Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Békéltető testületi döntések, bírósági ítéletek (Esettanulmányok) Dr. Horváth György Országos Fogyasztóvédelmi Konferencia Budapest, 2013. április 03.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Békéltető testületi döntések, bírósági ítéletek (Esettanulmányok) Dr. Horváth György Országos Fogyasztóvédelmi Konferencia Budapest, 2013. április 03."— Előadás másolata:

1 Békéltető testületi döntések, bírósági ítéletek (Esettanulmányok) Dr. Horváth György Országos Fogyasztóvédelmi Konferencia Budapest, április 03.

2 Békéltető testületi döntések bírósági felülvizsgálata Kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás hatályon kívül helyezését a fél kérheti a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a törvényszéktől. ha: a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. (res iudicata) (Fgytv. 34. § (2)-(3)) 2

3 A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését akkor is kérheti a törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Békéltető testületi döntések bírósági felülvizsgálata II. 3

4 Van- e értelme a bírósági felülvizsgálatnak? Van- e értelme a bírósági felülvizsgálatnak? 4

5 Hatáskör Tényállás: Decemberben mínusz 15 fokos hőmérséklet mellett másfél órával később indult a vonat Brnóból Budapestre. A késés miatt a fogyasztó éjszaka taxival volt kénytelen hazautazni az állomásról, amely Ft-ba került. A helyjegyének megfelelő számú kocsi nem is volt a szerelvényben. Kérelem: Ft-os anyagi és Ft- os nem vagyoni kár megtérítése. 5

6 Hatáskör II. Eljáró tanács döntése: A vállalkozás a fizessen meg Ft-ot a fogyasztó részére. Vállalkozás keresete: az adott utas panasz elbírálásához alperes nem rendelkezik hatáskörrel. 6

7 Hatáskör III. Hatásköri kifogás indoka: Az utasokat megillető jogokra, valamint az utasokat megillető jogok érvényesítésére a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK 37. cikke, 30. cikke, továbbá a évi CLXXXIII. törvény (Vtv.) 79/A. §. és 79/B. §-i, és 63/2005. (XII.20.) kormányrendelet (NKH-ról) 6/A. § alapján a vasúti személyszállítási szolgáltatást igénybevevő személy panaszának elbírálására a Nemzeti Közlekedési Hatóság bír hatáskörrel. 7

8 Mi a bíróság álláspontja? A Vtv. 73.§ (1) bekezdésének o) pontja alapján a vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik a 79/B.§ (1) bekezdése szerinti panaszok kezelése. A Korm.rendelet 6/A.§-a értelmében vasúti igazgatási szervként a Nemzeti Közlekedési Hatóságot (NKH) jelöli ki. Ez alapján tehát a Vtv. 73.§ (1) bekezdésének o) pontja értelmében a NKH-hoz fordulhat a panaszos. A perbeli panaszra be kell tartani a hatásköri és illetékességi szabályokat. Az alperesnek az eljárás minden szakaszában vizsgálnia kell a hatáskörét és illetékességét. Ezek hiánya esetén pedig haladéktalanul intézkednie kell: megállapíthatja illetékességének/hatáskörének hiányát és az ügyet átteszi a hatáskörrel / illetékességgel rendelkező szervhez. 8

9 Tévedhet a bíróság? A jogszabályok speciális jellege az Fgytv-hez képest nem a NKH és a békéltető testületek közötti viszonyrendszerben és hatásköreikkel összefüggésben értelmezendő, hanem az NHF és NKH közötti hatásköri összeütközés esetén bír relevanciával. A Vtv, 79/A. § (3) bekezdése szerint ugyanis az utasok széles körének érdekeit sértő magatartás esetén kerül kijelölésre a Nemzeti Közlekedési Hatóság. mint eljáró szerv. Az áttétel jogszabályi alapja? Ítélótábla döntése még nem ismert 9

10 Bizonyítékok értékelése Tényállás: A fogyasztó kanapét vásárolt a vállalkozástól, kezelési költség levonása melletti elállási lehetőséggel. A szállítást az áruházban megrendelte., A kiszállítást végzők a szűk hely miatt nem vállalták a felelősséget a bútor sérülésmentes berakodásáért, azt a szállító járműről le sem véve visszaszállították. Vállalkozás álláspontja: egyedileg megrendelt termékre a lehetőség nem vonatkozik. Hibátlan terméket nem köteles cserélni. 10

