Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) módosítása Az eljárási törvényt módosító rendelkezések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) módosítása Az eljárási törvényt módosító rendelkezések."— Előadás másolata:

1 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (Ket.) módosítása Az eljárási törvényt módosító rendelkezések kisebb része január 1-én, a jelentősebb módosítások február 1-én léptek hatályba.

2 Lényegesebb változások Eljárási alapelvek Az eljárási alapelvek között a törvényhozó előírta a kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételét (Ket. 1. § (2a) bekezdés). Ezzel összefüggésben a Ket. értelmező rendelkezése kiegészült, a 172. § p) pontja szerint kiskorú: a polgári törvénykönyv szerinti kiskorú.

3 Ügyféli jogállás A Ket. lehetővé tette, hogy külön törvény rendelkezése esetén a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított – legalább hat hónapos határidőn túl – további ügyfél már ne vehessen részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye (Ket. 15. § (6a) bekezdés). A hivatkozott rendelkezés célja, hogy az ügyfelek már az első fokú eljárásban fejtsék ki álláspontjukat, illetve a határozatok jogerőre emelkedését ne akadályozzák meg az eljárás folyamán később jelentkező ügyfelek.

4 Önkormányzati hatósági ügy Önkormányzati hatósági ügyben a képviselő- testület hatáskörét nem csak a polgármesterre, a bizottságára, a társulására, hanem a jegyzőre is átruházhatja (Ket. 19. § (2) bekezdés). Amennyiben önkormányzati hatósági ügyben a jegyző jár el, a fellebbezés elbírálása a Ket § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

5 Belföldi jogsegély Módosult a belföldi jogsegély teljesítésének határideje, így a tanú meghallgatását, szemle lefolytatását is az általános szabályok szerint – 15 napon belül – kell teljesíteni. Hatályát vesztette a Ket. 26. § (5) bekezdés c) pontja, amely az előzőekben hivatkozott eljárási cselekmények teljesítésére 30 napot biztosított. Továbbra is lehetőség van a belföldi jogsegély teljesítési határidejének legfeljebb 15 nappal történő meghosszabbítására a Ket. 26. § (6) bekezdése szerint.

6 Közreműködő hatóság A Ket. 38/A. §-a A hivatkozott jogszabályhely (1) bekezdése szerint törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén a közreműködő hatóságnál is benyújtható a kérelem vagy együttesen valamely jog gyakorlásához szükséges több kérelem. Abban az esetben, ha törvény vagy kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy az adott kérelem a kormányablaknál is benyújtható, a kormányablak közreműködő hatóságnak minősül. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet §-ai határozzák meg a kormányablak feladatait és a Korm. rendelet 2. melléklete sorolja fel a kormányablakban előterjeszthető kérelmeket.

7 Közreműködő hatóság A Ket. 38/A. § (2) bekezdése szerint a közreműködő hatóságnak a kérelmeket nem 10, hanem 5 napon belül kell továbbítania a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelmek továbbítására rövidebb határidőt is megállapíthat. A kormányablaknál előterjesztett kérelmeket a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 22/A. § (1) bekezdése szerint legkésőbb a benyújtást követő munkanapon kell továbbítani.

8 Ügygondnok kirendelés A Ket. lehetővé tette, hogy törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén az eljáró hatóság – a gyámhatóság megkeresése helyett – maga gondoskodjon ügygondnok kirendeléséről, a jogi feltételek fennállása esetén (Ket. 40. § (5) bekezdés, 15. § (7) bekezdés).

9 Kizárás Ket. 42. § (5) bekezdése – abszolút kizárási ok A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal.

10 Szakhatósági eljárás A Ket. 44. § (1a) bekezdése szerint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegeli a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben. Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha a hatóság maga dönt a szakkérdésben, ehhez szakértőt nem rendelhet ki, és az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem kérhető. Ha mérlegelés esetén a hatóság úgy dönt, hogy megkeresi a szakhatóságot, a szakhatóság állásfoglalása kötelező a hatóságra nézve. (Ket. 44.§ (1a) bekezdés)

11 Szakhatósági eljárás Abban az esetben, ha a hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését, úgy a határozat indokolásában fel kell tüntetni a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát (Ket. 72. § (1) bekezdés ed) pontja). Fellebbezés esetén, amennyiben a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az első fokú hatóságnak nem kell megküldeni a fellebbezést a szakhatóságnak (Ket § (4) bekezdés). Ebben az esetben a másodfokú döntést hozó hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését (Ket § (2) bekezdés).

12 Hatósági ellenőrzés A Ket. új 88/A. §-a értelmében a hatósági ellenőrzés hivatalból vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki vagy nem korlátozza – az ügyfél kérelmére indul meg. Fontos! Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzését kérheti. Az eljárási törvény szabályozza azokat az eseteket, amikor az ügyfél nem kérhet hatósági ellenőrzést és az erre vonatkozó kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani (Ket. 88/A. § (2) bekezdés).

13 Hatósági ellenőrzés Amennyiben az eljáró hatóság az ügyfél kérelmére folytatta le a hatósági ellenőrzést és nem tárt fel jogsértést, úgy erről a tényről – az ügyfél kérelmére – hatósági bizonyítványt állít ki, mely eltérő rendelkezés hiányában 1 évig hatályos. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a hatósági ellenőrzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell előterjesztenie az ügyfélnek (Ket. 93. § (3a) bekezdés). Ha az ügyfél nem kéri hatósági bizonyítvány kiállítását, a hatóság az eljárás befejezésekor az ügyfélnek megküldi az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv – személyes adatot nem tartalmazó – kivonatát. Ebben az esetben az ellenőrzést 30 napon belül kell lefolytatni és e határidőn belül kell gondoskodni az előzőekben említett kivonat ügyfélnek történő megküldéséről is (Ket. 93. § (4) bekezdés).

14 Hatósági ellenőrzés A Ket. 94. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a hatósági ellenőrzés befejezésekor nem alkalmazható az ügyfél kötelezése – határidő megállapításával – a feltárt jogszabálysértés megszüntetésére. Az ügyfél kérelmére indult hatósági ellenőrzés során azonban a Ket. 94. § (2) bekezdésétől eltérően több esetben lehet élni a jogszabálysértés megszüntetésére történő kötelezéssel, a Ket. 94. § (2a) bekezdésében foglaltak szerint.

15 Fellebbezés Ket. 98. § (1a) bekezdése, törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog-, vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. Az első fokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja azt a fellebbezést, amely az előzőekben írtaknak nem felel meg. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás Ket § (3) bekezdés d) pontja. Ezen végzés ellen nincs helye fellebbezésnek a Ket § (1) bekezdés h) pontja alapján, a döntés közvetlenül a bíróság előtt támadható.

16 Fellebbezés Fellebbezés esetén az első fokú hatóságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a fellebbező eleget tett-e az illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének. Amennyiben a fellebbező nem tett eleget a fenti kötelezettségének, az első fokú hatóságnak hiánypótlási felhívást kell kiadni (végzésben, határidő megállapításával). A hiánypótlási felhívásnál figyelemmel kell lenni az illetékekről szóló évi XCIII. tv. (Itv.) 73/A. §-ában foglaltakra.

17 Fellebbezés A hiánypótlásra nyitva álló határidőben a fellebbező kérelmet nyújthat be költségmentesség iránt. A költségmentesség iránti kérelmet ebben az esetben is az első fokú hatóságnak kell elbírálnia. Lényeges új szabály, hogy a fellebbezési kérelmet az első fokú hatóságnak érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítania, ha az ügyfél – a felhívás ellenére – nem tesz eleget az illeték- vagy díjfizetési kötelezettségnek és költségmentességben sem részesül (Ket § (3a) és (3b) bekezdés).

18 Fellebbezés Mindezek alapján az illeték- vagy díjhiányos fellebbezést a hiánypótlási felhívást követően nem kell felterjeszteni a másodfokú hatóságnak. Amennyiben a fellebbező határidőben megfizeti az illetéket vagy díjat, úgy a fellebbezést fel kell terjeszteni, amennyiben nem fizeti meg érdemi vizsgálat nélkül el kell elutasítani a fellebbezést. (Ket. 102.§ (3b) bekezdés)

19 Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy részvétele a hatósági eljárásban Tájékoztatási kötelezettségét (5.§ (1a) bekezdés) Adatok zárt kezelése (39/A.§ (1a) bekezdés) Nyilatkozattételére és tanúmeghallgatásra vonatkozó szabályok (Ket. 51. § (2a)-(2d) bekezdések), illetve (Ket. 53. § (4a)-(4d) bekezdések). Tárgyalás szabályozása (62.§ (2) bekezdés). Az eljárás irataiba való betekintés (69. § (2a) bekezdése) A Ket § p) pontja szerinti értelmező rendelkezés korlátozottan cselekvőképes személy, cselekvőképtelen személy: a polgári törvénykönyv szerint korlátozottan cselekvőképes személy, illetve cselekvőképtelen személy.


Letölteni ppt "A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) módosítása Az eljárási törvényt módosító rendelkezések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések