez a szöveg?

10 Öt alkotmányos alapjog sérelme Az indokolás nélküli felmentés: a Ktjv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét, a 70/B. § (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot, a 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot, az 57. § (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát, és az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jogot.

11 1. A munkához való jog Alkotmány 70/B. § Az AB gyakorlatában a munkához való jogot „kettős rendeltetésű” alkotmányos jogként értelmezte A munkához való jog, mint szociális jog - állami kötelezettség a jog érvényesüléséhez szükséges feltételrendszer megteremtésére (pl.: foglalkoztatáspolitikára, munkahelyteremtésre, stb.). A munkához való alapjog a szabadságjogokhoz hasonló védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen.

12 Indokolatlan, önkényes elbocsátás elleni védelem Alkotmány 8. § (1) bekezdése: az állam elsőrendű kötelezettsége az alapjogok tiszteletben tartása és védelme. Az államnak az alapjogokat védelemben kell részesítenie saját intézményeivel szemben is. A munkavégzésre irányuló jogviszonyok aszimmetrikus jogviszonyok, amelyben a munkavállaló jogilag függő helyzetben van a munkáltatótól. E jogviszonyok törvényi szabályozásának funkciója: garanciák megteremtése, amelyek biztosítják, hogy ez a függő helyzet a munkavállalói oldalon ne eredményezzen kiszolgáltatottságot. E garanciarendszer egyik eleme: a jogviszony munkáltatói megszüntetésének szabályozása, amely védelmet nyújt a jogviszony indokolatlan, önkényes megszüntetése ellen.

13 2. A közhivatal viselésének joga A köztisztviselői és kormánytisztviselői jogviszonyok kettős arculatúak: a munkajogi jogviszonyok sajátosságaival rendelkeznek, a tisztviselők közhivatalt viselnek, állami feladatokat látnak el, állami, közhatalmi döntéseket hoznak, készítenek elő - közjogi jellegű jogviszonyok. Alkotmány 70. § (6) bekezdése – alapjog: a közhivatal viselése: minden magyar állampolgár számára egyenlő feltételekkel biztosítandó, amely a rátermettséggel, képzettséggel és szakmai tudással összefüggő feltételekhez köthető. A közhivatal viseléséhez való jogból folyó alkotmányos védelem nem jelenti a felmenthetetlenséget, nem nyújt védelmet a jogviszonynak a közhivatallal összefüggő okból (pl. a szerv megszüntetése, átszervezés), valamint a közhivatalt betöltő személyében rejlő okok (pl.: szakmai tudás hiánya, alkalmatlansága) miatt történő megszüntetésével szemben.

14 A döntési jogkör korlátlansága – sérti a közhivatal viselés jogát Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű szabadsággal rendelkezik a felmentési okok szabályozásában. Ez nem terjed odáig, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabad és korlátlan döntési jogkört adjon a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az indokolás nélküli felmentés törvényi korlátozás nélküli szabad döntési jogkör – alkotmányellenesen korlátozza az Alkotmány 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Az indokolás nélküli munkáltatói felmentés lehetősége a közhivatal-viselés törvényes indok nélküli megszüntetését teszi lehetővé.

15 Védelem az önkény ellen Reakció a korábbi szabályozásra? Erre nem szolgálhat alapul a törvény indokolásában megfogalmazott azon érv, mely szerint a Ktv. oly módon szabályozta a felmentési okokat, amelyek a kialakult bírói gyakorlat mellett gyakorlatilag alkalmazhatatlanok voltak. Az államnak a közhivatal viseléséhez való joggal összefüggő intézményvédelmi kötelezettsége körébe tartozik, hogy a közhivatal viselőjének védelmet nyújtson a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentésére irányuló önkényes döntésével szemben.

16 3. A törvény alá rendeltség követelménye – sérül június 1 után is? Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése – a jogállamiság A közigazgatás törvény alá rendeltsége – ez nemcsak a közigazgatás hatósági aktusaival szemben támasztja a joghoz kötöttség követelményét ez a követelmény kiterjed a közigazgatási szervek minden olyan aktusára, amelyben a közigazgatás a címzettek alapjogait érintő döntést hoz. Felmentés - a munkáltatói jogok gyakorlójának a közigazgatási szerv nevében hozott, a kormánytisztviselő alkotmányos jogait érintő döntése E döntéssel szemben a közigazgatás törvény alá rendeltségéből fakadó követelmény: törvény határozza meg anyagi jogi kereteit.

17 Bizalomvesztési áthallások A közigazgatási döntések törvényessége – feltétel: a törvényhozó a döntést hozó tisztviselők munkajogi helyzetének szabályozása során teremtse meg ennek garanciáit! Ennek egyik eleme: a közszolgálati jogviszonyok viszonylagos stabilitása. Felmentés: az indokolási kötelezettség hiánya a közigazgatási döntések pártpolitikai semlegességét, befolyástól való függetlenségét, pártatlanságát és ezzel együtt törvényességét is veszélyezteti. Közigazgatás - szigorúan hierarchizált szervezet – utasítás, engedelmességi kötelezettség Ktv. 38. §: a köztisztviselő megtagadhatja a jogsértő utasításnak való engedelmességet Ha nincs felmentési védelem – elvesznek e garanciák - nem elvárható, hogy bárki nyíltan kiálljon szakmai és jogi álláspontja mellett, ha azzal munkáját veszélyezteti.

18 4. A hatékony jogvédelem hiánya Az indokolás nélküli felmentés - a munkáltató esetleges önkényes döntésével szemben nem nyújt hatékony jogvédelmet a bíróság előtti megtámadhatóság Alkotmány 57. § (1) bekezdés: mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait vagy kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. Aránytalanul korlátozott a kormánytisztviselő bírói jogvédelemhez való joga. Jelentősen leszűkült azoknak az eseteknek a köre (a felmentő határozat semmissége, a felmentési tilalomba ütközés, egyenlő bánásmód megsértése, rendeltetésellenes joggyakorlás), amikor a kormánytisztviselő a siker reményében fordulhat a bírósághoz, hogy az a felmentés jogszerűségét érdemben el tudja bírálni.

19 A bizonyíthatatlanság A felmentési jog rendeltetése törvényi meghatározásának hiányában nem, vagy nehezen bizonyítható: a munkáltató jogellenesen döntött, e jog gyakorlása során ellentétbe került annak rendeltetésével, a jog által szolgálni hivatott céllal. Az érdemi bírói jogvédelem lehetőségének ez a korlátozása nem nyújt valódi, hatékony jogvédelmet a munkáltató visszaélésszerű, önkényes döntésével szemben.

20 5. Az emberi méltósághoz való jog Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése: az emberi méltósághoz való jog. Minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. A legabsztraktabb alapjog - az emberi személyiség egészét, az ember jogi státusát védelmezi. Minden embert emberhez méltó bánásmód illet meg az egyén jogosult arra, hogy a minden embernek kijáró tisztelettel, az emberi személyiség értékét szem előtt tartva bánjanak vele. Az emberi méltóságot az állam köteles tiszteletben tartani és védelmezni.

21 Az ember nem a szabályozás eszköze – a bizalom elveszthetősége Az emberi méltóság: egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá vonhatók, nincs érinthetetlen lényegük. [ABH 1991, 297, 308.] Indokolás nélküli felmentés - a szubjektív megítélésén alapuló megszüntetés lehetősége előre kiszámíthatatlan módon kerülhet veszélybe a kormánytisztviselőnek és családjának létfenntartása feltétlen alárendeltséget, kiszolgáltatott helyzetet teremt A kormánytisztviselőnek ez a kiszolgáltatott helyzete, az állami feladatmegoldás „eszközeként” való kezelése ellentétes az emberi méltósággal.

22 Emberi Jogok Európai Egyezménye – jogvédelmi garanciák Általános bírói jogvédelem - az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikk (1) bekezdése Emberi Jogok Európai Bíróság gyakorlata: fokozatosan kiterjesztette a 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatóságát a köztisztviselők közszolgálati jogvitáira is [Vilho Eskelinen és társai v. Finnország no / április 19.; Iordan Iordanov és társai v. Bulgária no / július 2.] A bírósághoz fordulás jogának elemét képező fair eljárásból eredő követelmény - a hatékony bírói felülvizsgálat követelménye. Nem tekinti hatékonynak a bírói jogvédelmet, ha eljárási vagy anyagi jogi akadálya van annak, hogy a bíróság önálló, érdemi vizsgálatot végezzen, a felek jogairól érdemben döntsön. [Delcourt v. Belgium január 17. Series A no. 11.; Barbera, Messegué és Jabardo v. Spanyolország december 6. Series A. no 285-C]. A felmentés indokolásának mellőzése - aránytalanul korlátozta a kormánytisztviselő bírói jogvédelemhez való jogát.

23 A megsemmisítés – miért május 31? Mivel az „indokolás nélkül megszüntetheti” szövegrész egyaránt vonatkozik a kormánytisztviselő lemondására és munkáltató által történő felmentésére is, a Ktjv. 8. § (1) bekezdésének megfogalmazása nem teszi lehetővé kizárólag az alkotmányellenesnek ítélt rendelkezés megsemmisítését, ezért az Alkotmánybíróság az egész 8. § (1) bekezdést megsemmisítette. Mivel a kormánytisztviselői jogviszonyokban a Ktv.-nek a köztisztviselő lemondására és felmentésére vonatkozó §-ai nem alkalmazandók, a Ktjv. 8. § (1) bekezdésének megsemmisítése következtében a kormánytisztviselői jogviszony lemondással és felmentéssel való megszüntetése szabályozatlanul maradt volna. Időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánynak megfelelő szabályok megalkotására.

24 A felmentés - vonatkozik köz-és kormánytisztviselőkre egyaránt! Szükségszerű volt-e az V. 31-i megsemmisítés? 8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszonyt a) a kormánytisztviselő lemondással, b) a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti. A b) pont önállóan megsemmisíthető lett volna, nem kellett volna a teljes (1) bekezdést megsemmisíteni V.31-i hatállyal. Csak egy kérdés: nem lett volna elég az Mt. 89. § (3) bekezdése? A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

25 A felmentés – mint lehetőség Ktjv. 8. § A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség; megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált; a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül - kivéve az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett kormánytisztviselő esetében [Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pont]).

26 Mit tartalmaz a Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pontja? A közszolgálati jogviszony megszűnik „j) ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.” Nincsenek részletszabályok!

27 A kötelező felmentés A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a) a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan [8/A. (1) bekezdés] ; b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1) bekezdés] ; c) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan - feltéve, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá.; d) a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztviselő azt kérelmezi ; e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C. §) ;

28 Még három kötelező f) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező kormánytisztviselő azt kérelmezi; (legfeljebb egyszer lehet) g) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi ; h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi. Így kerülhető el a jogviszony megszűnése az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése miatt! g)-h) pontok: a szolgálati/jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni

29 Ki méltatlan a hivatalára? 8/A. § Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi.

30 Védekezési lehetőség – mit ér? A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a kormánytisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, Kivéve: ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Más esetben miért nincs védekezési lehetőség? Mennyit ér a védekezési jog?

31 Mintha rendkívüli felmondás lenne A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet — mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet — tájékoztatják. Jogvesztő határidők

32 Nincs felmentési idő – és a fegyelmi eljárás…? A hivatalára méltatlanná vált kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni. Nem felmentés – miért nem hivatalvesztés? A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya. Ktv. 51. § (1) bekezdés - Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Ebből nem lehet felmentés! De ha elmulasztanák a szorosabb határidőt – felmentés helyett fegyelmi eljárás még indítható, mert csak akkor nem nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

33 Felmentés nem megfelelő munkavégzés miatt 8B. § A felmentésre akkor kerülhet sor, ha a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a kormánytisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és az államigazgatási szervnél nincs másik felajánlható munkakör, vagy a kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadta el. Érdekes: átszervezés esetén nincs munkakör-felajánlás. A kormánytisztviselő számára a felmentését megelőzően az államigazgatási szervnél — feltéve, ha ilyennel rendelkezik — másik megfelelő kormánytisztviselői munkakört kell felajánlani.

