Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása

Ki számít hátrányos helyzetűnek ma Magyarországon? Feladat Ki számít hátrányos helyzetűnek ma Magyarországon?

Kit tekintünk hátrányos helyzetűnek? A család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem. Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület. A szülők iskolázatlansága A deviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak Nincs család, a gyerek állami gondozott Legalább az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni. Megváltozott munkaképességűek

HH(H) okai Természeti és egészségügyi okok Emberi környezethez való viszonyból fakadó okok Emberi környezettől független okok Diszkrimináció és intolerancia Politikai-gazdasági okok „Érintettek köre” szerinti okok Egyéni hátrányok Csoport hátrányok

Esélyegyenlőség?

Konkrét esélyegyenlőségi intézkedések Akadálymentesítés Roma munkavállaló foglalkoztatása Pályakezdők alkalmazása GYES és GYED-ről visszatérők alkalmazása Esélyegyenlőségi terv készítése Nők bérének emelése Nők magasabb arányú foglalkoztatása felsővezetésben Stb..

Alacsony iskolai végzettségűek Az iskolai végzettség növekvő tendenciát mutat, de… Az iskolai végzettség, a képzettség nemcsak azt befolyásolja, hogy ki, milyen foglalkozási pozícióban helyezkedik el, hanem azt is, hogy egyáltalán el tud-e helyezkedni. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken a munkapiacról kiszakadók hányada 1. ábra: A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint Forrás: KSH, 2011

Megváltozott munkaképességű munkavállaló (MMM) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 60 százalékos aki legalább 40% egészségkárosodással rendelkezik akinek a munkaképesség csökkenése legalább 50 % az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt, vagy aki fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül. Mozgáskorlátozottnak minősül Mindkét fülére legalább 60%-ban elvesztette a hallását

Rehabilitációs hozzájárulás Kötelező foglalkoztatási szint A foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma eléri az 5%-át. A hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség áll fenn. Mértéke: 964 500 Ft/fő/év

Rehabilitációs hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles munkaadó, kivéve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.

Rehabilitációs hozzájárulás A munkaadó a létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni: közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint foglalkoztatott munkavállalót az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót az Mt. alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót

Közfoglalkoztatás kapcsolódása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához Mit jelent a közfoglalkoztatás? Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen. A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést. A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a társadalom számára. A közfoglalkoztatási jogviszony új, az Mt. hatálya alá tartozó speciális jogviszony „tranzitfoglalkoztatás” Közfoglalkoztatott az lehet aki: munkaviszonyt létesíthet, 16. életévét betöltötte, és a munkaügyi központ által nyilvántartásba vett álláskeresési vagy rehabilitációs ellátásban részesül

Kinek lehetőség a közfoglalkoztatás? a halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők)

Közfoglalkoztató lehet: helyi és kisebbségi önkormányzat, ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv, egyház, civil szervezet, közhasznú szervezet, állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, vízitársulat, Erdőgazdálkodó (magánerdő gazdálkodó is!), szociális szövetkezet közhasznú tevékenysége körében, vasúti pályahálózat-működtető szervezet.

Közfoglalkoztatási jogviszony Miben tér el a munkaviszonytól: csak határozott időre létesíthető (max. 11 hónap), a határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatás időtartama, nem hosszabbítható, nem köthető ki próbaidő, stb. Közfoglalkoztatottak bérezése: a közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a közfoglalkoztatási bérrel, illetve a közfoglalkoztatási garantált bérrel (közfoglalkoztatási bér havi összege bruttó 77 300 Ft, a közfoglalkoztatási garantált bér havi összege pedig bruttó 99 100 Ft), a munkavezető külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre (85 050 forint) vagy – középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre (109 040 forint) jogosult, közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén, az állásidőre a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott bérezésre (1160 forint/nap) jogosult, a szabadság mértéke közfoglalkoztatási jogviszonyban naptári évenként 20 munkanap

Startmunka kistérségi mintaprogramok A közfoglalkoztatásért felelős miniszter olyan mintaprogramokat indíthat el, amelyekben a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek.

„Minden gyerek lakjon jól” 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségében 300 településen 15 147 halmozottan hátrányos helyzetű többgyerekes család számára zöldség és fehérje szükségletükhöz szükséges vetőmag és kishaszonállat. „mini háztájik” hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Jogsérelmek Jogsérelmet az Egyenlő Bánásmód Hatóság bejelentésre kivizsgálja, és vétkesség esetén szankcionálja.   Jogszabályok: A foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.), különösen 4. § 54. § és az 58. § (5) bekezdése A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvény, különösen 6., 23., 24., 33., 34., 38.§-ok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXV. törvény, különösen az 5.§ és 8.§. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, különösen a 15. és 16. §-ok. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Kormányrendelet, különösen az 1., 9., 10. 20. §-ok.