11 Bizonyítékok értékelése II. Döntés: a kezelési költség visszatérítésére Indokolás: a szerződés lehetetlenült,: szállítók szerint a bútor sérülhet, alternatív megoldás felajánlására nem kerülhet sor, A Ptk § (1) alapján a fogyasztói szerződés megszüntetése látta indokoltnak. Szállítását végző vállalkozást az eladó megbízottjának tekinti. Átadás szokásos helye a fogyasztó lakása lett volna, nem történt meg, a felperesi vállalkozás pedig a teljesítés elmaradásának jogos okát nem jelölte meg. 11

12 Vállalkozás hivatkozása felperesi teljesítés megtörtént azzal, hogy az árut a felperes árukiadójában kiadták és a számlán mindez aláírásra került. A fogyasztó rosszul mérte fel a bútor lakásába való szállítás feltételeit, ezért a Ptk § (1) bekezdése alapján elállt a szerződéstől, azonban a vállalkozás által érvényesített kezelési költéség így a Ptk § (2) bekezdése szerint meghatározott bánatpénznek minősül. A békéltető testület tévesen tekintette a bútor kiszállítását végző vállalkozást a felperes megbízottjának, 12

13 Vállalkozás hivatkozása (új elem a keresetben) erre vonatkozóan a felperes csatolta az áru elszállítására vonatkozó fogyasztói megrendelést egy önálló szállítási megrendelő lapon valamint a fogyasztó által a szállító cég részére átadott számla másodpéldányát. A vállalkozás szerint az alperes állításával ellentétben a termék átadása nem hiúsult meg, hanem azzal ment teljesedésbe, hogy a fogyasztó megbízásából eljáró szállító cég munkatársa a felperes árukiadójában hiánytalanul és sérülésmentesen átvette az árut. 13

14 Bíróság (Törvényszék) álláspontja A felperes nem vitatta, hogy csupán a polgári peres eljárásban csatolta azokat a bizonyítékokat melyekkel azt bizonyította, hogy a bútor kiszállítását végző vállalkozó nem a felperes, hanem a fogyasztó megbízottja volt. A rendelkezésre álló békéltető testületi iratokból kétséget kizáróan megállapítható volt, és ennek tényét a felperes sem tagadta, hogy a békéltető testületi eljárásban rendelkezésre álló iratokból nem lehetett megállapítani, hogy bútor kiszállítását végző cég kizárólag a fogyasztó megbízottja volt. 14

15 Meghallgatás után bizonyításnak helye nincs! A békéltető testület felhívta a felperest is bizonyítékai csatolására azzal a figyelmeztetéssel, hogy ennek elmaradása esetén az alperesi tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határoz, ezt követően a felperes maga nyilatkozott úgy válasziratában, hogy az eljárás az alperes a rendelkezésre álló dokumentáció alapján folytassa le. Mindezekre figyelemmel [...] alappal juthatott arra a következtetésre, hogy a bútor kiszállítását végző vállalkozást a felperes, mint eladó megbízottjának tekinti. 15

16 Következtetések Ítélőtábla álláspontja: helyebenhagyó A meghallgatásról való távolmaradással a fél elveszíti azt a lehetőséget, hogy reagálni tudjon a jelenlevő másik fél állításaira, bizonyítékaira. A távolmaradás következménye a fél kockázata. Amennyiben a rendelkezésére álló adatok okszerű mérlegelésével az eljáró tanács jogszabályoknak megfelelő döntést hoz, nem csatolt bizonyítékok utólagos benyújtása még megváltozott tényállás esetén és perben sem szolgálhat alapul a döntés jogszerűtlenségének megállapítására. 16

17 Egy ügy, sok tanulság Tényállás: A elektromos tűzhelyt vásárolt a vállalkozástól amely 6 hónapon belül meghibásodott,. A javításra a vállalkozás nem volt hajlandó, mert a fogyasztó nem szakszervizzel helyeztette üzembe a készüléket. A használati utasítás tartalmazta a figyelmeztetést: a szakszerviz általi bekötésre; ennek hiánya a jótállás megszűnését eredményezi. 17

18 Jótállás értelmezése (az eljáró tanács szerint) Jótállás értelmezése (az eljáró tanács szerint) Döntés: javítás vagy csere, ha nem képes erre a vállalkozás vételár visszafizetése Indokolás: A 151/2003 (IX,22.) Korm.R. 1 § (1) – ban foglalt korlátozásnak minősül, ha kizárólag a vállalkozás által megjelölt szerviz helyezheti üzembe a készüléket, máskülönben a jótállás érvényét veszti. [...] szakértelemmel rendelkező más vállalkozás általi üzembe helyezés sem veszélyezteti a jótállásra kötelezett jogait. 18

19 Vállalkozás kifogásai: 1.) Nem az általa jelölt testületi tag járt el az ügyben. Bíróság álláspontja: Figyelemmel arra, hogy az eljárás adatai szerint a kijelölt taggal összefüggésben a felperesnek sem a tag függetlenségére vagy pártatlanságára vonatkozó tényállítása nem volt, a második meghallgatáson sem jelzett, a ilyen kifogást az alapeljárásban sem terjesztett elő, bíróság a felperes kifogása tekintetében megállapította, hogy alaptalan. 19

20 Elvi álláspont az eljáró tanács tagjának kijelöléséről Az Fgytv. rendelkezései szerint a testület elnökének egyébként a szigorú összeférhetetlenségi szabályok és a kiválasztás elvi szabályainak szem előtt tartásával bármikor joga van a testület tagját kijelölni, ezért további tények hiányában pusztán azon okból, hogy a vállalkozás által kijelölt tag helyett, egy másik, amúgy aggálytalan tag járt el, az ajánlás hatályon kívül helyezésére nem szolgálhat alapul. Fővárosi Bíróság 29.P /6 20

21 Vállalkozás kifogásai 2.) Az ajánlás nem felel meg a jogszabályoknak és az általános kereskedelmi gyakorlatnak. Ptk § (2) jótállási kötelezettség terjedelme. (Szerződés, jogszabály, reklám) Szakszerviz indoka: veszély, amely a termék speciális működésében rejlik. A vállalkozás helyzetét elnehezítené, ha egy nem szakember általi üzembe helyezésért is helyt kellene állnia, 21

22 Elsőfokú Bíróság álláspontja A jótállás kötelezettség terjedelmét és feltételeit a vállalkozás nem jogosult egyoldalúan a fogyasztó hátrányára szűkíteni, vagy elnehezíteni, mert erre a [...] rendelet alapján sincs lehetősége. „Bármely a fogyasztó helyzetét a rendeletben szabályozottaktól hátrányosan eltérő rendelkezés semmis.” Sem a jogszabály sem a Ptk. nem ad lehetőséget arra, hogy a vállalkozás egyoldalú feltétellel a jótállási kötelezettséget szűkítse 22

23 A Kúria elvi megállapításai I. Az ajánlás indokai megalapozottsága A másodfokú bíróság szerint nem tartozik a bíróság hatáskörébe az ajánlás indokai megalapozottságának vizsgálata. A Kúria szerint ez az álláspont téves: Az ajánlás tartalmának felülvizsgálata magában foglalja a döntést és annak indokait is. Az Fgytv. 34. § (4) az ajánlás tartalmának felülvizsgálatára jogosítja fel a bíróságot. 23

24 A Kúria elvi megállapításai II. Jótállási kötelezettség korlátozása Jelen jogvitával érintett tartós fogyasztási cikk jellegére, árában is kifejeződő értékére figyelemmel úgy ítélte, hogy a békéltető testület helytállóan állapította meg: a forgalmazót terhelő jótállási kötelezettség korlátozásának minősül, ha kizárólag az általa megjelölt szakszerviz helyezheti üzembe a tőle vásárolt terméket, máskülönben a jótállás érvényét veszti. E kikötés semmis 24

25 A Kúria elvi megállapításai II. Jótállási kötelezettség korlátozása Nincs elzárva a jótállásra kötelezett attól, hogy - a fogyasztási cikk jellegadó tulajdonságai, beszerelésének, beüzemelésének nehézsége, bonyolultsága miatt - jótállási kötelezettségét csak az általa megjelölt szakszervizek közreműködésével történt üzembe helyezés esetén vállalja. Az ilyen feltétel (kikötés) azonban nem jelenthet aránytalan terhet a fogyasztóra. 25

26 Mit jelent az aránytalan teher? Mit jelent az aránytalan teher? Egy egyszerűbben üzembe helyezhető készülék esetén elegendő és megengedett lehet szakember igénybe vételének kikötése, vagy az üzembe helyezéshez használati utasítás adása, és a jótállás vállalásának annak betartásától függővé tétele. Kúria Pfv.VII /2012/6. szám 26

27 Fogyasztói csoportok megítélése Fgytv. 16/B. §: Fogyasztói csoport január 1-jéig nem hozható létre. Fgytv. 2.§ i) fogyasztói csoport: a szervezők - díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül - véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján - a csoport segítségével megszerezze, 27

28 Fogyasztói csoportok megítélése 28

29 Fogyasztói csoport ügyek Tipikus fogyasztó Tényállás: A nyugdíjas fogyasztó lakásába betörtek és sürgősen pénzhez akart jutni, melyet a vállalkozás képviselője megígért. A szerződés megkötésekor egy külön Tájékoztatót és Részvételi Szabályzatot is aláírt a fogyasztó kifizetett ,-Ft szerződéskötési díjat, és ,-Ft első havi részletet. Mivel a vállalkozás ezek után nem utalta a ,-Ft-ot, ezért a fogyasztó több alkalommal telefonon érdeklődött, hogy mikor kapja meg a pénzt, ekkor jött rá, hogy nem is a szóbeli tájékoztatásnak megfelelően kötött szerződést. 29

30 Fogyasztói csoport ügyek Tipikus vállalkozás Válaszirat: a fogyasztót a Tájékoztatóban, a megbízási szerződésben és annak mellékletében - amit aláírt- részletesen mindenről tájékoztatták, tehát nincs alapja annak, hogy pénzhez jutás miatt kötött a fogyasztó szerződést. A kérelmező szerződése [...] megtartott közgyűlésen előtörlesztés-vállalási felajánlással részt vett. A fogyasztó elállását csak rendes felmondásként tudja figyelembe venni 30

31 Fogyasztói csoport ügyek Egy döntés Ajánlás: A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére ]banki átutalással a [...] ,- Ft-ot (nyolcvannyolcezer-kettőszáz) és annak től számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. 31

32 Indokolás A fogyasztói csoportok létrehozását tiltja az Fgytv. A vállalkozás az eljárás során nem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal, hogy a fogyasztót milyen csoportba szervezte be. A vállalkozás válasziratában külön nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az Fgytv. 2.§ i, pontja szerinti fogyasztói csoportot szervezett, külön tájékoztatókat íratott alá és így szervezte be a fogyasztót és kötött vele szerződést. Az eljáró tanács szerint a jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésével kötött szerződés semmis, érvénytelen. 32

33 Érvényesül-e a jogszabályi tilalom? Érvényesül-e a jogszabályi tilalom? Ha új tag szervezhető, vagyis a meglevő fogyasztói csoportok nem zártak, akkor csak az új fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokat vagy ilyen tevékenység megkezdését kellet volna a jogszabálynak tiltania. Amennyiben a meglevő csoportok a végtelenig növekvő számú taggal bővíthetők akkor ez a tevékenység nem sokban különbözik a pilótajátéktól. 33

34 Jogszerű szervezés lehetséges? A csoportban már meglevő tag helyére jogutódlással. (Elszámolás a felek között) 34

35 Köszönöm a figyelmet! 35


Letölteni ppt "Békéltető testületi döntések, bírósági ítéletek (Esettanulmányok) Dr. Horváth György Országos Fogyasztóvédelmi Konferencia Budapest, 2013. április 03."

Hasonló előadás


Google Hirdetések