34 Munkakör-felajánlás Döntés: A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból következett be. Elfogadó nyilatkozata esetén az új munkakörnek megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult. Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges. Felmentés - ha a kormánytisztviselő a felajánlott állást elutasítja, vagy ha a munkáltatónál megfelelő munkakör nincs.

35 Jogorvoslat – új út 1. lépcső: A kormánytisztviselő a munkaértékelés tartalmának, illetve a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat. 2. lépcső: A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben kizárólag jogi tények vizsgálata tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással — hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt — a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál.

36 Ha elvész a bizalom 8/ C. § Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Ktv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. Kérdés: Lehetne-e más?

37 Ha nem vagyunk szakmailag lojálisak Mit üzen a Ktv. 37. § új (4) bekezdése? A köztisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Elég egy nézeteltérés a szakmai vitán vezető és beosztott között? A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a magatartásban vagy munkában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [BH ]. Kérdés: a vezető szakmai értékei és az objektív tények?

38 Akiknek nem jár végkielégítés – és akik nyugdíjasok A kormánytisztviselő nem jogosult végkielégítésre, ha méltatlanság címén mentették fel [8. § (2) bekezdés a) pont] ; felmentésére nem megfelelő munkavégzése miatt [ 8. § (2) bekezdés b) pont] került sor. A Ktv. 19/A. §-ban foglaltakon túlmenően nyugdíjasnak minősül az a kormánytisztviselő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik és felmentésére a 8. (2) bekezdés g) pontja alapján kerül sor, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 18. (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkezik, és felmentésére a 8. 2) bekezdés h) pontja alapján kerül sor (nők 40 évvel). Ez a hatályos Ktv-ben is így van.

39 Tartalékállomány – új bekerülési feltételek A Ktv. 20/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a kormánytisztviselőt a 8. § (1) bekezdés a)—c) pontjaiban meghatározott – a munkáltató működésével –összefüggő okból, vagy a 8. § (2 ) bekezdés b)—e) pontjaiban meghatározott okból mentik fel, vagy felmentési idejére tartalékállományba kell helyezni. b) munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1) bekezdés] ; c) egészségügyi alkalmatlanság d) a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés-módosítás esetén a kormánytisztviselő azt kérelmezi ; e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C. §) ; a Ktv. 15. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a jogviszonya (munkáltató jogutód nélküli megszűnése),

40 Választott szakszervezeti tisztségviselők – kevesebb védelem Szakszervezeti egyetértési jog - Az Mt. 28. § (2) bekezdés a) pontja a kormánytisztviselő tekintetében nem alkalmazható. 28. § (2) bek. a ) pont Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár. A védelem időbeli hatálya - Az Mt. 28. § (4) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a védelem a tisztségviselőt a megbízatása megszűnését követően nem illeti meg. 28. (4) bek.: A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte. És a köztisztviselői státuszban lévő szakszervezeti választott tisztségviselők….? Egyenlő-e a bánásmód?

41 Előzetes szakszervezeti egyetértés Mt. 28. § A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Esetünkben a felmentéshez. A szakszervezet álláspontját nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés elnehezítené a szakszervezet működését, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy a szakszervezet tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

42 Az egyet nem értés bírósági pótlása Csak a munkáltató és a szakszervezet közötti jogvitában – A szakszervezeti választott tisztségviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése esetén a szakszervezeti egyetértés meg nem adásának jogszerűsége csak a szakszervezet perben állása alapján bírálható el [BH ]. A bíróság a felmondási védettséget élvező szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez szükséges egyetértést a munkáltató kérelmére pótolhatja, de csak akkor, ha annak feltételei egyébként fennállnak [BH ]. Fontos a sorrend - A szakszervezet jognyilatkozatának a bíróság ítéletével való utólagos pótlása a rendes felmondást nem teszi jogszerűvé, mert a szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén a közvetlen felső szerv egyetértésének előzetesnek kell lennie [EBH ].

43 Alkotmányos-e a „jogkurtítás”? Az egyenlő bánásmód sérelme – hátrányos megkülönböztetés választott szakszervezeti vezetők között – foglalkoztatási jogviszonyuk típusára tekintettel? Kiinduló pontok A megkülönböztetés alkotmányellenessége – nincs a tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka azaz, önkényes Megengedhetetlen a megkülönböztetés - ha a jogi szabályozás eltérő jogi helyzetben lévő, eltérő szabályozási körbe tartozó jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket (881/B/1991. AB határozat Alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel [4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 65.].

44 Új célfeladatok - céljuttatással 24/A. § A miniszter több minisztériumot érintő feladat összehangolt végrehajtás a érdekében — az érintett miniszter egyetértésével — a Ktv. 78. §-ában foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg az irányítás alatt nem álló minisztériumban foglalkoztatott kormánytisztviselő részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző miniszter állapítja meg. Ktv. 78. § A hivatali szervezet vezetője - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a köztisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (célfeladat). Az eredményes végrehajtásért - a köztisztviselő illetményén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor vagy teljesítésének igazolásakor - céljuttatást határoznak meg.

45 Kontroll Bejelentés fentre - A kifizetést megelőzően, a kifizetéséről, annak összegéről, a köztisztviselők besorolása szerinti megoszlásáról a hivatali szervezet vezetője tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert. Összeghatár - A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át. Jogosultság A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta. Mi nem lehet a célfeladat? A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére megállapított feladattal. Apropó teljesítményértékelés – a céljuttatás, mint a kompenzáció eszköze

46 Kutatási megállapodás 24/B. § A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője kutatási megállapodást köthet a kormánytisztviselővel. A kutatás eredményes végrehajtása esetén a kormánytisztviselőt kutatói céljuttatás illeti meg. A kutatás időtartamára a kormánytisztviselőt mentesíteni kell a munkavégzés alól. Ennek feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek. Az Mt § (2) bekezdés g) pontja nem alkalmazható – nem járhat tartamára átlagkereset!. Egyébként a Ktv. 78. §-át (céljuttatás) kell alkalmazni Kérdés: összességében mi járhat?

47 Kormánytisztviselői jogvita A kormánytisztviselő a kormánytisztviselői jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közszolgálati panaszával a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat. Mikor fordulhatnak a bírósághoz? Döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató bírósághoz fordulhat. Ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottság a jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálja el a panaszt, akkor a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresetével.

48 Határidők – 30 nap vagy 3 év A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz benyújtani a) a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével ; b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással ; c) a minősítés, a teljesítményértékelés és a szakmai munka értékelésének megállapításaival ; d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal ; e) a kinevezés egyoldalú módosításával ; j) a fizetési felszólítással – apropó - illetménylevonás g) a Ktv. 33. § (1) bekezdésében foglalt vezetői pótlék csökkentésével kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben az elévülési időn belül.

49 Eljárási kérdések Mérlegelési jogkörbe tartozó döntés A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen kormánytisztviselő a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi. Határidő megtartása A panasz, illetve a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz intézett panaszt, illetve keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a panasz, illetve a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Anyagi – kontra - eljárási határidők Halasztó hatály: fizetési felszólítással és az összeférhetetlenség ügyében.

50 A KDB tárgyalása Határidők és határozat A közszolgálati panaszt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság annak kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a Kormánytisztviselői Döntőbizottság egy alkalommal 60 nappal meghosszabbíthatja. Összetétel KDB 3 fős tanács. A tanácsba egy közszolgálati biztost a kormánytisztviselő, egy biztost a munkáltató javaslata alapján a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke jelöl ki. A tanács elnökét a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke jelöli ki. A tanács elnöke az lehet, aki egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. A tanács a határozatát többségi szavazással hozza. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása illeték- és költségmentes. Kérdés: tárgyalás nincs?

51 Tanácselnök és tanácstagok A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait (közszolgálati biztosok) a közigazgatásért és igazságügyért felel ős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. Kérdés: És egyébként…? A Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagja az lehet, aki a) legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és b) felsőfokú iskolai végzettséggel és c) közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik é s d) közszolgálati jog területén gyakorlatot szerzett. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke államtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb juttatásokra, az elnökhelyettes helyettes államtitkári illetményre, valamint egyéb juttatásokra, a tagok minisztériumi főosztályvezetői illetményre jogosultak.

52 Jó másodállás? További jogviszony?! - Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a kormánytisztviselő, illetve a szakmai vezető a Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagja. Összeférhetetlenség A közszolgálati panasz elbírálásában eljáró tanács tagjának összeférhetetlenségére a Ktv. 53. § (3) bekezdés b)–d) pontjaiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Kérdés: hogyan szűnik meg a KDB-beli státusz?

53 A Ktv. változása – pályázat vagy meghívás Ktv. 10. § Jogszabály vagy a közigazgatási szerv (a továbbiakban : pályázatot kiíró szerv) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői megbízás ellátása meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. A pályázat és az álláshirdetés közötti különbség Garancia - Pályázati eljárás esetén kinevezést, megbízást adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Tanács – ne vállaljunk kötelező meghallgatást

54 Közzététel és határidők Közzététel - A pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást az egységes hozzáférést biztosító informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban : szolgáltató központ) részére, amely azt közzéteszi. A közzététel napjától a pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírást egyéb módon is közzéteheti. Határidő - A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a szolgáltató központ által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő tíz napnál nem lehet rövidebb.

55 Ha betöltött az állás A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják. Mikor betölthető az állás? E rendelkezés alkalmazása során az állás betölthetőnek minősül akkor is, ha az állást betöltő köztisztviselő lemondási,felmentési idejét tölti és a munkavégzési kötelezettség alól a munkáltató felmentette. Kérdés: És ha nem tájékoztatják – érvénytelen a pályázat? Nincs minőségi csere.

56 A döntés A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, illetve a szolgáltató központ igénybevétele esetén a szolgáltató központ által lefolytatott kiválasztást követő 10 napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot. Bizottság az értékelésre A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság hozható létre. A szakszervezet is részt vehet – ha akarják Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni. (Fő)jegyzők A képviselő-testület legkésőbb a köztisztviselői jogviszony megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot - ha eredménytelen: 30 napon belül újabb pályázatot kell kiírni.

57 Köztisztviselői felmentés – egy „jegyzett” eltérés 17. § (11) bek.: Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntethető.

58 Idegen test – közalkalmazotti vezetők pótszabadsága Az Alkotmánybíróság 11/2011. (III. 9.) AB határozata május 31. Napjával megsemmisítette a Kjt. 57/B. § (1) és (2) bekezdését. 57/B. § (1) A magasabb vezető beosztású közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezető beosztású közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak. (2) A megbízott vezető az 57. § (1) bekezdése szerinti (fizetési fokozat) pótszabadságra nem jogosult.

59 A vezetői szabadság megállapítása re Magasabb vezető, illetve vezető megbízású közalkalmazottak évre járó szabadságát a Kjt június 1-jén hatályos szabályai alapján meg kell állapítani, és erről őket június 20- ig írásban értesíteni kell. Ha június 1-én a Kjt május 31-én hatályos szabályai alapján évre több szabadság illette volna meg a vezetőt, mint a június 1-jén hatályos szabályok alapján, akkor évre járó szabadságának mértéke – mindaddig, amíg fennálló vezetői megbízásával vagy azzal azonos szintű vezetői megbízással rendelkezik, vagy fennálló közalkalmazotti jogviszonya meg nem szűnik – nem csökkenhet. Új Kjt. 57. § (2) bek.: A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

60 Hatálybalépés Június 1. De – KDB: január 1-jén lépnek hatályba. És akik már most öregségi nyugdíjra jogosultak – június 1-én is jogviszonyban maradnak

61 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Hova tovább … Közszolgálati változások június 1-től 2011. június 10. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD, ELTE ÁJK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések