Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra Jogorvoslatok Előadó: dr. Kovács Zoltán a TVI vezető jogi helyettese 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra Jogorvoslatok Előadó: dr. Kovács Zoltán a TVI vezető jogi helyettese 1."— Előadás másolata:

1 Felkészülés a évi országgyűlési képviselő-választásra Jogorvoslatok Előadó: dr. Kovács Zoltán a TVI vezető jogi helyettese 1

2 Jogorvoslatok A jogorvoslatokra vonatkozó szabályozás mechanikája: 1.) Általános szabályok Ve.: 208. § § Általános jogorvoslati lehetőségek: Kifogás. Fellebbezés. Bírósági felülvizsgálat. Különös jogorvoslati lehetőségek: A szavazókörök kialakításával és felülvizsgálatával kapcsolatos jogorvoslat. A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat. A jelöltek, listák sorrendjének sorsolása elleni jogorvoslat. A szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslat. A választás eredménye elleni jogorvoslat. Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt 2.) Különös szabályok az országgyűlési képviselő-választásra Ve.: 297. § 2

3 Általános szabályok A jogorvoslatok jogcímei: 1.) Kifogás. Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással lehet benyújtani. 2.) Fellebbezés. A választási bizottság elsőfokú határozata ellen lehet benyújtani. 3.) A bírósági felülvizsgálat. A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen 3

4 Hatásköri szabályok Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt: a)a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról, b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik. A Nemzeti Választási Bizottság dönt: a)minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a fentiek alá, b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről. 4

5 A fellebbezés A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a -központi névjegyzékben szereplő választópolgár, -jelölt, jelölő szervezet, -továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. Nem nyújthat be fellebbezést az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja! Nincs helye fellebbezésnek: -a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, -a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, -valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen. 5

6 A fellebbezés A fellebbezést: -személyesen, -levélben, -telefaxon vagy -elektronikus levélben lehet benyújtani. Fellebbezést lehet benyújtani: a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3. napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz. 6

7 A fellebbezés A fellebbezésnek tartalmaznia kell: a) a kérelem jogalapját, b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezést a választási iroda az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz (OEVI a(z) NVI-hez). 7

8 A fellebbezés A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha: •a) nem az arra jogosult nyújtotta be, •b) elkésett, •c) nem a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz nyújtották be, •d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat (alaki feltételek). A fellebbezés nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál – határidőben – terjeszti elő. A választási bizottság a megtámadott határozatot: a) helybenhagyja vagy b) megváltoztatja. A másodfokú határozat elleni jogorvoslat: a bírósági felülvizsgálat. 8

9 A bírósági felülvizsgálat 1. A választási bizottság másodfokú határozata, 2. a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt (pl. NVB határozat, szavazólap adattartalma elleni jogorvoslat). Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen. 9

10 A bírósági felülvizsgálat A bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja. Nem nyújthat be bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja. Bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani: a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. Úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3. napon megérkezzen a határozatot meghozó választási bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell: erre is a fellebbezés alaki követelményeit kell megtartatni. A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. 10

11 A bírósági felülvizsgálat 11 A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított 3. napon dönt. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla (Fejér megye a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi körébe tartozik) bírálja el. A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el. A bíróság a megtámadott határozatot: a) helybenhagyja vagy b) megváltoztatja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

12 A választás eredménye elleni jogorvoslat A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen: a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. 12

13 Az újraszámolás kérdésköre Ha a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő! Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a fentiek alapján van lehetőség. 13

14 Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt Új jogintézmény a Ve-ben! Ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított 3. napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a) a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy b) meghozza az elmulasztott döntést. Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Nemzeti Választási Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja. 14

15 Köszönöm a figyelmet! dr. Kovács Zoltán aljegyző a TVI vezető jogi helyettese 15


Letölteni ppt "Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra Jogorvoslatok Előadó: dr. Kovács Zoltán a TVI vezető jogi helyettese 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések