Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségmenedzsment 2. óra Utólagos ellenőrzésre és előzetes biztosításra épülő minőségmenedzsment rendszerek Sáfrány Zsuzsanna,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségmenedzsment 2. óra Utólagos ellenőrzésre és előzetes biztosításra épülő minőségmenedzsment rendszerek Sáfrány Zsuzsanna,"— Előadás másolata:

1 Minőségmenedzsment 2. óra Utólagos ellenőrzésre és előzetes biztosításra épülő minőségmenedzsment rendszerek Sáfrány Zsuzsanna,

2 Mit jelent a minőségmenedzsment? Vásárlói oldalról: „igazolhatóan alkalmas, megbízható és tartós termék, vagy szolgáltatás, amely megfelel az elvárásaimnak” Eladói oldalról: a vevői elégedettséget hosszú távon garantálni képes rendszer

3 Történeti áttekintés Egyidős az emberiséggel: - Első írásos emlék: Hammurapi babiloni király törvényei Kr. e – 1750 vagy Kr. e – 1686 között uralkodott, a törvényoszlop is ekkor keletkezett Jelenleg a Louvre-ban található

4 -Róma: folyamatszervezés Építkezések (utak, templomok, aquaeductus- ok, stb.) Közigazgatás -Középkor: céhek Piacvédelem Állandó minőség biztosítása Tanulás kultúrája (legények tanulmányútjai) Történeti áttekintés

5 -Középkor 2: államilag kirendelt alkuszok ellenőrzik elsősorban a textíliák minőségét Franciaország: a megfelelő anyagokra ólomplomba kerül - XIX-XX. sz. századfordulója: minőségmenedzsment, mint tudományág

6 Történeti áttekintés I.Minőségellenőrzés II.Minőségszabályozás III.Minőségügyi (minőségbiztosítási) rendszerek IV.TQM

7 Történeti áttekintés I.Minőség-ellenőrzés Termék-orientációs korszak: középpontban a termékek gyorsabb, hatékonyabb gyártása Eredményes = Hatékony „tudományos vezetés” - Taylor - Fayol - Ford

8 Történeti áttekintés Frederick Winslow TAYLOR ( ) amerikai gépészmérnök A tudományos vezetés-szervezés „atyja” A munkavégzés tudományos megszervezése, mintegy „melléktermékként” vezetési alapelvek megfogalmazása. Folyamatelemzés, mozdulatelemzés, az elemek javítása, az új folyamat jobban működik (stopperóra, kis villanyégő, filmezés). Megalapozta a TQM szemléletét, azzal, hogy a feladatokat folyamattá fogalmazta: a folyamatokat részelemekre bontotta: a folyamat elemeinek külön-külön történő javítása, majd újbóli összerakása  a folyamat hatékonyságának növelése Funkcionális vezetés elve, mert egy vezető nem érthet mindenhez, ezért erőskezû irányító főnök + szakértők (műszaki ellenőr, karbantartó,...) A fizikai és a szellemi munka szétválasztása. A pályaalkalmassági vizsga bevezetése Ösztönzési elve: magas bér, alacsony költség. Egységesített, szabványosított

9 Történeti áttekintés Henri FAYOL ( ) francia bányamérnök Kijelenti: rendszeres vezetőképzés szükséges minden cégnél Lineáris vezetés elve (mert a legnagyobb baj, ha az információk eltűnnek): minden beosztottnak csak egy főnöke lehet, de az ügyek bonyolítása érdekében az egyenrangú felek kommunikálhatnak (sőt kötelező!) egymással. Fayol-i híd megalkotása (a híd: az információk rövidre zárása) A hierarchia: a vezetők láncolata, de: veszélyes az „átnyúlás”, Fontos a szolgálati út betartása. Bevezeti a törzskar szerepét: azok a szakértők tartoznak bele, akik segítik a vezetőt. Törzskar nem csak a csúcsvezetõ mellé kell, hanem a középvezetők mellé.

10 Történeti áttekintés Fayol-i princípiumok (14 nagyon fontos vezetési alapelv): –1#14 A szervezeten belül szükséges a munkamegosztás (a specializáció növeli a hatékonyságot) –2#14 Fontos a fegyelem kérdése, engedelmesség (tiszteletben kell tartani a szervezet szabályait), szorgalom, de nem vasfegyelem. –3#14 A rendelkezés egysége, egyszemélyi vezetés: mindenki csak egy embertõl kaphat utasítást (lineáris struktúra, de a híd mûködhet). –4#14 A vezetés egységes iránya: egy célja lehet az adott pillanatban a cégnek, minden vezetőt és egységet ennek kell alárendelni. –5#14 A részérdekeket az általános cél alá kell rendelni (kongruens) célok. –6#14 A megfelelő anyagi elismerés és ellenszolgáltatás kérdése: minden dolgozó olyan ellenszolgáltatásra tarthat igényt, amilyen mértékű munkát végzett a cég érdekében.

11 Történeti áttekintés –7#14 Centralizálás elve: legyen munkamegosztás, specializácó, de bizonyos dolgokat centralizálni kell pl. stratégiaalkotás –8#14 A hierarchia elvének tudatosítása. Eltérés csak a hatékonyság növelése miatt lehetséges. –9#14 A rend kérdése. Rend nélkül nincs szervezet. Minden dolognak helye legyen! A valóságos rend nem azonos a látszatrenddel. A problémaákat meg kell oldani, nem pedig a szőnyeg alá söpörni! –10#14 A méltányosság kérdése: minden személy tiszteletben kell tartani, jó indulattal kell kezelni. –11#14 A személyzet állandósága. Drága a fluktuáció –12#14 A kezdeményezés elve: a vezetők bátorítsanak, a kreativitás legyen a középpontban. –13#14 A csoportszellem, a személyzet egysége: fontos a csapatmunka és a folyamatos kommunikáció, nem pedig az oszd meg és uralkodj! –14#14 A hatáskör és a felelősség. Összhangban kell lennie! Aki nem vállal felelősséget (alibi fõnök), le kell váltani.

12 Történeti áttekintés Henry FORD ( ) amerikai mérnök, nagytőkés 1909 T-modell, 1921-ig 5 millió db. autó, szalagmunka. Olyan bérezést adott, hogy a munkások is meg tudták vásárolni az autót. Vezetéselméleti gondolatai: A gondolkodás elsősorban a vezető feladata. A vállalat nem gép, hanem emberek közössége. A bürokráciát ki kell irtani. Ne levelezzenek, dolgozzanak.

13 Történeti áttekintés Rend legyen a munkahelyeken, a balesetek elkerülése végett. Az iparnak nincs szüksége áldozatokra. Munkavédelem. Minden személy felelős a munkájáért. Minőségszemléleti alapok, folyamatjavítás. Munkádhoz add a neved! Szervezni kell, de vigyázzunk a céget nem ismerő szervezőktől! Nem az érdekes, hogy valaki honnan jött, hanem az, hogy hová tart! Azt a vezetőt, aki visszaél a hatalmával, el kell távolítani. Motiváció fontossága, mindenkit kell motiválni a vezetőtől a segédmunkásig egyaránt. A magatartás fontossága: mindenki megfelelő magatartást tanúsítson bárhol, bármikor. Akit a cég fizet, az ne rontsa a cég hírnevét! Tömegtermelés, futószalag, specializáció.

14 Történeti áttekintés II. Minőségszabályozás -A sorozatgyártás beindulása tette lehetővé -Matematikai statisztika, mint módszertan –Pl.: halogén égők minőségellenőrzésének problémája  gyártott mennyiségből kivett minta kiszámítható módon reprezentálja a sokaság jellemző tulajdonságait -Jellemzően a termelő és műszaki területek felelnek a minőségért (megjelenik a folyamatszemlélet)

15 Történeti áttekintés III. Minőségügyi (minőségbiztosítási) rendszerek -A minőségbiztosítás a vállalaton belül alrendszerré fejlődik -Már nem csak a termelés/műszaki területeket érinti a min. bizt., hanem a vállalat egészét -Megjelennek a szabványok: pl. ISO Cél: minőség ingadozásának kiküszöbölése, egységesítés, iparágak feletti irányelvek megfogalmazása

16 Military Standards ISO 9000 kiegészítések ISO Előírások Iparági min.r. ISO 9000 Szabv. HACCP (ISO 22000) QS 9000 kritériumok VDA 6. GMP AS 9000 TL9000 Comenius 2000 ISO TS ISO/IEC ISO KES Six sigma CAF ISO 9000: 2000 Minőségi Díj értékelési kritériumok Minőségi rendszer nélkül Világ- színvonalú minőségi rendszer

17 Történeti áttekintés IV. TOTAL QUALITY MANAGEMENT Vezetési filozófiává lép elő a minőségi működés, ahol a cél az emberi és anyagi erőforrások, szervezeti célok elérése érdekében a leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra Felülről, vezetői szintről építkezik és az egész szervezetet átfogja Középpontban: az ügyfél és a folyamatos fejlődés

18 Hogyan ragadható meg a Folyamatminőség- menedzsment lényege? A folyamat-minőségmenedzsment a TQM alapjain építkező menedzsment filozófia, amely a folyamatok minőségi javítására helyezi a hangsúlyt, ezáltal biztosítja az eredmény minőségét, és az ügyfél elégedettségét.

19 Miért kell a folyamatokkal foglalkozni? Mit akar az ügyfél? Egyezőséget az elvárásaival = minőség. Az ügyfélnél keletkező output minőségét nem elég a folyamat végén biztosítani. Teljes folyamat biztosítása  minőségi folyamat  minőségi output  elégedett ügyfél

20 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 1. Mi a minőség rendszere? 2. Mi a minőség fogalma? Miben definiálja a minőséget? 3. Mi a minőség teljesítményszintje? 4. Hogyan méri a minőséget? 5. Ki uralja a minőség folyamatát? 6. Mi által uralható a minőség folyamata?

21 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 1. Mi a minőség rendszere? EllenőrzésMegelőzés 2. Mi a minőség fogalma? Miben definiálja a minőséget? 3. Mi a minőség teljesítményszintje? 4. Hogyan méri a minőséget? 5. Ki uralja a minőség folyamatát? 6. Mi által uralható a minőség folyamata?

22 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 1. Mi a minőség rendszere? EllenőrzésMegelőzés 2. Mi a minőség fogalma? Miben definiálja a minőséget? Eredményben, amit az ügyfél minőségnek tart Folyamatban, a folyamat minőségében 3. Mi a minőség teljesítményszintje? 4. Hogyan méri a minőséget? 5. Ki uralja a minőség folyamatát? 6. Mi által uralható a minőség folyamata?

23 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 1. Mi a minőség rendszere? EllenőrzésMegelőzés 2. Mi a minőség fogalma? Miben definiálja a minőséget? Eredményben, amit az ügyfél minőségnek tart Folyamatban, a folyamat minőségében 3. Mi a minőség teljesítményszintje? Ne legyen hiba a végeredményben Ne legyen hiba az eredményhez vezető folyamatban 4. Hogyan méri a minőséget? 5. Ki uralja a minőség folyamatát? 6. Mi által uralható a minőség folyamata?

24 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 1. Mi a minőség rendszere? EllenőrzésMegelőzés 2. Mi a minőség fogalma? Miben definiálja a minőséget? Eredményben, amit az ügyfél minőségnek tart Folyamatban, a folyamat minőségében 3. Mi a minőség teljesítményszintje? Ne legyen hiba a végeredményben Ne legyen hiba az eredményhez vezető folyamatban 4. Hogyan méri a minőséget? Az eltérés, majd az egyezőség mérése Az egyezőség, majd az eltérés mérése 5. Ki uralja a minőség folyamatát? 6. Mi által uralható a minőség folyamata?

25 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 1. Mi a minőség rendszere? EllenőrzésMegelőzés 2. Mi a minőség fogalma? Miben definiálja a minőséget? Eredményben, amit az ügyfél minőségnek tart Folyamatban, a folyamat minőségében 3. Mi a minőség teljesítményszintje? Ne legyen hiba a végeredményben Ne legyen hiba az eredményhez vezető folyamatban 4. Hogyan méri a minőséget? Az eltérés, majd az egyezőség mérése Az egyezőség, majd az eltérés mérése 5. Ki uralja a minőség folyamatát? Az ügyfél, vagy az ellenőrző személy. A jobb ügyfél megteremtése. A folyamatgazda, vagy a szállító. A jobb szállító megteremtése. 6. Mi által uralható a minőség folyamata?

26 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 1. Mi a minőség rendszere? EllenőrzésMegelőzés 2. Mi a minőség fogalma? Miben definiálja a minőséget? Eredményben, amit az ügyfél minőségnek tart Folyamatban, a folyamat minőségében 3. Mi a minőség teljesítményszintje? Ne legyen hiba a végeredményben Ne legyen hiba az eredményhez vezető folyamatban 4. Hogyan méri a minőséget? Az eltérés, majd az egyezőség mérése Az egyezőség, majd az eltérés mérése 5. Ki uralja a minőség folyamatát? Az ügyfél, vagy az ellenőrző személy. A jobb ügyfél megteremtése. A folyamatgazda, vagy a szállító. A jobb szállító megteremtése. 6. Mi által uralható a minőség folyamata? EllenőrzésselElőzetes gondolkodás által

27 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 7. Mi a rendszer fogalma? 8. Tipikus szervezeti felépítés 9. A menedzser fogalma 10. A legfontosabb vezetői technika 11. A gondolkodás tipikus eszköze 12. Alkalmazott döntési rendszer

28 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 7. Mi a rendszer fogalma? A szervezet egészeA gondolkodási technikák és a rögzült cselekvési technikák = folyamatgazda 8. Tipikus szervezeti felépítés 9. A menedzser fogalma 10. A legfontosabb vezetői technika 11. A gondolkodás tipikus eszköze 12. Alkalmazott döntési rendszer

29 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 7. Mi a rendszer fogalma? A szervezet egészeA gondolkodási technikák és a rögzült cselekvési technikák = folyamatgazda 8. Tipikus szervezeti felépítés Piramis modellSzervezeti folyamattérkép 9. A menedzser fogalma 10. A legfontosabb vezetői technika 11. A gondolkodás tipikus eszköze 12. Alkalmazott döntési rendszer

30

31 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 7. Mi a rendszer fogalma? A szervezet egészeA gondolkodási technikák és a rögzült cselekvési technikák = folyamatgazda 8. Tipikus szervezeti felépítés Piramis modellSzervezeti folyamattérkép 9. A menedzser fogalmaA vezető: hatalom és hatáskör központú A folyamatgazda: aki uralja a folyamatait (gondolkodik és cselekszik). Kompetencia alapú 10. A legfontosabb vezetői technika 11. A gondolkodás tipikus eszköze 12. Alkalmazott döntési rendszer

32 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 7. Mi a rendszer fogalma? A szervezet egészeA gondolkodási technikák és a rögzült cselekvési technikák = folyamatgazda 8. Tipikus szervezeti felépítés Piramis modellSzervezeti folyamattérkép 9. A menedzser fogalmaA vezető: hatalom és hatáskör központú A folyamatgazda: aki uralja a folyamatait (gondolkodik és cselekszik). Kompetencia alapú 10. A legfontosabb vezetői technika UtasításSztenderdizálás 11. A gondolkodás tipikus eszköze 12. Alkalmazott döntési rendszer

33 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 7. Mi a rendszer fogalma? A szervezet egészeA gondolkodási technikák és a rögzült cselekvési technikák = folyamatgazda 8. Tipikus szervezeti felépítés Piramis modellSzervezeti folyamattérkép 9. A menedzser fogalmaA vezető: hatalom és hatáskör központú A folyamatgazda: aki uralja a folyamatait (gondolkodik és cselekszik). Kompetencia alapú 10. A legfontosabb vezetői technika UtasításSztenderdizálás 11. A gondolkodás tipikus eszköze Ellenőrzési pontokKontrollpontok 12. Alkalmazott döntési rendszer

34 Utólagos ellenőrzés – előzetes biztosítás Összehasonlítás szempontjai Utólagos ellenőrzésElőzetes biztosítás 7. Mi a rendszer fogalma? A szervezet egészeA gondolkodási technikák és a rögzült cselekvési technikák = folyamatgazda 8. Tipikus szervezeti felépítés Piramis modellSzervezeti folyamattérkép 9. A menedzser fogalmaA vezető: hatalom és hatáskör központú A folyamatgazda: aki uralja a folyamatait (gondolkodik és cselekszik). Kompetencia alapú 10. A legfontosabb vezetői technika UtasításSztenderdizálás 11. A gondolkodás tipikus eszköze Ellenőrzési pontokKontrollpontok 12. Alkalmazott döntési rendszer Felfelé központosítottDelegáló

35 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Minőségmenedzsment 2. óra Utólagos ellenőrzésre és előzetes biztosításra épülő minőségmenedzsment rendszerek Sáfrány Zsuzsanna,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések